IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Szellemi Tulajdonvédelem a Brexit után

Pintz és Társai - 2016. június 29.

Mi fog történni az Angliában bejelentett szabadalmakkal és védjegyekkel?

Csütörtök este 10 órakor lezárult az Egyesült Királyság (Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország) Európai Unióból való kilépéséről szóló népszavazás, a kilépéspártiak győzelmével. A migráció és a bürokratikus centralizáció kapcsán kibukott az, amit a britek már évtizedek óta hiába ismételgettek, mégpedig hogy gazdasági együttműködést akarnak, nem politikai egységet. Ez azonban még nem jelenti, hogy a jogszabályok egyik percről a másikra megváltoznak: a tárgyalások, amelyek eredményeként az Egyesült Királyság valóban független lesz az Európai Uniótól, várhatóan két évig eltartanak. A szellemi tulajdonjog területén viszont a Brexit útjába fog állni az egyik régóta tervezett projektnek.

A Szabadalmi blog 2015-ös, a témával foglalkozó cikkének idején a pénztárcakímélő EU védjegy népszerűségén felbuzdulva a hagyományos európai szabadalmat felváltani kívánó egységes EU szabadalom (Unitary Patent) előkészítése még gőzerővel zajlott. E szabadalom létrehozásához legalább 13 tagország beleegyezése kellene, a legjelentősebb országok (Németország, Franciaország, és az Egyesült Királyság kiesésével Olaszország) ratifikálása pedig elengedhetetlen. EU-n kívüli országok nem csatlakozhatnak az egységes EU szabadalom rendszeréhez. Meg kell jegyezni, hogy bár eddig is volt európai szabadalom, elnyerése után azt az egyes nemzeti hivatalokban érvényesíteni kellett. A brit népszavazás eredménye viszont most komoly akadályt görgetett az EU szabadalom útjába, mivel amíg az ország ténylegesen ki nem lép, az EU szabadalomról folyó tárgyalások előreláthatóan nem fognak továbbhaladni.

Meglehet, hogy az Unióval szembeni konfliktus elsimítására törekedve az Egyesült Királyság a kilépésétől függetlenül továbbra is támogatni fogja az UPC, azaz az Egységes Szabadalmi Bíróság bevezetését. A projekt lényegi része, az EU szabadalom ennek ellenére az Egyesült Királyságra, mint kívülállóra a jogszabály értelmében nem vonatkozhat. Egyébként sem valószínű, hogy az Egyesült Királyság jól jönne ki az alkudozásból, mivel az EU döntéshozóik nem akarják, hogy a példán felbátorodva más országok is a britek útjára lépjenek. Ahogy az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker demokratikus vezetőtől szokatlan zsarnoki szigorral kinyilvánította, a dezertőröket nem fogadják tárt karokkal. Ugyanakkor az Európa egyik legfontosabb piacát képező Egyesült Királyság kilépésével az egységes EU szabadalom is veszít a vonzerejéből, hiszen ahhoz, hogy mindkét térségben legyen szabadalmi oltalmunk, ez esetben már két jogi procedúráért kéne fizetni.

Az Egyesült Királyság kilépése emellett presztízsveszteség az Európai Uniónak; pillanatnyilag úgy tűnik, nem állnak elég stabil lábakon ahhoz, hogy a centralizáció irányába újításokat kockáztassanak meg. Ez nekünk, magyaroknak több okból is jól jön, mert ha előbb-utóbb be is vezetik az EU szabadalmat, időt kaptunk a felkészülésre. Habár a Jedlik-terv látványosan hanyagolja e kérdést, a magyar innovációt súlyosan érintené, ha már idén EU szabadalomra váltanánk. Az egységes EU szabadalom körülbelül annyiba kerülne, mint jelenleg öt tagállamé együttesen. Ez a nagyvállalatoknak, amelyek a fő európai piacok mellé bérmentve megkapják az olyan kis országokat is, mint Magyarország, kedvező, a magyar feltalálóknak viszont hirtelen több százezer taposóaknával, azaz a saját fejlesztéseiket korlátozó szabadalmakkal kellene szembenézniük. Ez esetben gyakori lenne, hogy egy fejlesztést félúton le kell állítani, s előreláthatóan a szabadalombitorlási perek is megsokasodnának, pláne mert a magyar feltalálók tipikusan nincsenek otthon a szabadalmak jogi vonatkozásaiban. Bár valószínűleg lenne egy átmeneti időszak, a szabadalmi iratok emellett előbb-utóbb csak angol nyelven lennének elérhetők, tovább nehezítve a megértést. A PricewaterhouseCoopers szerint Magyarországnak addig törekednie kell az EU szabadalom elhalasztására, amíg a K+F-re költött összegek nem nőnek.

A védjegyeknél egyszerűbb a helyzet. Az európai védjegyet (EUTM) a szabadalmakkal ellentétben nem kell tagországonként érvényesíteni, automatikusan vonatkozik mind a 28 tagállamra. Valószínűsíthető, hogy a kilépés után az Egyesült Királyság a már meglévő EU védjegyeket vagy el fogja fogadni, vagy nemzeti védjegyoltalmakká alakítja át, az újakat viszont már külön kérelemmel, nemzeti védjegyként kell majd bejelenteni. Mivel jelentős piacról van szó, ezért az Egyesült Királyság kiesésével valószínűleg az EU védjegy is veszít vonzerejéből a külföldiek számára.

Bár a brit és európai joggyakorlat a kilépés után valószínűleg külön utakra lép, mivel a szellemi tulajdon vonatkozásában a jogharmonizáció mindig előnyösnek bizonyult, ezen a területen nem várható radikális változtatás. A szerzői jog védelmére az Egyesült Királyság nemzetközi szerződések által kötelezett, így itt az EU elhagyása nem releváns. Mint már említettük, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok csak az Egyesült Királyság és az EU közötti megállapodások módosításával fognak megváltozni. Így bár a brit jogrendszer alakulása hosszú távon bizonytalan, a tárgyalások végéig nem kell 180°-os fordulattól tartani: szellemi tulajdonunk továbbra is biztonságban van.

Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.