Munkáltatói blog


Ki lehet zárni a közbeszerzésekből a kötelező bérkompenzációt megtagadókat?

Soós Andrea - 2011. augusztus 12.

Az Országgyűlés 2011. július 11-én (a Munka törvénykönyvét érintő 2011-es átfogó módosítással együtt) fogadta el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX törvényt (Bérkompenzációs Törvény), amely 2012. január elsejétől hatályos.
A külön törvény a Munka Törvénykönyvét (Mt.) és a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt (Met.) módosítja. Míg a jogalkotó célja egyértelmű, a munkáltatók számára számtalan gyakorlati kérdést vet fel, különösen a külföldi tulajdonú vállalatok esetében, akiknél a magyar menedzsmentnek a tulajdonosok számára is egyértelművé kell tenni a kötelező bérkompenzáció indokoltságát, illetőleg a nem megfelelés kockázatait.

A Bérkompenzációs Törvény értelmében a Kormány nemcsak a minimálbért határozhatja meg rendeletben, hanem „a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékét”. A Kormányrendelet még nem készült el, ugyanakkor annak keretei már igen: A Met. szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjedhet majd a bérkompenzációs rendeletben foglaltak végrehatására.

A munkaügyi hatóság a határozatban állapíthatja meg, hogy a munkáltató nem tett eleget a kormányrendeletben foglaltaknak. Ugyanakkor, a határozatban bírságot (a jelenlegi szabályozás) szerint nem szabhat ki. Sokkal súlyosabb jogkövetkezmény viszont, hogy a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig az érintett munkáltató nem indulhat ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban illetőleg nem részesülhet központi költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapból származó támogatásban.

Mivel a munkaügyi ellenőrzés keretében hozott határozat közigazgatási határozat, így a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) alapján az esetlegesen kezdeményezett bírósági eljárástól függetlenül jogerős. Kérdés (és vitatható), hogy a határozat felfüggesztésére irányuló bírósági kérelemben, kérni lehet-e annak a rendelkezésnek a felfüggesztését, amely előírja, hogy „nem indulhat” közbeszerzési eljárásban az a munkáltató, amelyet elmarasztalt a munkaügyi hatóság.

A Ket. vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése tekintetében köszönet Dr. Kasza Péter Ferencnek ( http://www.juris.u-szeged.hu/…tok/cv/kasza ) az észrevételeiért.




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.