IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog

Információk és gondolatok az iparjogvédelem, a szerzői jog és az Internet szabályozásának területeiről. A rovat a Pintz és Társai szerkesztői közreműködésével igyekszik nyomon kísérni a szabadalmi és védjegyjog, a szerzői jog (többek között a szoftverjog) és a domain-használat gyakorlatának aktuális kérdéseit, és tudósít az írott szabályok mögött meghúzódó valóságról. A rovatot szerkesztő szabadalmi iroda ügyvivői és jogászai évtizedekben mérhető gyakorlattal, kritikus szemmel követik a magyar és a nemzetközi jogélet fejleményeit.


A géphez láncolva?

Pintz és Társai - 2017. január 30.

Avagy korlátozhatja-e a szerzői jog jogosultja a használt OEM szoftver eladását?

tovább

Szerzői jog az Európai Bíróság gyakorlatában I.

Pintz és Társai - 2016. november 30.

Sharing is caring?

tovább

McAfee v. Intel: márka vagy név?

Pintz és Társai - 2016. szeptember 30.

John McAfee neve bizonyára mindenki számára ismerős: a magát a kiberbiztonság legendájaként emlegető programozó nemcsak sikeres biztonsági szoftveréről ismert, hanem markáns politikai és jogi véleményeiről, startupjairól; legutóbb pedig az Apple és az Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) közti háborúba szállt be, amikor kijelentette: három hét alatt feltöri az Apple biztonsági rendszerét. Az időről-időre nagy sajtóvisszhanggal felbukkanó McAfee most épp az Intelt perli.

tovább

Új kihívások az innovációvédelem jogi képviselői előtt

Pintz és Társai - 2016. július 15.

A magyar kkv-k, feltalálók fejlesztéseiről legtöbbször a jogi képviselők, jellemzően az ügyvédek értesülnek először. Fontos szerepe van tehát az ügyvédnek, hiszen, ha nem jut ügyfele jó innovációvédelmi szakemberhez, akkor előbb-utóbb kárt szenved.

tovább

Szellemi Tulajdonvédelem a Brexit után

Pintz és Társai - 2016. június 29.

Mi fog történni az Angliában bejelentett szabadalmakkal és védjegyekkel?

tovább

Jelentés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 2015-ös teljesítményéről

Pintz és Társai - 2016. május 18.

Megjelent a szabadalmi hivatal (SZTNH) éves jelentése, amely előző évi teljesítményének az adatok tükrében való elemzésére ad alkalmat. Ilyenkor a hivatal sajtótájékoztatót tart, ezen mutatja be éves statisztikai adatait, büszkélkedik az elért eredményekkel. Idén azonban elmaradt a sajtótájékoztató. A statisztikai adatok pedig nem közvetlenül a jelentésben, hanem csupán annak függelékeként jelentek meg.

tovább

Korrupciót firtató képviselői kérdésnek per lett a vége – de a kérdező ellen

Pintz és Társai - 2016. március 9.

Szabadalmi hivatali korrupciógyanú generált személyiségi jogi pert, melyet gyorsan elvesztett a hivatal elnöke

tovább

Umberto Eco halálával mindannyian árvák maradtunk

Pintz és Társai - 2016. február 25.

2016. február 20-án 84 éves korában elhalálozott Umberto Eco, a világhírű olasz szemiotika professzor, akit a világon és Magyarországon is elsősorban A rózsa neve c. alkotás miatt ismert a közönség, pedig életműve ennél nagyságrendekkel volt gazdagabb. Kicsit olyan ez, mintha Einstein teljes életművének az E egyenlő MC négyzet képletet tekintenék. (A cikk további részében spolieresek leszünk.)

tovább

Az európai védjegyreform margójára

Pintz és Társai - 2016. január 18.

A Védjegyblog egy korábbi posztban még csak az előkészületekről számolt be, jelen pillanatban bátran kijelenthetjük, hogy a reformok lezárultak.

tovább

Adalékok a know-how után fizetett ÁFA kérdésköréhez

Pintz és Társai - 2015. december 17.

2015. december 17-én hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága a pornómilliárdos Gattyán György és a NAV közti jogvitában.

tovább

A Jedlik-terv szakmai bírálata a hazai KKV-k szempontjából

Pintz és Társai - 2015. november 24.

Avagy: Jedlik-botlik az Igazságügy?
A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület átvilágította a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos Jedlik-terv teljesülését, és ezzel kapcsolatos véleményét az alábbiakban teszi közzé.

tovább

Reszkess magyar fejlesztés!

Pintz és Társai - 2015. november 4.

Az Egységes EU szabadalom árnyoldalai és az igazságügy teendői

Talán az igazságügyi tárca elől is eltitkolt PwC hatástanulmány szerint 2020-ra kellene halasztani az EU szabadalom magyar ratifikációját. Egy párhuzamos tanulmány hatására a lengyel kormány már visszalépett. Nálunk gőzerővel folyik a ratifikáció előkészítése, de talán még születhet kompromisszum.

tovább

Gyászhír: Elhunyt Dr. Gedeon Sándor

Pintz és Társai - 2015. október 5.

Mély fájdalommal közöljük a hírt, mely szerint életének kilencvenkettedik évében elhunyt Dr. Gedeon Sándor szabadalmi ügyvivő.

tovább

Válságban a magyar innováció – nyílt levél Trócsányi László igazságügyi miniszternek

Pintz és Társai - 2015. szeptember 11.

A készülő egységes európai szabadalom nélkül is, amely a kisebb országokat komoly versenyhátrányba hozhatja, válságban van a magyar innovációvédelem. Miközben a világon mindenhol tendencia a szabadalmi bejelentések számának növekedése, Magyarországon fordított a helyzet. A XXI. század egyértelműen arról fog szólni, hogy ki tudja megvédeni ötletét, szellemi alkotását, illetve hogy tudja mások alkotását legálisan felhasználni vagy megkerülni. Padlógázzal száguldunk a szakadék felé, de mivel sokszor nehéz és száraz témáról van szó, mely nem éri el a média ingerküszöbét, ezt a veszélyt még az illetékesek sem ismerik fel.

Ez ellen kívánt tenni a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület, mely nyílt levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez. A levél legfontosabb részeit alább közöljük.

tovább

Tíz éve húzódó pert zárt le precedensértékű ítélettel a Fővárosi Ítélőtábla

Pintz és Társai - 2015. augusztus 14.

A per formatervezési minták bitorlásával volt kapcsolatos, a döntés pedig elvi jelentőségű tételeket fogalmazott meg a tájékozott használó és a korlátozott alkotói szabadság fogalmi kereteit tekintve formatervezési mintaoltalmi ügyek kapcsán.

tovább

Új eljárási szabályzat az Európai Unió Bíróságán

Pintz és Társai - 2015. július 30.

Az Európai Unió Törvényszéke elfogadta a 2012-ben megkezdett munka eredményeként létrejött új eljárási szabályzatot. A szabályzat 2015. július 1-jén lépett hatályba, és az 1991-es eljárásjogi szabályzatot helyettesíti. A bíráskodásra vonatkozó szabályok jelentősen leegyszerűsödtek az eljárások gyorsabb lefolytatása és a nagyobb hatékonyság érdekében. Pozitívum, hogy olyan területek is szabályozás alá lettek vonva, amelyekre korábban nem vonatkoztak előírások. Ebbe a körbe tartoznak a Törvényszék elé tárt adatok és információk bizalmasságát védő szabályok; csakúgy, mint az alelnök kinevezésére vonatkozó előírások. Az új szabályozás az alelnök feladat- és hatáskörét is meghatározza.

tovább

Delfi kontra Észt Köztársaság – Az öncenzúrába vezető út is jóindulattal van kikövezve

Pintz és Társai - 2015. június 29.

Június 16-i ítéletében az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tizenhét tagú nagytanácsa úgy döntött, hogy egy weboldal üzemeltetői felelősségre vonhatók az ott elhelyezett kommentek tartalmáért. Bár a friss döntés nem kapcsolódik szorosan a szellemi tulajdon tárgyköréhez, a cikk szerzője és az IP-IT jogi blogot szerkesztő iroda is deklaráltan elkötelezett híve a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának, így erre tekintettel külön posztot szentelünk a döntésnek és lehetséges következményeinek.

tovább

Megvédte a bíróság a közérdekű bejelentőt – megbukott a koncepciós eljárás

Pintz és Társai - 2015. május 29.

Remélhetőleg pontot tesz a lassan két éve húzódó ügy végére és a nagyobb nyilvánosság számára is világossá teszi a történteket az a bírósági ítélet, mely kimondta, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján található biztonsági résre figyelmeztető Pintz György elleni koncepciós per alaptalan.

tovább

Nincs szünet a KitKat perekben

Pintz és Társai - 2015. április 28.

Have a break, have a Ket. Valószínűleg ilyen formában nem tudnák védjegyként lajstromoztatni a mottót élelmes közigazgatási jogászok. Eddig nem került sor ilyen jellegű próbálkozásra, igaz ez csak kis könnyebbség a Nestlé élelmiszeripari óriásnak, mely az ismert csokoládémárka, a KitKat kapcsán számtalan peres eljárást volt kénytelen lefolytatni, illetve tovább vívni tárgyalótermi ütközeteit világszerte.

tovább

B&B Hardware v. Hargis Industries - Egy európai szemmel érthetetlen döntés kommentárja

Pintz és Társai - 2015. április 8.

Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Legfelsőbb Bírósága Samuel Alito előadó bíráskodása alatt 7:2 arányban úgy döntött, hogy védjegyek összetéveszthetősége tekintetében bizonyos feltételek fennállása esetén a bíróságok kötve vannak az illetékes védjegyhivatal megállapításaihoz.

tovább

Izgalmas hírmorzsák az IP-IT világából

Pintz és Társai - 2015. március 20.
tovább

Az új legfelsőbb szintű internetes tárhelyek kiosztásának értékelése – domainjog haladóknak

Pintz és Társai - 2015. február 20.

2013. október 23-án indította be az amerikai ICANN azt a nagyszabású programját, melynek keretében több száz új legfelsőbb szintű domaint delegált az igénylőknek. Ezek azok a tárhelyek, ahol a domain vezérszava után egy darab ponttal elválasztott azonosító áll (pl.: .hu, .com, .org). Ezek egyrészt tetszetősebben csengenek, mint az alsóbb szintű tartománynevek (pl.: .lap.hu .blog.hu), és keresőmotor optimalizálási szempontból is jobban működnek. A korábbi huszonkét darab (generic top level domain, röviden gTLD) mellé ötszáznyolc új kiterjesztést vezettek be több nyelven, az üzleti és a civil élet aspektusait szem előtt tartva.

tovább

Megerősített védelem az üzleti titkok jogosultjainak

Pintz és Társai - 2015. január 22.

Új irányelv van előkészületben, mely az eddigieknél komolyabb fellépési lehetőséget nyújt a visszaélések károsultjai számára. Az üzleti titkok megfelelő védelme, azok titokban tartása minden gazdasági szereplő számára kulcsfontosságú kérdés. Új megoldások, technológiák után való kutatás, azok kifejlesztése komoly tőkebefektetést igényel a vállalkozó részéről. Ennek megtérülésére csak akkor lehet számítani, ha szellemi alkotásainkat megfelelő védelem alá helyezzük, mind technikai szempontból, mind a jog által számunkra biztosított fellépés lehetőségét megfelelően kihasználva.

tovább

Huszonöt éves az Alkotmánybíróság – szemle az iparjogvédelmi tárgyú döntésekből

Pintz és Társai - 2015. január 6.

1990. január elsején kezdte meg a működését a magyar Alkotmánybíróság öt bírával még az első szabad választások előtt. A rendszerváltás utáni huszonöt év politikai-jogi eseményeinek története mindenféleképp kapcsolódik a taláros testülethez. A Donáti utcai ítészek olyan alapvető jelentőségű ügyekben hoztak a társadalom mindennapjaira is komoly befolyással bíró döntéseket, mint a halálbüntetés megengedhetősége, az egyes emberiesség elleni bűncselekmények elévülése, a nemzetközi jog és a belső jog összhangja, a véleménynyilvánítás szabadságának határai, és a sort hosszan lehetne folytatni. Minden évben volt jó néhány komoly sajtóvisszhangot és érdeklődést kiváltó döntés. A legfelsőbb szintű jogszabályt kibontva, értelmezve szövődött a Sólyom László-féle láthatatlan alkotmány, majd kisebb aktivizmussal járó időszak következett, míg a 2010 utáni kétharmados kormánytöbbség tevékenysége teljesen új helyzetet teremtett, melynek elemzése nem ennek a cikknek a tárgya, ehelyett – tematikánknak megfelelően - álljon itt néhány iparjogvédelmi vonatkozású döntés rövid összefoglalója.

tovább

Domainjogi alapismeretek a szallas.hu-ügy apropóján

Pintz és Társai - 2014. december 16.

Az internetes azonosítók világa a jogászközönség számára még mindig egy kissé túlmisztifikált terület, melyről a cégek annak ellenére igen keveset tudnak, hogy stratégiai marketing-jelentősége hatalmas. A domain lényegében a számítógép egyedi azonosítóját jelenti beszédes formában, nyilvánvaló ugyanis, hogy az IP címek megjegyzése és tárolása sokkal idő- és energiaigényesebb folyamat volna. Ahogyan jelenleg nem létezik egységes és kodifikált „internetjog”, ugyanez igaz a weblapok egyedi azonosítóinak jogi megítélésére is, egyrészt egy keresztülfekvő, másrészről autonóm-önszabályozó alrendszerrel van dolgunk.

tovább

Rubik kocka és Lego - Gondolatok a térbeli védjegyek margójára

Pintz és Társai - 2014. december 4.

A dán játékóriás már elbukott az Európai Bíróság előtt. A Rubik kocka még állja a sarat.

tovább

A véleménynyilvánítás szabadságának legújabb dimenziói: Google találati listák

Pintz és Társai - 2014. november 28.

Egy kaliforniai bíróság megerősítette a korábbi gyakorlatot, mely szerint a Google találati listája a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos védelme alatt áll.

tovább

ISIS védjegygondok: a terroristák és a pórul járt csoki márka esete

Pintz és Társai - 2014. november 5.

A szabadalmi blog egy korábbi cikkében olvashattuk, hogy ISIS védjeggyel mennyi termék és szolgáltatás elérhető: software, gyógyszergyártó cég, de akár még innovációs központ is. Az ISIS-ről azonban manapság más jut eszünkbe… Az elképesztő kegyetlenkedéseiről elhíresült Iszlám Állam (Islamic State of Iraq and Syria) terroristái miatt most egy csoki gyártó vállalat kényszerült névváltoztatásra.

tovább

Piacképes tudás, fiatalos légkör és akár még pénz is a gyakorlat alatt. Létezik ilyen?

Pintz és Társai - 2014. október 29.

A pályakezdők 22-es csapdájába sokan beleesnek. Rengetegen panaszkodnak arról, hogy minden álláshoz szakmai tapasztalat szükséges. Ám, ha sehová sem vesznek fel bizonyos fokú tapasztalat nélkül, mégis hogyan szerezzem meg azt a tudást, ami ahhoz szükséges, hogy elhelyezkedjek?

tovább

Az indiánok nem kabalafigurák!

Pintz és Társai - 2014. szeptember 23.

Nem a Washington Redskins az egyetlen profi sportcsapat, amely támadások kereszttüzébe került neve és logója miatt. A Cleveland Indians is komoly pénzbüntetésre számíthat: az American Indian Education Center és a People Not Mascots csoport ugyanis beperelte őket sértő logójuk és a névvel való visszaélés miatt. Az Ohio-beli American Indian Education Center a múltban már többször hangot adott nemtetszésének sportcsapatok nevével kapcsolatban.

tovább

Mit lehet parodizálni?

Pintz és Társai - 2014. szeptember 23.

(az Európai Unió Bírósága 2014.szeptember 3-i sajtóközleménye)

A luxembourgi Curia mostani döntésének lényege, hogy ha egy paródia hátrányos megkülönböztetést sugall, azt ne lehessen kapcsolatba hozni a parodizált művel.
Ezt egy előzetes döntéshozatali eljárás keretében mondták ki, ami nagyjából megfelel annak, amikor a Legfelsőbb Bíróságtól jogértelmezést kérnek. A Curia nem dönti el a tagállamok elötti vitát, de határozata a tartalmilag hasonló ügyekben köti a más nemzeti bíróságokat is.

tovább

Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság határozata: elvont ötlet nem szabadalmaztatható

Pintz és Társai - 2014. július 15.

Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság egy fontos szabadalmi kérdésben döntött (Alice Corp. Pty. Ltd. vs CLS Bank Int’l). Az Alice négy szabadalmi kérelmet nyújtott be. A Bíróság megállapította, hogy a módszer, a rendszer és a számítógép által olvasható médium esetében az Alice négy szóban forgó találmánya nem szabadalmaztatható,mert a cég arra törekedett, hogy egy „elvont ötletet” leplezzen velük. Az ítélet arra épít - sőt, bizonyos értelemben világossá is teszi az amerikai szabadalmi törvény jogiprecedens által is alátámasztott alapvető tételét - hogy nem lehet „elvont ötletet” szabadalmaztatni.

tovább

Mikor száguldhatunk a „szabadalmi szupersztrádán”?

Pintz és Társai - 2014. június 11.

Kétoldalú szabadalmi egyezmények segítenék a gyorsabb szabadalmaztatást. Valóban segítenek?

tovább

Zseniális csalók szeretnék megkopasztani a magyar ügyvédeket

Pintz és Társai - 2014. június 2.

Feltehetőleg kínai, jó angol nyelvtudással és választékos stílussal bíró „vállalkozók” egy igen érdekes célt tűztek ki maguk elé: szeretnék megkopasztani a társadalom egyik elit, általában fizetőképes rétegét: az ügyvédséget. Az ügyvédek pénzét megcélzó illető vélhetően ugyanúgy híján van a jogászokhoz kapcsolódó pozitív érzelmeknek, mint az ügyvédes viccek. (Az ügyvédes vicceknek főleg angolszász területeken van nagy hagyománya.) Technikája, intelligenciája és emberismeret viszont csodálatos, ezért érdemel említést története.

tovább

Bűvös kocka és az állatorvosi ló: Hogyan védhette a világ egyik legjobb találmányát a világ egyik leggyengébb szabadalma?

Pintz és Társai - 2014. április 29.

Röviden: sehogy. Hosszabban: gyakorlatilag védtelen volt e nagyszerű találmány. Erről persze nem Rubik Ernő tehetett. Arra kívánunk rámutatni, hogy jó szabadalmi ügyvivő nélkül a legnagyszerűbb találmány is védtelen marad. Csak a Gondviselésnek köszönhető, hogy e csodálatos találmányt a világ a magyarokhoz köti, és Rubik Ernő is kapott némi pénzt utána. Ez azonban elsősorban a névhasználat következménye, nem a szabadalmi védelemé.

tovább

A magyar KKV-k és az EU szabadalom: több is veszett Mohácsnál...

Pintz és Társai - 2013. október 31.

Az Európai Unió jóval az Egyesült Államok mögött kullog a K+F területén, ami komoly hatással van a két térség versenyképességére. A problémára több mint 40 éve megoldást kíván találni az Európai Közösség. A 2011-es magyar EU-s elnökség alatt letették az egységes európai szabadalom alapjait, többek között épp a versenyképességre hivatkozva. Kérdés, hogy a 2014-2015 között hatályba lépő eljárás milyen hatással lesz a hazai kis-és középvállalkozások versenyhelyzetére. Sok jóval nem kecsegtet a jövő a KKV-k számára. Sőt...

tovább

Mennyi pénzt veszít a Microsoft? (Avagy kinek használt a szoftver…)

Pintz és Társai - 2013. május 3.

2012 nyarán az Európai Bíróság ítélete (C‑128/11) egy új korszakot nyitott a használt szoftverek kereskedelmében (ld. részletesen: EU Bíróság és a használt szoftver). Ahhoz hogy a döntés jelentőségét megérthessük, érdemes áttekinetni, hogy mi is az a használt szoftver, mit takar a „szoftverújrahasznosítás” fogalma. Hogyan tudunk jelentős összegeket megspórolni azon, hogy nem a vadiúj csomagolású „Windows” operációs rendszert vesszük meg, hanem egy ugyanolyan jól működő használtat?

tovább

Nem éri meg ujjat húzni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával - megégette magát az Autogrill

Pintz és Társai - 2013. április 29.

Nehéz a dolga annak, aki teljes biztonságot nyújtó védjegyet szeretne lajstromoztatni. Az alább bemutatott eset is jelzi, még a védjegy megadása után is akadhatnak gondok a levédett márkanévvel, ami akár jogvitához is vezethet. Egy nemrégen lezárt jogesetben arra is fény derült, mi várható el a védjegybejelentési eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától, illetve mennyiben tehető felelőssé a Hivatal a kutatási jelentés esetleges hiányosságaiért, létezik-e a védjegy bejelentőjének szavatossági joga a Hivatallal szemben.

tovább

Újabb mérföldkő az európai védjegyjogban: az EU védjegy immunitásának halála

Pintz és Társai - 2013. április 11.

Azt gondolhatnánk, ha "levédettünk" egy nevet, márkát, logót, akkor már nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés. Az Európai Bíróság által 2013 februárjában meghozott ítélet rácáfolt erre a kijelentésre, amikor kimondta: érvényesen bejegyzett későbbi közösségi védjegy jogosultja is követhet el védjegybitorlást a korábban lajstromozott közösségi védjegy tulajdonosával szemben [C-561/11 sz. ügy; Fédération Cynologique Internationale]. Megközelíthetjük persze ezt a másik fél szemszögéből is. Íme, a jó hír: nem késtünk le semmiről – akkor sem, ha a későbbi jogsértő (konkurens cég által bejelentett, miénkhez hasonló) védjegy már bejegyzésre került – sőt, a fent említett döntés alapján még az így létrejött későbbi védjegy törlése sem előfeltétele a minket utánzó konkurens vállalkozás sikeres megtámadásának.

tovább

A 200 millió rudi országa – mindenki a Túró Rudira tör

Pintz és Társai - 2013. március 4.

Ha a külföldön élő magyarokat megkérdezik, hogy mi hiányzik nekik a legjobban itthonról, általában rögtön rávágják: a gyönyörű magyar lányok és egy igazi hungarikum, a túró rudi. A következőkben kicsik és nagyok kedvencéről írunk. A lassan 50. szülinapját ünneplő édesség esetében a márkanév jogi helyzete jelenleg eléggé bizonytalan. Vajon még mindig a magyaroké a túró rudi? Vajon "a pöttyös az igazi"? Mennyiben szellemi tulajdon a "túró rudi"? Milyen perek futnak jelenleg is a név megszerzése végett?

tovább

Aláírták az Egységes Szabadalmi Bíróság Alapokmányát

Pintz és Társai - 2013. február 20.

Ahogy várható volt, 2013. február 19-én, a Versenyképességi Tanács ülésén az EU tagállamok aláírták az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásáról szóló megállapodást. A megállapodás meglepetése volt, hogy azt Olaszország is aláírta, Lengyelország viszont egyelőre nem írta alá. Az Európai Szabadalmi Bíróság központi egységének (First Instance of Unified Patent Court) székhelye Párizs, ugyanakkor a vegyészeti, gyógyszeripari és hétköznapi használati termékekkel kapcsolatos ügyek Londonba, míg a gépészeti ügyek Münchenbe kerültek. A bírák képzése Budapesten történik. A másodfokú bíróság (Court of Appeal) székhelye Luxemburg. Ljubljana és Lisszabon közvetítői, választott-bírósági központnak ad otthont.

tovább

Szárnyakat kapott a „Pelikán ügyirat” az Európai Törvényszéken

Pintz és Társai - 2013. február 11.

A „Pelikán ügyirat” egy olyan évekig húzódó, márkanevekkel kapcsolatos jogvitát foglal össze, amely megjárta a védjegyügyekben illetékes hivatal minden fokát, és utána a végső döntés a legmagasabb bírói fórumon, az Európai Törvényszéken született meg (T-136/11). A történetben a pelikán-emblémát sikerre futtató írószergyártó céget azzal vádolták meg, hogy rosszhiszeműen járt védjegyének levédése során. Előrevetítve az ügy tanulságát, nyugodtan kijelenthető, hogy a Pelikan ártatlan.

tovább

Újabb magyar szabadalmi ügy az Európai Bíróság előtt (Peró Gáz)

Pintz és Társai - 2012. december 21.

2012 nyarán a Fővárosi Törvényszék újabb kérdésekkel fordult az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatal végett szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogkérdések tisztázása végett. A szabadalmi jog értelmezését tisztázni hivatott előzetes döntéshozatali eljárások ritkák Magyarországon, a jelenlegi ügy [C-349/12. sz. ügy - Peró Gáz Kft. kontra Balla János] mindössze a második a sorban. Érdekes módon a bíróság által megfogalmazott kérdések feltevése (felterjesztése) mindössze négy hónappal előzte meg az Európai Bíróság azon döntését, amelyet az első magyar ügyben, a Bericap-ügyben [C-180/11] hozott a Bíróság (és amelyről korábban részletesen beszámoltunk.)

tovább

Breaking: Megszületett az Európai Bíróság ítélete az első magyar IP-ügyben

Pintz és Társai - 2012. november 15.

2012. november 15-én az Európai Bíróság ítéletet hozott a C-180/11. sz. Bericap-ügyben, amely során a magyar Fővárosi Bíróság kért előzetes döntéshozatalt használati mintaoltalmak („kis szabadalmak”) megsemmisítése kapcsán, a megsemmisítési eljárással és a res iudicata intézményével összefüggő kérdésekkel kapcsolatban. Az Európai Bíróság szerint „az uniós joggal nem ellentétes olyan nemzeti gyakorlat alkalmazása, amely szerint a használati minta oltalom megsemmisítésére irányuló korábbi eljárásban már beterjesztett bizonyítékok nem vizsgálhatók meg ismét egy az ugyanezen oltalom megsemmisítésére irányuló újabb eljárásban”.

tovább

HÍRHÁTTÉR: Tokaji bor esete tót Marival

Pintz és Társai - 2012. november 14.

A szlovák tokaji borok kapcsán az Európai Bíróság Törvényszéke Magyarország számára hátrányos döntést hozott: nem támadható a szlovák "Tokaj" eredetmegjelölés uniós jegyzékbevétele. Jelen cikk a döntés hátterét világítja meg. Választ kaphatunk arra, hogy jogos volt-e a döntés, jó helyre fordult-e a kormány, van-e még jogorvoslati lehetőség, és mi a tanácsolt teendő. A cikket egy témába illő szkeccs zárja.

tovább

A jóhírnév mindenek felett (avagy a Vogue diadala - svájci körkép 2.)

Pintz és Társai - 2012. október 12.

A Vogue divatmagazin mára jelképévé és meghatározó tényezőjévé vált mindannak, amit ma úgy nevezünk, a divat. A legnevesebb divatlapok közé sorolandó, amely Európa-szerte, de még a tengeren túl is az egyik legmagasabb példányszámban eladott újság. Szó ami szó, ezzel a névvel nem érdemes packázni. Ezt a városi legendát támasztja alá egy nemrégiben született svájci döntés is, aminek védjegyjogi szempontból is hatalmas jelentősége van. Lévén Svájc nem EU-s tagállam, sokszor a bíróságokat eltérő szempontok befolyásolják egy-egy ügy kimenetelében, mint a magyar és más EU jogalkalmazók döntéseit – ezt láthattuk a Lego-esetben is. Olykor viszont előfordul, hogy egy nem EU-s ország az európai védjegyjog gyakorlatát követi, annak elveit alkalmazza, ezzel pedig azt erősíti. Ez a jelenség mindig pozitívan hat a joggyakorlat fejlődésére.

tovább

Már Svájcban sem csak a LEGO legózhat

Pintz és Társai - 2012. szeptember 7.

Legyen kicsi vagy nagy, piros vagy sárga, kocka vagy téglatest, kalózhajó vagy várkastély, minden generáció gyerekszobájának elengedhetetlen tartozéka volt, és még ma is az: a legókocka. E nem csak szórakoztató, de képességfejlesztő építő játékkal mindenki jól jár, a legaktívabb kisgyerekeket is órákra leköti, amíg kreativitásuk szárnyait bontakoztatva megépítik saját kis fantáziavilágukat, – és bónuszként nem is a tévé vagy számítógép előtt ülve teszik ezt – míg a szülők ezalatt az idő alatt a nyugodt és csendes pihenőidejüket tölthetik. Ezek után kinek is jutna eszébe azon gondolkodni, hogy vajon egy ilyen népszerű játék gyártásának kizárólagosságáért micsoda verseny folyik a bírói pulpitus előtt. Nemrég épp Svájcban ért véget 12 hosszú év után egy ilyen jogvita két konkurens cég között, s született döntés a svájci legfelsőbb bíróság előtt, amely mindazonáltal nem egyedülálló unikumként árválkodik az európai jogesetek tárházában. Annak előszeleként pár éve már az Európai Bíróság is megfogalmazta álláspontját, sőt született egy magyar – sokak szerint megkérdőjelezhető – bírói döntés is.

tovább

Védjegyparódia: Ralph leeshet a lóról?

Pintz és Társai - 2012. augusztus 14.

Aki kicsit jártas a divat világában, annak biztosan mond valamit az a név, hogy Ralph Lauren. Akinek nem: annyit érdemes tudni, hogy ez az amerikai úriember – akinek neve immár világhírű márka – az általa tervezett pólókkal vált híressé és dúsgazdaggá, mely pólóknak az emblémája a lovon lovagló lovaspólós. Ezek a ruházati cikkek nemcsak a márkát hordozzák, de egyben szimbólumai is egy olyan luxus életnek, mely a többség számára csak álomvilágot jelent. Mindig akadnak persze olyanok, akik egy jó adag humorral megáldva előszeretettel figurázzák ki a fényűző élet jelképeit, mint történt ez Ralph Lauren esetében is.

tovább

Medve Georgina: A védjegytörlési eljárás

Pintz és Társai - 2012. augusztus 2.

Nemrég egy hiánypótló mű jelent meg a Jogi Fórum publikációi között, mely tanulmány külön cikket (és megkülönböztetett figyelmet) érdemel: hiánypótló jellegű írásában Medve Georgina összeszedte mindazt, amit egy ún. védjegytörlési eljárásról tudni kell. Eddig a magyar jogtudományban legfeljebb érintőlegesen írtak a védjegytörlési eljárásokról, ezt az űrt hivatott bepótolni ez a mű, mely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán idén jeles minősítést kapott.

tovább

EU Bíróság és a használt szoftver

Pintz és Társai - 2012. július 20.

Több éve húzódó szerzői jogi perben hozott jelentős döntést az Európai Bíróság az Oracle vs. UsedSoft ügyben. A döntés szerint a szoftvergyártók ezentúl nem tilthatják meg a használt szoftverlicencek továbbértékesítését, még akkor sem, ha a hozzá való programokat az internetről töltötte le a felhasználó.

tovább

ACTA ad acta

Pintz és Társai - 2012. július 4.

Az ACTA ad acta került az Európai Unióban. Mint ismeretes, az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) nevű egyezményt, vagyis a Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodást Magyarország már jóváhagyta. 2012. július 4-én az Európai Parlament szavazott az ügyről, és jelentős többséggel elutasította a Megállapodást (forrás: szerzoijog.com).

tovább

Döntés született az EU csúcson az Európai Szabadalmi Bíróság székhelyéről

Pintz és Társai - 2012. július 2.

Elhárult az immár régóta tartó huzavona az Európai Szabadalmi Bíróság központi egységének székhelye körül. A nyertes Párizs. A döntés az 2012. június 28-i EU csúcson született, nyilván sok egyéb kompromisszum eredményeként. A versengő München és London mellé korábban bejelentkezett negyedikként Milánó is, amelynek pikantériája, hogy Olaszország nem is csatlakozott ezen együttműködéshez. A jelekből ítélve ezt komolytalannak tartották a döntésben résztvevő politikusok, jóllehet az olasz csomag része lehetett Olaszország csatlakozása, és az immár egyedül maradó spanyolok ellenállásának megingatása. A végeredmény végül is, hogy az Európai Bíróság – a First Instance of Unified Patent Court székhelye Párizs lesz. Bizonyos szekciók azonban Londonba és Münchenbe kerültek. A vegyészeti, gyógyszeripari és hétköznapi használati termékekkel kapcsolatos ügyek Párizs helyett Londonba, míg a gépészeti ügyek Münchenbe kerültek. A döntést az Európai Parlament is megerősíti 2012. július 4-én. A bírák képzése Budapesten történik majd, ahogy azt az onlineszabadalom.hu jelezte. E forrás szerint a Court of Appeal székhelye Luxemburgban lesz.

tovább

A magyar védjegyek megérkeztek Európába – védjegykutatás online

Pintz és Társai - 2012. június 25.

A hétfő általában a hét legszörnyűbb napja, ez az a nap, amikor általában minden összejön, és nem sok jó történik. Nem tehetünk mást: igyekszünk valahogy túlélni a hétfőket. A mai hétfő talán mégis különleges, mivel pozitív hírek érkeztek: ma (2012. június 25-én) Magyarország csatlakozott az EU legtöbb adatot tartalmazó védjegyadatbázisához, vagyis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elérhetővé tette a magyar védjegyek és védjegybejelentések adatait is a TMview védjegykutatási rendszerben.

tovább

A domain nevek és hasznosításuk a magyar jog tükrében

Pintz és Társai - 2012. május 31.

Mindig jó érzéssel tölti el az embert, ha egy világot meghódító új találmány, egy sikeres új szellemi termék magyar eredetű. Ilyen nemzeti büszkeség a Prezi is, a magyar fejlesztésű internetes prezentációkészítő szoftver, mely három év alatt 10 millió felhasználót szerzett magának, és amelyre manapság minden hónapban újabb egy-egy millió új felhasználó regisztrál. Valóban jó dolog a Prezi: ami hasznos, az ezentúl látványos és szórakoztató is lehet. Ebben a formátumban készült két olyan összefoglaló jellegű prezentáció is, mely bemutatja a domain (domén) nevek használatának polgári jogi illetve védjegyjogi vonatkozásait. Az alábbi online elérhető előadásokban felsorolt jogelveket, bírósági jogeseteket minden szakmabelinek illik ismernie.

tovább

A jogkimerülés és a párhuzamos import (parallel-import) a védjegyjogban

Pintz és Társai - 2012. május 14.

A védjegyoltalom egyik korlátja a jogkimerülés. A jogkimerülés intézménye azt a célt szolgálja, hogy a szabad forgalmat a védjegyoltalomhoz fűződő jogok az első jogszerű forgalomba hozatal után ne gátolják. A közösségi jog az EU és az EFTA tagállamok tekintetében ismeri el a jogkimerülést, vagyis ha az áru valamely tagállamban piacra került, az a továbbiakban kizárja annak lehetőségét, hogy a védjegy jogosultja korlátozza a védjegyoltalomra való hivatkozással a kereskedelmet. Ennek az intézmények a kialakulása hosszú évtizedekig tartott, és még napjainkban is akadnak újabb és újabb kérdések, melyek megválaszolást igényelnek. Papp Katalin kollégánk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karáról úgy döntött, hogy összefoglalja szakmabeliek, jogászok és érdeklődők számára, amit a védjegyjogi jogkimerülésről tudni kell, és egy átfogó, mégis emészthető tanulmányban megosztja velünk. Tanulmánya "A védjegyoltalom elhasználódása a közösségi jogban és a parallelimport" címmel érhető el a vedjegy.blog.hu oldalon.

tovább

Rés a lajstromozott IP jogok pajzsán: hiába a saját oltalmi jog, bitorlás miatt lehet marasztalni

Pintz és Társai - 2012. március 9.

Magyar szempontból igen fontos ítélet született az Európai Bíróság előtt 2012. február 16-án. Az Európai Bíróság a C-488/10. sz. ügyben a közösségi formatervezési minták bitorlásának jogi hátterét vizsgálta. A formatervezési mintaoltalmi jog két fő jogot foglal magában: mások eltiltásának jogát, valamint a minta használatának a jogát. Kérdés, hogy az utóbbi (a minta használatának a joga) feltétlen, avagy korlátozza-e azt mások joga. Az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott: ha valaki lényegében más formatervezési mintáját hasznosítja, akkor nem számít, hogy későbbi elsőbbséggel maga a bitorló is szerzett közösségi formatervezési mintaoltalmat a saját termékére, mert „a minta harmadik személyek általi hasznosításának megtiltására vonatkozó jog kiterjed valamennyi olyan harmadik személyre, aki olyan mintát hasznosít, amely a tájékozott használóra nem tesz eltérő összbenyomást, beleértve azt a harmadik személyt is, aki valamely később lajstromozott közösségi formatervezési minta jogosultja” (52. pont).

tovább

Egyeztetés vagy erőlködés? – avagy a szerzői jogi törvény új módosítása

Pintz és Társai - 2012. március 5.

A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIII. törvény változást eredményezett többek között a szerzői jogban is. Jelen írás a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül működő Egyeztető Testület előtt zajló mediációs eljárások szabályozását tárgyalja, áttekintve az eddigi szabályozást és a legutóbbi módosítást. A speciális szabályból generális lett: „ha nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, akkor bármelyik fél egyeztető testülethez fordulhat” – immár nem csak a televíziós bizniszben, hanem minden szerzői mű és minden felhasználási mód esetén.

tovább

Szerzői jog - Football Dataco (C-604/10.): hiába a sok meló, ha nem eredeti az adatstruktúra

Pintz és Társai - 2012. március 2.

Örök probléma a szellemi alkotások jogánál – különösen a szerzői jognál – azon vékony határvonal meghúzása, hogy vajon mi az a szellemi termék, ami még jogi oltalmat érdemel, és mi az, ami már nem védhető, nem lehet szellemi tulajdon tárgya. Egy angol bíróság előtt azért alakult ki jogvita, mert az angol és skót labdarúgó bajnokságok versenynaptárait készítő szervezetek („Football Dataco és társai”) sérelmezték, hogy a versenynaptárok előállításába fektetett sok munka és energia ellenére a labdarúgó-versenynaptárakat (mint adathalmazt) mások díjfizetés nélkül kívánják hasznosítani. Az angol bíróságok minden fokon egyetértettek abban, hogy a versenynaptár nem olyan termék, amelyet az adatbázisoknak biztosított speciális jogi oltalom megilletne. Azt azonban érzékelték az angol bíróságok, hogy egy ilyen naptár „elkészítéséhez jelentős mennyiségű kreatív munka szükséges”, és így nem tudták eldönteni, hogy a gyűjteményes művek oltalmára érdemes-e a termék avagy sem. Az Európai Bíróság 2012. március 1-jén hozott ítéletével (Football Dataco és társai kontra Yahoo! UK Ltd és társai C-604/10.) úgy foglalt állást, hogy a szerzői jogi védelemhez elengedhetetlen az eredetiség, de ha ez hiányzik, akkor azt nem kompenzálja a kidolgozásra fordított energia.

tovább

Az ACTA-akta: a 2012-es Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás arcai

Pintz és Társai - 2012. február 22.

2012. január 26-án az Európai Unió – beadva derekát – aláírta az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) névvel illetett nemzetközi egyezményt, ami éles kritikákat váltott ki az európai társadalom különböző csoportjai körében, és így a sajtó címlapját is megjárta. Irodánk, a Pintz és Társai munkáját alapvetően befolyásolja az a szabályozási környezet, ami a szellemi alkotásokra, szellemi tulajdonra vonatkozik, így kollégáink alaposan körüljárták az egyezményt, annak jelentőségét. A témával foglalkozó cikksorozatunkban mindenki megtalálja a saját igényeit és világnézetét kielégítő elemzést – legyen szó akár az információszabadságért aggódó hekker (hacker) aktivistáról, a bevételeiért aggódó filmforgalmazóról vagy a népet rendíthetetlen igazságérzetet sugárzó – egyben frappáns – nyilatkozatokkal kielégíteni vágyó politikusról.

tovább

Rosszhiszemű védjegybejelentések – 2. rész

Pintz és Társai - 2012. január 17.

A védjegyjogi rosszhiszeműség fogalmát, a rosszhiszeműség elbírálásának alapvető elveit egy korábbi cikkben már érintettük. Mielőtt folytatnánk a korábbi cikkben felsorolt ügyek részletesebb ismertetésével (mely egy későbbi bejegyzés tárgya lesz majd), két nemrégiben (2011. év során) született bírói döntés ismét alkalmat ad arra, hogy az elméleti hátterét világítsuk meg e jogintézménynek. A következőkben két nem jogerős bírósági döntés indokolásának lényegét ismertetjük. Két különböző ügyről (két különböző védjegyről) van szó, és mindkét esetben jogorvoslattal éltek ugyan a döntés ellen, de mégis fontos gondolatok jelennek meg a döntésekben, tehát így natúr és „nem jogerős” formában is érdekesek lehetnek a döntések a joggyakorlat számára.

tovább

A számítógépes program (szoftver) funkciói és a programozási nyelv nem képezhetik szerzői jogi védelem tárgyát

Pintz és Társai - 2011. november 30.

Erre a következtetésre jutott Yves Bot főtanácsnok a C-406/10. sz. SAS Institute Inc. kontra World Programming Ltd. ügyben, amelyben nemsokára az Európai Unió Bírósága is dönt majd. Ezen ügy a szerzői jog által nyújtott védelem terjedelmével kapcsolatban vet fel érdekes kérdéseket, különösen pedig azt, hogy az Európai Unió szabályaira figyelemmel szerzői jogot sért-e egy olyan program, amely egy másik számítógépes program működési funkcióit utánozza – anélkül azonban, hogy az utánzó szoftver fejlesztői hozzáfértek volna az utánzott program forráskódjához.

tovább

Európai Szabadalom – az Egységes (EU) Szabadalmi Bíróság vajúdása

Pintz és Társai - 2011. november 25.

A közös európai szabadalmi bíráskodás tervezett rendszeréről az Európai Bíróság korábban idén úgy foglalt állást, hogy az „integrált” szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodás-tervezet nem felel meg az uniós jognak, a tervezett szabadalmi bíróság nem egyeztethető össze az uniós joggal. Az Európai Bíróság fentebb említett véleményét követően 2011. októberében újabb szerződéstervezet látott napvilágot, melyben - úgy tűnik - kijavították a korábbi, uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított rendelkezéseket. Remélhetőleg a szabályozást illetően elhárult minden akadály egy egységes szabadalmi bíróság születése elől.

tovább

Az Európai Bíróság a szerzői jog és az információs szabadság egyensúlyáról: nem szűrhet az internetszolgáltató (C-70/10 – SABAM v Scarlet)

Pintz és Társai - 2011. november 24.

A rendszeres fájlletöltők fellélegezhetnek: Európában egyelőre az információszabadság fontosabb, mint a szerzők jogai. Az Európai Bíróság mai döntése értelmében ellentétes az uniós joggal az, ha az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatót a jogellenes fájlletöltések megelőzése érdekében szűrőrendszer létrehozására kötelezik. Az ilyen intézkedés nem tartja tiszteletben azt a tilalmat, hogy nem szabható általános nyomonkövetési kötelezettség a szolgáltató számára, és nem tartja tiszteletben azt a követelményt sem, hogy igazságos egyensúly álljon fenn egyrészt a szellemi tulajdonjog védelme, másrészt a vállalkozás szabadsága, a személyes adatok védelméhez való jog és az információk fogadásának és közlésének szabadsága között.

tovább

Megszületett az Európai Bíróság ítélete az Interflora-ügyben (C-323/09): a védjegyek funkciói és a védjegy tisztességes használata versenytársak által

Pintz és Társai - 2011. szeptember 23.

Az Európai Bíróság első ízben foglalkozik a védjegy beruházási funkciójával, annak védelmével. Sérti a védjegy e funkcióját, ha a versenytárs a védjegy használatával jelentősen zavarja a védjegy jogosultját abban, hogy védjegyét olyan jóhírnév megszerzése vagy megőrzése érdekében használja, amely vonzhatja a fogyasztókat, vagy kialakíthatja hűségüket. Olyan helyzetben, amikor a védjegy már jóhírnévvel rendelkezik, sérül a védjegy beruházási funkciója, amennyiben e használat befolyásolja e hírnevet, és ennek folytán veszélyezteti annak fenntartását. Ezzel szemben nem léphet fel a védjegyjogoult a versenytárs ilyen védjegyhasználatával szemben, amennyiben e használat csupán azon következménnyel jár, hogy a védjegyjogosultat – a fogyasztók vonzására és hűségük kialakítására alkalmas jóhírnév létrehozása és fenntartása érdekében tett – erőfeszítéseinek e helyzethez való igazítására készteti. Hasonlóképpen a védjegy jogosultja nem hivatkozhat hasznosan azon körülményre, hogy az említett használat egyes fogyasztókat arra vezet, hogy az említett védjeggyel ellátott áruktól vagy szolgáltatásoktól elpártoljanak. A jóhírnevet élvező védjegyek fokozott védelmével, és különösen a „felhígulás” valamint az „élősködés” fogalmával kapcsolatos kérdésekre válaszolva a Bíróság többek között megállapítja, hogy a mások jóhírnevet élvező védjegyeivel megegyező vagy azokhoz hasonló megjelöléseknek – reklámszolgáltatás keretében – „alapos ok” nélkül történő kiválasztása élősködésként értelmezhető. Különösen ilyen következtetést lehet levonni olyan esetekben, amikor az interneten hirdetők a jóhírű védjegyekkel megegyező kulcsszavak kiválasztása révén kínálnak eladásra olyan árukat, amelyek az említett védjegyek jogosultjai áruinak utánzatai. Amennyiben az interneten valamely jóhírnevet élvező védjeggyel megegyező kulcsszó alapján megjelenített hirdetés a jóhírnevet élvező védjegy jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak alternatíváját kínálja, de nem az említett védjegy jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak egyszerű utánzatát árulja, nem okoz felhígulást, nem károsítja a jóhírnevet (nem áll fenn a megfakulás veszélye), vagyis nem sérti a védjegy funkcióit, az ilyen használat főszabály szerint a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ágazatában folyó egészséges és tisztességes verseny körébe tartozik – mivel fennáll a törvény által megkívánt „alapos ok” a védjegy használatára.

tovább

Az Európai Bíróság előtt az első magyar IP-ügy

Pintz és Társai - 2011. július 31.

A Bíróság előtt írásbeli előkészítő szakaszban van az első olyan magyar IP jogvitából eredő ügy, ahol a magyar bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az EU bíróságához. Az Európai Bírósághoz a C-180/11 számú ügyben egy használati oltalommal kapcsolatos megsemmisítési eljárásban intézett kérdéseket a Fővárosi Bíróság.

tovább

Megszületett az ítélet a L'Oréal és társai kontra eBay ügyben – az Európai Bíróság az online piacterekről (C-324/09)

Pintz és Társai - 2011. július 12.

Az online piac üzemeltetője nem használja a védjegyeket az uniós szabályozás értelmében, amennyiben olyan szolgáltatást nyújt, amely pusztán annak ügyfelei részére történő lehetővé tételében áll, hogy kereskedelmi tevékenységük keretében védjegyekkel megegyező megjelöléseket jelenítsenek meg a honlapján. Az üzemeltető felelőssége azonban bizonyos körülmények között felmerülhet, ilyen például, ha tevőleges szerepet játszik az eladásra való felkínálás hatékonyságának javításában, vagy ha tudomása volt az online eladásra való felkínálások jogellenességéről, és nem tett megfelelő lépéseket a jogsértővel szemben. Az uniós jog megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a szellemi tulajdonjogok védelme tárgyában illetékes nemzeti bíróságok az üzemeltetőt kötelezhessék olyan intézkedések meghozatalára, amelyek nem csupán az e jogoknak a felhasználók általi megsértésének megszüntetéséhez járulnak hozzá, hanem az újabb hasonló jellegű jogsértések megelőzéséhez is. Ezen eltiltó határozatoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, továbbá nem képezhetik akadályát a jogszerű kereskedelemnek.

tovább

Pintz György: Egységes hatályú európai szabadalom (EU szabadalom)

Pintz és Társai - 2011. július 7.

Az EU Versenyképességi Tanácsa a magyar EU elnökség idején, 2011. 06. 27-én fogadta el az egységes szabadalom létrehozatalára irányuló megerősített együttműködéssel kapcsolatos két rendelettervezetet. Ezek egyike az együttműködés végrehajtásával kapcsolatos, míg a másik a nyelvi kérdésekkel foglalkozik.

A megerősített együttműködés keretében 25 ország – azaz a 2011-ben 27 tagú Európai Unió Olaszország és Spanyolország kivételével – létrehozza az egységes hatályú európai szabadalmat, továbbiakban röviden EU szabadalmat, amelyet a megerősített együttműködéshez csatlakozott országok vonatkozásában „egy országként” lehet érvényesíteni, megsemmisíteni, átruházni. A megerősített együttműködés nyitott, ahhoz további, illetve újonnan belépő EU tagállamok is csatlakozhatnak.

tovább

Az „ügynöki” vagy „képviselői” pozíció értelmezése a védjegyjogban

Pintz és Társai - 2011. június 1.

Az Európai Törvényszék idén áprilisban egy jogvita kapcsán elemezte az európai védjegyek kapcsán az „ügynöki” és „képviselői” pozíciókat. A „FIRST DEFENSE” ügyben (T-262/09.) a bírák tágították a két jogintézmény értelmezési körét, leszögezve, hogy érvényességükhöz nem szükséges konkrét írásbeli megállapodás. Az „ügynök” és „képviselő” kifejezést tágan kell értelmezni: minden olyan, szerződéses megállapodáson alapuló jogviszony ideértendő, amely alapján a jogosult és a közösségi védjegy bejelentője közötti szerződéses jogviszony minősítésétől függetlenül az egyik fél a másik érdekeit képviseli.

tovább

A magyar jogalkalmazás problémái – 3. rész: Google, eBay és a védjegyszerű védjegyhasználat az Interneten

Pintz és Társai - 2011. május 23.

Az üzleti élet változatossága és a technikai fejlődés újabb és újabb olyan jelenségekkel szembesíti a jogalkalmazókat, melyekre a jogszabályokban konkrét rendelkezés nincs, de a jogszabályok alapjául szolgáló elvek segítségével jogi szempontból is minősíteni lehet a piaci szereplők magatartását. A korábban ismeretlen felhasználási módok és üzleti modellek leggyakrabban és legnagyobb súllyal az Internettel kapcsolatban jelentkeznek, a joggyakorlat pedig ezen a területen is igyekszik lépést tartani a gazdasági környezettel. Az alábbiakban az európai és a magyar joggyakorlat fontosabb fejleményeit tekintjük át.

tovább

A magyar jogalkalmazás problémái – 2. rész: a védjegyszerű védjegyhasználat és a védjegy funkciói (BMW & OPEL)

Pintz és Társai - 2011. május 20.

A szerző tapasztalata az, hogy bizonyos fogalmak, jogintézmények sajnos nem kerültek bele a hazai köztudatba, és ami még fontosabb, a magyar jogalkalmazók látókörébe. Ilyen például a „védjegyszerű használat” fogalma, mely lényegében azt jelenti, hogy a védjegyként oltalmazott megjelölés használatának akkor van a védjegyjog szempontjából relevanciája, ha az gazdasági tevékenységgel kapcsolatban történik. Az üzleti élet változatossága és a technikai fejlődés újabb és újabb olyan jelenségekkel szembesíti a jogalkalmazókat, melyekre a jogszabályokban konkrét rendelkezés nincs, de a jogszabályok alapjául szolgáló elvek segítségével jogi szempontból is minősíteni lehet a piaci szereplők magatartását. Ezúttal azokat a jelenségeket nézzük meg, amikor még a nemzeti bíróságok számára sem volt teljesen egyértelmű, vajon valóban „védjegyszerűen” használták-e a márkanevet. Érdekes, hogy amikor először merült a téma az Európai Bíróság előtt, mindkét alkalommal autós védjegy volt a tárgy.

tovább

A magyar jogalkalmazás problémái – 1. rész: a LEGO és a Meki

Pintz és Társai - 2011. május 19.

Egy tiszteletreméltó védjegyes kollégánk a magyar LEGO védjegytörlési ügyek kapcsán jegyezte meg, hogy az ő szemében a magyar jogalkalmazás anomáliái a védjegyjog területén elsősorban annak tudhatók be, hogy a magyar védjegyjogi harmonizáció nem volt tökéletes, a magyar védjegytörvény és annak megfogalmazása időnként konfliktusba kerül az EU irányelvvel és az annak mentén kialakult EU joggyakorlattal. Ugyancsak ő mutatott rá, hogy a magyar jogalkalmazásban még nem honosodott meg egy megfelelően kikristályosodott fogalomrendszer, bizonyos fogalmakat sajnos ezért félreértelmeznek, és ez vezet a téves jogértelmezésekhez, a konkrét ügyekben pedig „vitatható” döntésekhez. Fent említett kollégánk – aki a LEGO ügyet is igen jól ismeri – ehhez hozzátette: nem a jogalkalmazókkal (bírókkal) elégedetlen, mert nem elsősorban a jogalkalmazókban látja a problémák forrását. Ugyanakkor kollégánk szóvá tette, hogy hiányolja a magyar védjegyjogi jogalkalmazásból a „versenyközpontú megközelítést” – azt a szemléletet, melyre jelen cikk szerzője általánosabb síkon az „üzleti szemléletmód” fogalmát tudná szinonimaként felhozni.

tovább

Műszaki kérdések a szabadalombitorlási perben

Pintz és Társai - 2011. május 2.

Az előző írásban („Szabadalmak: gyorsított megsemmisítési eljárás”) a szerző, Gedeon Sándor a szabadalmi bitorlási perek rendkívül hosszú idejű átfutásának okait próbálta feltárni, arra kívánt választ adni, hogy az eddigi intézkedések miért nem érték el a kívánt eredményt. Olyan lehetőségekre mutatott rá, amelyek a hatályos törvény változtatása nélkül, az egyes rendelkezések eddigitől eltérő értelmezésével hatásosabbak lehetnének. A probléma gyökerét a szerző a közigazgatási eljárás és a bírósági hatáskör közötti határvonal téves helyen történt szétválasztásában, helytelen meghúzásában látja. Bár az új alkotmány, annak nyomán a bírósági törvény reformja, kiváló lehetőséget nyújt egy ilyen átalakításhoz, kérdéses, hogy megfelelő előkészítés hiányában erre sor kerülhet-e. Gedeon Sándor a következőkben olyan megoldást javasol, amelynek segítségével a fórumrendszer átalakítása nélkül, kisebb jogszabály módosítással is lényeges javulás érhető el.

tovább

Szabadalmak: gyorsított megsemmisítési eljárás

Pintz és Társai - 2011. április 15.

A szabadalmi jogviták nagyfokú szakértelmet igényelnek a képviselők tekintetében, másrészt igénybe veszik az ilyen eljárások a vitában érdekelt feleket is, mivel rendkívül idő- és költségigényes eljárásokról van szó. A költségesség többnyire épp az eljárás elhúzódásából fakad, így végül is az idő-paraméter az, ahol szofisztikált szabályozással és jogalkalmazókkal javulást lehetne elérni. A jelenlegi szabadalmi jogi szabályozás és gyakorlat nem (vagy csak igen ritkán) alkalmas a hatékony jogvédelemre. A problémák forrása az elhúzódó eljárás. Gedeon Sándor kollégánk a problémák gyökerét próbálja feltárni az alábbi cikkben – abban reménykedve, hogy előbb-utóbb a jogalkotók számára is nyilvánvaló lesz a jelenlegi helyzet tarthatatlansága.

tovább

A Szerzői Jogi Szakértő Testület kulisszatitkai

Pintz és Társai - 2011. március 31.

Szerzői jogi ügyekben a magyar jogalkalmazás origója a Szerzői Jogi Szakértő Testület. Nem véletlen, hogy a Testület döntéseiből az évek során már öt kötetnyi válogatás jelent meg nyomtatásban, könyv formájában. Ez a testület alakította és alakítja ki a magyar szerzői jogi gyakorlatot, itt dőlt el az utóbbi negyven évben az, hogy mi is lesz abból a valóságban, ami a szerzői jogi törvény szövegében betű szerint megjelenik. A Testülettel kapcsolatos legfontosabb információkat dr. Kiss Zoltán, a testület titkára foglalja össze.

tovább

Rosszhiszemű védjegybejelentések – 1. rész

Pintz és Társai - 2011. március 31.

Aki azt állítja, hogy a jog unalmas az téved: igen szórakoztató tud lenni az emberi kreativitás, mely a társadalom szereplői részéről megnyilvánul a „hivatalos ügyek” intézése közben. Talán a védjegyjogról is az a képzet él a jogásztársadalom többségének tudatában, hogy a jogon belül ez egy száraz és unalmas téma, de ezt is cáfoljuk. Hogy milyen színes tud lenni a védjegyjog, az kiderül pl. a „Marques” nevű szervezet online magazinjából (www.marques.org/class46/), ahol nap mint nap újabb és újabb színes történetekkel szórakoztatják egymást a szakmabeliek. A fent említett emberi kreativitás néha túlteng, és a piaci szereplők védjegyekkel felvértezve, nem teljesen tisztességes módon próbálnak előnyhöz jutni a konkurenciával szemben. Az ügyeskedés sosem állt távol a magyar mentalitástól. Szerencsére ezzel a tényezővel a jogalkotó is számolt, így került a törvénybe az a rendelkezés, hogy nem lehet lajstromozni a védjegyet, ha bejelentője rosszhiszemű. Hosszú évekig probléma volt, hogy ennek a rendelkezésnek a tartalma és értelmezése nem volt világos, egyértelmű, a bírói gyakorlat pedig nem létezett vagy nem volt megismerhető. Ez az utóbbi pár évben szerencsére megváltozott. Kétrészes tanulmányunkban fellibbentjük a fátylat a „rosszhiszeműség” fogalmáról, és bemutatjuk a magyar elme kreativitásának felszínre került megnyilvánulásait – a második részben a szórakoztató részletekkel megspékelve, bulvárközeli élményt kínálva.

tovább

Pintz György: Európai szabadalom – EU szabadalom 2. rész

Pintz és Társai - 2011. március 10.

Az Európai Parlament megszavazta, 25 ország csatlakozik az EU szabadalomhoz. A tagállamok megerősített együttműködés keretében elindíthatják az EU szabadalmat, amely a korábbinál egyszerűbb, gyorsabb, és költségkímélőbb megoldást nyújt. Pintz György szabadalmi ügyvivő segítségével az Európai Szabadalmi Egyezmény után igyekszünk bemutatni a formálódó új intézmény fontosabb jellemzőit.

tovább

Pintz György: Európai szabadalom – EU szabadalom 1. rész

Pintz és Társai - 2011. március 10.

Az iparjogvédelem alapelve a territorialitás, vagyis a szellemi alkotásokat csak azokban az országokban védi a jog, ahol azokra megfelelő eljárásban lajstromozott oltalmat szereztek. Ez az EU esetében nyilvánvalóan hátrányt jelent a jogosult szemszögéből, hiszen ő azt szeretné, ha időleges monopolhelyzete nem csak egyes országokra terjedne ki, hanem az egész ún. „belső piacra”, az Európai Unió teljes területére. Pár évtizeddel korábban már megszületett az Európai Szabadalmi Egyezmény, amely jelentős előrelépést jelentett a nemzeti eljárásokhoz képest. További előnyöket nyújt majd a szabadalmasok számára az EU bizonyos tagjai által jelenleg felállítani kívánt „EU szabadalom” intézménye. Pintz György szabadalmi ügyvivő segítségével igyekszünk bemutatni a két intézmény fontosabb jellemzőit.

tovább

Szarka Ernő: TALLÓZÁS A SZABADALMI ELBÍRÁLÁS KÖZELMÚLTJÁBÓL: A biológia betörése az Országos Találmányi Hivatalba

Pintz és Társai - 2011. március 9.

Egyes jogbölcselők előszeretettel írják le a jog működését „fekete dobozként”. Rendszerelméleti képet felhasználva úgy írják le a jogi folyamatokat, mintha a jogalkalmazás egy jól kiszámítható gép lenne („input”-tal és „output”-tal), melynek működését a doboz sötétített falai miatt kevésbé tudjuk követni, de az eredményt viszonylag megbízhatóan produkálja. A dobozban magában néha valóban nagy a sötétség, a képnél maradva, főleg ha az állami szervek működését vesszük alapul... Fény volt a sötétben Szarka Ernő kollégánk, aki magával hozta a rendszerváltást a Hivatal életében, minden tekintetben. Az alábbiakban betekintést enged nekünk a ma már igen jól működő „hivatali doboz” korábbi állapotára.

tovább




A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.