Ádám György - A műhibaperek atyja

2018. április 27. Sereg András

Ádám György jogászprofesszor nemcsak a bírósági tárgyalóteremben, hanem azon kívül is maradandót alkotott: vizsgálta az orvosi hálapénz visszásságait, műhibaperes ügyvédi munkája nyomán létrejött az egészségügyi szolgáltatók kártérítésével foglalkozó jogász.

Ádám György 1921. szeptember 21-én született Budapesten. Apja, Ádám Manó gimnáziumi igazgató, anyja, Téri Teodóra vegyész, az MTA főelőadója volt. 1927-ben íratták be a szülei a Deák téri evangélikus elemi iskolába. Az ország egyik legjobb gimnáziumában, a Bolyai Reáliskolában is tanult; itteni diákélményei alapján írta meg Karinthy Frigyes a Tanár úr kérem című művét. A Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskolában 1940-ben érettségizett. 1942-ben munkaszolgálatra vitték, ahonnan 1945 elején megszökött. Mindkét öccse a holokauszt áldozata lett.

Egész életében küzdött a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és a kirekesztés ellen. A diszkrimináció megnyilvánulási formáit a saját bőrén is megtapasztalta. Egy keresetlevelében így írt erről: „Apámtól és anyámtól soha – egyetlen szóval – sem hallottam, hogy zsidók (izraeliták) lennénk, és én is – mások véleménye szerint – zsidó. A vallás (keresztény, zsidó, mohamedán stb.) a családban szóba sem került. Semmiféle vallási ünnepet nem tartott a család, sem zsidó, sem keresztény ünnepeket, még a karácsonyt sem. Semmiféle istenről soha nem esett szó. 1927-ben írattak be szüleim a Deák téri evangélikus elemi iskolába. Ott hallottam először, hogy én »izraelita« vagyok, és máshova kell járnom hittanra, mint a többi osztálytársamnak. [...] Egyszer a padtársam a nyakában lévő nyakláncon lógó keresztre feszített Jézusra mutatva azt követelte, hogy csókoljam meg a lábát. Én ezt megtagadtam, mire elkezdett kiabálni: »az Ádám nem hajlandó megcsókolni a Jézus Krisztus lábát.« Ezt követően 15-20 osztálytársam nekem esett, ütöttek, rúgtak, letepertek, összetépték a ruhámat, véres sebeket ejtettek az arcomon, a lábamon, kiütötték egy fogamat, több sebből véreztem. [...] A múlt század 30-as éveiben sportoltam, különösen jól teniszeztem. Mint I. osztályú teniszezőt, rábeszéltek, hogy végezzek teniszbírói tanfolyamot. A 15 órás tanfolyamot elvégeztem, és teniszbírói vizsgát tettem. Amikor a bírói testület elnöke kiosztotta a teniszbírói igazolványokat, én nem kaptam, az elnök közölte, hogy zsidó nem lehet Magyarországon teniszbíró.”

Ádám György

Ügyvéd és ügyfele - A Ságvári-per felperese, Pintér Mariann és Ádám György ügyvéd 2008-ban - Forrás: nol.hu archívum

1945-ben a Magyar Kommunista Párt politikai munkatársa, majd a Gazdasági Rendőrség munkatársa volt. 1948-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán abszolutóriumot szerzett, de doktori oklevelét csak 1957-ben vehette át. A Belügyminisztérium Rendőrtiszti Akadémiáján a büntetőjog és a filozófia tanára 1948–1951 és 1956–1962 között. 1951-től a Közért Központ, 1954-től az Építésügyi Minisztérium jogtanácsadója, majd 1962-1964-ig az Országos Kőolajipari Tröszt jogtanácsosa volt.

A háború után, Beck Salamon ügyvédjelöltjeként egy nyilast is védett, akit százötven ember meggyilkolásáért akarták felelősségre vonni, holott „csak” ötöt lőtt a jeges Dunába. "Azért védtem azt a nyilast, hogy 145 ember gyilkosa ne ússza meg a felelősségre vonást – mondta, hozzátéve, védencét végül halálra ítélték – de „csak” öt ember halála miatt."

1964-től a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, az „Etikai és jogi csoport” tanára volt, Kandidátusi disszertációját „A felelősség megállapításának rendje” címen 1975-ben védte meg, míg nagydoktori értekezését „Az orvosetika alapproblémája egy speciális vonatkozás tükrében” címmel 1986-ban írta. 1991-ben, nyugdíjba vonulása után, Teleszky Lászlóval és Kozma Tamással ügyvédi irodát alapított, amely elsősorban az orvosi műhibák áldozatainak kártérítési perekben való képviseletével vált híressé.

Simon Tamás, az ügyvédi iroda mai vezetője szerint nem jó, ha egy szakma felelősség nélkül működik, márpedig az egészségügy így működött Ádám György tevékenységét megelőzően. Sokaknak még mindig nehéz tudomásul venniük, de ő új jogi szakmát teremtett: tevékenysége nyomán létrejött az egészségügyi szolgáltatók kártérítésével foglalkozó jogász, akire szükség van az alperes intézményekben, a biztosítótársaságoknál, sőt a bíróságokon is.

Karakteres, kíméletlen logikával felépített és egyben szellemes véleményt formált különféle jogi kérdésekről. Igazat adott például az otthonszüléseket levezető Geréb Ágnes szülész-nőgyógyásznak, „mert a legveszélyesebb szülni szülészeten. Ha az egy érv, hogy a kórházban van biztonságban az anya, akkor rendeljék el, hogy síelni is csak a traumatológiai intézet lépcsőházában szabad, mert baleset esetén ott azonnal elláthatják a sérültet.”

Ádám György

Ádám György egész életében küzdött a kirekesztés ellen. - Forrás: medicalonline.hu

Nem kímélte a jogi/jogászi evidenciákat sem. A De Jure jogászmagazin 2007/10. számában, „A bírói gyakorlat nem bizonyíték” című cikkében kifejtette: „A bírói gyakorlatra való rendszeres hivatkozás a bírósági eljárásban és ítélkezésben azt a – teljesen bizonyítatlan – hipotézist feltételezi az utaláskor, hogy a bíróságok mindig, feltétlenül és közismerten törvényesen járnak el, határozataik a hatályos jognak megfelelnek, igazságosak. Ezt annyira nyilvánvaló tényként értelmezik a bíróságok, hogy az már szerintük külön bizonyításra nem is szorul.”

2001-ben saját magát képviselte, amikor beperelte a Magyar Igazság és Élet Pártját és annak akkori alelnökét, ifj. Hegedűs Lórántot, a MIÉP XVI. kerületi szervezetének Ébresztő című lapjában az országgyűlési képviselő által „Keresztyén magyar állam” címmel írt cikkéért. Ádám György ügyében az elsőfokú bíróság helyt adott a kérelemnek, mondván, hogy a személyiségi jogok személyes érvényesíthetősége annyit jelent, hogy egy adott személyt ért jogsérelemért egy másik, sérelmet nem szenvedett személy nem perelhet, de sérelmet szenvedhet olyan személy is, aki nincs megnevezve a kifogásolt közleményben, sőt olyan is, akit a sértő nem is ismer. Halmai Gábor egyetemi tanár szerint mindmáig ez az egyetlen ítélet Magyarországon, amely elismeri egy közösség tagjának személyiségi jogi igényét a közösségét ért személyiségi jogsértésért. Az más kérdés, hogy az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság visszatért az állandóan követett gyakorlathoz, és megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét.

Ádám György

Szerette a vitákat. Karakteres, kíméletlen logikával felépített és egyben szellemes véleményt formált különféle jogi kérdésekről. - Forrás: nol.hu archívum

Ádám György nem csak a bírósági perekben alkotott nagyot. 1986-ban könyvet írt az orvosi hálapénz ellentmondásairól. Mint kijelentette: „egyes orvosok nem a sürgősség alapján látják el a betegeket, hanem a hálapénz mértéke szerint”. Abban is jelentős érdemei voltak, hogy a betegek megkaphatták saját egészségügyi dokumentációjukat. A kilencvenes évek elején még arról is meg kellett győzni a bírákat, hogy a dokumentáció nem sorolandó az orvosi titok körébe. Szerepe volt abban is, hogy az egészségügyi jog külön szakterületté válhatott, és az ELTE jogi karán elindulhatott az egészségügyi szakjogász képzés.

Családja kifejezett kérése ellenére még betegen is elment az utolsó tárgyalására, mondván, „több év küzdelem után nem hagyhatom cserben az általam képviselt felperest”. 2011. június 18-án hunyt el Budapesten, és július 6-án a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. Halmai Gábor nekrológja szerint „szakmai tudása és a jogállami elvek iránti elkötelezettsége nemcsak a hozzá hasonló holokauszt-túlélőknek, hanem az orvosi műhibaperek, a hálapénz áldozatainak, az otthonszülés szabadsága, a betegjogi képviselők intézménye támogatóinak is hiányozni fog”.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG
JOGTÖRTÉNET
EGÉSZSÉGÜGY