Munkáltatói blog

A munkajog területén állandó problémát okoz a jogalkalmazók számára, hogy épp melyik oldalt képviselik. A szabályozás jellegéből adódik, hogy ugyanazt a jogszabályhelyet, (de akár bírósági döntést is) lehet kétféleképpen értelmezni. Ugyanakkor, ha a munkáltató a döntései során a munkavállalói érdekekre is tekintettel van, jogi konfliktusoktól mentes munkakörnyezet teremthető.

A rovat a magyar és európai jogszabályváltozásokat kíséri figyelemmel és a friss bírói döntéseket munkáltatói szemmel értelmezi és mutatja be. A rovat szerkesztője kifejezetten munkáltatók képviseletét vállaló ügyvéd.

tovább →

Bemutatkozás:

Soós Andrea <> 2000 óta ügyvéd. Rendszeresen képvisel munkáltatókat munkajogi perekben és az érdekképviseleti szervekkel tartott konzultációk során. Nagy tapasztalattal rendelkezik átszervezések, kiszervezések és létszámcsökkentések terén. Korábban egy világméretű munkajogi hálózatnak dolgozott. Közgazdászi diplomával is rendelkezik, ezért a munkajogi tanácsadás során az emberi erőfororrás-menedzsmenttel kapcsolatos tudását is hasznosítja.


Összefoglaló az új Mt.-ről

Soós Andrea - 2012. február 23.

nagyon sok olyan kéréssel találkozom a gyakorlatomban, főleg a multinacionális munkáltatók részérpl, hogy fellelhetőam-e az új Mt. angolul. Nem találtam teljes fordítást sehol, csak kivonatokat, ezért készítettem egy összefoglalót angolul a főbb tartalmi újdonságokról:

tovább

Változások a munkaügyi ellenőrzés terén

Soós Andrea - 2011. december 29.

Ismét változik a munkaügyi és munkavédelmi hatóságok elnevezése, illetékessége és hatásköre. A változás érinti a csoportos létszámcsökkentések bejelentését, a külföldiek foglalkoztatásának bejelentését és a munkaügyi határozatokat hozó hatóságokat.

tovább

Emelkedik a munkavédelmi bírság összege

Soós Andrea - 2011. december 21.

A Kormány elfogadta a a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) sz. Kormányrendeletet.

tovább

Elfogadták az új Munka Törvénykönyvét

Soós Andrea - 2011. december 14.

Fel kell készülniük a piaci szereplőknek, munkáltatóknak a változásokra, mert az Országgyűlés elfogadta a Munka Törvénykönyvét.

tovább

Adatvédelem

Soós Andrea - 2011. december 13.

Nem elég a magyar törvényre figyelni, mert európai rendelet készül.

tovább

Munkáltatói kölcsön a végtörlesztéshez

Soós Andrea - 2011. december 9.

A végtörlesztésről is rendelkezik az egyes adótörvények és azzal
összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvény, amely a Magyar Közlöny 139. számában jelent meg
(Adó-novella). A munkáltató az alábbi formában segítheti a munkavállalót:k amatkedvezményes – akár kamatmentes – munkáltatói kölcsön nyújtása vagy egyszeri támogatás.
A kedvezményeket a 2011. szeptember 29-e után folyósított
munkáltatói kölcsönökre és támogatásokra lehet alkalmazni. A
támogatás nyújtására a végső időpont 2012. február 28.

tovább

A szabadságolás új szabályai

Soós Andrea - 2011. szeptember 29.

Miközben a legtöbb munkáltató az új munka törvénykönyvének tervezeteit és az ezzel kapcsolatos konferenciákat, sajtóhíreket követi, észrevétlenül hatályba léptek a jelenlegi Mt. szabadságolásra vonatkozó módosításai (illetve egy részük 2011. december 1-jével lép hatályba) Az új szabályok egyaránt fontosak és relevánsak a folyamatosan dolgozó, a passzív állományban levő és az elbocsátott munkavállalók számára.

tovább

A passzív táppénz megszűnése

Soós Andrea - 2011. szeptember 13.

A 2011. július 1-jét követően bekövetkezett keresőképtelenségre már az új (biztosítottak szempontjából kedvezőtlenebb) táppénz szabályokat kell alkalmazni. Mivel a módosítással párhuzamosan a „visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással” büntetőjogi tényállás lett, a munkáltatók felelőssége a megfelelő tájékoztatásért megnövekszik. A jogalkotó szerint sok munkavállaló menekülési lehetőségként fogja fel a keresőképtelenséget.

tovább

Változtak a vezető állású munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó szabályok

Soós Andrea - 2011. augusztus 31.

A Munka Törvénykönyve júliusi módosítása új szabályt iktat be a vezető állású nők védelmére vonatkozóan. Bár eddig is vetett fel esélyegyenlőség szempontjából aggályokat a kisgyermekes női vezetők munkaviszonyának indokolás nélküli megszüntetésének lehetősége, a 2011. évi CV. törvény hatálybalépésével a munkáltató kötelezettsége a várandós vezető esetében "az általános szabályok szerint" indokolni a felmondást. Az esélyegyenlőség terén első látásra hatalmas eredménynek tűnő jogszabály-módosítás számos buktatót rejt, és további kérdéseket vet fel.

tovább

Ki lehet zárni a közbeszerzésekből a kötelező bérkompenzációt megtagadókat?

Soós Andrea - 2011. augusztus 12.

Az Országgyűlés 2011. július 11-én (a Munka törvénykönyvét érintő 2011-es átfogó módosítással együtt) fogadta el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX törvényt (Bérkompenzációs Törvény), amely 2012. január elsejétől hatályos.
A külön törvény a Munka Törvénykönyvét (Mt.) és a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt (Met.) módosítja. Míg a jogalkotó célja egyértelmű, a munkáltatók számára számtalan gyakorlati kérdést vet fel, különösen a külföldi tulajdonú vállalatok esetében, akiknél a magyar menedzsmentnek a tulajdonosok számára is egyértelművé kell tenni a kötelező bérkompenzáció indokoltságát, illetőleg a nem megfelelés kockázatait.

tovább

Terhességi tesztet végezhet a munkáltató az Új Munka Törvénykönyve szerint?

Soós Andrea - 2011. augusztus 11.

Egyre több olyan jogértelmezés jelenik meg a sajtóban, amely szerint az Új Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató terhességi tesztet is végezhet a munkavállalókon valóban így lenne?

tovább

A belső visszaélés-jelentési (whistleblowing) rendszerek hatósági nyilvántartása?

Soós Andrea - 2011. augusztus 11.

Az adatvédelmi nyilvántartás intézménye a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) hatályba lépése óta létezik és működik. A munkavállalók adatainak kezelése kivétel alá esik a bejelentési kötelezettség alól mind a jelenlegi, mind az új törvény alapján; azaz: ezt az adatkezelést nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. Az állandó biztosi gyakorlat szerint azonban be kell jelenteni az olyan munkáltatói adatkezeléseket, amelyek nem a munkaviszony létrejöttéhez vagy megszűnéséhez kapcsolódtak.
Vitára adhat okot és számtalan kérdést vet fel az új törvény 65.§-nak megfogalmazása, amely szerint „nem vezet a hatóság nyilvántartást” az olyan adatkezelésről, amely az adatkezelővel munkaviszonyban álló személyek adatainak kezelésére vonatkozik.

tovább

A munkáltatót illetheti a Linkedin közösségi oldalon tárolt ügyféllista tulajdonjoga?

Soós Andrea - 2011. augusztus 8.

A Linkedin olyan közösségi oldal, ahol a munkavállalók elsősorban a munkakapcsolataik révén szerzett ismerőseiket tartják nyilván. A linkedin ezen jellegzetessége felvetette azt a kérdést, hogy jogot formálhatnak-e a munkáltatók a munkavállalók munkaviszony során összegyűjtött kapcsolataira, vagy máskép fogalmazva egy munkáltató követelheti-e hogy ezt a kontakt listát a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor átadja a munkáltató részére. Egyre több olyan bírósági ítélet születik, amelynek tárgya a munkavállalók közösségi oldalakon vagy azokkal kapcsolatban tanúsított magatartása. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű a Penwell-ügy, amelyben az angol bíróság azt mondta ki, hogy a munkáltató gépén tárolt minden információ a munkáltató tulajdonát képezi.

tovább

A hat hónapos próbaidő nehézségei

Soós Andrea - 2011. augusztus 4.

Júliusban hatályba lépett a Munka Törvénykönyvének (Mt.) az a módosítása, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy a próbaidő 6 hónapig tartson. A gyakorlatban azonban nem ilyen egyszerű a szabály. A módosítás csak azt teszi lehetővé, hogy kollektív szerződés rendelkezzen 6 hónapos próbaidőről (Mt. 81. § (2) bekezdés). A felek megállapodása alapján továbbra is csak 3 hónap próbaidő kötető ki.

Ahhoz tehát, hogy alkalmazni tudják a munkáltatók a 6 hónapos próbaidő kikötését, kezdeményezniük kell a kollektív szerződés módosítását, egyeztetniük kell a szakszervezetekről a módosítást, és a módosítást az új szabályoknak megfelelően kell bejelenteniük a minisztérium nyilvántartásába. Ezt követően köthetnek csak olyan munkaszerződéseket, amelyek a kollektív szerződésre utalással kifejezetten tartalmazzák a 6 hónapos időtartamot. Kifejezett rendelkezés hiányában, vagy ha az utalás nem egyértelmű, a próbaidő időtartama mindössze az általános, jogszabály szerinti 30 nap.

tovább

Védelem próbaidő alatt: A Fővárosi Munkaügyi Bíróság legújabb gyakorlata

Soós Andrea - 2011. július 27.

A Munka Törvénykönyve 81. § (1) bekezdés alapján a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető a munkaszerződésben. A próbaidő egy különleges munkajogi intézmény, tartalma szerint olyan időszakot jelent, amikor a munkavállaló legfontosabb jogai, különösen a felmondás alóli védelem1, nem érvényesülnek. Ez a jog párhuzamosan a munkavállalót is védi, hiszen felmondási idő letöltése nélkül saját maga is dönthet úgy, hogy nem dolgozik tovább a munkáltatóval. Az utóbbi években megjelent a munkajogi bíróságok gyakorlatában egy olyan jogértelmezés, amely szerint a próbaidő alatt ugyanúgy tekintettel kell lenni a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, mint a munkaviszony teljes időtartama alatt; következésképp nem szüntethető meg „szabadon” a próbaidő alatt a munkaviszony. Az új bírói értelmezés korlátokat szab a munkáltatók számára a próbaidő alatti megszüntetések során. Az eseti döntéseket értelmezve akkor jár el körültekintően a munkáltató a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetések során, ha indokolni tudja, hogy kizárólag a munkáltató teljesítményével, képességeivel kapcsolatban merült fel problémája. Amennyiben az indokolást azonban az azonnali hatályú megszűntetés részévé teszi, bizonyítási kötelezettség is terheli.

tovább

Közösségi oldalak veszélyei

Soós Andrea - 2011. július 27.

A Liverpooli Munkaügyi Bíróság egyik új, a munkahelyi facebook-használatot érintő ítélete Miss K C Preece v JD Wetherspoons Plc (ügyszám: 2104806/10) rávilágít arra, hogy milyen fontos a gondosan megszerkesztetett munkaszerződés mellett a munkahelyi IT és közösségi oldalak használatára vonatkozó szabályzat.

tovább

Munkavállalói magánszféra és felmondási védelem

Soós Andrea - 2011. július 20.

Minden HR-es ügyel arra, hogy a várandós munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése automatikusan jogellenes. Ez a védelem a korábbi bírói gyakorlat szerint akkor is megilleti a munkavállalót, ha várandósságát eltitkolja, vagy (akár) maga sem tudja. Kevesen figyelnek azonban arra, hogy ez a védelem már a várandósság kezdete előtt megilleti azokat, akik emberi reprodukciós eljárásban (meddőségi kezelésben) részesülnek.
A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a várandósság védelme objektív, azonban a meddőségi kezelés esetén a munkavállaló nem hivatkozhat arra, hogy erről nem tudott. Nem illeti meg a meddőségi kezelését eltitkoló munkavállalót a védelem, ha ezt folyamatosan titkolta, és különböző indokokkal volt távol a munkahelyéről a kezelés időtartama alatt.

tovább




A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.