IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


A domain nevek és hasznosításuk a magyar jog tükrében

Pintz és Társai - 2012. május 31.

Mindig jó érzéssel tölti el az embert, ha egy világot meghódító új találmány, egy sikeres új szellemi termék magyar eredetű. Ilyen nemzeti büszkeség a Prezi is, a magyar fejlesztésű internetes prezentációkészítő szoftver, mely három év alatt 10 millió felhasználót szerzett magának, és amelyre manapság minden hónapban újabb egy-egy millió új felhasználó regisztrál. Valóban jó dolog a Prezi: ami hasznos, az ezentúl látványos és szórakoztató is lehet. Ebben a formátumban készült két olyan összefoglaló jellegű prezentáció is, mely bemutatja a domain (domén) nevek használatának polgári jogi illetve védjegyjogi vonatkozásait. Az alábbi online elérhető előadásokban felsorolt jogelveket, bírósági jogeseteket minden szakmabelinek illik ismernie.

Az első, immár fél éve elérhető prezentáció nem csak a domain nevek jogát vizsgálja, hanem általában azt, hogy a védjeggyel védett termékek forgalmazói hogyan s miként használhatják az Interneten és honlapjaikon az általuk hirdetett árukkal kapcsolatban. Dr. László Áron ügyvéd a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciájára készítette előadását, mely a más védjegyeit reklámozó forgalmazók védjegyhasználatának korlátait járja körbe. Hogyan kell egy forgalmazónak helyesen eljárnia, ha egy cég védjegyét kívánja megjeleníteni a honlapján, a domain nevében, metatagként, vagy egy kiemelt Google hirdetésben? Mivel az erre vonatkozó joggyakorlat csak nemrégiben alakult ki, ezen prezentáció különösen hasznos lehet, hiszen minden lényeges információt és jogszabályt tartalmaz, ugyanakkor egyszerűen és szemléletesen foglalja össze a legfontosabb szempontokat.

Az előadás linkje elérhető innen:

vedjegy.blog.hu/2011/12/09/forgalmazok_vedjegyhasznalata_az_interneten

A második prezentáció a 2012-es Jogi Fórum konferencián hangzott el, és a domain nevek kapcsán a joggyakorlatot igyekszik átfogó jelleggel bemutatni. Az előadás a domain használat és az ezzel kapcsolatos jogi háttér három különböző részterületét öleli fel: Az első a védjegyek joga, a második ilyen terület a Ptk-ban szabályozott személyiségi jogok köre, a harmadik pedig a versenyjogi szabályozás.

A védjegyhasználat napjainkban szükségszerűen összekapcsolódik az Internettel és a domain-használattal a hirdetéseken, névhasználaton keresztül. A joggyakorlatban általában a védjegyjogosultak számára kedvező értelmezések születnek a folyamatos fejlődés miatt újra és újra felmerülő kérdésekben. A bírói gyakorlat eredménye pl. az a megállapítás, hogy a domain-használat általában névhasználatnak minősül az Interneten.

Az előadás különböző példákon keresztül szemezget a bírói gyakorlatban legtöbbször előforduló alperesi védekezésekből. Ilyen lehet például a domain név használatának átengedése, amikor is az alperes arra hivatkozik, valóban ő a regisztráló, de a kapcsolt tartalmat más kezeli, más tölti fel. Példaként említhetjük azt az esetet is, amikor a domain és a honlap tulajdonosa egyazon személy, a honlapról pedig valaki más termékének reklámozása történik. (A reklámozási tevékenység gazdasági jellegű használatnak minősül, nincs jelentősége annak, hogy a kifogásolt internetes oldalon szereplő szolgáltatásokat ténylegesen nem az nyújtja, akié a honlap.) Tipikus alperesi védekezés: „nem gazdasági jellegű, hanem magáncélú a használat”. Mentesül-e a domain név delegált használója abban az esetben, ha magánszemély, és nem cég?

Napjainkban a domain nevek regisztrációja is kereskedelme külön üzletággá nőtte ki magát, megjelentek az ún. „domain-brókerek”. A jogviták jelentős része néhány tipikus jelenség köré csoportosul: valaki regisztrál egy domain nevet, ám az adott domain alatt egyáltalán nincs tartalom, vagy van ugyan tartalom, de a jóhiszeműség igencsak megkérdőjelezhető. Ez a téma is terítékre kerül az előadásban.

Érdekes álláspontra helyezkedett a bíróság az előadásban is említett „jakab.hu” domain ügyében, amikor a bíróság helyt adott a felperesi érvelésnek azzal az indoklással, hogy a „Jakab” szó alapján a jogait sérelmező illető (a magánszemély felperes) közvetlenül beazonosítható. (”Jakab” vezetéknevű és keresztnevű személy még bizonyára létezik a felperesen kívül is.)

A prezentáció sok-sok izgalmas jogesetet szed össze a gyakorlatból, érdemes szemezgetni.

Az előadás linkje elérhető innen:

domainjog.com/domain_jogesetek

És innen: prezi.com

Bede Máté
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
szabadalmi.hu




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.