Jogi szaknyelv


Dr. Kovács Tímea: A bérből és fizetésből élők fogalma a magyar szabályozásban és az EK angol nyelvű jogforrásaiban

Dr. Kovács Tímea - 2011. október 18.

Érdekes problémát vet fel a közösségi jogforrások által használt fogalmak magyar megfelelője, azok angol nyelvre történő tükrözése, a kifejezés hazai jogszabályokban való esetleges megjelenése. Egy konkrét példán keresztül, a „bérből vagy fizetésből élő” szókapcsolat elemzésén keresztül vizsgáltam most meg eme általános kérdéskört.

A Munka törvénykönyve vagy más magyar jogszabály nem határozza meg a „bérből vagy fizetésből élő” fogalmát, viszont több törvény és alacsonyabb szintű jogszabály tartalmazza és használja eme szóösszetételt. Példának okáért a sportról szóló 2004. évi I. törvény 78/A. §-a szerint a 2010-ben az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők 2008. évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg. A 2004. évi CVI. a Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló törvény 4. §-a a kiváló művészi járadék egyhavi összegét szintén a bérből és fizetésből élők előző naptári évi országos szintű nettó átlagkeresete 1/12-ed részében határozza meg1. Amíg eme fogalom tehát a magyar jogszabályok által pontosan nem definiált, vizsgáljuk meg e tekintetben az EK jogforrásait.

Az 1503/2006/EK bizottsági rendelet (a rövid távú statisztikákról szóló 1165/98/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és módosításáról) az alkalmazottak számát meghatározó részében (I. melléklet. 211.pont) definiálja a „bérből vagy fizetésből élő” fogalmát: „A munkavállaló bérből vagy fizetésből élőnek számít, ha attól függetlenül kap bért vagy fizetést, hogy az adott egységben hol végzi a munkáját (a termelőegységen belül vagy kívül).” A rendelkezés hivatalos angol nyelvű megfeleltetése szerint: ’A worker is considered to be a wage or salary earner of a particular unit if he or she receives a wage or salary from the unit regardless of where the work is done (in or outside the production unit).’ Tehát a fenti jogszabály-hely a bérből és fizetésből élő szókapcsolatot az „alkalmazott” szinonimájaként használja, angol megfelelőjeként pedig a ’wage or salary earner’ kifejezést olvashatjuk.

Mindemellett a hivatalos szakfordításokat tekintve az angol megfelelők változatos képet mutatnak. A férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról szóló 86/378/EGK irányelv 2. cikk (2) c. pontja szerint a bérből és fizetésből élő munkavállalók angol fordítása ’salaried workers’2, emellett a fenti irányelvet módosító 96/97/EK irányelv hivatalos angol szövegében már ’paid workers’3 szerepel. Az európai bírósági ítéletben az ’employee’ jogfogalmának magyar nyelvű megfelelőjeként4, az Európai Parlament állásfoglalásában pedig a ’the employed’5 vagy az ’employed person’ megfelelőjeként találkozhatunk a „bérből vagy fizetésből élő” szóösszetétellel.

Megállapíthatjuk, hogy a „bérből vagy fizetésből élő” szóösszetételt ugyan mind a magyar, mind a közösségi jogi szakzsargon használja, elfogadott, egyértelmű megfeleltetésről nem beszélhetünk. Sem a magyar, sem az angol „megfelelőket” nem tekinthetjük egymást lefedő, definiált jogfogalomnak, így maradéktalanul helyes nyelvi megjelenítésük fogalmi meghatározottság híján nehézkes. Ennek ellenére megfeleltetésük lehetséges, mindössze a „bizonytalansági tényezőt” kell szem előtt tartanunk, azaz azt, hogy mind a magyar szókapcsolat, mind az angol változatok (’a wage or salary earner’, ’salaried workers’, ’paid workers’, ’the employed’) egymásnak történő megfeleltetése esetén a jelentéstartalom esetlegesen homályossá válhat. Emellett ha a konkrét szövegkörnyezetben tartalmuk definiálásra kerül, akkor a bérből és fizetésből élő kifejezés adott közegben meghatározott és értelmezhető lehet.

1 A Központi Statisztikai Hivatal az országos szintű bruttó nominál átlagkereset számításánál a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat tekinti, és változó adathalmazt vizsgál: példának okáért 2004 után az alkalmazásban állók száma tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is.
2 Directive 86/378/EEC on the implementation of the principle of equal treatment for men and women in occupational social security schemes Art. 2. (2) (c) insurance contracts to which the employer is not a party, in the case of salaried workers”
3 Article 2(1) of Directive 96/97 provides: ‘Any measure implementing this Directive, as regards paid workers, must cover all benefits derived from periods of employment subsequent to 17 May 1990 and shall apply retroactively to that date …’
4 Judgement of the Court – 6.7.2006 – Case C-154/05 J. J. Kersbergen-Lap, D. Dams-Schipper/Raad van Bestuur van het Uitvoeringsinstituut Werknemersverzekeringen Reference for a preliminary ruling from the Rechtbank te Amsterdam (Netherlands)
5 European Parliament legislative resolution of 9 July 2008 on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council laying down the procedure for implementing Regulation (EC) No 883/2004 on the coordination of social security systems (COM(2006)0016 - C6-0037/2006 - 2006/0006(COD))




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.