IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Rés a lajstromozott IP jogok pajzsán: hiába a saját oltalmi jog, bitorlás miatt lehet marasztalni

Pintz és Társai - 2012. március 9.

Magyar szempontból igen fontos ítélet született az Európai Bíróság előtt 2012. február 16-án. Az Európai Bíróság a C-488/10. sz. ügyben a közösségi formatervezési minták bitorlásának jogi hátterét vizsgálta. A formatervezési mintaoltalmi jog két fő jogot foglal magában: mások eltiltásának jogát, valamint a minta használatának a jogát. Kérdés, hogy az utóbbi (a minta használatának a joga) feltétlen, avagy korlátozza-e azt mások joga. Az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott: ha valaki lényegében más formatervezési mintáját hasznosítja, akkor nem számít, hogy későbbi elsőbbséggel maga a bitorló is szerzett közösségi formatervezési mintaoltalmat a saját termékére, mert „a minta harmadik személyek általi hasznosításának megtiltására vonatkozó jog kiterjed valamennyi olyan harmadik személyre, aki olyan mintát hasznosít, amely a tájékozott használóra nem tesz eltérő összbenyomást, beleértve azt a harmadik személyt is, aki valamely később lajstromozott közösségi formatervezési minta jogosultja” (52. pont).

Bár fontos döntésnek tűnik, érdekes módon az Európai Bíróság nem méltatta sajtóközleményre, szemben az OHIM-mal (BPHH), mely részletes cikkben elemezte a döntést saját honlapján. Talán sejthető a döntés jelentősége azon körülmény alapján, amelyre az OHIM-cikk is utal: a döntés alapjául szolgáló 6/2002/EK rendelet immár több mint tíz éve hatályos, mégis eddig mindössze egy olyan előzetes döntéshozatali eljárás volt, melyben a bíróságnak a design-rendelet értelmezésével kellett foglalkoznia. A mostani döntés a második ilyen ítélet.

Pintz György, a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda vezetője a következőképpen kommentálta a döntést: „Ez a döntés mérföldkő az RCD területén. Eddig, ha valaki rendelkezett egy regisztrált joggal, azt Magyarországon addig nem bántották bitorlási ügyben, amíg a lajstromozott joga fennállt. Most az Európai Bíróság másképp foglalt állást. Érvényes RCD-vel rendelkező alperes is eltiltható a használattól. Logikus a döntés, hiszen egy oppozíció nélküli formai vizsgálat (a közösségi formatervezési minta bejelentési eljárása) nem ad alapot arra, hogy immunissá tegye a későbbi jogosultat egy bitorlási eljárásban.”

Hogy lássuk a döntés jelentőségét, ahhoz ismernünk kell a magyar bírósági gyakorlatot, mely idáig (római jogi alapokon) kategorikusan elutasította az olyan bitorlási kereseteket, ahol az alperes lajstromozott iparjogvédelmi oltalommal rendelkezett. (Részletes elemzés a bitorlas.hu oldalon elérhető.)

Neminem laedit qui suo iure utitur – szólt a római jog, és visszhangozta a magyar jogtudomány.

A fentiek tükrében logikus feltenni a kérdést: miért indokolt az eltérő megítélés a közösségi formatervezési minták esetén? A válasz a bejelentési eljárás jellegében rejlik: ennél az oltalmi formánál a lajstromozási eljárás során a hivatal nem vizsgálja érdemben, hogy a bejelentett minta kielégíti-e az oltalmi követelményeket.

Az újdonság a közösségi formatervezési minták (RCD) esetében is törvényi feltétel, de a bejelentés idején nincs újdonságvizsgálat. Az OHIM nem vizsgálja a lajstromozás előtt az egyéni jelleget sem. (Magyar formatervezési mintaoltalmak esetén van vizsgálat.)

Az Európai Bíróság a C-488/10. sz. ügyben felhívta a figyelmet az elsőbbség elvére (39. pont), és arra, hogy a 6/2002/EK rendelet nem zárja ki, hogy valamely lajstromozott közösségi formatervezési minta jogosultja bitorlási keresetet indítson valamely később lajstromozott közösségi formatervezési minta hasznosításának megtiltása iránt (36.). Részletesen elemezte a Bíróság a lajstromozási eljárásának alapvető jellegzetességeit (ti. csupán az alakiságokra kiterjedő vizsgálat), valamint a bitorlási és megsemmisítési ügyekben érvényes hatáskörmegosztást az OHIM és a bíróságok között.

A végkövetkeztetés: a saját közösségi formatervezési mintaoltalomnak nincs „védelmi” értéke a más által indított bitorlási perben. A lajstromozás nem jelent egyúttal korlátlan szabadságot is a használatra, mert a hasznosítás jogát mások jogai korlátozhatják. A döntés gyakorlati következménye az, hogy immár nem kell külön eljárásban megsemmisíteni a bitorló saját közösségi formatervezési mintaoltalmát. (A megsemmisítési és a jogorvoslati eljárások időigényessége miatt egy ilyen feltétel nagyban megnehezítené a hatékony jogérvényesítést.)

Hasonló kérdést kell majd elbírálnia az Európai Bíróság a C-561/11. sz. ügyben: ezúttal közösségi védjegyek tekintetében: „Valamely közösségi védjegy oltalma által biztosított kizárólagos jog megsértése miatt indult eljárásban a közösségi védjegyről szóló […] 207/2009/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett, a gazdasági tevékenység körében történő használat harmadik személyek részére történő megtiltásához való jog kiterjed-e bármely harmadik személyre, aki olyan megjelölést használ, amely összetéveszthető (a közösségi védjegy hasonlósága és az áruk vagy szolgáltatások [hasonlósága] miatt), vagy ellenkezőleg, ki kell zárni azt a harmadik személyt, aki ilyen, a javára közösségi védjegyként lajstromozott [összetéveszthető] megjelölést használ, ameddig a későbbi védjegyet nem törlik?”.

Az Európai Bíróság a C-488/10. sz. ügyben arra is kitért, hogy a korábbi jogosult jogait objektíven kell megítélni, ez nem függhet attól, hogy később regisztrált-e valaki ilyen (vagy ehhez hasonló) designt. Közömbös az is, hogy a későbbi jóhiszeműen járt el, vagy időhúzási okból. „A rendelet által biztosított jogok terjedelmét objektíven kell meghatározni, és az nem függhet a közösségi formatervezési minta bejelentőjének magatartásával kapcsolatos körülményektől.” A bitorlási igény megítélése „nem függ a harmadik személyek szándékától és magatartásától”. Nincs jelentősége, hogy „a harmadik személy azután jelentette e be és lajstromoztatta a későbbi formatervezési mintát, hogy megkapta a korábbi közösségi formatervezési minta jogosultjától e korábbi formatervezési mintából eredő jogok megsértése miatt a termék forgalmazásának beszüntetésére irányuló peren kívüli felszólítást” (31. & 55-58. pontok)

További részletek és kommentárok olvashatók a vedjegy.blog.hu oldalon, ahol az ügy tárgyát képező formatervezési minták képe is megtalálható.

Bede Máté
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft
.
szabadalmi.hu

A döntés képekkel és kiemelésekkel ellátott változata letölthető itt:
szabadalmi.hu/jogeset/design/C-488_10_Celaya_design_bitorlas.doc




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.