Fáy András

2017. július 17. Sereg András

Mikszáth Kálmán azt írta Fáy Andrásról, az íróról és politikusról: ha nem Széchenyit illetné a „legnagyobb magyar” jelző, ez Fáynak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a „haza bölcse”, akkor Fáyt illetné ez a cím, így azonban csupán „a nemzet mindenese”.

Fáy András 1786. május 30-án született a Zemplén vármegyei Kohányban. Apja, Fáy László ötezer holdas földbirtokos a család eredetét a tatárdúlásig vezette vissza, amikor is egyik őse a muhi csatában felajánlotta lovát a menekülő királynak, IV. Bélának, aki e nemes tettért cserébe nemességet, továbbá Fái községet adományozta a családnak.

Gyermekéveit anyai nagyszülei birtokán, Gálszécsen töltötte. Innen került 1793. május 30-án bátyját, Ferencet követve a sárospataki kollégiumba, ahol hamar kitűnt kivételes értelmével. Onnét 1799-ben ment tovább Pozsonyba, hogy a magyar és a latin nyelv mellett megtanuljon németül is. Később jól olvasott franciául, sőt angolul is. Nemcsak versailles-i klasszikusokat és a felvilágosodott moderneket olvasta eredetiben, hanem Swiftet és Sterne-t is.

A híres jogtudós, Kövy Sándor vezette be a jogtudományokba. Az ő biztatására hoztak létre egyesületet a hallgatók, a képzeletbeli Pánczél vármegyét, amellyel a megyei adminisztrációt modellezték. Fáy a vármegyében az alispáni pozíciót látta el. A diákok a „megyegyűléseken” nemcsak kitalált ügyeket, hanem aktuális politikai kérdéseket is megtárgyaltak. Ezek a viták olyannyira jól sikerültek, hogy az egyesületet központi utasításra meg is kellett szüntetni.

Fáy András

Fáy András - Barabás Miklós litográfiája, 1845 - Forrás: Wikipedia

1804-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten, de mégsem lett belőle prókátor, hanem inkább megyei szolgálatba állt. A közérdek fontosabb volt számára, mint az egyéni érvényesülés. Példa erre: amikor fiatalon főszolgabíróvá akarták választani, visszalépett, mert az volt a véleménye, hogy ellenjelöltje alkalmasabb a vármegyei tisztség betöltésére.

1832-ben feleségül vette nevelt lányát, Sziráky Zsuzsát, aki egy életen át hű társa maradt a nála jóval idősebb írónak.

Igazi polihisztor volt. Ahogy Mikszáth Kálmán jellemezte: „Százféle dolgot mozgat; olyan, mint az élesztő a tésztában.” Ő kezdte el az 1800-as évek kezdetén a magyar nyelvű verselést, hogy gyakorlatban valósítsa meg Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalmát. Fáy volt az első magyar statisztikus is,: az „Adatok Magyarország bővebb megismerésére” című munkájában tíz év (1837–1946) halálozási adatait dolgozta fel reprezentatív adatfelvétel segítségével. Emellett színházszervező és színi igazgató is volt, színi kritikáival pedig színházi „forradalmat” indított el. Foglalkozott a protestáns egyház ügyeivel és a nevelés kérdéseivel is. Részt vett a Védegylet alapításában, a Nemzeti Kör munkájában, sürgette a nevelőnőképző intézet felállítását, mert nemzeti szempontból károsnak tartotta a nevelőnők külföldről való importját.

Az 1820-as évektől Pesten belevetette magát a politikai élet küzdelmeibe. Nem tartozott az átlagos politikusok közé, inkább társadalmi és gazdasági téren kívánta a megújhodást. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és első igazgatója lett a Kisfaludy Társaságnak. 1835-ben mint Pestmegye követe vett részt a pozsonyi diétán. 1840-ben nyílt meg az általa alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár, amely 1848-ig harminckét fiókkal bővült. Egy darabig bankigazgatóként is tevékenykedett, és közben előkészítette az első magyar biztosítóvállalat létrehozását.

Fáy András fóti présháza

Fáy András fóti présháza - Forrás: http://cultura.hu ;

Az 1840-es évek elején Fáy András fóti Öreghegyen található présháza rendkívül népszerű volt a reformkori értelmiség köreiben. A mindenkit szívesen vendégül látó, jókedvű házigazda Pestre pompás kilátást nyújtó épületében megfordult többek közt unokabátyja, Szemere Pál, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bajza József, Kisfaludy Károly, Vitkovics Mihály, Czuczor Gergely és Vörösmarty Mihály. Egy legenda szerint 1842 októberében a fóti pincében borozgatott Jedlik Ányos Vörösmarty Mihállyal, amikor a szódavíz feltalálójának az az ötlete támadt, hogy szikvízzel hígítsák fel a bort, ezért felspriccelte szódával. Vörösmarty a spritzer szót túl németesnek találta, és azt ajánlotta, hogy az új ital legyen inkább fröccs. A költő a Fóti dalát is itt, egy szüreti mulatság alkalmával szavalta el. (Napjainkban már nem találni szőlőt az Öreg-hegyen, ám a régi présház ma is áll: évtizedek óta étteremként működik, mellette a Vörösmarty-kunyhó őrzi az egykori szüretek emlékét.)

Híres mesegyűjteménye a hozzácsatolt aforizmákkal a liberalizmus propagandája és erkölcsi példatára volt. Mesemondóként írásaival a népet akarta nevelni. Példák és minták állításával kívánt mindenkit ösztönözni a jobb választásra. Az olvasók szétkapkodták a könyvét, amely több kiadást is megért, miközben egyre gazdagodott, mert Fáy kimeríthetetlen volt, ha példázatos meséket és anekdotákat mondhatott. Aesopus, Phaedrus, La Fontaine csak ürügy volt számára, mert a meséket újraköltötte.

Fáy András

A Fáy András-díj 1998-ban, honvédelmi miniszteri rendelettel alapított magyar állami elismerés, mellyel a a katonai gazdálkodás megvalósításában végzett közgazdasági, pénzügyi-számviteli, vagyongazdálkodási munkaterületeken nyújtott kimagasló tudományos és alkotói tevékenység ismerik el.

Széchenyi István szerint Fáy liberalizmusa döntően hatott gondolkodására. Egyik beszédében elismerte: sokat tanult tőle, különösen az állatmeséiből. Az íróra ellenben Széchenyi volt jelentős hatással, különösen attól kezdve, hogy a Hitel megjelent. Fáy önkéntes vállalással népszerűsítette Széchenyi eszméit. Az 1820-as évek közepétől két évtizedig – Széchenyi mellett – a magyar közélet főszereplője, Kossuth fellépéséig a pesti ellenzék vezére volt.

1848-ban visszavonult. Egyszerre idegenkedett a forradalomtól és a forradalom ellenségeitől. Így volt ezzel Széchenyi is, de az ő érzékenyebb idegrendszere felmondta a szolgálatot. Fáy szorongásos tétlenségbe vonult vissza. 1849 után pedig már a múlt idők emlékévé vált. Személyes népszerűsége nem csappant meg, de kései regényeinek és javaslatainak már nem volt hatása. Mégis bizakodó maradt, a nemzeti kétségbeesés közepette is remélte a békés kibontakozást. A kiegyezést előkészítő Deák ugyanúgy tisztelte, mint annak idején Széchenyi. Deák politikájához azonban új emberekre volt szükség. Mindenesetre hetvennyolcadik születésnapján az Akadémia és a Kisfaludy Társaság is ünnepélyesen tisztelgett előtte.

Fáy András

Fáy András - Marastoni József litográfiája, 1861

1864. július 26-án hunyt el. Halálának hírére gyászba borult az egész ország. Arany János hódolatteljes nekrológban búcsúzott tőle.

Mikszáth Kálmán szerint ha nem Széchenyit illetné a „legnagyobb magyar” jelző – akkor ez Fáy Andrásnak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a „haza bölcse” – akkor Fáy Andrást illetné ez a cím, így azonban csupán „a nemzet mindenese”. Ezt a titulust egyébként unokatestvére, egyben jó barátja, vita- és harcostársa, Szemere Pál találta ki Fáyról. Van ebben a „mindenesben” egy jó adag elismerés, és nem kevés irónia is. Kedves humorral vont mérleget Mikszáth is: „Mi lett az ő kedves alkotásaiból? A szőllőt megette a filokszera, a ferenczvárosi bájos paradicsom helyén buta bérkaszárnyák meredeznek, nagy port vert regényei, színművei, többé-kevésbé elavultak. Csak a takarékpénztára fejlődött ki nagyobbnak, mint a milyennek valaha álmodta. Csak a pénz halhatatlan.”

  • kapcsolódó anyagok
JOGTÖRTÉNET