IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Brexit és szellemi tulajdonjogok - az Európai Bizottság álláspontja

Pintz és Társai - 2017. szeptember 21.

Az Európai Bizottság 2017. szeptember 7-én közzétette hivatalos álláspontját az uniós szinten bejegyzett szellemi tulajdonjogok helyzetének rendezéséről az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésével kapcsolatban.

A dokumentumba foglalt alapelveket fogja követni a Bizottság a kilépésről szóló tárgyalások lefolytatása során. Mivel a Brexit bizonytalanságot jelent a piaci szereplők számára, ezért mindkét fél számára lényeges, hogy a korábban szerzett jogok a lehető legnagyobb mértékben megmaradjanak Nagy-Britanniában (épp úgy, ahogy általában véve a korábban hatályos EU jogszabályok is hatályban maradjanak).

Az Egyesült Királyság hivatalos álláspontját egyelőre nem ismerjük, de szakértők szerint nem várható, hogy az jelentősen eltérjen az alább kifejtett elvektől.

A Bizottság tárgyalási pozíciója szerint azok az oltalmak, melyeket az uniós jog alapján már bejegyeztek a Brexit előtt, továbbra is érvényesek maradhatnának az Egyesült Királyságban, tehát ezekre a brit jognak a kilépés után is a korábbival azonos oltalmat kell biztosítania. Az elv kiterjedne az európai uniós védjegyekre (EUTM), a közösségi formatervezési mintákra (RCD), a földrajzi árujelzőkre és a közösségi növényfajta-oltalmakra. A fenti jogok meg kell, hogy tartsák az eredeti EU bejelentés elsőbbségi dátumát is. Mivel a korábban bejegyzett szellemi tulajdonjogok elsőbbséget adnak a jogosultaknak a később bejegyzett azonos vagy hasonló jogokkal szemben, ezért ez kedvező a jogosultak számára. A Bizottság szerint meg kell még tartani a jóhírű védjegyekre vonatkozó szabályokat (olyan védjegyek, amelyek ismertségük miatt az árujegyzékükben szereplő árukon és szolgáltatásokon kívül is védelmet nyújtanak) és a használati kötelezettséget (a védjegyet bejegyzés után öt éven belül el kell kezdeni használni, ellenkező esetben az öt év leteltével bárki töröltetheti azt). A jogosultságok megtartása nem járhat jelentős költségekkel, és a jogosultaknak minimális adminisztratív terhekkel kell számolniuk.

A bejegyzett jogokat még nem keletkeztetett, de folyamatban lévő bejelentések megtarthatnák az elsőbbségi dátumokat, amennyiben azok jogosultja a Brexit után az annak megfelelő brit oltalmi formát be kívánja jegyeztetni. Ezekben az esetekben tehát nem lenne automatikus átalakítás az EU és a Brexit után annak alapján bejegyzett brit nemzeti szellemi tulajdonjog között, csak a bejelentési dátumok lennének megtarthatók, amennyiben a bejelentő a brit nemzeti szintű jogosultságra jelentkezik.

A kiegészítő oltalmi tanúsítványok (SPC) bizonyos típusú szabadalmak meghosszabbítására szolgálnak. Más területek esetén a szabadalmi oltalmak legfeljebb 20 évig tarthatók fenn, de a gyógyszeripar területén a szabadalmi oltalmak megszerzésén túl a forgalomba hozatali engedélyek megszerzése is hosszú és nehézkes, évekig tartó folyamat, ezért a gyógyszeripari szabadalmakat legfeljebb a húsz éven túl legfeljebb még öt évvel meg lehet hosszabbítani. Az ilyen tanúsítványokra is létezik közös európai uniós rezsim, azok, amelyeket már uniós szinten bejelentettek, szintén fennállnának az Egyesült Királyságban a Brexit után. A Brexit után kiadandó tanúsítványok helyzetét a brit jogalkotó valószínűleg törvényben fogja rendezni.

Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelvének 7. cikke alapján "azon adatbázisok előállítói számára, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járt, a tagállamok biztosítják a jogot arra, hogy az adatbázis egész tartalmának vagy minőségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős részének kimásolását és/vagy újrahasznosítását megakadályozzák." A kilépés után az adatbázisokhoz fűződő jogok továbbra is ezzel azonos védelmet élveznének Nagy-Britanniában.

A jogkimerülés elve azt jelenti, hogy a szellemi tulajdonjog jogosultja köteles eltűrni az általa jogszerűen forgalomba hozott szerzői mű, védjeggyel vagy földrajzi árujelzővel ellátott, vagy formatervezési mintaoltalom alatt álló termék utólagos terjesztését, amennyiben annak eredeti forgalomba hozatalához adott engedély fejében megfelelő díjazásban részesült. A jogkimerüléssel kapcsolatban az a javaslat, hogy az a Brexit előtt az EU-ban már kimerült szellemi tulajdonjogok esetében a Brexit után mind az EU, mind az Egyesült Királyság területére vonatkozna.

A dokumentum nem beszél a szabadalmi oltalmakról. Ennek egyrészt az az oka, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény (European Patent Convention (EPC)) nem az Európai Unió keretében került elfogadásra, és a jelenlegi európai szabadalmi rendszer lényege az, hogy egy európai szabadalmi bejelentés megadás után nemzeti szabadalmakra bomlik, amely a nemzeti szabadalmakkal azonos jogokat nyújtja (eltérően pl. az európai uniós védjegytől vagy a közösségi formatervezési mintaoltalomtól). Az egységes európai szabadalom (Unitary Patent), amely egységes szabadalmi bírósággal (Unitary Patent Court) is jár, jelenleg tárgyalás alatt áll, létrejöttéig minden valószínűség szerint számos évnek el kell telnie. Az egyezmény hatályba lépéséhez legkevesebb tizenhárom aláíró állam ratifikációja szükséges, köztük az Egyesült Királyságé, ezért a kilépéssel az egységes európai szabadalom megvalósítása is elhalasztásra került. Az Egyesült Királyság elfogadta, de nem ratifikálta az egyezményt, ezt a „lebegtetést” véleményünk szerint fel tudja használni pozíciójának javítására a kilépésről szóló tárgyalások során, hiszen az egységes szabadalmi rendszer felállítása a nagyobb tagállamok közös érdeke, hiszen az egységes szabadalmi rendszer felállítása a nagyobb gazdasági erővel rendelkező államok közös érdeke.

Dr. Szaniszlai Péter
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.