IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Európai Szabadalom – az Egységes (EU) Szabadalmi Bíróság vajúdása

Pintz és Társai - 2011. november 25.

A közös európai szabadalmi bíráskodás tervezett rendszeréről az Európai Bíróság korábban idén úgy foglalt állást, hogy az „integrált” szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodás-tervezet nem felel meg az uniós jognak, a tervezett szabadalmi bíróság nem egyeztethető össze az uniós joggal. Az Európai Bíróság fentebb említett véleményét követően 2011. októberében újabb szerződéstervezet látott napvilágot, melyben - úgy tűnik - kijavították a korábbi, uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított rendelkezéseket. Remélhetőleg a szabályozást illetően elhárult minden akadály egy egységes szabadalmi bíróság születése elől.

A jelenlegi helyzet

Az 1973 óta létező Európai Szabadalmi Egyezménynek (ESZE) köszönhetően egyetlen bejelentés alapján, egyetlen eljárásban szabadalmi oltalmat lehet szerezni az Egyezményben részes tagállamokban.

Az ESZE hátránya az, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (ESZH vagy EPO) benyújtott – az ESZH által megadott – európai szabadalom csak akkor érvényes a jogosult által kiválasztott, egyezményben részes országokban, ha ezen országokban egy külön eljárással a nemzeti hivatalok előtt hatályosítják azt. Az Európai Szabadalmi Egyezmény rendszere sokkal költségesebb a bejelentők számára, mint a konkurens amerikai vagy japán modell. Az adminisztratív és jogi kiadásokon kívül ez a folyamat jelentős fordítási költségekkel is jár.

Ennek végső soron az lesz a következménye, hogy az EU tagállamok versenyképessége és a nemzeti gazdaságok innovatív képessége csökken: ha a szabadalmi oltalom itt kedvezőtlenebb feltételekkel igényelhető, akkor azt kevesebben fogják igénybe venni, ha pedig az innovatív megoldások nem védhetők (vagy nehezebben védhetők), akkor az itteni piaci szereplőknek kevésbé éri meg a fejlesztésbe fektetni.

A költségesség mellett az ESZE további nehézsége, hogy a jogérvényesítés (a megadott szabadalom alapján történő fellépés eljárása) nem egységes, azt minden egyes tagállamban külön kell kezdeményezni. A szabadalombitorlás miatt tehát minden országban külön pert kell indítani, ami általában még drágább, mint maga a bejelentés. Ráadásul előfordulhat, hogy a bírói gyakorlat és a per eredménye eltérő lesz országonként.

Egy új, formálódó jogintézmény: az egységes EU szabadalom

A fentiekre tekintettel a végső cél az volna, hogy az Unión belül egy feltalálónak csak egy helyre és egy nyelven kelljen benyújtania európai szabadalmi igényét, s innentől kezdve lehetőleg már ne is legyen több gondja vele. Ezért döntött úgy a 27 EU tagállamból 25 ország, hogy előrelép ezen a területen, és egységes, egyszerűbb és olcsóbb európai szabadalmi oltalmat hoz létre.

A Lisszaboni Szerződés által lehetővé tett ún. „megerősített együttműködés” keretében 2010-2011-ben megkezdődött az EU szabadalom („Unitary Patent”) jogi feltételrendszerének kidolgozása (jórészt épp a magyar EU elnökség alatt), melynek lényeges újítása lesz, hogy az ESZE szerint igényelt európai szabadalom megadása után a „nemzeti érvényesítés” eljárási szakaszában az EU szabadalomhoz csatlakozott országok egységesen, egy országként lesznek megjelölhetők, és ott külön hatályosítási (validation) procedúra nélkül érvényes lesz a szabadalom.

A jogérvényesítés és a jogalkalmazó fórumok kérdése kapcsán azonban egy újabb probléma merült fel. Az Európai Bíróság nem hagyta jóvá a közös európai szabadalmi bíráskodás tervezett rendszerét. 2011. március 8-án közzétett (1/09. számú) véleményében az Európai Unió Bírósága úgy foglalt állást, hogy az „integrált” szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodás-tervezet a jelenlegi formájában nem felel meg az uniós jognak, a tervezett szabadalmi bíróság nem egyeztethető össze az uniós joggal.

Az egységes európai szabadalmi rendszer nyelvi alapjairól már megszületett a döntés, amely szerint az angol, a francia és a német a szabadalmi oltalom "hivatalos" nyelve. Emiatt Olaszország és Spanyolország még nem csatlakozott az együttműködéshez. Ők ugyanis a csak angol nyelvű verziót támogatták.

A jövőben tehát még megoldásra vár az EU szabadalom kikényszerítésére hivatott uniós szabadalmi bíróság felállításának ügye, figyelemmel az Európai Bíróság véleményére.

Egy új tervezet

Az Európai Bíróság fentebb említett véleményének fényében 2011. október 19-én és október 26-án egy-egy újabb szerződéstervezet látott napvilágot, melyben - úgy tűnik - kijavították a korábbi, uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított rendelkezéseket.

A bíróság szervezetét illetően a tervezet kimondja: elsőfokú bíróságot, fellebbviteli bíróságot és hivatalt fognak létrehozni. Az elsőfokú bíróság egy központi egységből, továbbá helyi és regionális egységekből áll majd. Helyi egységet abban a tagállamban hoznak létre, amely azt kifejezetten kéri, de az ügyek nagy száma indokolhatja további helyi egységek létrehozását is. Regionális egység két vagy több tagállam közös kérelmére hozható létre, ez főként a több tagállamot érintő jogvitákban dönthet. Szabadalmi bíróság tehát nem lesz feltétlenül minden országban, ugyanakkor egy-egy nagyobb országban több is lehet.

A személyi összetételt illetően az elsőfokú bíróság 3 különböző nemzetiségű bíróból, a fellebbviteli 5 különböző nemzetiségű (jogász illetve műszaki végzettségű) bíróból állna.

Az ESZB Hivatala a fellebbviteli bíróság székhelyén működne (a fellebbviteli bíróság székhelyéről még folynak az egyeztetések). A bíróság mellett három bizottság is működik majd (közigazgatási, költségvetési és tanácsadó).

Az ESZB által alkalmazandó jogot illetően a szerződéstervezet jogforrási hierarchiát állít fel: az ESZB elsősorban a szerződéstervezet nyomán létrejövő Megállapodást, az uniós jogot (beleértve a két, egységes szabadalom kapcsán születendő rendeletet), továbbá az Európai Szabadalmi Egyezményt, valamint a szerződésekre vonatkozó és valamennyi szerződő tagállamban alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat és a nemzeti jogot alkalmazza.

A tervezet 14c cikke szerint a szerződő tagállamok lesznek a felelősek az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB – „Unified Patent Court”) által az uniós jog megsértéséből eredő károkért, méghozzá olyan formában, mint ahogy egy EU tagállamnak is fennáll a szerződésen kívüli felelőssége a saját nemzeti bírósága által az uniós jog megsértéséből eredő károkért. A kártérítési keresetet egyébként a jogosult annak a tagállamnak az illetékes hatósága előtt terjesztheti elő, ahol a lakóhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye található. Amennyiben ilyennel nem rendelkezik az adott szerződő tagállamban, akkor a keresetet a szabadalmi bíróság fellebbviteli bíróságának (Court of Appeal) székhelye szerinti szerződő tagállamban is benyújthatja. Az illetékes hatóság mindazon kérdésekben, amelyekről az Európai Unió joga vagy a bíróságot létrehozó nemzetközi szerződés nem rendelkezik, alkalmazni fogja a lex forit (a fórum joga), a saját nemzetközi magánjoga kivételével. Az a szerződő tagállam, amelyik a kártérítést kifizette, arányos hozzájárulást követelhet a többi szerződő tagállamtól.

Most már tehát elmondható, hogy amennyiben a szabadalmi bíróság egy határozata esetleg sértené az uniós jogot, az kötelezettségszegési eljárás tárgyát képezheti.

Korábban az Európai Unió Bírósága sérelmezte azt is, hogy olyan hatásköröket kapott volna az Egységes Szabadalmi Bíróság, ami megfosztaná a tagállami bíróságokat az uniós jog értelmezésére és alkalmazására vonatkozó hatáskörüktől. A jelen tervezet szerint az európai és közösségi szabadalmi bíróság már nem rendelkezik hatáskörrel az uniós jog rendelkezéseinek értelmezésére és alkalmazására, mindössze együttműködni köteles az Európai Unió Bíróságával. A mostani tervezet kimondja, hogy az ESZB az uniós jogot teljes egészében alkalmazni fogja, tiszteletben tartva annak elsőbbségét. Rögzíti azt is, hogy az ESZB mint a szerződő tagállami jogrendszerek része, és mint közösségi bíróság együttműködik az Európai Unió Bíróságával azért, hogy biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását és egységes értelmezését. Egyebek mellett az Európai Unió Bíróságának döntése az ESZB-re kötelező lesz. Az ESZB továbbá előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulhat az EU Bírósághoz (az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikke alapján) ugyanúgy, mint ahogyan az erre jogosult nemzeti bíróságok. Ennek érdekében a szerződéstervezet kimondja, hogy az ESZB fellebbviteli bírósága olyan bíróságnak minősül, amely határozatai ellen nincs helye fellebbezésnek.

Úgy tűnik, a szabályozást illetően elhárult minden akadály egy egységes szabadalmi bíróság születése elől. Bár az ESZB eljárására vonatkozó számos részletes szabályt már maga a szerződéstervezet is tartalmaz, abból kiderül, hogy külön eljárási szabályzat megszövegezésére is sor kerül majd, a kardinális kérdésekben azonban, úgy tűnik, egyetértés született.

Kérdéses ugyanakkor, hogy Magyarországon létrejöhet-e ilyen bíróság az ügyek előrelátható csekély száma, és a személyi feltételek jelenlegi hiánya miatt. Ha nem, akkor viszont a nyelvi problémák jelentősen meg fogják drágítani magyarok számára a pereskedést.

dr. Nagy Balázs – dr. Bencze Krisztina
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
szabadalmi.hu




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.