IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Újabb magyar szabadalmi ügy az Európai Bíróság előtt (Peró Gáz)

Pintz és Társai - 2012. december 21.

2012 nyarán a Fővárosi Törvényszék újabb kérdésekkel fordult az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatal végett szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogkérdések tisztázása végett. A szabadalmi jog értelmezését tisztázni hivatott előzetes döntéshozatali eljárások ritkák Magyarországon, a jelenlegi ügy [C-349/12. sz. ügy - Peró Gáz Kft. kontra Balla János] mindössze a második a sorban. Érdekes módon a bíróság által megfogalmazott kérdések feltevése (felterjesztése) mindössze négy hónappal előzte meg az Európai Bíróság azon döntését, amelyet az első magyar ügyben, a Bericap-ügyben [C-180/11] hozott a Bíróság (és amelyről korábban részletesen beszámoltunk.)

„Isten malmai lassan őrölnek, de biztosan.” A szabadalmi jogviták során a felek gyakran a mondat első felére – a lassúságra – helyezik a hangsúlyt, vagyis sokszor kihasználják, hogy a magyar peres és nem peres bírósági eljárások hosszú évekig elhúzhatók (erre példa a Bericap-ügy magyar eljárása is.). A viták elhúzásának egyik ilyen eszköze az előzetes döntéshozatali eljárás. A Peró Gáz ügyében is ez lesz az egyik hatása az előzetes döntéshozatali eljárásnak: kb. 1 évvel meghosszabbítja az eljárást. A másik eredménye az lesz, hogy ismét kapunk iránymutatást az Európai Bíróságtól a jogértelmezéshez, csakhogy ez valós segítséget nem jelent majd az adott esetben: a Peró Gáz ügyében feltett kérdésekre a válasz a Bericap-ügy döntése alapján borítékolható.

Szabadalmi ügyekben a jogviták elhúzásának másik eszköze az, ha a fél a hivatali döntések ellen újra és újra „fellebbezést” nyújt be. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés ellen megváltoztatási kérelem nyújtható be, és a vonatkozó szabályok sajnos jelenleg nem alkalmasak arra, hogy az eljárás gyors befejezését biztosítsák: a bíróság számára a törvény nem korlátozza annak lehetőségét, hogy visszategyék az ügyet a Hivatal elé, ellenben egy megfelelően homályos szabály lehetővé (kötelezővé) teszi azt, hogy „új kérdések” esetén újabb hivatali eljárás következzen. (Itt említendő még, hogy a Hivatalt semmilyen szabály nem köti az eljárás sebességének alakításában: a jelenlegi szabályok alapján a Hivatal addig és olyan gyorsan/lassan folytatja le a megsemmisítési eljárásokat, ahogy az jólesik.)

A Peró Gáz és Balla János ügye hasonlít a C-180/11. sz. Bericap ügyre, de míg ott egy használati minta oltalomról, addig itt egy szabadalomról van szó (P9500318 / 218362 lsz.). Egy gázórákkal összefüggő, 1995 februárjában bejelentett műszaki találmányra („házi gáznyomás-szabályozó állomás talapzata”) szabadalmi oltalmat jegyeztek be Balla úr részére a régi (1969-es) szabadalmi törvény alapján. Pár évvel később (2006-ban) a Peró Gáz Kft. a szabadalom megsemmisítését kérte a Magyar Szabadalmi Hivataltól (MSZH, ma SZTNH). A cég szerint a szabadalmaztatott találmány nem felel meg a szabadalmi bejegyzés feltételéül támasztott újdonság követelményének.

A megsemmisítési eljárásban először 2007 márciusában volt döntés: az MSZH első döntésével korlátozta a szabadalmi oltalmat. 2008. október 1-jén kelt végzésével a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a hivatali döntést, a Hivatalt új eljárásra utasította [3.PK.22.530/2007/11]. A Hivatal előtt megismételték (folytatták) a megsemmisítési eljárást 2009-2010-ben, melynek végén (2010 decemberében) a második hivatali döntés ismét a szabadalom korlátozását rendelte el.

2011 januárjában a megsemmisítést kérő fél (Peró Gáz) jogi képviselője fordult ismét megváltoztatási kérelemmel a bírósághoz, vagyis a kérelmező nem elégedett meg a korlátozással, a szabadalom teljes megsemmisítését kívánta elérni. (Vagy tovább akarta húzni az eljárást. Az eljárás elnyújtása a megsemmisítést kérelmező félnek általában akkor szokott az érdekében állni, ha bitorlási per folyik ellene a szabadalom kapcsán. Amíg a megsemmisítés nem ér véget, a bitorlási per fel van függesztve.)

Az újabb bírósági fordulóban a Fővárosi Bíróság a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó uniós szabályok értelmezését kérte az Európai Bíróságtól. A kérdések közül az első kettő megegyezett azzal, amit ugyanez a bíróság tett fel az Európai Bíróságnak a Bericap-ügyben egy évvel korábban. A harmadik kérdés más volt:

  • a Bericap-ügyben az volt a kérdés tárgya, vajon a magyar bíróság egy másodjára megtámadott mintaoltalom esetében kizárhatja-e az újabb kérelem bizonyítékai közül azokat, amelyekre a használati mintaoltalom megsemmisítésére irányuló korábbi kérelemmel kapcsolatban már hivatkoztak;
  • a frissebbik Peró Gáz ügyben az a kérdés, vajon az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményei kapcsán a magyar bíróság mérlegelheti-e, hogy mi lesz a szabadalom elsőbbségének a napja (a bejelentés időpontjában hatályos jogszabályok megengedték a bejelentőnek, hogy a szabadalmi bejelentés műszaki tartalmát és az igényelt oltalom terjedelmét a bejelentés időpontja után bővítse).

Hogy mi lesz az Európai Bíróság döntése? Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy a 2013-ra vagy 2014-re várható EU ítélet tartalma nem csak nagy vonalakban, hanem gyakorlatilag szó szerint megjósolható.

„Minthogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló EU irányelv, a Párizsi Uniós Egyezmény és a TRIPS-egyezmény az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló megsemmisítési eljárásokban nem alkalmazandók, e rendelkezések nem tekinthetők olyanoknak, mint amelyek akadályozzák azt, hogy az ilyen bírósági eljárásokban a bíróságok

  • ne legyenek a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve, és hivatalból elrendelhessék a bizonyítékok szolgáltatatását, amennyiben azt szükségesnek ítélik;
  • ne legyenek kötve a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban hozott közigazgatási határozathoz, sem az e határozatban megállapított tényálláshoz, és
  • mérlegelhessék, hogy megilleti-e a találmányt a bejelentés időpontjának elsőbbsége, avagy csak a módosítás időpontjának elsőbbsége illeti meg.”

Ez röviden azt jelenti: bármi is legyen a magyar bíróság gyakorlata szabadalmak megsemmisítésével kapcsolatos eljárásokban, az uniós joggal az semmiképpen nem lesz ellentétes, mivel az uniós jog nem terjed ki a megsemmisítés jogi szabályozására.

Bede Máté
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
szabadalmi.hu

Forrás:
jogiforum.hu
birosag.hu




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.