IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Jelentés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 2015-ös teljesítményéről

Pintz és Társai - 2016. május 18.

Megjelent a szabadalmi hivatal (SZTNH) éves jelentése, amely előző évi teljesítményének az adatok tükrében való elemzésére ad alkalmat. Ilyenkor a hivatal sajtótájékoztatót tart, ezen mutatja be éves statisztikai adatait, büszkélkedik az elért eredményekkel. Idén azonban elmaradt a sajtótájékoztató. A statisztikai adatok pedig nem közvetlenül a jelentésben, hanem csupán annak függelékeként jelentek meg.

Az OECD külön konferenciát tart a szabadalmi statisztikák makroszintű elemzésének segítésére, amelyen a magyar illetékesek nem vesznek részt. Hazánkban az innovatív gazdaság és a K+F+I védelem a 2. Gyurcsány-kormány óta külön utakat jár, az innovációvédelmi makromutatók elemzése pedig két szék közt a pad alatt marad. Megjegyezzük, hogy a világ országainak 97 %-ában a gazdasági tárca felügyeli az innovációvédelem részét képező szellemi tulajdonvédelmet. A gazdasági tárca utolsó öt évéhez képest az igazságügyi tárca utolsó öt éve 21 %-os nemzeti szabadalmi bejelentési deficitet produkált. Ezen időszakban a világátlag növekedése 190 %-os.

A fentiekre tekintettel jobb híján a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) mutat rá néhány olyan összefüggésre, amelynek elemzése valójában kormányzati feladat lenne.

Innovációvédelem

Az innovációvédelem legfontosabb mutatója minden országban a nemzeti szabadalmi bejelentések száma. Mind az OECD, mind az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) e mutató alapján próbál következtetéseket levonni. Míg a nemzeti szabadalmi bejelentések száma (10 %-a külföldi eredetű) a hazai ipar innovatív képességét tükrözi többé-kevésbé, addig a Magyarországon érvényesített európai szabadalmak száma (99,95 %-a külföldi eredetű) többé-kevésbé a külföldi cégek kizárólagos jogra való törekvésének a mutatója. Röviden a nemzeti szabadalmak védik a magyar K+F+I-t, az európai szabadalmak pedig korlátozzák a magyar szereplők mozgásterét. Sajnálatos, hogy e nyilvánvaló összefüggés - az egységes EU szabadalomhoz való csatlakozáskor - nem került kellően az illetékes szervek látókörébe.

Nézzük meg közelebbről a legfontosabb innovációvédelmi mutatók alakulását.

Nemzeti szabadalmak

A nemzeti szabadalmi bejelentések száma 2014-ben érte el 50 éves mélypontját 619 darabbal (2013-ban 708 bejelentéssel számolhattunk). Ez egyben a magyar innovációvédelem mélypontját is jelentette. A nemzeti innovációvédelem szempontjából 3500 körüli szám lenne az optimális. Megjegyezzük, hogy a világátlag (Afrikát is beleértve), 10 millió főre vetítve 3600 darab.

2015-re ez a szám 633-ra emelkedett. E 2 %-os emelkedés még mindig 12 %-os csökkenést jelent 2003-hoz képest, és továbbra sem jelenthetjük ki, hogy elmozdultunk az 50 éves mélypontról. Azonban biztató. Az emelkedésben közrejátszhat kis mértékben az, hogy év végén megjelentek szabadalmi bejelentést támogató pályázatok. E pályázatok azonban - különösen természetes személyek és a közép-magyarországi régió vonatkozásában - csak 2016-tól fogják kifejteni jótékony hatásukat. A minimális emelkedés nagyobb részt a Szegények szabadalma alkalmazásnak köszönhető. Ez az MSZTE-n keresztül ingyenesen elérhető alkalmazás tőkeszegények számára segít megtakarítani a szabadalmi ügyvivőre fordítandó kezdeti költségeket, amely induláskor elérheti a bruttó egymillió forintot. Az alkalmazás lényege, hogy a feltaláló egy titkosított felületen kérdésekre válaszol találmányát illetően, ezután a kész szabadalmi bejelentést beadásra készen nyomtathatja ki. A többi a szoftver dolga.

Az összes magyar egyetem és cég szabadalmi bejelentéseinek száma a fenti adaton belül 2015-ben 212 darab volt.

Európai szabadalmak

Az európai szabadalom olyan regionális oltalom, amelyet közösen adnak meg, de utána az egyes tagállamokban (jelenleg 38 ilyen van) érvényesíteni kell. Az EPO-hoz 2015-ben 279 ezer szabadalmi bejelentés érkezett. Ebből 176 volt magyar. A megadott európai szabadalmak száma 68 ezer, amelyből 38 darab volt a magyar (fél ezrelék). Az európai szabadalmi bejelentések száma évről évre néhány %-kal növekszik.
2015-ben a Top 10 cég európai szabadalmi bejelentéseinek száma:

1 | KONINKLIJKE PHILIPS N.V. | 2402
2 | SAMSUNG GROUP | 2366
3 | LG GROUP | 2091
4 | HUAWEI TECHNOLOGIES CO. LTD. | 1953
5 | SIEMENS AG | 1894
6 | UNITED TECHNOLOGIES CORPORATION | 1869
7 | QUALCOMM, INC. | 1705
8 | ROBERT BOSCH GMBH | 1493
9 | BASF SE | 1384
10 | GENERAL ELECTRIC COMPANY | 1316

Emlékeztetőül: az összes magyar cég és egyetem nemzeti szabadalmi bejelentéseinek száma 212 volt. A táblázatból azt is láthatjuk, hogy az európai szabadalmak nem feltétlen európaiak. 2015-ben az európai szabadalmi bejelentések 53 %-a származott EU-n kívüli országból. Az innovációs potenciál fejlettsége szempontjából közöljük Észak-Korea - Dél-Korea európai szabadalmi bejelentéseinek arányát: 5 : 18215.

Szabadalmi elbírálók leterheltsége

Az európai szabadalmi hivatalnál egy szabadalmi elbírálóra átlagosan 87 szabadalmi vizsgálat jutott. Összehasonlításképp Kínában 340, Koreában 230 az egy elbírálóra jutó éves szabadalmi bejelentés mennyiség. Ugyanez az arány Magyarországon kb. 15 darab.

Használati mintaoltalom

A használati mintaoltalom "kis szabadalomnak" tekinthető, egyszerűsített oltalmi forma elsősorban eszközökre, szerkezetekre, kapcsolási elrendezésekre. 10 évig tartható fenn és nincs újdonságvizsgálat, ezért megadása fél éven belül megtörténhet. Ezen oltalmi forma nincs harmonizálva, és nemzetközi lehetőség sem kínálkozik a gazdaságosabb kihasználására. Egyes országokban igen népszerű, Kínában például tavaly több mint egymillió bejelentés született. Nálunk kevésbé ismert, jóllehet közel 25 éves oltalmi forma. A bejelentések magyar elbírálása - más országokéhoz képest - meglehetősen szőrszálhasogató, ezért gyakorlatilag e bejelentéshez is szabadalmi ügyvivőt kell igénybe venni.

A 2015-ös magyar adat lehangoló: 10 %-os csökkenéssel 249 darab.

Formatervezési oltalom

A "Találd fel magad" könyv szerint a sikertelen termékek 85 %-ának esetében a külső forma is okolható a kudarcért. A külső forma védelmére hivatott a formatervezési oltalom, egykori nevén ipari mintaoltalom. Az összes nemzeti bejelentés száma 2015-ben 186 darab volt. Ez 13 %-os csökkenést jelent, még a korábbi évhez (2013.) képest a csökkenés 27 %-os. Egyúttal ezen oltalmi forma esetében sikerült 30 éves mélypontra jutnia az SZTNH-nak. Megjegyzendő, hogy magyar formatervezők 2015-ben 148 darab EU formatervezési oltalmat jelentettek be, amely szintén nem nagy szám.

A 30 éves mélyponti kudarc azért is különösen fájó a hivatalnak, mert elnökük, Bendzsel Miklós közvetlenül is érintett benne. Felsorolni is nehéz azokat a formatervezési egyleteket és díjakat, amelynek ő az elnöke vagy alapítója. Idézet az éves jelentésből: A Magyar Formatervezési Tanács - elnöke szintén Bendzsel Miklós - a dizájnkultúra eszközeivel segíti elő a magyar nemzetgazdaság versenyképességének erősítését.

A számos SZTNH-hoz köthető formatervezési díjátadás kapcsán az az ember benyomása, hogy a csillogó kirakat mögött dőlnek össze a falak. A magyar formatervezőknek valójában nincs idejük, és főleg pénzük megvédeni alkotásukat. Elsősorban nem fontoskodó díjakra, hanem szakszerű, gyors, olcsó segítségre lenne szükségük. Ez is abszolút reformra szoruló terület, annál is inkább, mert a magyar formatervezési oltalmak vizsgálata - az EU-ban már szinte egyedülállóan - múlt századi vizsgálati módszerekkel zajlik.

Védjegy

A védjegy a legfontosabb piaci versenyeszköz. Ezen múlik, hogy innovációnk gyümölcse képes-e megállni helyét a piaci versenyben. Kijöhetek a legnagyobb újdonsággal, az marketing és piaci eszközök nélkül egyszerűen nem jut el a fogyasztókhoz. A védjeggyel a fogyasztó és a gyártó közötti valós és asszociatív csatornát védhetem meg - akár korlátlan ideig. A védjegybejelentések száma egy ország piaci potenciáljának, termékei piaci érettségének is mutatója.

2015-ben nemzeti úton összesen 3491 bejelentés érkezett. Ez 10 %-os csökkenést jelent, egyúttal 25 éves mélypontját érte el a nemzeti védjegybejelentések száma. A világtrend persze itt is az emelkedés. 2015-ös adatunk nemzetközi viszonylatban is tragikus. Ugyanez a szám Sri Lankán közel 10.000, Ukrajnában 20.000 Romániában 11.000. A legközelebbi visegrádi országokban, így Csehországban 2 %-os növekedéssel 8434, , Szlovákiában 7 %-os növekedéssel 3316.

Ha már visegrádi országok, úgy ejtsünk szót az éves jelentésben említett legnagyobb sikerről.

Visegrádi Szabadalmi Intézet

Bendzsel Miklós elnököt Idézzük a jelentésből: "Korszakos jelentőségű vívmány hazánk és régiónk szakmai életében Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nemzeti szabadalmi hatóságainak részvételével a Visegrádi Szabadalmi Intézet 2015. évi létrehozása. Ezzel a közép-európai kis- és középvállalkozások hatékonyabban kapcsolódhatnak be a nemzetközi tudástranszferbe és vethetik meg lábukat a befektetői piacokon."

A PCT egy 148 tagállamú szabadalmi opció. Egy helyre, egy nyelven, a Szellemi Tulajdon Világszervezethez (WIPO) történik a szabadalmi bejelentés. Ezt a WIPO kiadja szabadalomkutatásra egy illetékes kutatási hivatalhoz, amely magyar tekintetben EPO, Oroszország, majd ez utóbbi helyett/mellett a Visegrádi Intézet lehet. E pár hivatal közül a feltaláló választhat. A visegrádi terv tehát arra irányult, hogy a PCT nemzetközi szabadalmi kutatásokat és elővizsgálatokat a jövőben e szervezet is végezhesse, ráadásul magyar nyelven. A feltalálónak 2,5 éve van arra, hogy első bejelentése után - a kutatási jelentés birtokában - a tényleges nemzetközi bejelentést megtegye a kiválasztott országokban. Ezen országok visszamenőleg fogadják el a nemzetközi bejelentési napot az oltalmi idő kezdetének. A 2,5 év alatt már akár termőre is fordulhat a találmány, így a nagyobb díjakat már nem feltétlen kell zsebből megelőlegezni.

Első olvasatban könnyen azt gondolhatjuk, hogy remek ötlet ez a Visegrádi Intézet! Az EPO-hoz képest olcsóbb a kutatás a Visegrádi Intézetnél, és fordításra sincs szükség. Az SZTNH évekkel ezelőtt ugyanilyen intézetet szeretett volna létrehozni déli szomszédaink és Ausztria együttműködésével. Vajon ők miért mondtak nemet?

A problémát csak nemzetközi szabadalmaztatásban jártas gyakorlati szakemberek képesek felismerni. Magyarországról évente százas nagyságrendű PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés születik (2015-ben 148 darab), és ezeket jellemzően az EPO-hoz, európai szabadalmaztatásra is bejelentik, ha a projekt megéri a 2,5 évet. És itt van a probléma elrejtve. Az EPO hivatalos nyelve kizárólag az angol, német, francia. A világ többi része felé is szükséges az angol fordítás, így a magyar nyelvű szabadalmi anyaggal nem megyünk sokra. Az EPO továbbá nem fogadja el a Visegrádi Intézet kutatási jelentését, így a hozzá benyújtott anyagot újból lekutatja. Ezzel növekszik az elbírálási idő és a költség. Amit megspóroltunk a réven, azt elveszítjük a vámon. Az EPO hivatali díjai a patent-cost-calculatorral ellenőrizhetők.

A legfontosabb probléma azonban szakmai. Az EPO kutatói szigorúak és alaposak. Ha ők végzik a PCT kutatást, akkor automatikusan, ingyen elfogadják saját kutatásukat a PCT nemzeti szakaszában, 2,5 év múlva. Ha nem ők végzik, akkor a feltaláló még izgulhat, hogy találnak-e valamit az EPO-ban. Persze nem az izgulás a lényeg, hanem az e mögött megbújó szabadalmaztatási kockázat. A fenti problémák miatt a magyar feltalálóknak általában továbbra is érdemesebb az EPO-t választani a Visegrádi Intézet helyett. Végzetes pénzszűke esetén pedig az orosz út olcsóbb, mint a visegrádi. "Korszakos jelentőségű" intézetről és vívmányról így semmiképp sem beszélhetünk.

Hitel

Az Éves jelentés Hitel idézettel való kezdése találó: "Mit kell tenni, s min kell kezdeni?" Egy kérdés felvetése viszont önmagában csak akkor előremutató, ha az önkritikán is alapszik. Érdemes lett volna ezért eggyel tovább lapozni a Széchenyi műben: S íme, már megint mélyebbre ereszkedtünk! A polgári erény igazi s tökéletes értelmét nem ismeri mindenki, és sok azért nem találja fel soha, mert igenis távul keresi. A legnagyobb felekezet csak hiúságbúl jó polgár, s csak ott heves hazafi, hol közel a tanú s bizonyos a taps.

Az MSZTE a hivatal hiteles statisztikai adatai alapján aggodalmát fejezi ki, hogy a nemzeti szabadalmi bejelentések után a formatervezési bejelentések és a nemzeti védjegybejelentések is évtizedes mélypontra süllyedtek.

Mit kell tenni, s min kell kezdeni? Ez már a kormányzati szerveken múlik, de lenne bőséges teendőjük. Példák a legsürgősebbek közül:

  • Jelentős bürokráciacsökkentésre lenne szükség (például formavédelmi újdonságvizsgálat megszüntetése, használati mintaoltalmi vizsgálat ésszerűsítése, hivatásos képviselők nyilvántartása és tőlük pozitív cselekmények esetén a meghatalmazás ellenőrzésének mellőzése, 3 példányos beadványok 1 példányra csökkentése stb.).
  • Magyar szabadalmi bejelentések vizsgálatának előtérbe helyezése, és ingyenes, véleménnyel kiegészített kutatatási jelentés megküldése a díjfizetést követő 3 hónapon belül.
  • Európa legmagasabb szabadalmi fenntartási díjának jelentős mérséklése.
  • A magyar műszaki fejlesztés érdemi felkészítése a XXI. század kihívásai (pl. egységes EU szabadalom) ellen.

Pintz György, elnök
Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.