IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Piacképes tudás, fiatalos légkör és akár még pénz is a gyakorlat alatt. Létezik ilyen?

Pintz és Társai - 2014. október 29.

A pályakezdők 22-es csapdájába sokan beleesnek. Rengetegen panaszkodnak arról, hogy minden álláshoz szakmai tapasztalat szükséges. Ám, ha sehová sem vesznek fel bizonyos fokú tapasztalat nélkül, mégis hogyan szerezzem meg azt a tudást, ami ahhoz szükséges, hogy elhelyezkedjek?

A megoldás itt is, mint sok helyen máshol, az előre tervezés. Megfelelő minőségű és mennyiségű jogi szakmai gyakorlat abszolválásával már az egyetemista évek alatt olyan tapasztalatot lehet szerezni, mellyel végzéskor névben még pályakezdők vagyunk, de a valóságban már értékesebb tudással rendelkezünk. Megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy az számít kivételnek, aki még nem vett részt ilyenen, annál is inkább, mivel egyre több szak tantervében kötelezően elő van írva megfelelő időtartamban „letöltendő” gyakorlat.

Miért ne fogjuk meg a dolgok könnyebbik végét, és szerezzük meg a teljesítés aláírását a papa ismerőse útján, tényleges munkavégzés nélkül? Miért éri meg mégis az egész? Legfőképpen azért, mert az egyetemi tananyag és a munkáltató elvárásai Magyarországon igen kevés átfedést mutatnak. A jogszabályhelyek pontos citálása, esetleg még a pandektisztika jeles képviselői releváns meglátásainak bemutatása fontos, de vannak ennél fontosabb készségek is (szigorúan munkaerőpiaci és hatékonysági szempontokból nézve). A mai világban a csapatszellem, a proaktivitás és az önállóság bizony jobban forintosítható kvalitásoknak számítanak.

Az előbb írtam, hogy ennek a befektetésnek akkor van munkaerőpiaci szempontból haszna, ha a gyakorlatot megfelelő mennyiségben (időtartamban) és minőségben (munkáltatónál) teljesítjük.

A szegedi jogi karon például hat hétben határozzák meg ezt az időtartamot, melyet akár két hetes bontásokban is el lehet végezni. Nem kell különösebb képzelőerő annak felméréséhez, hogy ennyi idő mire elég. Legalább ugyanilyen fontos a megfelelő munkáltató kiválasztása. A szakmai gyakorlatból akkor profitálhatunk legtöbbet, ha olyan helyet választunk, ahol van meghirdetett gyakornoki pozíció, tudják mit várnak tőlünk, van a tennivalók között ránk szabott feladat. Persze elmenni egy olyan ügyvédi irodába vagy állami szervhez, ahol van ismerősünk, szintén jó megoldás lehet, de ilyen esetekben számoljunk azzal, hogy nem tudnak mit kezdeni velünk, és nem érdemi munkát bíznak ránk. Vagy még azt sem, és csak a Facebookot pörgetjük egész nap.

Az általam megkérdezett – a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzős – gyakornokok jelenleg egy piacvezető szabadalmi ügyvivői irodában, végzik szakmai gyakorlatukat. Meglátásuk szerint több okból kifolyólag is kitűnő, mondhatni ideális helyen vannak. A releváns szakmai tapasztalat szerzése és a kreatív, önálló munkavégzés lehetőségén felül kiemelték a szakmai angol nyelvtudás fejlesztését. Hozzátették még, hogy az irodában hosszú távon foglalkoztatják őket. Fontos szempont számukra az is, hogy a jogász szak elvégzése után, adott esetben főállásban is tovább alkalmazhatják őket.

„Gyakornokként a legkedvesebb hely, ahol valaha voltam. Nem úgy jövök be reggelenként, hogy már megint egy unalmas nap: fénymásolás, kávéfőzés, és ha valami komolyabb munkát kapok, gyomoridegem van. Mert eddig ilyen tapasztalataim voltak. Itt viszont még hétfő reggel is jó a hangulat. Érdemi munka, valódi tapasztalat.”

A gyakorlati munka visszahat az elméletre is. A Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda több joghallgató gyakornoka is díjazott lett az SZTNH idei Ujvári János pályázatán. Ez a pályázat a szellemi tulajdonvédelem területén született legkiválóbb munkákat díjazza, melyek közül több publikálásra is kerül.

dr. Csirik Márton




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.