Jelen cikk az angol jogi szaknyelv egyik sajátosságáról szól, amelyre a szaknyelvet használó jogászok figyelmét szeretném ráirányítani. A jogi angol szaknyelv az egészen bonyolult mondatszerkezetei felépítéséhez inkább főneveket használ, mint igéket. Ezen szabályosság alátámasztására és a hozzá kapcsolódó ismeretek mélyítésére, bővítésére szolgál az alábbi cikk.
Főnevek dominanciája
A jogi angol szaknyelvben elmélyedni kívánó jogász hamar felfedezheti azt a törvényszerűséget, hogy a jogi szakszövegek fogalmazói még folyamatok leírására is főneveket használnak inkább, mint igéket. Ez nem teljesen egyedi nyelvi jelenség, hiszen a magyar jogi szaknyelvben is tapasztalhatunk hasonlót. Ilyen például a „megfellebbez” szó helyett a „fellebbezéssel él”, vagy „bepanaszol” helyett a „panasszal él” fordulat használata. Figyeljük meg az alábbi, a jogi angol szaknyelvben gyakran használt szóösszetételek, az un. ‘collocations’ esetén a főnevek dominanciáját: ‘to make an appeal, to make a decision, to make a written application, to give a description, to give effect to, to give a notice’.
Fogalom-meghatározások
Egyes jogi szövegekben, kiemelten szerződésekben a felekre, magára az adott szerződésre vagy valamely jogi eljárásra utaló főnevek, kulcsszavak a szövegben gyakran kifejezetten meghatározottan az adott célra, így korlátozott vagy egyedi jelentéssel bírnak 1. Ezek az un. ‘defined nouns’, amelyeket a jogi angolban nagy kezdőbetűvel írunk. Ennek következtében adott környezetben csak egy bizonyos személyre vagy meghatározott tárgyra értendőek. A szerződések gyakran tartalmaznak egy speciális szakaszt, rendelkezést, amelynek megnevezése “Fogalom-meghatározások”, angolul ‘Definitions’. Tulajdonképpen ez a szakasz határozza meg az adott dokumentumban használt olyan fogalmakat, amelyeknek kiemelten fontosak vagy speciális jelentésük van. Egy példa ezen rendelkezés-típus megfogalmazására:
‘Definitions. Except as otherwise defined herein, all capitalized terms used herein shall have the meanings respectively ascribed to them in the Agreement.’
Itt a következetes használatra hívnám fel a figyelmet: a meghatározott főnév adott dokumentumban nagybetűs írásmóddal szerepeljen mindig, amikor a definícióban lévő jelentéssel megegyező tartalmú szóként használjuk. Azonban ha az eredeti jelentésben alkalmazzuk, akkor már nem írjuk nagybetűvel. Például:
• A ‘Seller’ és ‘Buyer’- szavak definiált jelentésben használva: ‘In consideration of Seller’s permission to Buyer to take possession of the premises, Buyer agrees… ‘
• Az ‘agreement’ –szó definiált és általános értelemben használva: ‘This Agreement may be modified only by an agreement in writing signed by each of the parties hereto.’
Utóbbi esetben tehát az ‘agreement’ szót a megállapodás általános értelmében alkalmazzuk, tehát az eredeti jelentésében, ezért kisbetűvel írtuk.
A fenti gyakorlat a magyar jogi szaknyelvben is megfigyelhető. Nem csak a feleket (Eladó, Adós) jelöli nagy kezdőbetű, hanem a kulcsfontosságú és időnként a külön meghatározás tárgyát képező fogalmak is (pl. Mérlegfordulónap, Vételi jog, stb.). Megállapíthatjuk, hogy nem egységes a gyakorlat atekintetben, hogy a többtagú összetételek minden tagját nagy kezdőbetűvel kell-e írni, vagy csak az összetétel első tagjáét.
A jogi nyelvezet jellemzője
Ezek mellett számos, a jogi nyelvezetre jellemző tulajdonságot említhetünk meg a főnevek kapcsán. Ilyen például az, hogy a köznyelvi angolban nem megszámlálható főnevek a jogi angolban akár többesszámban is állhatnak, ilyen például a ’monies’ vagy a ’moneys’ szó mint a money többesszáma. A hivatalos angol, főleg a jogi angol használja, míg köznyelvi angolban alkalmazása hibás lenne. Fordítása kapcsán merült fel a kérdés, az adott mondatban a ’funds’ megfelelőjeként alkalmazták, a „bármely pénzösszeg” szókapcsolattal fordítanánk 2.
A fentiek okán tehát igen gyakoriak a főneveket érintő kérdések a szaknyelvet használó jogászok körében: például a helyesírásuk miatt a nagybetű-kisbetűs kezdőbetű kérdésköre 3, vagy a megszámlálhatóságot érintő problémák 4.
Összegzésképpen leszögezhetjük, hogy a főnevek használata gyakoribb a jogi angol szaknyelvben, mint a köznyelvi angolban, és ehhez kapcsolódódan számos sajátosságra érdemes figyelemmel lenni, akár jogászként, akár szakfordítóként közelítünk az adott jogi szöveghez.
1. Miroslav Bázlik- Patrik Ambrus: Grammatical System of legal English, Complex, 2010
2. Az adott szövegkörnyezet: ’No third party or agents, insurers, or attorneys for third parties shall participate in the settlement or resolution of such an action if they actually know, or should know, that the claimant or victim has received monies from the fund and is subject to the subrogation provisions of this article.’ Továbbiak erről: http://drkovacstimea.hu/blog.php?…
3. Továbbiak olvashatóak a nagybetű-kisbetűs kezdőbetű kérdésköréről: http://drkovacstimea.hu/blog.php?…
^^4. ^^Továbbiak olvashatóak a megszámlálhatóságot érintő problémákról: http://drkovacstimea.hu/blog.php?…
