IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


ACTA ad acta

Pintz és Társai - 2012. július 4.

Az ACTA ad acta került az Európai Unióban. Mint ismeretes, az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) nevű egyezményt, vagyis a Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodást Magyarország már jóváhagyta. 2012. július 4-én az Európai Parlament szavazott az ügyről, és jelentős többséggel elutasította a Megállapodást (forrás: szerzoijog.com).

Pedig egy svéd néppárti képviselő még megpróbálta menteni az ügyet, és az Európai Bíróság döntéséig felfüggesztette volna a szavazást. Párttársai többsége – köztük a magyar képviselők is – más véleményen voltak. Most már mindegy mit dönt az Európai Bíróság, az ACTA nem léphet életbe sem az Unióban, sem a tagállamokban; a bíróság döntése csak a kíváncsi jogászok számára lehet érdekes. A közelmúltban még nem fordult elő olyan eset, hogy az Európai Parlament nem támogat egy nemzetközi egyezményt.

Az ACTA ellen az elmúlt időszakban számtalan tüntetés zajlott, és 2,8 millió aláírást is összegyűjtöttek ellene.

A cikk szerzőjének véleménye:

Az ACTA fő problémája, hogy 20. századi választ ad 21. századi problémákra. Felnőtt egy olyan internetes társadalom, amely már komoly szavazóréteg, és nem tűri a hatóságok általi indokolatlan zaklatást. Ma már tudomásul kell venni, hogy a fájlcserélés megállíthatatlan; csatákat nyerhetnek a hatóságok, de a háborút biztos, hogy elvesztik. A szerzői jogok jogosultjainak és a hatóságoknak együtt kellene olyan megoldást találniuk, amelynél a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Ahogy a mozi nem szüntette meg a színházat, a DVD a mozit, a fájlcsere mellett is van élet. Például jelentősen megnöveli az ismertséget, így olyanokhoz is eljuthat egy-egy alkotás, akik biztos, hogy nem néznék meg a moziban.

Az ACTA eltolja a hangsúlyt a szerzői jogvédelem irányába, holott más jogok is vannak, így a szólásszabadság, a vállalkozás szabadsága, az információ megismerésének és továbbadásának szabadsága, a kultúrához való hozzáférés joga, a személyes adatok védelméhez való jog (vö. internetszolgáltatók zaklatása ügyfeleik adatainak kiadása érdekében).

A mai internetes társadalom okkal háborodik fel azon, hogy egy-egy botcsinálta karaktersorozat – nevezzük szerzői műnek – fiatal szerző esetén akár 150 évig (a szerző halála után 70 évig) a büntetőjog eszközeivel is védett, anélkül, hogy az abból hasznot húzó szerző vagy a még nagyobb hasznot húzó szerzői jogi szervezetek bármilyen ellenszolgáltatást nyújtanának. Egy mű egyébként akkor is szerzői joggal védett, ha semmiféle esztétikai élményt nem nyújt.

Egy feltaláló maximum 20 évig, fenntartási díj fizetése ellenében tarthatja meg kizárólagos jogát egy-egy országban. Nem indokolt, hogy a szinte mindenre ráfogható szerzői jog alapján akár 150 évig legyen egy esztétikai élményt talán nem nyújtó karaktersorozat díjmentesen és kéretlenül, több országban is védett. Ugyanakkor a szoftverszerzőket is e kalap alá vették: egy ügyes tinédzser két évig élő szoftvere is díjmentesen védett akár 130 évig a Berni Egyezmény 165 országában. A szoftverszerzők rövid, de hatékony védelemre vágynak, nincs szükségük 130 éves, használhatatlan üveggyöngyre.

Ld. e témában:
szerzoijog.com/reform
jogiforum.hu IP-IT blog bejegyzés az ACTA történetéről és kritikájáról

Pintz György
Európai Szabadalmi Ügyvivő
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
szabadalmi.hu




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.