Dr. Lesetár Péter: A szövegkörnyezet fontossága a szakfordítói tevékenység során – egy társasági jogi alapfogalom angol fordítása példáján bemutatva

Lesetár Péter angol tolmács és jogi szakfordító jelen cikkben egy konkrét példán keresztül, saját meglátásaira építve, a magyar jogfogalom és az angol fordítás összevetésével arra világít rá, hogy egy-egy jogi szakkifejezés pontos fordításához mindig figyelembe venni a kontextus tágabb összefüggéseit. A cikk a Szerző Társasági jogi kulcsfogalmak a Gt. és az új PTK. fordításaiban című, megjelenés alatt álló könyvének egy részletén alapul.

A szakfordítónak állandóan figyelnie kell, nehogy munkájába mechanikus fordítás csússzon be. Ha egy regény fordításába kerül ilyen hiba, azon túl, hogy a fordítás hűtlen az eredetihez, e hiba “legfeljebb” a mű élvezetét rontja. Egy jogi szakfordítás esetén azonban súlyosabbak a következmények, mivel a jogi szöveg mindig a szövegen önmagán túlmutat. A jogi szöveg mindig valamit tanúsít, bizonyít, alátámaszt vagy indítványoz, kezdeményez, elérni kíván. Ezért a jogi szakszövegek fordításánál kiemelt jelentősége van az eredeti, fordítandó szöveg értésének.

Így kellett volna ennek történnie a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) angol fordítása esetében is. Az angol fordítás szerzője a Miniszterelnöki Hivatal; a közzététel napja: 2007. november 26. Az angol szakfordítás itt érhető el: https://hirkozpont.magyarorszag.hu/…ok/iv2006_en.

A számos példa közül itt egyet mutatok be: a magyar <A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA> szegmenst és angol fordítását. A szakkifejezést a fordító mechanikusan <AMENDMENT OF THE MEMORANDUM OF ASSOCIATION>-nek fordította, pedig a <Memorandum of Association> (amely a brit Companies Act 2006-ben is előfordul) nem a már bejegyzett cég társasági szerződése, hanem a bejegyzés alapjául szolgáló, eredeti <társasági szerződés> (utóbbi a brit Companies Act 2006 51. §-ában : <Pre-incorporation contract>). Az angol cég – csakúgy, mint a magyar, – bejegyzéssel jön létre; a bejegyzett cég <társasági szerződés>-ét az angol jog <Articles of Association>-nek nevezi (ismét a brit Companies Act 2006 terminológiája szerint). A magyar <A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA> szegmens a Gt. II. fejezetének címe (ld. a 11. § előtt). E fejezet első négy címe a társaságok bejegyzését szabályozza, a 4. cím <A gazdasági társaság alapításának cégbírósági bejegyzése>. Ezután az 5. cím a <Szerződésmódosítás> (ld. 10. szegmens). Talán a forrásnyelvi 5. cím szűkszavúságát korrigálandó, a fordító e szegmenst HU-EN <Amendment of the Memorandum of Association>-nek fordította és ezzel közölte, hogy itt társasági szerződések módosításáról van szó. A szűkszavúság e korrekciójával teljesen egyetértek. Az azonban sajnos elkerülte a fordító figyelmét, hogy az 5. cím a már bejegyzett cég társasági szerződésének módosításáról szól. Márpedig ez az 5. cím kontextusából (éppen a 4. cím szövegéből) és a Gt. szerkezetéből egyértelműen kiderül. Továbbá, kiderül a cégeljárásból is, amelyet a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szabályoz. De kiderül expressis verbis a Gt. 16. § (1)-ből is, miszerint

“A létrehozni kívánt gazdasági társaság cégneve alatt az előtársasági létszakaszában is jogképes. Az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

  1. tagjainak személyében – a törvény által előírt eseteket kivéve – változás nem következhet be;
  2. a társasági szerződés módosítására – a cégbíróság általi hiánypótlásra történő felhívás teljesítésének kivételével – nem kerülhet sor (…)” /kurzív kiemelés tőlem/.

A brit Companies Act 2006 szövegében a <memorandum of association> tízszer fordul elő. A tartalomjegyzékbeli egy, valamint a tárgymutatóbeli egy előforduláson kívül a kifejezés a törzsszövegben nyolcszor fordul elő. E nyolc előfordulás mindegyike a „COMPANY FORMATION” (vagyis: <Társaságok létrehozása>) cím alatt található. A „COMPANY FORMATION” általános rendelkezéseket tartalmaz, valamint a bejegyzést szabályozza. A bejegyzési kérelem tartalmát előíró 9. § (5)-ben sokatmondó kifejezés található: <proposed articles of association>, magyarul: <a bejegyezni kért társasági szerződés> vagy <a bejegyzés alapjául szolgáló társasági szerződés>. Az angol jogi szakkifejezés előre utal a bejegyzést szabályozó rész után, <proposed> nélkül előforduló <articles of association> kifejezésre. Egyben élesen el is határolja a <memorandum of association>-t az <articles of association>-től.

Ezzel szemben a brit Companies Act 2006 szövegében az <ARTICLES OF ASSOCIATION> (magyarul: < társasági szerződés>) a bejegyzést szabályozó rész utáni cím. E cím alatt az <articles of association> hétszer fordul elő. (A törvényben összesen pedig tizenötször fordul elő.)

Ha a fordító fentieket figyelembe vette volna, a magyar <A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA> szegmenst bizonyára nem mechanikusan <AMENDMENT OF THE MEMORANDUM OF ASSOCIATION>-nek fordította volna. A <(bejegyzett) társaság szerződésének módosítása> helyes angol fordítása szerintem: <Amendment of the Articles of Association of the (Registered) Company>.

A Gt. angol átültetésében megtalálható hibás <Memorandum of Association> fordítás előfordul az új PTK. (2013. évi V. törvény) angol fordításában is. Az új PTK. eme angol fordítása itt található: Act V of 2013 on the Civil Code In HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven 2014/IV. Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2015. január 15. [2014. december 22.]. Az új PTK. fordításában a <Memorandum of Association> kifejezés 61-szer fordul elő. A zűrzavart tovább fokozza, hogy e 61 előfordulás közül mindazok helyesek, amelyeknél <a bejegyzés *előtt *álló társaság eredeti szerződésé>-ről van szó.
Dr. Lesetár Péter

A rovatvezető, dr. Kovács Tímea a szövegkörnyezetet is figyelembe vevő fordítás készítéséhez ezt a jogi szótárat ajánlja: http://drkovacstimea.hu/jogi-szotar