„Én most gyesen vagyok mellette őstermelő az éves bevételem 4000000 körül van. Érdeklődnék hogy harmadik gyermekkel terhes lennék az őstermelőiből hogy tudom kiszámolni mennyi gyed jár.Előző terhességem előtt nem volt munkaviszonyom.
”
Tisztelt Kérdező!
CSED és GYED főszabály szerint annak jár aki biztosított ÉS a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt.
Az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint az őstermelő az alábbi esetekben biztosított:
5. § (1) E törvény alapján biztosított
- a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
- az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
- az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
- a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
CSED mellett nem végezhet keresőtevékenységet!
GYED mellett csak a gyermek 1 éves kora után végezhet keresőtevékenységet.
A fenti ellátásokat főszabály szerint a az ellátásra való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani.
Releváns jogi normák:
1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól1
a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben
Ebtv. 5/C. § (1) E törvény alkalmazásában
- jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem;
b) szerződés szerinti havi jövedelem:
be) mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;
Vhr. 1. § (2)
- irányadó időszak: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál,
- számítási időszak: az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került.
Ebtv. 42. § (1) A csecsemőgondozási díj összege
- a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,
- a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a.
(2) A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
(3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.
(4) Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni.
Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
(5) A csecsemőgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
Ebtv. 41. § (1) Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak
a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervet, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
