Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Munkaügyi per

smicirozi # e-mail 2015.04.18. 07:49

Érdeklődni szeretnék , hogyan lehetséges az, hogy meghirdetnek egy állást egy egészségügyi centrum megíndításához okj-s ápolókat keresvén. Nem egészségügyi bértábla szerint fizetnek, hanem közalkalmazotti szerint, a kategóriát nem veszik figyelembe sem. Mikor dolgozik már az dolgozó menet közeben derül ki mosogatni,étkeztetni mosni, törölgetni kell a a kliensek után. Közeben, gyógyszerelni, sebet kezelni stb... E centrum nem működhetne okj-s /3311/ápolók nélkül. Feltétel volt az induláshoz. 2 év után leszámolásnál 20 ezer Ft / hó lett írva étkezési utalványra ami 5 ezer forint volt havonta. Szociális gondozóként /3512/ alkalmaztak a leszámolási papíron az van feltüntetve, 3311 Közben E 14 kategóriába kerültem hónapok óta de nem az szerint számoltak. Szerződésemen pedig ápoló volt írva . Harcolni kellett mert a gazdaságis úgy gondolta D kategóriába tett. Kórházban dolgozom még azt meghagytam mellék állásba. Onnan vittem be még papírokat megerősíteni, hogy ilyen nem létezhet....szeretnék választ kapni meg lehet ilyet tenni? Vagy csak a MMSZSZ-nál?/ Magyar Máltai Szeretet Szolgálat.Választ előre is köszönöm. Tisztelettel: smicirozi

zittacica # e-mail 2015.04.17. 10:37

Tisztelt Válaszadók! Problémám a következő! Gyermekem pályakezdöként alkalmi bejelentéssel dolgozott vendéglátóegységben. Egyik reggel még a munkatársnője nem számolta le a kasszát nyitáshoz megfelelöen, viszont a munkások jöttek, hogy kávézzanak. Főnöki utasitásra ki kellett szolgálnia öket. Lányomat a nap végén megvádolták, hogy lopott , hogy a pénzt nem a kasszába tette, hanem a köténye zsebébe. Kérte, hogy a kamera felvételt megnézze, majd közölte vele a fönök, hogy majd egy honap mulva tudja azt megmutatni, késöbb közölte nem is volt bekapcsolva a kamera. Kérdezte a nevét aki mind ezt állitotta rola , de ez számára titok maradt. Természetesen itt csak a becsület a lényeg , hiszen 21 évig arra tanitottam , hogy becsületesen kell élni, és hiába is élt igy ez őt lelkileg annyira megrázta, annyira összetört, hogy azota is csak sir.. természetesen tudni kell, hogy nem járt sok pénzzel dolgozni aznap is csak kb 350 forint volt nála a buszra. kérte kipakolhassa mindenét , bizonyitani akart, de nem engedték. mit tehetek , tehetünk, hogy becsületét tisztázzuk. hogy ne sérüljön. ? köszönöm szépen a válaszokat!

Estreia # e-mail 2015.04.12. 18:58

Köszönöm a válaszokat. Végül nem perelünk...

Business Law # e-mail 2015.04.11. 12:11

" Sok minden miatt lehetne őt perelni de úgy néz ki hogy csak azért tudnánk, mert nem fizetett túlóra pótlékot, szombati munkavégzésért sem. "

( Megmondom oszinten, teljesen ertelmetlen tulorara magasabb bert fizetni.
A szombat, ha ertelemszeruen beletartozik peldaul a nyitvatartasi rendbe, es a munkaszerzodes megkotesekor azt a munkavallalo elfogadja, ismet nem kellene magasabb berezesben legyen. )

Onok, a dolgozok, ha nem tettek panaszt elfogadtak, hogy munkaberuk kesobb kerul kifizetesre.
Tulorat vallalni nem kotelezo.
Ha a munkaltato azert mondott fel mert a tulorat visszautasitottak, akkor az nem jogszeru azonnali elbocsajtas a munkaltato reszerol, hacsak nem kivanja meg az uzlet uzemeltetese az alkalmankenti tulorat, mert ha nem rendszers, nem tud kulon embert fogalakoztatni tulorara, az adott dolgozok kozott kell felossza.
...igen, ez inkabb unfair elbocsajtas....karteritesi igennyel elnek....ha a ledolgozott idom is jogosit ra.

ObudaFan # e-mail 2015.04.10. 16:46

Természetesen lehet kérni az elmaradt túlmunkadíjat, de neked kell igazolni a túlórát. Ha azt állítod, hogy valójában több volt a munkabér, mint a szerződés szerinti összeg, ezt is. Ebben a körben van olyan vélemény, hogy a munkavállalót is érheti ilyenkor adóhátrány. Én egyrészt ezt nem osztom, másrészt a bíró szerintem nem fog jeleznia NAV felé, a per többi szereplőjének pedig ez nyilván nem érdeke.
A munkaviszony ilyen megszüntetése véleményem szerint visszaélésszerű és jogellenes, de a bizonyítási nehézségek jelentősek lehetnek.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

Estreia # e-mail 2015.04.08. 20:55

Üdv!
Perelni szeretném a volt munkaadómat ahol 2014, április 15 óta álltam alkalmazásban. Egy hónapja azonnali hatállyal elküldött 9 alkalmazottat (köztük engem). Nem voltunk hajlandóak maradni túlórázni, mert nem kaptunk időben fizetést. Sok minden miatt lehetne őt perelni de úgy néz ki hogy csak azért tudnánk, mert nem fizetett túlóra pótlékot, szombati munkavégzésért sem.
Több nehézség is van a dologban. Egyrészt minimálbérre voltunk bejelentve, a többit "borítékba" kaptuk,másrészt a ledolgozott túlórákért is borítékban fizetett, persze alap órabérben, nem pótlékban. Kérdésem hogy az elmaradt pótlékok miatt lehetne perelni, akkor ha mi - bár kaptunk túlórapénzt - de csak alap órabérben és borítékba? Nem vagyunk e mi is büntethetőek? A másik nehezítő tényező hogy én bár 1 évig ugyanannál a cégnél dolgoztam, de 2x "átjelentett" minket más cégekhez. Amikor elbocsátott, akkor egy totál idegen cégnek voltunk papíron az alkalmazottjai.

2014 április 15-én munkaviszonyomat 2014, október 31 nappal megszüntette, (közös megegyezéssel történő felmondást íratott alá velem) majd 2014, november 3-ai nappal egy új munkaszerződést kellett aláírnom, amelyben egy teljesen új Kft. – t nevezett meg, mint munkáltatómat. Persze a munkavégzés helye nem változott, meg amúgy semmi, csak éppen papíron "átjelentett" egy másik céghez. Ezután 2015, február 4-én újra átjelentett, persze mindig 3 hónap volt a próbaidő.
Tehát 1 hónapja, amikor felmondott nekünk, még tartott a próbaidő, ezzel törvényt nem sértett.
De hogy pereljünk így és melyik céget???
Köszönöm előre is a tanácsot!

limma #   2015.04.08. 16:25

Köszönöm.

ObudaFan # e-mail 2015.04.01. 16:13

limma

Sok minden mentség lehetséges, de mire hivatkozik a munkavállaló? Az, hogy így döntött, nyilván nem mentség.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

limma #   2015.04.01. 15:28

Sziasztok!

Kérdésem lenne:
A munkavállaló egyik napról a másikra nem ment be dolgozni. Ezért egy hét múlva kirúgták. A bíróság azt vizsgálja, hogy a munkaadó mennyiben járult ahhoz, hogy a munkavállaló így döntött. Elfogadhatnak-e valamilyen mentséget a perben arra, hogy a munkavállaló nem ment be dolgozni? (betegség, baleset a védekezésben nem szerepel).

Válaszokat előre is köszönöm

Sándor389 #   2015.03.21. 15:00

azért ez nem válasz.

saját felelősségemre teszem, amit teszek, nem értem miért nem lehet válaszolni, hogy általánosságban milyen összeget kell megadni?
mit szoktak feltüntetni, nettót, vagy bruttót?

Business Law # e-mail 2015.03.21. 14:13

Onnek Sandor, az 'ideiglenes intezkedes' nem a megfelelo instrument, igy ne irjon se bruttot, se nettot.

Sándor389 #   2015.03.21. 12:42

légyszíves válaszoljatok a feltett kérdésemre, köszönöm szépen!

Sándor389 #   2015.03.21. 11:31

bocsánat, az előbb elírtam, javítom: Pp. 357. §

Sándor389 #   2015.03.21. 11:30

Sherlock, szerinted itt az ideiglenes intézkedés kérésénél a munkavállalót terhelő felbruttósított munkabér összegét kell megjelölni?

a törvényben megjelölt három együttes feltételt kell alátámasztani a fellebbezésben, ezt fogom tenni, ami esetemben realizálódott is.

egyébként akkor szerinted milyen esetekre vonatkoztatható a Pp. 577. § ?

Sándor389 #   2015.03.21. 11:25

oké innen nézve általánosságban igazad van.
de minden eset egyedileg más.
érdekel és meghallgatom a véleményeket, de nyilván a felelősség az enyém.

csak tájékozódni szeretnék itt most, ezért válaszolnál a kérdésemre?

  • szerinted itt az ideiglenes intézkedésben a munkavállalót terhelő felbruttósított munkabért összegét kell megjelölni?
Sherlock # e-mail 2015.03.21. 11:13

De nem abban az értelemben ahogy te gondolod. (Ha úgy lenne, akkor minden munkaügyi per úgy kezdődne, hogy a munkáltató kifizeti a követelt összeget, aztán ha mégis neki volt igaza, akkor 2 év múlva visszakapná)

(a hivatkozás sorszám és évszám sorrendben volt megadva, így is kerestük, lehet ezért nem találtuk?)

Nem, szerintem itt a készségekkel van baj.

joghallgató

Sándor389 #   2015.03.21. 11:08

oké, köszönöm szépen, hogy megkerested!
egyébként megjegyeztem egy életre, hogy évszám után sorszám a pontos sorrend!

(a hivatkozás sorszám és évszám sorrendben volt megadva, így is kerestük, lehet ezért nem találtuk?)

hogy?
a Pp. 357. § alapján annak minősül.

Sherlock # e-mail 2015.03.21. 11:03

ez a BH nem is munkajogi perhez kapcsolódik?
akkor azért nem találtuk...

Semmi jelentősége, hogy munkajogi perhez kapcsolódik-e, ugyanis a BH-k évszám és sorszám szerint vannak rendezve.

oké Kovács_Béla_Sándor, de meg kell próbálni, mert a munkabér különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül.

Nem minősül annak. Nettó hülyeség ilyet kérni.

joghallgató

Sándor389 #   2015.03.21. 10:44

oké Kovács_Béla_Sándor, de meg kell próbálni, mert a munkabér különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül.
tehát szerintetek bruttósítva kell az összeget itt megadni?

Sándor389 #   2015.03.21. 10:42

ez a BH nem is munkajogi perhez kapcsolódik?
akkor azért nem találtuk...

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.03.21. 10:41

Arra. De nem fogják neked ideiglenes intézkedéssel elrendelni a kereseti követelésed teljesítését. Elképzelni sem tudom, kitől kaptál ilyen tanácsot. Ha csak nem attól, aki nem találta a BH-t. Pedig ért hozzá...

www.kbs-ugyved.hu

Sándor389 #   2015.03.21. 10:35

oké, Sherlock értem amit mondasz...
de most itt nem fejtegetném az okokat...
köszönöm szépen! mégiscsak jó fej vagy te!
még egyet kérdezhetek?
az ideiglenes intézkedés elrendelése munkabér jogcímére kérhető.
szerinted a munkabér összegét itt bruttósítva kell megadni? tehát az ideiglenes intézkedést a munkavállalót terhelő felbruttósított munkabérre kell kérni?

Sherlock # e-mail 2015.03.21. 10:28

néztem és más is nézte az előfizetéses cd-jogtárban, de ott sem fellelhető.

Akkor elég balfékek vagytok (lásd lent), ezért is kellene az ügyvéd.

ezért gondoljuk, hogy nem létező BH-ról lehet szó, főként azért, mert nincs konkrétum idézve, csak a BH száma van megadva.

láttam már ítéleteket és ott idézőjelbe van rakva a BH-ból az a szöveg, ami konkrétan oda vonatkozik.

Semmi jelentősége.

ezért kérdezem, hogy a hivatkozás mellé a konkrét szöveg odaidézése is kellene, ugye?
jól gondolom én ezt?

Nagyon rosszul gondolod, meg azt is, hogy ez a végzés elleni fellebbezésed fellebbezésed sikeres lesz.

és erre "nem létező" BH-ra való hivatkozásra helyt adott a bíróság az én kérelmem elutasításának...

Azért utasította el, mert hülyeség volt a kérelem vagy nem volt kellően alátámasztva. Ezt kéne mielőbb felfognod, ha nem mindenáron az ellenfeledet szeretnéd segíteni a perben - nem látod mit kellene bizonyítani és hogyan, egy ügyvéd igen.

mindenütt lett nézve ez a BH, de nem található.
BH gyüjteményekben, meg minden olyan helyen, ezt most nem tudnám felsorolni, de aki megnézte, az ért ehhez.

Nem is akármennyire...

BH2000. 406.
Ideiglenes intézkedés meghozatalának nincs helye, ha az alapjául szolgáló tények nincsenek valószínűsítve (1952. évi III. törvény 156. §).

A felperesek által előterjesztett eredeti kereseti kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 22.011/1998/2. számú végzésével, ideiglenes intézkedéssel eltiltotta az I. r. alperest attól, hogy a hazai I. és II. osztályú bajnoki labdarúgó-mérkőzések televíziós közvetítésére és sugárzására másnak engedélyt adjon, illetve helybenhagyta az elsőfokú bíróság 25. G. 75.251/1998/5. számú végzését, amellyel ideiglenes intézkedésként azonnali hatállyal eltiltotta a II. r. alperest attól, hogy az I. r. felperes engedélye nélkül a fenti labdarúgó-mérkőzésekről vagy azok részleteiről akár egyenes adásban, akár felvételről közvetítést sugározzon, beleértve a mérkőzésekről közölt összefoglalókat és az ezekből készült összeállítások sugárzását is. A jogerős végzés az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 156. §-ának (1) bekezdése alapján az alpereseket a fentiektől arra tekintettel tiltotta el, hogy a felperesek megfelelően valószínűsítették az általuk csatolt szerződésekkel, így különösen az 1996. október 8-án létrejött szerződéssel azt, hogy a hazai I. és II. osztályú bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről való televíziós közvetítés engedélyezésének a joga kizárólagosan az I. r. felperest illeti.

E jogerős végzés meghozatalát követően a felperesek módosították kereseti kérelmüket arra tekintettel, hogy 1998. június 15-én a II. r. felperes és az I. r. alperes megállapodott abban, hogy az 1998-1999-es labdarúgó-bajnoki rendszert oly módon bonyolítják az I. r. alperes kiírásának megfelelően, hogy megrendezik 18 csapat részvételével a Professzionális Nemzeti Bajnokságot, továbbá 20 csapat részvételével az NB I. bajnokságot (illetve egyéb alacsonyabb szintű nemzeti bajnokságokat). Ezen túlmenően 1998. június 25-én az I. r. alperes, továbbá 21 labdarúgócsapatot képviselő gazdasági társaság kinyilvánította, hogy elfogadják az 1996. évi LXIV. törvény 16. §-ának g) pontja szerint megalkotott, és a Professzionális Nemzeti Bajnokság vagyonértékű jogainak hasznosítására vonatkozó szabályzatot. Megállapodtak abban, hogy a vagyoni értékű jogok kizárólagos tulajdonosai a professzionális bajnokságban részt vevő sportszervezetek, a hasznosítás szabályozásának joga azonban kizárólag az I. r. alperest illeti. Ennek megfelelően 1998 őszétől kezdődően az I. r. alperes szervezésében Professzionális Nemzeti Bajnokság, illetve NB I-es (továbbá alacsonyabb szintű) bajnokság indult, és zajlik jelenleg is. Ezeknek megfelelően a felperesek módosított keresetükben a Professzionális Nemzeti Bajnokság és az NB I-es bajnokság televíziós közvetítési jogával kapcsolatos igényt érvényesítenek, korábbi keresetük tartalmával megegyezően. Egyben a felperesek kérték, hogy a bíróság a korábbi ideiglenes intézkedést változtassa meg, illetve terjessze ki a Professzionális Nemzeti Bajnokságra is.

Az alperesek és a beavatkozók e kérelem elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság végzésével a felpereseknek a korábbi ideiglenes intézkedés megváltoztatására előterjesztett kérelmét elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Pp. 156. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyben korábban meghozott ideiglenes intézkedés módosításának, az abban foglaltak új bajnoki rendszerre való kiterjesztésének vagy újabb ideiglenes intézkedés meghozatalának azért nincs helye, mert ezekben a kérdésekben a bíróságnak az ügy érdemében kell döntenie, és még ideiglenes intézkedés keretében sincs arra lehetőség, hogy a bíróság előzetesen állást foglaljon a módosított kereseti kérelem felől.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperesek fellebbeztek, kérve annak megváltoztatását és a kérelmüknek megfelelő tartalmú újabb ideiglenes intézkedés meghozatalát. Fellebbezési álláspontjuk szerint az elnevezésektől függetlenül a labdarúgás jelenlegi bajnoki rendszere megegyezik a korábbi és az eredeti kereset alapját képező szerződésekben is szabályozott bajnoki rendszerrel, tartalmilag ugyanarról van szó, így az újabb ideiglenes intézkedés meghozatalának a feltételei is változatlanul fennállnak.

Az I. r. alperes az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte, mert álláspontja szerint a vagyoni értékű jogok tulajdonosai a sportszervezetek, így e jogok nem az I. r. felperest illetik meg.

A beavatkozók ugyancsak az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérték. Fellebbezési ellenkérelmük szerint az új bajnoki rendszer nem azonos a korábbi bajnoki rendszerrel, és „jogutódlás” megállapításáról sem lehet szó.

A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.

A felperesek által módosított kereset alapján, a Pp. 156. §-ának megfelelően, a korábbi ideiglenes intézkedés tartalmától függetlenül azt kellett vizsgálni, hogy az újabb kérelem vonatkozásában fennállnak-e újabb ideiglenes intézkedés meghozatalának a feltételei.

A Pp. 156. §-ának (1) bekezdése szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. Ebből következik, hogy a felperesek újabb kérelme alapján is a valószínűsítettség szintjén meg kell állapítani azt, hogy az alperesek a Professzionális Nemzeti Bajnokság mérkőzéseinek televíziós közvetítési joga engedélyezésével, illetve televíziós közvetítésével olyan jogsértést követnek el, amely a Pp. 156. §-ának (1) bekezdésében írt egyéb feltételek fennállása esetén lehetővé teszi a kérelem teljesítését.

A felperesek az ideiglenes intézkedés iránti korábbi igényüket és eredeti keresetüket is az igényük jogszerűségét valószínűsítő szerződésekre alapozták. Az újabb ideiglenes intézkedés meghozatala iránti igény azonban sem a felek újabb szerződései által, sem az 1996-ban kötött szerződésekből következően ilyen módon alátámasztva nincsen. Önmagában a felperesek által előadott tények, illetve a felpereseknek a fellebbezésükben is kifejtett jogi álláspontja alapján az alperesek által elkövetett jogsértés a valószínűsítettség szintjén nem állapítható meg. Az újabb bajnoki rendszernek a korábbi bajnoki rendszerrel való azonossága vagy különbözősége és a televíziós közvetítési jogoknak az újabb bajnoki rendszernél való érvényesülése ugyanis az ügy érdemére tartozó kérdés. Helyesen jutott ezért arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy mindezek a kérdések az ügy érdemére tartozó olyan vitás jogkérdések, amelyek elbírálására kizárólag az ügy érdemében hozott ítéletben van lehetőség.

A fentiekből tehát az következik, hogy az újabb ideiglenes intézkedés meghozatalának alapját képező jogsértés elkövetése a valószínűsítettség szintjén sem állapítható meg, így ezen feltétel hiányában újabb ideiglenes intézkedés elrendelésének sincs helye.

Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a Pp. 259. §-a révén alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. IV. 24.230/1998. sz.)

joghallgató

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.03.21. 10:25

BH 2000.9.406 Ideiglenes intézkedés meghozatalának nincs helye, ha az alapjául szolgáló tények nincsenek valószínűsítve (Pp. 156. §).
Hát ehhez BH. se kell, annyira egyértelmű.

www.kbs-ugyved.hu

Sándor389 #   2015.03.21. 08:20

oké, köszönöm!
BH 406/2000