IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Korrupciót firtató képviselői kérdésnek per lett a vége – de a kérdező ellen

Pintz és Társai - 2017. december 7.

Szabadalmi hivatali korrupciógyanú generált személyiségi jogi pert, melyet gyorsan elvesztett a hivatal elnöke

Parlamenti kérdést tett fel Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője a Szellemi Nemzeti Tulajdon Hivatala (SZTNH) elnöke, Bendzsel Miklós által gründolt Hipavilon Kft. kapcsán: „Folyamatos korrupció és más bűncselekmények gyanúja lengi körül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, mikor kíván végre lépni miniszter úr?”

Ez a több százmillió forintos nagyságrendű visszaélésgyanú már eddig is sokaknak szemet szúrt. Korábban az MSZP, legutóbb pedig Novák Előd képviselő interpellálta ugyanebben a témában Trócsányi László igazságügyi minisztert.

Novák Előd Facebook oldalán egyébként elérhető a visszaélés folyamatábrája. A lényeg a következő: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit kiszervezi az általa 100%-ban tulajdonolt „nonprofit” Hipavilon Kft-nek, aki azt egyedi megbízásos alapon továbbítja a Bendzsel-féle körnek – az SZTNH kormánytisztviselőinek. Arra a felvetésre, hogy ezzel több száz millió forint kár éri a költségvetést – így az adófizetőket –, olyan abszurdabbnál abszurdabb válaszokat kaptak az érintettek, minthogy a kormánytisztviselői kör csak önszorgalomból, munkaidő után tevékenykedik, vagy hogy egy nonprofit kft-nél nem képződik nyereség, így kizárt a visszaélés lehetősége. (Évente 260 milliót fizetnek ki.)

A kérdés, melyet Szabó Szabolcs nyújtott be, elérhető az alábbi linken keresztül.

A parlamenti kérdés azt is felrója, hogy az SZTNH azzal, hogy a szingapúri feltalálók bizalmas szabadalmi titkait egy kft-nek adja tovább, a kft. pedig jogosult azokat továbbadni magánszemélyeknek, ezzel a magyar állam megsérti a szabadalmi titoktartásra vonatkozó nemzetközi egyezményt (Trips Egyezmény 39. cikk).

A reakció: a szokásos magyarázkodáson túl – támogatják az innovációt, nonprofit kft-nél nem lehet visszaélés, hiszen nonprofit (sic!) stb. – a kérdést feltevő képviselőt a visszaélés gyanújában érintettek bíróság elé idézték. A felperesi kereset szerint mind a hivatal, mind a Hipavilon Kft. és Bendzsel Miklós személyiségi jogait súlyosan sértette már a gyanú megfogalmazása is. Bár rágalmazásért nem perelhetik a képviselőt a mentelmi joga miatt, de személyiségi jogi pert indítottak, miszerint a kérdés feltevése, így a felperesi kérelem, alkalmas az SZTNH-ba, a Hipavilonba és a Bendzselbe vetett közbizalom rongálására. Ugyanakkor a közbizalom már nagyon rég elpárolgott, hiszen már az ombudsman is elmarasztalta Bendzseléket tömeges alkotmánysértés miatt, emellett 50 éves mélypontra zuhant a magyar szabadalmi bejelentések száma. Az ügyben mindössze egy tárgyalást tartottak, és az elsőfokú bíró gyorsan arra a következtetésre jutott, hogy azért, mert egy képviselő megfogalmaz egy gyanút, nem lehet őt elmarasztalni.

Az új Ptk. elődjéhez hasonlóan általános védelmet biztosít a személyiségi jogoknak (akár nevesítve van külön a törvényben, akár nem): mindenki köteles azt tiszteletben tartani. A másik oldalon a jogosultat megilleti az, hogy személyiségét szabadon érvényesíthesse, abban őt senki ne gátolja. Nevesített személyiségi jogként szerepel a becsülethez és jóhírnévhez való jog, melyre jelen ügy felperese hivatkozott. A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A felperes szerint tehát a kérdés feltevésével ezen személyiségi jogait érezte sértve.

Ugyanakkor említést kell tenni arról, hogy jelen esetben nem egy hétköznapi személyről van szó. Az új Ptk. a közéleti szereplők személyiségi jogának védelme körében az általános jogvédelemhez képest jelentősen szűkíti a védelem körét. Bár már a megelőző bírói gyakorlat szerint is "a közszereplőről alkotott kedvezőtlen véleménynyilvánítás, értékítélet önmagában akkor sem alapoz meg személyiségvédelmet, ha túlzó vagy felfokozott érzelmeket tükröz" [BH 2004.104.], de most már konkrét szabályozásként került a törvénybe, hogy „a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja”. Így a közéleti szereplőknél a fentebb említett személyiségi jogok megsértésének határai eltolódnak.

A személyiségi jogi peren túl újabb érdekes fejlemények is vannak a szellemi tulajdonvédelem háza táján. Így 2015-ben sem sikerült növelni érdemben az innovációvédelem legfontosabb mutatójának, a magyar szabadalmi bejelentések számának mennyiségét. A szabadalmi blog arról számol be, hogy Bendzsel Miklósék félrevezették Trócsányi László igazságügyi minisztert, a magyar szabadalmi fenntartási díjakat illetően. A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület szóvá tette ugyanis, hogy az EU-ban a magyar kisvállalkozásokkal fizettetik a legtöbb szabadalom-fenntartási díjat a fenntartásra jellemző első 10 évben (ez közel 1 MFt). A miniszter kérdésére Bendzselék azt a hamis tájékoztatást adták, hogy a magyar díj csak átlagos. Tekintve, hogy néhány, az Európai Szabadalmi Hivatal lapján elérhető számot kell csupán összeadni, átlagolni, a blog ezt megtette és egy összehasonlító diagramot tett közzé. Ez alapján a magyar díj közel háromszorosa az EU átlagnak, és közel a duplája a 2. helyezettnek.

Eközben az Állami Számvevőszék is vizsgálja az SZTNH és a Hipavilon gyanús ügyleteit. A vizsgálatot 2015-ben már lezárták, de a jelentést még nem tették közzé. A késedelemért egy jobbikos képviselő fordult az ÁSZ elnökéhez, sürgetve a jelentés közzétételét.

Dr. Csirik Márton




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.