Jogi szaknyelv


dr. Cserba Andrea - Német jogi szaknyelvi alapvetés a közjegyzői tevékenységről II. – A fizetési meghagyásos eljárás terminológiája

Dr. Kovács Tímea - 2016. április 25.

Dr. Cserba Andrea jogász-német jogi szakfordító, az ELTE német jogi szaknyelvi oktatója jelen cikkében a német és a magyar szabályozás összehasonlítása mellett bemutatja a fizetési meghagyásos eljárás terminológiáját. A cikk lektora dr. Mirk Mária, az ELTE egykori német szaknyelvi professzora, a MOKK német jogi szaknyelvi oktatója.

A rovat vezetőjéről, dr. Kovács Tímeáról és a cikk szerzőjéről, Dr. Cserba Andreáról itt olvashat részletesebben.

A fizetési meghagyásos eljárást (das Mahnverfahren) bírósági nemperes eljárásként több mint egy évszázada az 1893. évi XIX. törvénycikk (Fmhtc.) honosította meg Magyarországon. Ezt követően lépett hatályba (in Kraft treten) a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk, amely az FMH eljárást az Fmhtc.-ből minimális változtatások mellett gyakorlatilag teljes egészében átemelte. A maihoz hasonló koncepciót alkalmazott a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. törvény, amely részben törölte a fizetési meghagyásos eljárás alternatív jellegét azzal, hogy a 400 pengő alatti pénzkövetelések tekintetében kötelezően előírta perindítás helyett ennek a nemperes útnak az igénybevételét – ebből a szempontból az FMH eljárás a pert megelőző (das Vorverfahren), perpótló eljárás (das Verfahrenssurrogat) lett. A jogintézmény (das Rechtsinstitut) továbbélt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (die Ziviprozessordnung, ZPO) is, mindössze az értékhatárt emelték 1000 forintra (die Wertgrenze auf 1000 Forint anheben). Megemlítendő még az előbbi jogszabály módosításáról szóló 1954. évi VI. törvény, amely – az akkoriban az eljárásra hatáskörrel rendelkező – bíróságnak tartalmi mérlegelési lehetőséget biztosított (dem Gericht eine Erwägungsmöglichkeit/ einen Ermessensspielraum einräumen) a meghagyás kibocsátása tárgyában. A magyar fizetési meghagyásos eljárás fejlődése szempontjából lényeges mérföldkő az 1957. évi VIII. törvény, amely jelentős ügyviteli újításokat, így pl. űrlap használatának kötelezővé tételét is tartalmazta. 1975-ben, német mintára merült fel először az eljárás részleges automatizálásának ötlete. Az 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Verordnung (EG) Nr. 1896/2006 des Europäischen Parlaments und des Rates1) létrehozta az európai fizetési meghagyást (der europäische Zahlungsbefehl); ennek és a német nyelvterület eljárásjogi és technikai vívmányainak hatására a 2008. évi XXX. törvény a Pp. módosításáról jelentős változtatásokat eszközölt az eddigi szabályokban. Így kizárta a bíróság mérlegelési lehetőségét a meghagyás kibocsátása tekintetében, ill. összekötötte az újonnan bevezetett kis értékű perek2 (der Prozess wegen geringfügiger Forderungen) fogalmát a fizetési meghagyásos eljárással (ti. ezeket a szabályokat azokban a perekben kell alkalmazni, amikor egymillió forint alatti követelést megpróbál a kérelmező FMH eljárás útján érvényesíteni, azonban az – ellentmondás folytán – perré alakul).

Jelenleg a fizetési meghagyásos eljárás szabályait külön jogszabály, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) rendezi, amely értelmében 2010. június 1. napjától (a bíróságok helyett) a közjegyzők gyakorolják a hatáskört (die sachliche Zuständigkeit ausüben).3 A jelenlegi magyar megoldással szemben a német jog a Pp.-ben4 (Zivilprozessordnung, ZPO) rögzíti az FMH eljárásra vonatkozó előírásokat.

Az itthoni szabályozás szerint a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás (vereinfachtes außergerichtliches/nichtstreitiges Zivilverfahren, zur Durchsetzung von Geldforderungen). Az eljárások tárgya azonos5 , a leglényegibb eltérés a két rendszer között azonban már rögtön a hatáskör kérdéséből adódik; Németországban ugyanis az FMH kibocsátását bírósági eljárásban (das Gerichtsverfahren) lehet csak kérni, mely eljárásra a tartományok ún. központi FMH-bíróságai (das Zentrale Mahngericht) rendelkeznek hatáskörrel.

Csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető hazánkban a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés (ausschließlich auf Geldzahlung gerichtete, fällige Forderung), amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg (der Betrag übersteigt eine Million Forint nicht), feltéve, hogy (1.) a kötelezettnek (der Schuldner/ die Schuldnerin) van ismert belföldi lakóhelye (der inländische Wohnsitz o. das Domizil) vagy tartózkodási helye (der Aufenthaltsort), illetve székhelye (der Sitz) vagy képviselete (die Vertretung), együttesen idézési címe (die ladungsfähige Anschrift) és (2.) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból (das Arbeitsverhältnis) ered. A kötelezett megnevezése a későbbiekben a német eljárásban der Antragsgegner o. die Antragsgegnerin. További megkötés, hogy nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján (ist in einem Mahnverfahren nicht durchsetzbar) az a pénzkövetelés, amelynek összege a négyszázmillió forintot meghaladja.

Míg itthon a fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes6 , addig német területen az a központi FMH bíróság jár el, amelynek illetékességi területén a kérelmező (der Antragsteller) lakóhelye van. Németországban a tartományok mindegyike kijelölt egy bíróságot, amely az e körben felmerülő feladatokat központi FMH bíróságként látja el, esetenként több szövetségi tartomány nevezett meg közösen egy ilyen központi szervet. Így pl. Berlin és Brandenburg, amely azon kérelmezők eljárására is illetékes, akik külföldön élnek.7 Rögzítendő, hogy a magyar fizetési meghagyásos eljárásban illetékesség kikötésének (der Vorbehalt der örtlichen Zuständigkeit o. die Gerichtsstandsklausel) helye nincs.8

Az elektronikus úton előterjesztett (auf elektronischem Wege eingereicht) fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek (der Online-Mahnantrag o. der Online-Mahnbescheidsantrag / der Antrag auf Erlass eines Mahnbescheids) ügyelosztása (die Geschäftsverteilung) a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a mentesítés (die Entlastung) esetét kivéve a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik (erfolgt gleichmäßig unter den Notaramtssitzen). A beadványt az informatikai rendszer útján csak az erre rendszeresített űrlapon (der Antragsformular) lehet benyújtani (einreichen), papíralapon pedig „der Vordruck” segítségével (, az azonban egyébként szóban (mündlich) is előterjeszthető).

Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hivatalból történő elutasításának (die Ablehnung des Mahnantrags von Amts wegen) vagy az ügy áttételének (die Verweisung o. die Weiterleitung) nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására (zur Mängelbeseitigung / zur Ergänzung auffordern) felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett (die Mängelbeseitigungspflicht erfüllen), a közjegyző köteles a fizetési meghagyást kibocsátani (den Mahnbescheid o. den Zahlungsbefehl9 erlassen).10 A német szabályozás e körben a magyarral analóg (§§ 690 f. ZPO).

Szaknyelvi szempontból hangsúlyozandó, hogy a „Mahnbescheid” kifejezés nem keverendő össze az ügyvédek, vállalkozások vagy inkasszóirodák által kiküldött fizetési felszólítással (die Mahnung).

A kibocsátott fizetési meghagyás ellen mind a magyar, mind a német törvény biztosít jogorvoslatot (der Rechtsbehelf); a kötelezett a kézbesítéstől (die Zustellung) számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondást nyújthat be (einen Widerspruch erheben). Ha a kötelezett a fizetési meghagyást határidőben (innerhalb der gesetzten Frist) ellentmondással nem támadja meg (den Mahnbescheid durch Widerspruch anfechten), a meghagyás jogerőre emelkedik (Rechtskraft erlangen o. ihm erwächst Rechtskraft), és a közjegyző az FMH kiadmányát (die Ausfertigung) jogerősítési záradékkal látja el (etw. mit einer Rechtskraftklausel o. Rechtskraftbestätigung versehen). A német rendszer a magyar szabályozástól eltér; ott nem kerül jogerősítésre a fizetési meghagyás, hanem a bíróság – a megtámadásra nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követően – a kérelmezőnek egy formanyomtatványt (ein Formblatt o. Formular) küld meg, amelyet kitöltve és visszaküldve a bíróságtól kérni lehet a végrehajthatóságot megállapító végzés, ún. Vollstreckungsbescheid kibocsátását. A kibocsátott Vollstreckungsbescheid (gyakorlatilag az FMH végrehajthatóságát megállapító végzés) megtámadására a kötelezettnek két hét áll rendelkezésre; ha azt nem támadják meg, úgy az FMH végrehajthatása elrendeléséről hozott határozat jogerőre emelkedik.

A kellő időben (rechtzeitig) előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat (den Antragsteller auffordern), hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon (die Eingabe) a peres eljárás illetékét rója le (die Gebühren des Streitverfahrens entrichten) és az ügyre vonatkozó részletes tényállításait (die Anspruchsbegründung) adja elő és bizonyítékait terjessze elő (die Beweise vorbringen).

A bíróság a pert megszünteti (den Prozess/das Verfahren einstellen), ha 15 napon belül nem tesz eleget ennek (der Aufforderung nicht nachkommen).

A jogerős fizetési meghagyás alapján (auf Grundlage des rechtskräftigen Mahnbescheids) végrehajtási kérelmet lehet előterjeszteni (einen Vollstreckungsantrag stellen), amelyet az erre rendszeresített űrlapon, papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani. A végrehajtás elrendelésére (die Anordnung der Vollstreckung o. die Vollstreckung anordnen) a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult.11

Érdekes az FMH eljárásban felmerülő keresethalmazat kérdése, amelyre – bár röviden, de – ki kívánok térni. A magyar Fmhtv. megengedi keresethalmazat létesítését, miszerint a kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében együttesen is előterjeszthető (Fmhtv. 21. § (1) bekezdés).

Tehát az Fmhtv. *vagy *tárgyi keresethalmazat (die (objektive) Klagehäufung), tehát ugyanazon kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében, *vagy *pedig személyi keresethalmazat (die (subjektive) Klagehäufung o. Streitgenossenschaft), azaz több kötelezett ellen fennálló azonos követelés létesítését engedi meg, de vegyes keresethalmazatot (die gemischte Klagehäufung), tehát több kötelezett elleni több követelés iránti eljárást nem.

Németországban az FMH kibocsátása iránti kérelem (der Mahnantrag) kapcsán nem találunk olyan törvényi rendelkezést, amelyből kiderülne, hogy bármelyik oldalon lenne lehetőség több személy általi vagy szembeni igényérvényesítésre (die Anspruchsdurchsetzung). A kommentárok azonban úgy rendelkeznek, hogy az 59-60. §-ban rögzített szabályok12 a ZPO valamennyi eljárására alkalmazandók, így az FMH eljárásra is, így erre figyelemmel személyi keresethalmazatnak a német FMH eljárásban nincs törvényi akadálya.13 Az, hogy kibocsátható-e egységes FMH, attól függ, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem technikai kialakítása alapján egyáltalán van-e hely több kérelmező, ill. kötelezett feltüntetésére; egyébként külön FMH-kat bocsátanak ki, amelyek tartalmilag részben azonosak.14

A tárgyi keresethalmazatra is az általános szabályok vonatkoznak, e kérdésben a német FMH eljárásra a ZPO 260. §-ában foglaltak az irányadók, miszerint a felperes ugyanazon alperessel szembeni több igénye érvényesíthető egy keresetben akkor is, ha különböző okokból erednek, akkor, ha valamennyi igényre nézve a perbíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, valamint ha az igények vonatkozásában ugyanaz a perfajta engedélyezett.

A szakirodalom nagyon szűkszavú a tárgyi keresethalmazat kapcsán a német FMH eljárásban. Az alább hivatkozott szakkönyvben találunk utalást arra, hogy több igény érvényesítése esetén pontosan meg kell határozni az eljárásban az egyes igényeket, nem elég azok „egybefoglalása”. A követelés beazonosíthatóságához szükséges konkrét adatok a felek között fennálló jogviszonytól és az igény természetétől függnek. Több igény esetén szükséges az, hogy minden egyes igény a beazonosításhoz kellő mértékben pontosítva legyen, így nem elegendő azok összefoglalása egy együttes követelésbe.15

1 A közösségi jogi jogforrások megjelölésében a számjelek előtt a „Nr.” rövidítést a német szaknyelv nem használja konzekvensen, azt esetekben kiírja, a rendeleteket máskor anélkül szerepelteti. Lásd pl. https://www.bfn.de/0305_arten.html (2016. 01. 26.) vagy http://www.sv-lex.de/…dnung-88304/ (2016. 01. 26.)
2 Német nyelvterületen „das Bagatellverfahren”-ként is ismert (Lásd https://www.justiz.gv.at/…6db3.de.html , 2016. 01. 25.)
^^3 ^^ Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga, ELTE Eötvös Kiadó, 2013., 785 – 788. oldal
4 § 688 ff. ZPO
5 Németországban: „Das gerichtliche Mahnverfahren ist ein zivilgerichtliches Gerichtsverfahren, das der vereinfachten Durchsetzung von Geldforderungen dient.“ http://www.finanztip.de/mahnverfahren/ (2016. 01. 25.)
6 Fmhtv. 8. § (1) bekezdés
^^7 ^^ http://www.mahngerichte.de/…igkeiten.htm (2016. 01. 26.)
^^8 ^^ Fmhtv. 8. § (2) bekezdés
9 Régies kifejezés, amelyet a német nyelv egyáltalán nem, azonban az osztrák a mai napig is használ.
10 Fmhtv. 26. §
11 Fmhtv. 52. § (1) és (2) bekezdései.
12 A ZPO 59. § azt mondja, hogy több személy pertársként, együttesen indíthat pert vagy perelhető, ha a per tárgyával kapcsolatos joguk közös, vagy ha azonos ténybeli vagy jogi alapból jogosultak vagy kötelezettek valamire. Míg a 60. § értelmében több személy akkor is indíthat pert vagy perelhető pertársként, együttesen, ha azonos és alapvetően azonos ténybeli és jogi alapon nyugvó követelések vagy kötelezettségek képezik a jogvita tárgyát.

13 Forrás: Prütting, Gehrlein: ZPO Kommentar, 7. Auflage, Luchterhand Verlag, Seite 267, Punkt 2
14 Forrás: Bernhard Wieczorek: Zivilprozeßordnung und Nebengesetze: Großkommentar. 3,2. §§ 511 - 703d, 7. Buch Mahnverfahren, Seite 861, Punkt 24
15 Forrás: Bartosz Sujecki: Mahnverfahren Mit elektronischem und europäischem Manhverfahren Tipps und Taktik, Verlag C.F. Müller, Seite 25, Punkt 61




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.