Felsőoktatási jog - dr. Kocsis Miklós rovata

A nagy népszerűségnek örvendő adatvédelmi, médiajogi és versenyjogi rovatokat követően új specifikus oldallal bővül a Jogi Fórum. A felsőoktatási jogi rovat célja, hogy egy csokorba gyűjtse a témával foglalkozó hazai szakembereket és írásaikat, egyúttal biztosítsa a külföldre történő kitekintés lehetőségét is. tovább →

A téma közjogi meglapozásaként feltétlenül említést érdemel, hogy a felsőoktatáshoz való alapvető jogra vonatkozó rendelkezések az Alkotmány 70/F.§ és 70/G.§-ai alapján, azok összevetésével állapíthatóak meg. A 70/F.§ (2) bekezdése a művelődéshez való jogról rendelkezve tartalmazza azt a kitételt, amely szerint az állam a művelődéshez való jogot - többek között - képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, és az oktatásban résztevők anyagi támogatásával valósítja meg. Az Alkotmány 70/G.§-a alapján "a Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát"; ugyanez a szakasz tartalmazza azt a kitételt is, hogy "tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak". A témával az eltelt két évtizedben az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott; e határozatok közös jellemzője, hogy azok az Alkotmány vonatkozó szakaszainak részletes, különböző szempontsorok segítségével végzett elemzését tartalmazzák. Az alkotmánybírósági értelmezés nyomán feltétlenül kiemelést érdemel, hogy a felsőfokú tanulmányok folytatásához való alanyi jog közvetlenül kapcsolódik az emberi méltóság általános személyiségi jogának a személyiség kibontakozását, a személyi adottságok és törekvések kifejleszthetőségét, illetve érvényesíthetőségét garantáló összetevőjéhez1.

A rovat tartalmi tisztasága érdekében nagy vonalakban tisztázni szükséges, mit is értünk a felsőoktatási jog fogalma alatt. A felsőoktatási jog tárgykörébe tartozó normák alapvető jellemzője, hogy ellentmondásoktól sem mentes rendszert alkotnak, magukon viselik más jogágak alapvető jegyeit, ugyanakkor megvan az a sajátosságuk, ami elkülöníti őket más jogterületektől. Ádám Antal szerint valamely jogi normacsoport akkor minősíthető jogágnak, "ha

  1. ennek kereteit és tartalmi irányultságát lényeges, közös alapelvek határozzák meg;
  2. ha a jogi normák szabályozási tárgyai jellegzetes közös vonásokat viselnek magukon;
  3. ha az általuk biztosított alanyi jogosultságokban és előírt kötelességekben más jogosultság- és kötelességcsoportoktól eltérő, közös tartalmi elemek találhatók;
  4. és végül, ha a szabályozás módszerében sajátosan érvényesül a diszpozitivitás vagy a kógencia dominanciája"2.

A felsőoktatási jogról, mint jogbölcseleti értelemben vett alapjogágról a fentiek alapján semmiféleképpen nem beszélhetünk, felfogható ellenben a jogágak3 vertikális rendszerében egyfajta horizontális síkként, amely a klasszikus (alap)jogágak bizonyos szeleteit formálja egységes rendszerré. Ennek alapján a jogbölcseleti értelemben vett másodlagos jogági definíciónak - közjogi felfogás szerint ún. "sajátos jogági"4 definíciónak - már van létjogosultsága, hiszen elmondható róla, hogy több alapjogágból táplálkozik, és - dogmatikai tisztaságtól mentes módon - számos eltérő viszonytípust szabályoz5. Az érintett joganyagról megállapítható, hogy egyaránt tartalmaz alkotmányjogi, közigazgatási jogi, büntetőjogi, polgári jogi jellegű jogszabályokat is, amelyek között a közjogi jellegű normák vannak túlnyomó többségben. A felsőoktatási jog lényegében tehát e jogágak bizonyos elemeinek speciális szempont szerint történő csoportosítása: azok a jogi rendelkezések sorolhatóak ide, amelyek meghatározóak a felsőoktatás, mint társadalmi alrendszer működésének szempontjából. A felsőoktatási jog rendszerének különös jellemzője, hogy fejlődésére a jogalkalmazás majd' minden területe kihat: befolyásolja azt egyes közigazgatási szervek munkája, a rendes bíróságok gyakorlata, az országgyűlési biztosok és az oktatási biztos tevékenysége, a felsőoktatási intézmények és egyes társadalmi szervezetek (elsősorban érdekképviseleti) tevékenysége, nemkülönben pedig az alkotmánybírósági esetjog fejlődése is.

A téma aktualitását mi sem jelzi jobban, minthogy a felsőoktatásban az elmúlt években - a világ fejlettebb részein: évtizedekben - lezajlott nagyarányú változások következtében világszerte radikálisan megváltoztak az oktatás, illetve a nevelés céljairól és feladatairól vallott elképzelések. A változások ugyan az egész oktatási szférát érintették, ugyanakkor leglátványosabb módon a felsőoktatás területén figyelhetőek meg. A változások a felsőoktatás majd' minden szegmensét áthatották; a szakirodalomban számos értekezés született, amely a modern egyetem ésszerű struktúráiról, betöltendő funkcióiról és hatékony működéséről, a felsőoktatás szereplőiről és ezek életmódjáról kialakult újszerű nézetek bemutatására, és a tendenciák felvázolására vállalkozik6. "A felsőoktatás, mint probléma" körül napjainkban világszerte kibontakozó elméleti és gyakorlati vitáknak egyik központi kérdése, hogy korunk társadalmainak egyre inkább a tömegoktatás szolgálatába állított egyetemein miként lehet majd az új évezred igényeinek valóban megfelelő értelmiségi szakembereket képezni7. E kérdést a felsőoktatás-kutatók számos szempontból körüljárták, és közülük jó néhányan - saját tudományterületük legjobb ismerői - adekvát válaszokat fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban: az "európai egyetem" kérdéskörének történeti, elméleti és gyakorlati szempontokat egyaránt figyelembe vevő feldolgozására vállalkozva a mai kutató rendkívül gazdag nemzetközi és hazai szakirodalomra támaszkodhat8, hiátus mutatkozik ugyanakkor a témával foglalkozó jogtudományi szempontú megközelítések tekintetében.

Figyelemmel arra is, hogy az "új" felsőoktatási törvénnyel (ti. a 2005. évi CXXXIX. törvénnyel) kapcsolatban mind megszületésekor, mind azt követően számos alkotmányossági, jogalkotástani és jogalkalmazói probléma felmerült, mind inkább célszerűnek látszik elvégezni a téma hazai jogtudományi megalapozását. Sajnálatos, hogy a magyar jogtudomány - néhány, egyébiránt rendkívül színvonalas kivételtől eltekintve - az elmúlt másfél-két évtizedben elmulasztotta értékelni és feldolgozni az Alkotmánybíróság felsőoktatási joggal foglalkozó gyakorlatát. Ezt az állítást mi sem támasztja alá jobban, minthogy azok a problémák, amelyek az Alkotmánybíróság korai határozataiban is megjelentek, ma is - mind inkább - aktuálisak. Az elmaradt munkák azzal a komoly haszonnal járhattak volna, hogy idejekorán kidolgozzák a felsőoktatási jogra vonatkozó dogmatikai alapokat, amelyek akár a későbbi - az "új" felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, sokat kritizált - alkotmánybírósági gyakorlatot is pozitív irányba befolyásolhatták volna. Tekintettel azonban a felsőoktatásban napjainkban is aktuális reform-kérdésekre, az ilyen irányú jogtudományi vizsgálatok előtérbe helyezése ma sem minősíthető későinek, szükségessége pedig mind inkább igazolhatónak látszik.

A magam részéről bízom abban, egyúttal szívből kívánom, hogy a Jogi Fórumon otthonra találó új rovat a maga eszközeivel hatékonyan hozzá tud majd járulni e feladat elvégzéséhez. Ennek érdekében örömmel várom és készséggel fogadom a témával foglalkozó színvonalas írásokat, véleményeket és kommentárokat annak reményében, hogy a rovat betölti - fentebb kifejtett - rendeltetését, és egyúttal elnyeri a szakmai közvélemény elismerését is.

Pécs, 2009.01.22.

dr. Kocsis Miklós <>


1: 35/1995. (VI. 2.) AB határozat, ABH 1995. 163, 166; idézi: Chronowski-Drinóczi-Petrétei-Tilk-Zeller: Magyar alkotmányjog III. Alapvető jogok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2006

2: Ádám Antal: Bölcselet, vallás, állami egyházjog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2007. 263-264. o.

3: A jogág definíciójáról lásd Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2002. 15. o, illetve Szilágyi Péter: Jogi alaptan, Osiris Kiadó, Budapest 1998. 307. o.

4: Lásd erről bővebben: Ádám: i.m. 264. o.

5: Az alapjogágak és másodlagos jogágak viszonyáról lásd Visegrády Antal: Jog és állambölcselet. Dialóg Camus Kiadó, Budapest-Pécs 2002. 89-90. o.

6: Lásd összefoglalóan: Philip H. Coombs: The World educational Crisis - A System Analysis, Oxford University Press, 1968. Magyar nyelvű kiadása: Az oktatás világválsága, Tankönyvkiadó, Budapest, 1971.

7: Redl Károly: A fakultások vitájának előtörténetéhez, In: Az európai egyetem funkcióváltozásai (szerk. Tóth Tamás), Professzorok Háza, Budapest, 2001. 57. o.

8: Ennek összefoglalását lásd: Tóth Tamás: Európai egyetemek és modern filozófiák. In: Az európai egyetem funkcióváltozásai (szerk. Tóth Tamás), Professzorok Háza, Budapest, 2001.

tanulmányok

Dr. Rónay Zoltán: Fogyasztóvédelem és felsőoktatás

2012. április 23.

Az állami (rész)ösztöndíjas – korábban államilag támogatott – hallgatói létszám radikális csökkentésére – ha annak mértékére nem is – lehetett számítani. Ez a stratégiai jelentőségű változás számos szakon megfordítja az állami finanszírozású és a költségtérítéses hallgatók arányát, sok esetben túlnyomóvá, vagy kizárólagossá téve az – új keletű szakszóval – önköltséges képzésben résztvevők számát.

letöltés

Dr. Szabó Tibor: A főtitkár szerepe a felsőoktatási intézmény vezetésében

2012. április 16.

A Jogi Fórum felsőoktatási jogi rovata 2012. február 21-én közölte dr. Rónay Zoltánnak az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán Halász Gábor professzor vezetésével 2008 óra működő Felsőoktatás-menedzsment Műhely nevű rendezvénysorozatán tartott prezentációját.

Ehhez kapcsolódóan hasonló örömmel és tisztelettel ad helyt a rovat dr. Szabó Tibornak, a BME főtitkárának, aki ugyancsak a 2011. június 16-án tartott műhelybeszélgetésen használt anyagát küldte meg a Jogi Fórum részére.

Bízom abban, hogy a főtitkár-témában korábban megjelenthez hasonlóan kimagasló színvonalú, ám azt merőben más aspektusból szemlélő előadásvázlatot a szakmai közönség hasznosítani tudja majd.

A felsőoktatási jogi rovat a jövőben is örömmel várja a témával foglalkozó szakértők anyagait, amelyek akár vitaindítóként is felhasználhatóak lehetnek.

letöltés

Dr. Rónay Zoltán: A főtitkár szerepe a felsőoktatási intézmények vezetésében

2012. február 21.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán Halász Gábor professzor vezetésével 2008 óra működő Felsőoktatás-menedzsment Műhely havi rendszerességgel szervez a témához kötődően beszélgetéssorozatokat.

A Műhely célja az érdeklődő szakemberek részére egy olyan szakmai fórum megteremtése, amely lehetőséget nyújt az eltérő intézményi gyakorlatok megismerésére, nemzetközi példák tanulmányozására és a felsőoktatás-menedzsment aktuális elméleti és gyakorlati kihívásainak elemzésére. (A Műhely tevékenységéről (lásd| http://www.fmik.elte.hu/…nt-muhely-2/).)

2011. június 16-án három jelentős magyarországi felsőoktatási intézmény, a BME, az ELTE és az SZTE főtitkára részvételével zajlott igen érdekfeszítő eszmecsere, amely a felsőoktatási intézmények adminisztratív szervezetének vezetésével megbízott főtitkárok jogállásának egyes kérdéseit járta körül.

E rendezvényen került bemutatásra dr. Rónay Zoltánnak, az ELTE főtitkárának, a Magyar Rektori Konferencia Főtitkári Kollégiuma elnökének alábbi előadásvázlata, amelyet jó szívvel és örömmel mutatunk be a Jogi Fórum felsőoktatási jogi rovatában, bízva abban, hogy nem csupán a rovat törzsközönsége, hanem minél szélesebb szakmai kör hasznosítani tudja majd.

A felsőoktatási jogi rovat a jövőben is örömmel várja a témával foglalkozó szakértők anyagait, amelyek akár vitaindítóként is felhasználhatóak lehetnek.

letöltés

Csink Lóránt: Gondolatok az Alaptörvény X. cikkéről

2011. június 29.

"Nehéz feladatra vállalkozik az, aki egy új alkotmány valamelyik cikkét tudományos elemzés alá kívánja vonni!"

Csink Lóránt a PPKE Jog- és Államtudományi Karának adjunktusa elemzi a problémakört.

letöltés

Dr. Kocsis Miklós: A felsőoktatási autonómia elmélete és gyakorlata Magyarországon

Doktori Értekezés Tézisei


2010. október 22.

A felsőoktatásban az elmúlt években – a világ fejlettebb részein: évtizedekben – lezajlott nagyarányú változások következtében világszerte radikálisan módosultak az oktatás, illetve a nevelés céljairól és feladatairól vallott elképzelések. Habár a változások az egész oktatási szférát érintették, leglátványosabban a felsőoktatás területén figyelhetőek meg. A változások a felsőoktatás majd’ minden szegmensét áthatották; a szakirodalomban számos értekezés született, amely a modern felsőoktatási intézmény ésszerű struktúráiról, betöltendő funkcióiról és hatékony működéséről, a felsőoktatás szereplőiről és ezek életmódjáról kialakult újszerű nézetek bemutatására, és a tendenciák vázolására vállalkozik.

A felsőoktatásban érzékelhető jelentős változások közül kiemelendőek a) a felsőoktatás iránt megnyilvánuló növekvő társadalmi igény, b) ennek következtében a tömegképzés és az oktatói létszám növekedése, c) az ezzel szükségszerűen összefüggő strukturális változások, d) a felsőoktatás-politika újszerű irányai – legjellemzőbb módon: a Bologna-folyamat – és d) mindezek hatására az a „felsőoktatók” mindennapjait meghatározó lélektani változás, amelynek alapja a felsőoktatás mint társadalmi alrendszer szerepének módosulása.

letöltés

Bazsa György: A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyzete a felsőoktatási törvény módosítása után

Felsőoktatási és Tudományos Tanács - előadás-vázlat


2010. január 21.

Szerkesztői előszó Bazsa György egyetemi tanár, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke által készített előadás-vázlathoz

Amint az a felsőoktatási jogi rovat olvasói előtt bizonyára ismert, a 2009. év folyamán a jogalkotó több alkalommal is elvégezte a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítását. Anélkül, hogy e módosításokat ehelyütt értékelnénk, rögzítendő, hogy e módosítások széles körű vitákat váltottak ki, amelyekhez az érintett szakmai szervezetek majd’ mindegyike érdemben hozzászólt. E viták – az erre irányuló módosítás okán – gyakran érintették a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) jogállását és hatásköreit is.

A magyar oktatás-igazgatás közelmúltját vizsgálva megállapítható, hogy a rendszerváltoztatás óta az oktatási kormányzat – az európai tendenciáknak megfelelően – egyre nagyobb mértékben igyekezett biztosítani a felsőoktatási intézmények autonómiáját, és megszüntette a direkt minisztériumi irányítási rendszert. Anélkül, hogy ezt a folyamatot ehelyütt részletesen vizsgálnánk, megállapítható, hogy az oktatási kormányzat megkezdte újfajta irányítási rendszerek kialakítását, új eszközöket keresve a felsőoktatási folyamatok koordinálására. Ennek megfelelően a kormányzati irányítás új, közvetett formái terjedtek el, amelyeket Vught „távirányításnak” nevez. [1] A közvetett irányítás – számos egyéb mellett [2] – azzal a következménnyel is járt, hogy megszaporodtak a kormányzat és a felsőoktatási intézmények közötti szervezetek, testületek. Lényeges hangsúlyozni azt is, hogy e szervezetek nagyban elősegítik az állam Alkotmányból következő és a felsőoktatási törvényben rögzített feladatainak végrehajtását. [3]

E szervezetek jogállásának, funkciójának és céljának megértéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy részletes információkat szerezzünk az őket érintő jogalkotói szándékokról, valamint működésük napi folyamatairól. E cél elérése érdekében a Jogi Fórum felsőoktatási jogi rovata örömmel közli Bazsa György egyetemi tanár, a MAB elnökének a Felsőoktatási és Tudományos Tanács 2009 júniusi, valamint 2009 novemberi ülésén elhangzott előadásának vázlatát, bízva benne, hogy az abban foglaltakat a rovat egyre szélesebb olvasóközönsége hasznosnak és vitára érdemesnek tartja. Annak érdekében, hogy a felsőoktatási jog fejlődésével értő módon foglalkozó szakembereknek fórumot teremtsen, a Jogi Fórum készséggel és örömmel ad lehetőséget azoknak, akik a lentebb olvasható – karakteres – vélemény kapcsán gondolataikat meg kívánják fogalmazni.

Kocsis Miklós

*
[1] Vught, F. A.: A new autonomy in European higher education? International Journal of Institutional Management in Higher Education. 1988. 1. sz. 16-26. o.

[2] Ezek közé sorolhatóak a piac hangsúlyozása, valamint az újfajta menedzsment-szemlélet szükségessége.

[3] Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy létük egyben a kormányzati befolyás „továbbélését” biztosítja a felsőoktatási szférában. Lásd erről bővebben Kozma Tamás: Kié az egyetem? Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 2004. 53-54. o.

letöltés

Princzinger Péter: On-line jogi tanácsadás? Egy működőképesnek bizonyult koncepció

A „Felvi Jogász” és a „Hallgató Ügyvédje” szolgáltatás (2004-2009)


2009. október 30.

Szerkesztői előszó Princzinger Péter: „On-line jogi tanácsadás? Egy működőképesnek bizonyult koncepció” c. írásához

A Jogi Fórum felsőoktatási jogi rovata koncepciójának meghatározásakor az elméleti jellegű munkák nyilvánosság elé tárása mellett deklarált szempontként merült fel a felsőoktatási jogi joggyakorlat egyes aspektusainak bemutatása is. Amint azt a rovat beharangozója is tartalmazza, a felsőoktatási jog rendszerének különös jellemzője, hogy fejlődésére a jogalkalmazás majd' minden területe kihat: befolyásolja azt egyes közigazgatási szervek munkája, a rendes bíróságok gyakorlata, az országgyűlési biztosok és az oktatási biztos tevékenysége, a felsőoktatási intézmények és egyes társadalmi szervezetek (elsősorban érdekképviseleti) tevékenysége, nemkülönben pedig az alkotmánybírósági esetjog fejlődése is. Ennek a széles értelemben vett esetjognak egyik leggazdagabb szeletét mutatja be Princzinger Péter ügyvéd, az oktatási jog avatott elméleti és gyakorlati szakembere.

Alább olvasható írásának közlése kezdet: célja, hogy bemutassa azt az oktatási jogi gyakorlatot, amely a felsőoktatás, mint társadalmi alrendszer egyes szereplőinek napi jogalkalmazási tevékenységére jelentős hatást gyakorol. A „Felvi Jogász” és a „Hallgató Ügyvédje” kimeríthetetlenül gazdag esetjogának ismertetését követően a Jogi Fórum felsőoktatási jogi rovata a későbbiekben részletesen foglalkozik majd az egyes részterületek tartalmi kérdéseivel is.

Princzinger Péter munkája amellett, hogy máshol el nem érhető információkat oszt meg az oktatási jogok kutatóival, bemutat egy érdekes vállalkozást is: az on-line jogi tanácsadás modelljét.

Bízom abban, hogy a témakörrel foglalkozó Kollégák érdeklődéssel fogadják az anyagot, amellyel kapcsolatban mind a szerző, mind a szerkesztő örömmel várják és fogadják az észrevételeket.

Kocsis Miklós

letöltés

Dr. Kocsis Miklós: Paradigmaváltás? A felsőoktatási autonómia újszerű alkotmánybírósági értelmezése

2009. szeptember 14.

A felsőoktatási jog fejlődésére vonatkozóan nagy jelentőségű határozatot hozott 2009. június 15-én az Alkotmánybíróság. A döntés – amelyben a testület számos eltérő, de valamennyi esetben a felsőoktatási törvényt érintő, ekként egyesített indítványt bírált el – következtében leszűrhető az a következtetés, hogy az Alkotmánybíróság elmozdult a felsőoktatási autonómia fogalmának általa eddig vallott felfogásától és annak egy, a kor követelményeinek inkább megfelelő tartalmat igyekszik tulajdonítani.2 Ehelyütt – a felsőoktatási jogi blog első láncszemeként – a döntés felsőoktatási autonómiára vonatkozó szeletét ismertetjük.

letöltés

Dr. Kocsis Miklós: Kik is a tudomány művelői? (vitacikk)

2009. május 26.

A jelen formában közlésre kerülő „vitacikk” a felsőoktatási autonómiáról folytatott-folytatandó (együtt)gondolkodáshoz muníciót szolgáltatva arra keresi a választ, hogy mely személyi körök tekinthetőek a felsőoktatási autonómia alanyainak?

A Szerző a sajátjától eltérő nézeteknek készséggel és örömmel ad helyet a Jogi Fórum felsőoktatási rovatában abban bízva, hogy az egymással ütköző álláspontok továbbgondolásra késztetik az Olvasót.

letöltés

Nádas György - Rab Henriett: Munkavégzésre irányuló jogviszonyok néhány európai ország felsőoktatásában

2009. április 10.

Az egyetem, mint önálló szervezet a középkor terméke, azért jött létre, hogy egyetemes tudást közvetítsen, katalizálja a társadalmi gazdasági folyamatokat. Az egyetemi szerkezet az első egyetem megalapítása óta nagyon sokat változott, igyekezve megfelelni az egyetemekkel szemben támasztott követelményeknek. Az egyetemen, illetőleg a felsőoktatásban dolgozók munkajogi helyzete, a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelően, ugyancsak jelentősen megváltozott. Különösen igaz ez a bolognai folyamathoz történő csatlakozás óta.

Nádas György és Rab Henriett közös tanulmányban a felsőoktatásban dolgozók munkajogi helyzetének változását vizsgálja néhány európai ország vonatkozásában.

A szerzők a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszékének munkatársai.

Eredeti megjelenés helye: Jogfejlődési Tendenciák a XXI. században, DE ÁJK, 2006.

letöltés

Dr. Nádas György: A felsőoktatási intézmény vezető testületeinek és vezetőinek munkajogi szempontú elemzése

2009. február 27.

A 2005. évi felsőoktatási törvény alapvető változást hozott a felsőoktatási intézmények vezetésében, irányításban, jelentős kihatást gyakorolva a munkáltatói jog gyakorlására, a vezetői megbízások rendszerére egyaránt. Dr. Nádas György tanulmányának elsődleges célja fenti változások a kritikai elemzése.

A Szerző a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszékén egyetemi adjunktus.

letöltés

Dr. Kocsis Miklós: A felsőoktatási autonómia fogalmáról és annak középkori gyökereiről

2009. január 22.

A felsőoktatásban az elmúlt években, évtizedekben lezajlott nagyarányú változások következtében világszerte radikálisan megváltoztak az oktatás, illetve a nevelés céljairól és feladatairól vallott elképzelések. A változások a felsőoktatás majd’ minden szegmensét áthatották; a szakirodalomban számos értekezés született, amely a modern egyetem ésszerű struktúráiról, betöltendő funkcióiról és hatékony működéséről, a felsőoktatás szereplőiről és ezek életmódjáról kialakult újszerű nézetek bemutatására, és a tendenciák felvázolására vállalkozik. „A felsőoktatás, mint probléma” körül napjainkban világszerte kibontakozó elméleti és gyakorlati vitáknak egyik központi kérdése, hogy korunk társadalmainak egyre inkább a tömegoktatás szolgálatába állított egyetemein miként lehet majd az új évezred igényeinek valóban megfelelő értelmiségi szakembereket képezni.

Dr. Kocsis Miklós célja az egyetemi autonómia sokat használt, ennek ellenére kevéssé megértett fogalmának, történelmi szerepének tisztázása. Maga a fogalom egyidős az első egyetemek megalakulásával, és napjainkig is a felsőoktatás egyik központi problémája, hiszen az autonómia korlátozása az egyetemi polgárok számára – érthető okokból – mindig is érzékeny pont volt és az is maradt.

Barakonyi Károly szerint „a szenvedélyes megnyilatkozások alapján a szemlélő néha azt hiszi, hogy valamilyen szent, parttalan egyetemi szabadságról van szó, aminek a magasztossága a keresztes háborúk céljaival vagy Petőfi lángoló szabadságszeretetével áll közeli rokonságban”.

A szerző a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Doktori Iskolájának nappali tagozatos hallgatója, valamint a Jogi Fórum felsőoktatási jog rovatának vezetője.

Eredeti megjelenés: Tudásmenedzsment, 2008. évi 2. sz. 41-54. o.

letöltés

Herbert Küpper: Die Hochschulautonomie im Spiegel der jüngere ungarischen Verfassungsrechtsprechung

2009. január 21.

Die Hochschulen stehen überall in Europa unter einem großen Anpassungsdruck. Steigenden Studierendenzahlen stehen sinkende staatliche Finanzzuweisungen gegenüber. Staatliche Universitäten müssen in zunehmendem Maße weitere Mittel einwerben und konkurrieren dabei mit einer zunehmenden Zahl privater wissenschaftlicher Einrichtungen. Hinzu kommen eine veränderte Austarierung von Forschung und Lehre sowie die Umorientierung der klassischen Lehrfunktion v.a. in den Massenfächern, wo stärker zwischen einer akademischen Berufsausbildung für die Masse der Studierenden und einer vertieften wissenschaftlichen Ausbildung für den kleineren Kreis derer, die in die Forschung und Lehre gehen wollen, unterschieden werden muss. Diese Prozesse sind eingebettet in die Europäisierung der bislang nationalen Wissenschaftslandschaften; „Bologna“ ist hier das wichtigste, aber nicht das einzige Stichwort.

Die klassische europäische Antwort auf die Anforderungen der Wissenschaft ist ihre Staatsfreiheit, in institutioneller Sicht die Autonomie der Einrichtungen, die Wissenschaft betreiben. Das betrifft in besonderem Maße die Universität als den Inbegriff institutionalisierter Wissenschaft.

In Ungarn - als landesspezifische Besonderheit - die herrschende Elite und die Staatsverwaltung sich nicht gänzlich vom Paternalismus des Kádár-Systems verabschiedet haben. Vor diesem Hintergrund hat sich das Verfassungsgericht Ungarns in den letzten Jahren zu einem entschlossenen Verfechter akademischer Autonomie entwickelt. Dies hat sich unlängst in zwei grundlegenden Urteilen niedergeschlagen, eines vom Oktober 2005 und eines vom September 2006. Diese werden durch den Autor vorgestellt.

A szerző a Müncheni Kelet-Európai Jogi Intézet (Institut für Ostrecht München) igazgatója, az Andrássy Egyetem tiszteletbeli professzora.

Eredeti megjelenés: Osteuropa-Recht 1-2/2007, 55-68. o.

letöltés

Petra Lea Láncos: Wissenschaftsfreiheit in Ungarn ― Die Rechtsprechung des Verfassungsgerichts am Beispiel der Forschungsfreiheit

2009. január 21.

Das ungarische Verfassungsgericht blickt auf nunmehr mehr als fünfzehn Jahre Rechtsprechung zurück . In dieser Zeit wurde auch die Wissenschaftsfreiheit der ungarischen Verfassungsordnung ausgestaltet. Im Gegensatz zu anderen Grundrechten hat die Rechtswissenschaft in Ungarn die Wissenschaftsfreiheit als Forschungsgegenstand nicht für sich entdeckt. Somit wurde die diesbezügliche verfassungsgerichtliche Rechtsprechung auch nicht eingehend strukturiert.

In Ungarn birgt die verfassungsrechtliche Garantie der Wissenschaftsfreiheit als individuelles Grundrecht ein erhebliches Potenzial für die Öffnung historischer Archive für die Forschung und somit mittelbar auch die Ermöglichung der Vergangenheitsbewältigung der post-sozialistischen Gesellschaft. Mangels effektiver Lustrationsgesetze könnte die Forschungsfreiheit als Teilbereich der Wissenschaftsfreiheit in Ungarn zu einer Art Wiedergutmachung und Befriedung der durch die Geschichte gespaltenen Gesellschaft beitragen. In den letzten Jahren hat auch die verfassungsrechtliche Verbürgung der Hochschulautonomie im Zuge der Reform des Hochschulgesetzes wieder an Brisanz gewonnen. Hochschuleinrichtungen wehren sich, eine staatliche Kontrolle und Bestimmung ihrer Tätigkeiten hinzunehmen, wobei der Staat auf mehr Einsicht und Mitsprache in den Angelegenheiten dieser Bildungswesen drängt. Somit wird die Wissenschaftsfreiheit vor allem in ihrer Rolle als offensiver Bahnbrecher der Geschichtsaufarbeitung und als defensive Schanze hochschulischer Selbstverwaltungsrechte in der Rechtsprechung des ungarischen Verfassungsgerichts widergespiegelt.

Der vorliegende Beitrag stellt einen Versuch dar, die Forschungsfreiheit als Teilbereich der Wissenschaftsfreiheit in der ungarischen Verfassungsgerichtsrechtsprechung zu konturieren . Die Untersuchung bedarf zunächst einer systematischen Bestandsaufnahme der Begrifflichkeiten und des inhaltlichen Umfangs der Wissenschaftsfreiheit im Lichte der relevanten Rechtsprechung. Es soll dann auf den Aktenzugang als Schaubild für die Prüfung staatlicher Eingriffe und ihrer verfassungsrechtlichen Rechtfertigung im Bereich dieses Freiheitsrechts im Detail eingegangen werden. Letztlich wird eine Bewertung vorgenommen. Inhaltlich soll die Rechtsprechung des ungarischen Verfassungsgerichts anhand der deutschen Grundrechtsdogmatik und ihrer Begriffe systematisiert werden. Auf die deutsche Rechtsprechung zur Wissenschaftsfreiheit soll punktuell, vergleichend eingegangen werden.

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Doktori Iskolájának hallgatója.

Eredeti megjelenés: Osteuropa-Recht 4-5/2007, S. 257-272.

letöltés




Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.