IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Reszkess magyar fejlesztés!

Pintz és Társai - 2015. november 4.

Az Egységes EU szabadalom árnyoldalai és az igazságügy teendői

Talán az igazságügyi tárca elől is eltitkolt PwC hatástanulmány szerint 2020-ra kellene halasztani az EU szabadalom magyar ratifikációját. Egy párhuzamos tanulmány hatására a lengyel kormány már visszalépett. Nálunk gőzerővel folyik a ratifikáció előkészítése, de talán még születhet kompromisszum.

Helyzetkép

Az EU Versenyképességi Tanácsa a magyar EU elnökség idején, 2011. 06. 27-én fogadta el az egységes hatályú európai szabadalom (továbbiakban EU szabadalom) létrehozatalára irányuló megerősített együttműködéssel kapcsolatos két rendelettervezetet. Egyikük a szabadalom érvényesítésének végrehajtásával kapcsolatos, míg a másik nyelvi kérdésekkel foglalkozik. 2013-ban az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló egyezményt is aláírták a felek (Lengyelországot és Olaszországot is beleértve).

Az EU szabadalomra vonatkozó megerősített együttműködés keretében 25 ország – azaz a 28 tagú Európai Unió Olaszország, Spanyolország és Horvátország kivételével – hozta létre az EU szabadalmat, amelyet „egy országként” lehet érvényesíteni, megsemmisíteni, átruházni. A megerősített együttműködés nyitott, ahhoz további, illetve újonnan belépő EU tagállamok is csatlakozhatnak. Időközben Olaszország is csatlakozott az együttműködéshez, Lengyelország viszont gyakorlatilag visszalépett.

Tekintve, hogy a 25 országra szóló együttműködés a meglévő, 38 tagállamot magában foglaló európai szabadalom megadás utáni érvényesítési szakaszát érinti, célszerűbb az EU szabadalom szóhasználat, még ha jelenleg nem is tagja minden EU tagállam az együttműködésnek. Nincs tehát szó újabb szabadalmi bejelentési lehetőségről, a megadott szabadalom továbbra is az eddig ismert európai szabadalom, amelyet az EU 25 tagállamában egységesen lehet majd érvényesíteni. Jelenleg ugyanis a megadott európai szabadalmat országonként kell érvényesíteni, validálni. Az egyenkénti érvényesítés megmarad azért alternatívaként, illetve a jövőben az európai szabadalomhoz tartozó egyezmény további országaiban továbbra is egyetlen lehetőségként. Az érvényesítés csupán egy formális, a diplomahonosításhoz hasonló cselekmény. Egy ún. Londoni Egyezmény szabályozza az országonként eltérő fordítási követelményeket. Több ország már jelenleg sem kér fordítást, több pedig az eredeti eljárási nyelvtől teszi függővé szabályait. Magyarországon például angol eljárási nyelv esetén elég a szabadalmi igénypontok magyar fordítását benyújtani egy érvényesítéshez. Német vagy francia nyelv esetén a teljes szabadalmi leírás fordítandó. Így jelenleg Magyarországon egy angolul tudó fejlesztő megérti a szabadalmi leírást, úgy, hogy a leglényegesebb korlátozó jogokat tartalmazó szabadalmi igénypontot magyarul és angolul is tanulmányozhatja.

Jelenleg Magyarországon évente a mintegy 70000 megadott európai szabadalomból 3000 darabot érvényesítenek, amely azt jelenti, hogy évente 3000 új korlátozó joggal kell szembenézni. Európában átlagosan 12 évig tartanak fenn egy szabadalmat. Az európai szabadalmak 2/3-ad része nem európai cégeké. A magyar jogosultságú európai szabadalmak száma elenyésző - mintegy 50 darab, amely csupán 7 tízezrelékes arány.

Jelenleg tehát kezelhető és nem túl veszélyes mennyiségben, magyar nyelven is megismerhető módon érhetők el a hazai K+F szektor számára a fejlesztésüket korlátozó jogok. A magyar szellemi tulajdonvédelem irányításáért felelős szerveknek 2011. óta több mint 4 évük lett volna, hogy felkészítsék a várható hatásokra a műszaki fejlesztő társadalmat, illetve innovatív kisvállalkozásokat.

Veszélyben a nemzeti K+F hasznosulása

Miért is lenne hátrányos, ha egy szabadalom olcsóbb lesz, és ráadásul miért veszélyezteti a nemzeti érdekeket?

Kétségtelen, hogy az EU szabadalomnak vannak előnyei és hátrányai. A probléma az, hogy az előnyök a gazdag, fejlett országoknál és cégeknél jelentkeznek, a hátrányok viszont a magyaroknál, valamint más kisebb, illetve technológiai hátrányban lévő országoknál. A szabadalom ugyanis egy korlátozó jog. A szabadalom jogosultja kizárólagos jelleggel mondhatja meg, hogy a találmányt ki hasznosíthatja. Eddig, mint jeleztük, évente 3000 külföldről érkező szabadalmi jog korlátozta a magyar fejlesztőket. Az EU szabadalom beindulásával előreláthatólag ez a szám hamar 60000-re fog felszökni. A külföldi cégek először óvatosak lesznek, és többen a hagyományos utat választják, majd kitapasztalva az EU szabadalom előnyeit, fokozatosan átállnak erre a jogformára, amely egy rövid idő után magát az európai szabadalmi bejelentések számát is gerjeszteni fogja, EU becslések szerint 23%-kal. Az EU szabadalom bevezetése után, akik eddig csak Németországban, Nagy-Britanniában vagy Franciaországban érvényesítették szabadalmukat, feltehetőleg az EU szabadalmat fogják választani. Ők az eddigi portfóliójuk mellé így ajándékba kapják a magyar szabadalmat, meg természetesen a többi, harmadik vonalbeli ország szabadalmát.

A szabadalmak számának kumulálódása miatt a magyar fejlesztők hamarosan több százezres korlátozó joggal találják szemben magukat, amelyek taposóaknaként fogják korlátozni fejlesztésük hasznosulását. A K+F források egy része így blokkolt fejlesztésekben fog pihenni vagy bitorlási perekre megy el. Ez megakaszthatja a kényes egyensúlyú innovációs körforgás menetét. Hiába fogunk pumpálni - EU segítséggel - több K+F forrást a gazdaságba, ha az nem hasznosul megfelelően, nem jutunk előbbre.

A magyar fejlesztői társadalom eddig is jelentős információs deficitben szenvedett az innovációvédelem teendőit illetően. Gondoljunk csak arra az eléggé el nem ítélhető egyetemi gyakorlatra, hogy a kutatásokat rögtön publikálják, nem várva meg a szabadalmi bejelentést, így elvágva magukat örökre a kizárólagos jogok adta előnyöktől. Eddig legalább magyarul megismerhetők voltak a korlátozó jogok, az EU szabadalom után a jogokat körülíró szabadalmi igénypontok is csak angolul lesznek elérhetők. Nem mintha nem tudnának fejlesztőink angolul, viszont a szabadalmi igénypontok megértése, értelmezése magyarul sem könnyű, nemhogy egy akár kétoldalas angol műszaki-jogi nyelven csavart mondat esetén.

Valami előnye csak van a magyarok számára az EU szabadalomnak, nem? Az európai szabadalmak 7 tízezreléke magyar, így számukra valóban jelenthet előnyt az EU szabadalom. Ez az előny azonban nem költségcsökkenésben fog jelentkezni. Az EU szabadalom díja ugyanis kb. 5 ország díjának fog megfelelni, viszont ennél több országban a magyarok eddig is ritkán érvényesítették oltalmukat. Most viszont nagyobb területre fog kiterjedni a szabadalmi oltalom. Ezen előnyök állnak szemben a fent vázolt jelentős hátrányokkal.

Jedlik (és dinamója) forog...

Kiváló feltalálónk, Jedlik Ányos bencés szerzetes nem a szóvirágok embere volt. Nem sejtette, hogy egy frázisokkal teli tervnek lesz majd kénytelen kölcsönöznie nevét. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által szerkesztett, és kormányprogramként jóváhagyott Jedlik-terv 33. lapja még sikertörténetként tálalja az EU szabadalmat, 9. lapja pedig csupán az SZTNH bevételeinek csökkenéséért aggódik.

A Jedlik-terv 45. oldala a magyar társadalom számára jelentkező előnyöket taglalja, a hátrányokat pedig csupán esetlegesnek véli, de azért egy apró betűs keretes írásban azokat is megemlíti.

A Jedlik-terv 45. lapon lévő keretes írása leírja, hogy az EU szabadalom valójában a tengeren túli és a fejlettebb országok versenyelőnyét és technológiai fölényét növeli. A szakhatóság (SZTNH) ezzel bizonyította, hogy már évekkel ezelőtt tisztában volt a hátrányokkal, de azt nem merte a döntéshozók elé tárni, csak apró betűk közé rejtve foglalta össze.

A Jedlik-terv 44. lapja szerint a kormányprogram fő célkitűzése, hogy a hazai vállalkozásokat olyan helyzetbe hozza, hogy az előnyökből profitálhassanak a hátrányokat pedig kezelni tudják. A 9. lap szerint a Jedlik-terv végrehajtásáért a KIM (az Igazságügyi Minisztérium) felel. 2011 és 2014 között Répássy Róbert felügyelte e területet. Ezen időszak állt volna Répássy és az SZTNH rendelkezésére, hogy felkészítse a magyar fejlesztői társadalmat, de a jelek szerint semmit sem tettek. Ezért is sajnálatos, hogy a 2. Gyurcsány kormány óta - a világ többségével ellentétben - nem az innovációért felelős gazdasági tárca felügyeli e területet.

Eltitkolt tanulmány?

Az SZTNH időközben egy tanulmányt rendelt a PricewaterhouseCoopers Kft-től, amely 2014 tavaszán készült el. A 113 oldalas korrekt tanulmány egyértelműen megállapítja az EU szabadalom hátrányait. A szabadalmi perek mennyiségének növekedését tízszeresére prognosztizálja, pár évtized múlva pedig 1,2 millióra becsüli a magyarokat korlátozó jogok (taposóaknák) számát. Valószínűsíti a szabadalmi trollok megjelenését, és hogy a magyar vállalkozók potenciális alperesi pozícióba fognak kerülni. A tanulmány azt javasolja a magyar kormánynak, hogy csak abban az esetben ratifikálja a megállapodást, ha a magyar innovációs ráfordítások meghaladták a GDP 1,8 %-át. Ez 2020-ra becsülhető.

Sajnálatos, hogy ezt a közpénzen készített fontos hatástanulmányt az SZTNH még az innovációs szakmai körök számára sem tette publikussá. Kinek az érdeke a titkolódzás? Közben az Igazságügyi tárca a ratifikációt készíti elő... A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület egyik tagja közérdekű adatra hivatkozva tudott hozzájutni a tanulmányhoz, amelyet most megosztunk az olvasókkal.

Van megoldás

Jeleztük, hogy az EU szabadalmak taposóaknaként akadályozzák majd a magyar fejlesztők munkáját. A taposóaknák viszont csak azok számára veszélyesek, akik nem tudják, hogy hol vannak, és rálépnek. A magyar fejlesztői társadalmat fel lehet készíteni a taposóaknák felismerésére és hatástalanítására. Erre a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület egy rövid idő alatt elsajátítható képzési programot dolgozott ki. A Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. közreműködésével pedig egy olyan szoftver alkalmazás lett kifejlesztve, amely alkalmas a taposóaknák megjelölésére.

A teendők és a taposóaknák helyének ismeretében a magyar fejlesztői társadalom megvédhető a hátrányoktól. Ehhez azonban fel kell készíteni őket, amely az elmúlt években nem történt meg. Ezért a ratifikáció egy évvel történő elhalasztása indokolt. Az egy évet azonban ki kell használni, és most már valóban tenni kéne a magyar K+F források megmentése érdekében.




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.