IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Az EU védjegyek szabályainak legfrissebb változásai

Pintz és Társai - 2017. október 9.

A 2016 márciusában hatályba lépett, az Európa Parlament és a Tanács Európai Uniós védjegyekről szóló 2015/2424-es számú rendeletének szabályainak újabb rendelkezései léptek hatályba 2017 októberének elején. A főbb változások a következők.

Megszűnik a grafikai ábrázolhatóság követelménye
A védjegyek esetében hagyományosan követelmény az, hogy a bejegyeztetni kívánt megjelölés grafikailag ábrázolható legyen. Az EU védjegyek esetében ez a követelmény most eltörlésre került: a védjegyet olyan módon kell megjeleníteni, hogy az világos, pontos, könnyen hozzáférhető, tartós és objektív legyen, általánosan hozzáférhető technológia alkalmazásával, és megfeleljenek a védjegyek általános követelményeinek, tehát alkalmasnak kell lenniük az áruk/szolgáltatások forrásának jelzésére. Ez a változás zöld utat ad nem hagyományos védjegyek számára, mint amilyenek a hangok (benyújthatók MP3 fájlokban) vagy a hologramok/mozgóképek (benyújthatók MP4 fájlokban), de egyébként a háromdimenziós (térbeli) védjegyeket sem feltétlenül kell képekkel ábrázolni, mostantól 3D-fájlokban (stl,obj, vagy x3d-formátumokban) is benyújthatók lesznek.
Korábban is voltak ilyen védjegyek, azonban a dallamokat kottával, a hangokat szonográfiával, a mozgóképeket képek sorozatával ábrázolták, ami az utóbbi esetben megnehezítette a bejelentést, a hangok esetében pedig az azonosíthatóságot. Ezért az EUIPO a gyakorlatban már elkezdett hangfájlokat feltölteni a nyilvántartásába, és mozgóképek esetében sem kérdés, hogy használhatók lehetnek védjegyként; illat, íz és főleg érintés-védjegyek már nehezebben elképzelhetőek.

Európai Uniós tanúsító védjegyek
Uniós szinten is létrehozásra kerülnek az egyes tagállamokban már létező tanúsító védjegyek (certification mark). A tanúsító védjegy olyan megjelölés, amely alkalmas arra, hogy "a védjegyjogosult által az anyagösszetétel, az áruk gyártási módja vagy a szolgáltatásnyújtás módja, illetve a minőség, a pontosság vagy egyéb jellemzők tekintetében – a földrajzi eredet kivételével – tanúsított árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse az ilyen tanúsítással nem rendelkező áruktól és szolgáltatásoktól". Az ilyen védjegy tehát az áru minőségét vagy jellegzetességeit tanúsítja azzal, hogy a jogosult lehetőséget ad másoknak, hogy saját termékei vagy szolgáltatásai vonatkozásában az adott minőség/jellegzetesség meglétét igazolja. Tanúsító védjegy megszerzéséhez a bejelentőknek a bejelentéstől számított két hónapon belül be kell nyújtania a védjegy használatára vonatkozó szabályzatot, melyben meg kell határozni a védjegy használatára jogosult személyek körét, a védjegy által tanúsítandó jellemzőket, e jellemzők tanúsító szerv általi vizsgálatának módját, a védjegyhasználat ellenőrzésének módját, valamint a védjegyhasználat feltételeit is.

Módosuló eljárások
Az eljárási szabályok számos ponton módosulnak, ezek közül csak a legfontosabb változásokat ismertetjük.

  • Az egyébként védjegyként nem bejelenthető megjelölés is lehet védjegy, hogyha az megszerezte a megkülönböztető képességet (tehát az intenzív, időben és földrajzilag kiterjedt használat révén a fogyasztók tudatában a bejelentőhöz, illetve áruihoz, szolgáltatásaihoz kapcsolódó védjegyként rögzült). Októbertől az EU védjegybejelentések esetén a bejelentő egy időben hivatkozhat arra, hogy a bejelentett megjelölésnek van saját megkülönböztető képessége, és arra, hogy szerzett megkülönböztető képességgel rendelkezik, a szerzett megkülönböztető képességre hivatkozás tehát kisegítő/kiegészítő kérelemként benyújtható. Ha az EUIPO úgy találja, hogy a megjelölésnek van megkülönböztető képessége, a bejelentőnek nem kell vállalnia a szerzett megkülönböztető képesség igazolásához szükséges bizonyítékok összegyűjtésével járó költségeket, ez tehát költséghatékonyabb megoldást jelent.
  • Ha valaki az EU védjegybejelentésnél korábban nemzeti bejelentést tett bizonyos államokban, amennyiben kívánja, elsőbbség illeti meg arra, hogy ugyanarra a védjegyre EU védjegybejelentést tegyen hat hónapon belül. Ekkor az EU bejelentés bejelentési napjának a korábbi bejelentés napja fog számítani. Ezt nevezzük elsőbbségi igénynek. Mivel a védjegyek esetében a korábbi erősebb a későbbinél, ezért a minél korábbi bejelentés a jogosultak számára fontos lehet. Októbertől elsőbbségi igényt csak a bejelentés időpontjában lehet benyújtani, és az EUIPO nem fogja vizsgálni, hogy az ténylegesen fennáll-e, amíg valaki kérdésessé nem teszi.
  • Ha valakinek a megjelölésre vonatkozó korábbi joga áll fenn, az felszólalhat a védjegybejelentéssel szemben. Felszólalási ügyekben mostantól nem kell minden dokumentumot lefordítani az EUIPO által felszólalási eljárásokban használt nyelvekre (spanyol, német, angol, francia és olasz), hanem be lehet őket nyújtani az Unió bármelyik országának hivatalos nyelvén - a fordítás csak akkor szükséges, ha azt az EUIPO kifejezetten kéri.
  • A korábbi jogok megléte mostantól elektronikus dokumentumokra (pl. a nemzeti Hivatalok védjegyadatbázisaira, vagy a TMView nemzetközi adatbázisra) való utalással is alátámasztható.

Összegzés
Véleményünk szerint az EU hatályos védjegyrendelete kellőképpen koherens és stabil keretet szolgáltat a közösségi védjegyek működéséhez, és bár a gazdasági szereplők, valamint a szakma részéről többnyire még csak várjuk az első reakciókat, az októbertől hatályba lépett reformok is ezen értékeket képviselik.

Dr. Szaniszlai Péter
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.