IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


McAfee v. Intel: márka vagy név?

Pintz és Társai - 2016. szeptember 30.

John McAfee neve bizonyára mindenki számára ismerős: a magát a kiberbiztonság legendájaként emlegető programozó nemcsak sikeres biztonsági szoftveréről ismert, hanem markáns politikai és jogi véleményeiről, startupjairól; legutóbb pedig az Apple és az Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) közti háborúba szállt be, amikor kijelentette: három hét alatt feltöri az Apple biztonsági rendszerét. Az időről-időre nagy sajtóvisszhanggal felbukkanó McAfee most épp az Intelt perli.

Befektetés vagy rossz döntés?

A történetnek van egy viszonylag egyszerű előzménye: McAfee saját nevével fémjelzett, 1987-ben alapított cégét 2011-ben az Intel megvásárolta, majd 2014-ben megváltoztatta nevét Intel Security-re. (Függetlenül a névváltoztatástól, az Intel magát a McAfee márkanevet ezt követően is használta termékein, aminek azért lehet jelentősége, mert McAfee-ék egyik kereseti kérelmének jogalapját pont a használat hiányával bizonyítaná.) Most, 2016-ban pedig további két szállal bonyolódik az ügy. McAfee az idei év májusától az „MGT Capital Investments” startup vállalat vezérigazgatói pozícióját tölti be, amely saját tervük szerint hamarosan névváltoztatáson esne át („John McAfee Global Technologies”). A másik oldalon pedig a TBG Investments lép be, amely előzetes információk szerint 4,2 milliárd dollárért kivásárolja az Intel-t, 51% - 49% arányban többségi tulajdont szerezve az Intel Security-ben – feltételezhetően azt érzékelve pedig, hogy a negatív hírnév is hírnév, a TBG szintén névváltoztatást tervez: az Intel Security helyett cégnevében ismét a McAfee nevet kívánja használni.

A bevezetőben említett pert egyébként az Intel részéről egy hivatalos nyilatkozat előzte meg, melyben kifejti jogi álláspontját a McAfee név használatával kapcsolatban (analógiát állítva a Levitt Corp. v. Levitt ügyben hozott másodfokú döntéssel), és amiben már a cég a védjegyeit érintő jogosultságára, valamint tisztességtelen piaci magatartásra hivatkozik, természetesen a szükséges jogi lépések megtételét kilátásba helyezve a jogsértő magatartás esetén. Ez a levél pedig elég is volt McAfee-nek és az MGT-nek arra, hogy pereljen. (Beadványukban sérelmezik is a levelet, ami nélkülöz bárminemű hivatalos közlést és adatot, pusztán tech-pletykákon, illetve félhivatalos üzleti információn alapul.)

Az 1:16-cv-06934 ügy
2016. szeptember 6-án John McAfee és az MGT Capital Investments, Inc. Felperesek keresetet nyújtottak be a Manhattani Bíróságon, Intel Corporation Alperes ellen.

Felperesek a keresetben a hangsúlyt John McAfee személyének és az általa létrehozott (később értékesített) McAfee „brand” közti különbségre helyezték. Míg több helyen elismerik a McAfee elnevezést – mint korábbi megállapodásuk egyik tárgyát –, kiemelik: sem a common law, sem a vonatkozó jogszabályok (15 U.S. Code § 1125(a); 15 U.S. Code § 1125(c); 15 U.S. Code § 1115(b)) nem tilthatják meg egy természetes személynek saját nevének használatát (ezt a kijelentést szűken kell értelmezni, nyilvánvalóan csak erre az esetre lehet igaz – ahogyan a magyar/EU-s IP jogban, az amerikaiban is számos korlátja van, mely a felperesi beadvány szerint nem alkalmazható az ügyre).
A keresetben hét megállapítási kérelem és egy törlési kérelem szerepel, melyek többsége (talán pertaktikai okokból) az Intel felszólító levelére reagál, melyekből a legfontosabbak a következők:

  • A Bíróság mondja ki, hogy a „John McAfee Global Technologies, Inc.” elnevezés használata semmilyen védjegyhez kapcsolódó jogsértést nem valósít meg, illetve nem sért semmilyen Állami, Szövetségi vagy Common law rendelkezést;
  • mondja ki továbbá, hogy a „John McAfee Global Technologies, Inc.” elnevezés használata nem minősül tisztességtelen piaci magatartásnak és semmilyen egyéb versenyjogi korlátozás alá nem esik;
  • mondja ki, hogy ezen vagy ehhez hasonló elnevezés használata nem szerződésszegő magatartás;
  • hívja fel az U.S. Patent and Trademark Office-t (USPTO) törlési eljárás lefolytatására, illetve a folyamatban lévő bejelentések elutasítására;
  • és kötelezze az Alperest kártérítés, a perköltség és az egyéb kiadások megfizetésére.

Ezek bizonyítására rengeteg tényt hoznak fel – többek közt:

  • John McAfee neve nem volt a felek közti megállapodás tárgya – ebből pedig egyenesen következik, hogy nem is veszhette el a jogát annak használatára
  • a „John McAfee Global Technologies, Inc.” nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, a „McAfee” megjelöléssel nem téveszthető össze, valamint nem kelti annak látszatát, hogy a két cég közt bármilyen kapcsolat fennállna – hangsúlyos érv, ennek eldöntésére a Bíróságnak egy egyedi zsinórmértékhez kell igazítania az elnevezéseket, tevékenységeket; és meghatározni, hogy a fogyasztók melyik fogyasztói körbe tartoznak
  • McAfee névhasználathoz való jogát az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya deklarálja (Első módosítás)
  • az Intel nem használja termékein a McAfee elnevezést – ez érdekes, ugyanis az Intel Security nem hagyott fel a McAfee brand használatával, világszerte értékesít terméket e megnevezés alatt
  • az Intel agresszív magatartása már most kárt okoz az MGT-nek

A bizonyítékok nagy része az egyes kérelmekben ismétlődik (értelemszerűen más jogi relevanciával bírnak).

Hazai „kitekintés”

Mivel az ügy a jelenlegi szakában – a beadványok számára is tekintettel – szűkösen enged elkalandozni a jogi útvesztőkben, nézzünk meg két releváns (és mindkét oldalról boncolgatható) kérdést, ami – hazai szereplők esetén – szempontul szolgálhatna a későbbi döntéshez. Ehhez a legfontosabb forrás a harmonizált EU védjegyjog és az 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról (Vt.) lesz, értelemszerűen kiegészülve a Ptk.-val. (Természetesen egyéb jogszabályok 1-1 rendelkezése szintén kihathat a névválasztásra – pl. a Cégtörvény –, jelen példát tekintve azonban különösebb relevanciával ezek nem „bírnának”.)

Sérül-e a védjegyjogosult kizárólagos jogosultsága? [Vt. 12. § (2) bek.]

Első körben az tisztázandó, hogy a konkurens megnevezések azonosak/összetéveszthetőek-e egymással, illetve a védjegyjogosult tulajdonában álló védjegyek jóhírnevet élveznek-e. Azonosságról egyértelműen nem beszélhetünk, a jóhírnév pedig kissé elsodorna elméleti fejtegetéseinktől, így most az összetéveszthetőség kérdésére koncentrálunk. A megjelölések összetéveszthetőségének vizsgálatakor alkalmazandó zsinórmérték az átlagfogyasztó, azaz bizonyos általános élettapasztalatokkal rendelkező, és azokból következtetni tudó fogyasztó [(ld. LB Pfv.IV.20.688./2007.) vö.: fogyasztói kör meghatározása]. E fogyasztói kör (a szóban forgó jogesetet például véve) vélhetően érzékelné a különbséget, illetve nem járna a fogyasztói szokások megváltozásával az érintett termékek és szolgáltatások körében. Egyébként mivel e feltétel megvalósulása egy fogyasztói összbenyomás eredménye, meggyőzően lehetne felhasználni az eredeti perben kifejtett termék (szoftver) és személy (médiaszemélyiség, vállalkozó, politikus) közti érzékletes különbséget.

Alkalmazandó-e a védjegyoltalom saját nevet privilegizáló korlátja? [Vt. 15. § (1) a) pont]

A Vt. 15. §-a rendelkezik a védjegyoltalom korlátairól és kimondja, hogy a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében saját nevét használja. Ez a szakasz azonban csak az imént idézett 12. §-al együtt értelmezhető, ha ugyanis a védjegyjogosult kizárólagos jogosultsága nem sérül, akkor a korlátok felhívása fogalmilag kizárt. Ha azonban mégis érdemi vizsgálódásra kerül sor, kizárólag az üzleti tisztesség és a jóhiszeműség (és minden bizonnyal a joggal való visszaélés tilalmának) keretei közt valósulhat meg.

Mire számíthatunk?

Az említett fő felperesi érv mellet még számos értékes tényt, bizonyítékot és vélelmet találunk, amik javarészt akkor válnak értelmezhetővé és érdekessé, ha az Intel érdemben válaszol rá.
Lévén USA jogról beszélünk, az ügy érdemi vizsgálata pedig messze van, nehéz lenne bármit is mondani anélkül, hogy ne lenne reális esély a vázolt forgatókönyv szöges ellentétére (vagy épp egy hirtelen jött megállapodásra). A taktikai fordulatok, a tényállásbeli csavarok és a rengeteg blöff borítékolható, hiszen vélhetően nem az igazságszolgáltatásba vetett megingathatatlan hit vagy épp a jogbiztonság megőrzése motiválja a feleket, az azonban szinte biztos, hogy sem az Intel Corp. (presztízsből) sem McAfee-ék (elvből és marketing megfontolásból) nem ejtik azonnal az ügyet.

Vonatkozó jogesetek az EUB gyakorlatából:

Ferenczi József
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.