Munkáltatói blog


A szabadságolás új szabályai

Soós Andrea - 2011. szeptember 29.

Miközben a legtöbb munkáltató az új munka törvénykönyvének tervezeteit és az ezzel kapcsolatos konferenciákat, sajtóhíreket követi, észrevétlenül hatályba léptek a jelenlegi Mt. szabadságolásra vonatkozó módosításai (illetve egy részük 2011. december 1-jével lép hatályba) Az új szabályok egyaránt fontosak és relevánsak a folyamatosan dolgozó, a passzív állományban levő és az elbocsátott munkavállalók számára.

A szabadság mértékének számítása
A szabadság mértéke a sajtóban megjelenő tévhitek ellenére nem változott.

A munkavállalót a munkaviszonya után illeti meg a szabadság, tehát abban az esetben is ugyanannyi illeti meg, ha részmunkaidőben dolgozik, mint a teljes munkaidőben dolgozó, azonos életkorú munkavállalókat. Ugyanígy, másodállás esetén mindként állása után jár a szabadsága, akkor is, ha pl. azonos vállalatcsoporton belül van több munkaszerződése.

A munkaviszony passzív idejére nem jár szabadság, kivéve: a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartama, a keresőképtelenséget okozó betegség időtartama (akkor is, ha ez időszakban a Tb-szabályok alapján táppénz már nem jár), a szülési szabadság teljes időtartama, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja.

Amennyiben a munkaviszonya megszűnéséig a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Kivéve, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg.

A szabadság részletei
Az alapszabadság háromnegyedével a munkáltató rendelkezik, míg a fennmaradó egynegyeddel és a pótszabadsággal a munkavállaló, azzal a feltétellel, hogy köteles az igényét 15 nappal előre jelezni.
A munkaviszony első 3 hónapja alatt a munkáltató nem köteles az éves szabadság időarányos részét kiadni.
Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, amennyiben az esetben is megilleti a munkavállaló számára „marad” 14 egybefüggő naptári napot biztosító szabadság. Ebbe a 14 napba tehát a hétvégék és ünnepnapok is beleszámítanak.
A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnie kell a munkavállalóval, ellenkező esetben kártérítési kötelezettséggel tartozik. A gyakorlatban kérdést jelent,hogy milyen típusú kártérítési igényt fogadjon el a munkáltató, ilyen lehet például egy utazás átszervezése, gyermekfelügyeletre kötött megállapodások átütemezése stb.

Szabadság kiadásának időpontja
Annak ellenére, hogy az előző évi szabadság „görgetése” általános gyakorlat, fő szabály szerint a szabadság kiadása esedékességének évében történik az azt következő évre nem lehet „átvinni”. Az átvitel tilalma alól mind a munkáltató, mind a munkavállaló körülményei miatt lehet kivétellel élni.
Ha a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve fontos gazdasági érdek áll fenn – a szabadságot az esedékesség évét követő év március 31-ig is ki lehet adni, ez azonban a gyakori félreértésekkel ellentétben a munkáltatók és nem a munkavállalók joga. A „működési kört közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve fontos gazdasági érdek” fogalmát a bírói gyakorlat alakította ki, ilyen lehet egy váratlan megrendelés miatt hajtás is.
Ha a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tudja kivenni a szabadságát, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül is történhet a szabadság kiadása. Ezt minden esetben kérelmeznie kell a munkavállalónak. Ebbe a körbe tartozik a gyesről visszatérők szabadsága is: ha a munkavállaló akadályoztatása egybefüggően 183 nap (vagy több), akkor – a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül is kiadhatja a szabadságot. Ez ismételten a munkáltató lehetősége, és nem a munkavállaló joga.




A hozzászóláshoz szükséges!
Beka11 # e-mail 2012.02.09. 08:45

Üdvözlet mindenkinek aki erre az oldalra téved!

Olvasom a panaszokat és csodálkozom, hogy nem csak velem tol ki a munkaadóm.
Egy ügyvédi irodában dolgozom nevetséges összegért.
Bérletet, étkezési hozzájárulást nem kapok. Reggel 9-től 17-ig szól a munkaidőm hétfőtől péntekig, de sajnos a legritkább esetben fordul elő, hogy 18 óra előtt el tudok menni inkább 19-19,30. Túlórát persze nem fizetnek!!!!Csúsztatni nem lehet
Előfordult többször, hogy színház jegyem volt és nem tudtam elmenni pénteken este, de több olyan előre megszervezett programom maradt el amit természetesen a munkaidőm lejárta utánra szerveztem. Érdekelt valakit? NEM! Ma a munkavállalókat kényük-kedvük szerint használják ki a munkaadók, ha szólni merünk akkor lehet másik munkahely után nézni. Tolerancia? Sehol.
VISSZA A MUNKAKÖNYVET!!!!!!!!!!!!! Jó volt!!!! Ha nem dolgoztál 3 hónapig akkor megbüntettek. Igy a munkáltató nem alkalmazhatna feketén és talán érvényesíthetnéd a jogaidat arról nem is beszélve, hogy átlátható lenne mikor ki hol dolgozik. Sőt régen a személyi igazolványba is beírták a munkahelyedet, hogy egy igazoltatásnál bizonyítani tudd, hogy dolgozol. NA EZ KELLENE MOST IS. Biztosan nem lenne annyi lézengő „segélyből ” élő ember. Aki manapság felveszi a segélyeket az biztosan nem abból él mert nem hiszem, hogy 22.800,- bárki megtud ma élni. Tehát felveszi a segélyt-elmegy feketén minimálbérért dolgozni és a munkáltató munkavállaló is jól jár.
Nagyon okosak akik ott fenn ezt kitalálták élükön Szücs Erikával.
További szép napot mindenkinek

Debra01 # e-mail 2011.10.07. 20:19

Munkavállaló vagyok!
Mi van akkor, ha a munkáltató azt mondja, hogy ő csak elvégzett munkáért fizet? Tehát szabadságért nem!
Mi van, ha vigyorogva azt mondja egy részmunkaidőre bejelentett dolgozójának, hogy: " kapsz 10 napot, hogy törvényes látszata legyen a dolognak?"
Ez, komolyan érdekelne.

Debra01 # e-mail 2011.10.19. 10:32

MUnkáltatói blog.Az átvert, és kihasznált munkavállalóknak nem válaszol :(
Pedig tudomásul lehet venni, hogy Ma Magyarországon nincs beteg állomány, nincs szabadság. Szépek ezek a jogszabályok amiket ide leírt a blog indítója, de azzal nem számolt , hogy a munkáltatók magasból tesznek a törvényekre.

Állásajánlatok #   2011.10.31. 09:34

Igen ám de most a munkáltató olyan helyzetbe van, hogy elég sok munkanélküliekkel számol az állam, így maximálisan kihasználja az embereit, legális kereteken belűl és aki panaszkodik azt könnyen kiteheti mert talál másik embert a helyére. Amíg nem lesz egy olyan pont, hogy a foglalkoztatottak száma sokkal nagyobb lesz addig a szabadságok jóváhagyásai is a munkáltatók részéről nem mindig lesznek jó szemmel nézve. De ez csak az én véleményem, hiába van a szabadságra is törvény az utolsó szó a vállalkozóé.

http://www.cvonline.hu

Állásajánlatok #   2011.12.16. 11:13
Fiatalos özvegy # e-mail 2011.10.13. 19:24

Az Én fiam Vállalkozónál dolgozik, szakács a szakmája, és a főnöke annyi dolgozót vett fel, hogy a szabadságot ne legyen módja kiadni senkinek. Nem lehet beteg, nem kap szabadságot, csak szabadnap van 4 hetente, máskor pedig hétfőtől.-szombatig dolgozik, és egy illetve két
nap van hetente 8 óra munka, a többi napon pedig 12 órát
dolgozik. Szegény vállalkozó közben azt sem tudja, hogy melyik autót cserélje, és milyen vásárlásokat intézzen.

Tisztelt Jogi Fórum! Szeretném megkérdezni,hogy mit tehetek egy negyven lakásos társasházban, hogy ne kelljen a fürd?ben, illetve a WC.-ben a másik Emb

Karcsi76 # e-mail 2013.02.19. 13:53

Munkavállaló vagyok.
Áprilisban a Gyed után visszamegyek a szabadságom idejére a munkahelyemre. Kérdésem: az 1 gyermekem után, hogy alakul a pótszabadságom évre lebontva?2011 április elején született a fiam. A következő kérdésem : a szabadság letöltése után kérvényezem a fizetés nélküli szabadságot szülői gondozás céljából. Ilyen esetben is jár az első hat hónapra a szabadság?
Köszönettel

huszt # e-mail 2013.03.29. 17:31

Kérdésem a következő lenne. 2013. 03. 18-án kezdtem egy boltban dolgozni 8 órás eladóként ez azt jelenti ,hogy két hete dolgozom.Tegnap közölte velem a boltvezető,hogy a jövő hétre egész hétre szabadságra írt ki. Tehát a jövő hetem az úgy néz ki hogy hétfő fizetett ünnep, keddtől-péntekig szabadság .szombat vasárnap pihenőnap.A segítségét kérném annak az illetőnek aki ért ezekhez a dolgokhoz,hogy joga van-e elküldeni szabadságra próbaidő alatt illetve a nem létező szabadságomat előre kiadni? A választ előre is köszönöm. huszt jeligére.



A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.