Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Munkaügyi per

ObudaFan # e-mail 2015.04.01. 16:13

limma

Sok minden mentség lehetséges, de mire hivatkozik a munkavállaló? Az, hogy így döntött, nyilván nem mentség.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

limma #   2015.04.01. 15:28

Sziasztok!

Kérdésem lenne:
A munkavállaló egyik napról a másikra nem ment be dolgozni. Ezért egy hét múlva kirúgták. A bíróság azt vizsgálja, hogy a munkaadó mennyiben járult ahhoz, hogy a munkavállaló így döntött. Elfogadhatnak-e valamilyen mentséget a perben arra, hogy a munkavállaló nem ment be dolgozni? (betegség, baleset a védekezésben nem szerepel).

Válaszokat előre is köszönöm

Sándor389 #   2015.03.21. 15:00

azért ez nem válasz.

saját felelősségemre teszem, amit teszek, nem értem miért nem lehet válaszolni, hogy általánosságban milyen összeget kell megadni?
mit szoktak feltüntetni, nettót, vagy bruttót?

Business Law #   2015.03.21. 14:13

Onnek Sandor, az 'ideiglenes intezkedes' nem a megfelelo instrument, igy ne irjon se bruttot, se nettot.

Sándor389 #   2015.03.21. 12:42

légyszíves válaszoljatok a feltett kérdésemre, köszönöm szépen!

Sándor389 #   2015.03.21. 11:31

bocsánat, az előbb elírtam, javítom: Pp. 357. §

Sándor389 #   2015.03.21. 11:30

Sherlock, szerinted itt az ideiglenes intézkedés kérésénél a munkavállalót terhelő felbruttósított munkabér összegét kell megjelölni?

a törvényben megjelölt három együttes feltételt kell alátámasztani a fellebbezésben, ezt fogom tenni, ami esetemben realizálódott is.

egyébként akkor szerinted milyen esetekre vonatkoztatható a Pp. 577. § ?

Sándor389 #   2015.03.21. 11:25

oké innen nézve általánosságban igazad van.
de minden eset egyedileg más.
érdekel és meghallgatom a véleményeket, de nyilván a felelősség az enyém.

csak tájékozódni szeretnék itt most, ezért válaszolnál a kérdésemre?

  • szerinted itt az ideiglenes intézkedésben a munkavállalót terhelő felbruttósított munkabért összegét kell megjelölni?
Sherlock # e-mail 2015.03.21. 11:13

De nem abban az értelemben ahogy te gondolod. (Ha úgy lenne, akkor minden munkaügyi per úgy kezdődne, hogy a munkáltató kifizeti a követelt összeget, aztán ha mégis neki volt igaza, akkor 2 év múlva visszakapná)

(a hivatkozás sorszám és évszám sorrendben volt megadva, így is kerestük, lehet ezért nem találtuk?)

Nem, szerintem itt a készségekkel van baj.

joghallgató

Sándor389 #   2015.03.21. 11:08

oké, köszönöm szépen, hogy megkerested!
egyébként megjegyeztem egy életre, hogy évszám után sorszám a pontos sorrend!

(a hivatkozás sorszám és évszám sorrendben volt megadva, így is kerestük, lehet ezért nem találtuk?)

hogy?
a Pp. 357. § alapján annak minősül.

Sherlock # e-mail 2015.03.21. 11:03

ez a BH nem is munkajogi perhez kapcsolódik?
akkor azért nem találtuk...

Semmi jelentősége, hogy munkajogi perhez kapcsolódik-e, ugyanis a BH-k évszám és sorszám szerint vannak rendezve.

oké Kovács_Béla_Sándor, de meg kell próbálni, mert a munkabér különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül.

Nem minősül annak. Nettó hülyeség ilyet kérni.

joghallgató

Sándor389 #   2015.03.21. 10:44

oké Kovács_Béla_Sándor, de meg kell próbálni, mert a munkabér különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül.
tehát szerintetek bruttósítva kell az összeget itt megadni?

Sándor389 #   2015.03.21. 10:42

ez a BH nem is munkajogi perhez kapcsolódik?
akkor azért nem találtuk...

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.03.21. 10:41

Arra. De nem fogják neked ideiglenes intézkedéssel elrendelni a kereseti követelésed teljesítését. Elképzelni sem tudom, kitől kaptál ilyen tanácsot. Ha csak nem attól, aki nem találta a BH-t. Pedig ért hozzá...

www.kbs-ugyved.hu

Sándor389 #   2015.03.21. 10:35

oké, Sherlock értem amit mondasz...
de most itt nem fejtegetném az okokat...
köszönöm szépen! mégiscsak jó fej vagy te!
még egyet kérdezhetek?
az ideiglenes intézkedés elrendelése munkabér jogcímére kérhető.
szerinted a munkabér összegét itt bruttósítva kell megadni? tehát az ideiglenes intézkedést a munkavállalót terhelő felbruttósított munkabérre kell kérni?

Sherlock # e-mail 2015.03.21. 10:28

néztem és más is nézte az előfizetéses cd-jogtárban, de ott sem fellelhető.

Akkor elég balfékek vagytok (lásd lent), ezért is kellene az ügyvéd.

ezért gondoljuk, hogy nem létező BH-ról lehet szó, főként azért, mert nincs konkrétum idézve, csak a BH száma van megadva.

láttam már ítéleteket és ott idézőjelbe van rakva a BH-ból az a szöveg, ami konkrétan oda vonatkozik.

Semmi jelentősége.

ezért kérdezem, hogy a hivatkozás mellé a konkrét szöveg odaidézése is kellene, ugye?
jól gondolom én ezt?

Nagyon rosszul gondolod, meg azt is, hogy ez a végzés elleni fellebbezésed fellebbezésed sikeres lesz.

és erre "nem létező" BH-ra való hivatkozásra helyt adott a bíróság az én kérelmem elutasításának...

Azért utasította el, mert hülyeség volt a kérelem vagy nem volt kellően alátámasztva. Ezt kéne mielőbb felfognod, ha nem mindenáron az ellenfeledet szeretnéd segíteni a perben - nem látod mit kellene bizonyítani és hogyan, egy ügyvéd igen.

mindenütt lett nézve ez a BH, de nem található.
BH gyüjteményekben, meg minden olyan helyen, ezt most nem tudnám felsorolni, de aki megnézte, az ért ehhez.

Nem is akármennyire...

BH2000. 406.
Ideiglenes intézkedés meghozatalának nincs helye, ha az alapjául szolgáló tények nincsenek valószínűsítve (1952. évi III. törvény 156. §).

A felperesek által előterjesztett eredeti kereseti kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 22.011/1998/2. számú végzésével, ideiglenes intézkedéssel eltiltotta az I. r. alperest attól, hogy a hazai I. és II. osztályú bajnoki labdarúgó-mérkőzések televíziós közvetítésére és sugárzására másnak engedélyt adjon, illetve helybenhagyta az elsőfokú bíróság 25. G. 75.251/1998/5. számú végzését, amellyel ideiglenes intézkedésként azonnali hatállyal eltiltotta a II. r. alperest attól, hogy az I. r. felperes engedélye nélkül a fenti labdarúgó-mérkőzésekről vagy azok részleteiről akár egyenes adásban, akár felvételről közvetítést sugározzon, beleértve a mérkőzésekről közölt összefoglalókat és az ezekből készült összeállítások sugárzását is. A jogerős végzés az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 156. §-ának (1) bekezdése alapján az alpereseket a fentiektől arra tekintettel tiltotta el, hogy a felperesek megfelelően valószínűsítették az általuk csatolt szerződésekkel, így különösen az 1996. október 8-án létrejött szerződéssel azt, hogy a hazai I. és II. osztályú bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről való televíziós közvetítés engedélyezésének a joga kizárólagosan az I. r. felperest illeti.

E jogerős végzés meghozatalát követően a felperesek módosították kereseti kérelmüket arra tekintettel, hogy 1998. június 15-én a II. r. felperes és az I. r. alperes megállapodott abban, hogy az 1998-1999-es labdarúgó-bajnoki rendszert oly módon bonyolítják az I. r. alperes kiírásának megfelelően, hogy megrendezik 18 csapat részvételével a Professzionális Nemzeti Bajnokságot, továbbá 20 csapat részvételével az NB I. bajnokságot (illetve egyéb alacsonyabb szintű nemzeti bajnokságokat). Ezen túlmenően 1998. június 25-én az I. r. alperes, továbbá 21 labdarúgócsapatot képviselő gazdasági társaság kinyilvánította, hogy elfogadják az 1996. évi LXIV. törvény 16. §-ának g) pontja szerint megalkotott, és a Professzionális Nemzeti Bajnokság vagyonértékű jogainak hasznosítására vonatkozó szabályzatot. Megállapodtak abban, hogy a vagyoni értékű jogok kizárólagos tulajdonosai a professzionális bajnokságban részt vevő sportszervezetek, a hasznosítás szabályozásának joga azonban kizárólag az I. r. alperest illeti. Ennek megfelelően 1998 őszétől kezdődően az I. r. alperes szervezésében Professzionális Nemzeti Bajnokság, illetve NB I-es (továbbá alacsonyabb szintű) bajnokság indult, és zajlik jelenleg is. Ezeknek megfelelően a felperesek módosított keresetükben a Professzionális Nemzeti Bajnokság és az NB I-es bajnokság televíziós közvetítési jogával kapcsolatos igényt érvényesítenek, korábbi keresetük tartalmával megegyezően. Egyben a felperesek kérték, hogy a bíróság a korábbi ideiglenes intézkedést változtassa meg, illetve terjessze ki a Professzionális Nemzeti Bajnokságra is.

Az alperesek és a beavatkozók e kérelem elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság végzésével a felpereseknek a korábbi ideiglenes intézkedés megváltoztatására előterjesztett kérelmét elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Pp. 156. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyben korábban meghozott ideiglenes intézkedés módosításának, az abban foglaltak új bajnoki rendszerre való kiterjesztésének vagy újabb ideiglenes intézkedés meghozatalának azért nincs helye, mert ezekben a kérdésekben a bíróságnak az ügy érdemében kell döntenie, és még ideiglenes intézkedés keretében sincs arra lehetőség, hogy a bíróság előzetesen állást foglaljon a módosított kereseti kérelem felől.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperesek fellebbeztek, kérve annak megváltoztatását és a kérelmüknek megfelelő tartalmú újabb ideiglenes intézkedés meghozatalát. Fellebbezési álláspontjuk szerint az elnevezésektől függetlenül a labdarúgás jelenlegi bajnoki rendszere megegyezik a korábbi és az eredeti kereset alapját képező szerződésekben is szabályozott bajnoki rendszerrel, tartalmilag ugyanarról van szó, így az újabb ideiglenes intézkedés meghozatalának a feltételei is változatlanul fennállnak.

Az I. r. alperes az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte, mert álláspontja szerint a vagyoni értékű jogok tulajdonosai a sportszervezetek, így e jogok nem az I. r. felperest illetik meg.

A beavatkozók ugyancsak az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérték. Fellebbezési ellenkérelmük szerint az új bajnoki rendszer nem azonos a korábbi bajnoki rendszerrel, és „jogutódlás” megállapításáról sem lehet szó.

A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.

A felperesek által módosított kereset alapján, a Pp. 156. §-ának megfelelően, a korábbi ideiglenes intézkedés tartalmától függetlenül azt kellett vizsgálni, hogy az újabb kérelem vonatkozásában fennállnak-e újabb ideiglenes intézkedés meghozatalának a feltételei.

A Pp. 156. §-ának (1) bekezdése szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. Ebből következik, hogy a felperesek újabb kérelme alapján is a valószínűsítettség szintjén meg kell állapítani azt, hogy az alperesek a Professzionális Nemzeti Bajnokság mérkőzéseinek televíziós közvetítési joga engedélyezésével, illetve televíziós közvetítésével olyan jogsértést követnek el, amely a Pp. 156. §-ának (1) bekezdésében írt egyéb feltételek fennállása esetén lehetővé teszi a kérelem teljesítését.

A felperesek az ideiglenes intézkedés iránti korábbi igényüket és eredeti keresetüket is az igényük jogszerűségét valószínűsítő szerződésekre alapozták. Az újabb ideiglenes intézkedés meghozatala iránti igény azonban sem a felek újabb szerződései által, sem az 1996-ban kötött szerződésekből következően ilyen módon alátámasztva nincsen. Önmagában a felperesek által előadott tények, illetve a felpereseknek a fellebbezésükben is kifejtett jogi álláspontja alapján az alperesek által elkövetett jogsértés a valószínűsítettség szintjén nem állapítható meg. Az újabb bajnoki rendszernek a korábbi bajnoki rendszerrel való azonossága vagy különbözősége és a televíziós közvetítési jogoknak az újabb bajnoki rendszernél való érvényesülése ugyanis az ügy érdemére tartozó kérdés. Helyesen jutott ezért arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy mindezek a kérdések az ügy érdemére tartozó olyan vitás jogkérdések, amelyek elbírálására kizárólag az ügy érdemében hozott ítéletben van lehetőség.

A fentiekből tehát az következik, hogy az újabb ideiglenes intézkedés meghozatalának alapját képező jogsértés elkövetése a valószínűsítettség szintjén sem állapítható meg, így ezen feltétel hiányában újabb ideiglenes intézkedés elrendelésének sincs helye.

Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a Pp. 259. §-a révén alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. IV. 24.230/1998. sz.)

joghallgató

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.03.21. 10:25

BH 2000.9.406 Ideiglenes intézkedés meghozatalának nincs helye, ha az alapjául szolgáló tények nincsenek valószínűsítve (Pp. 156. §).
Hát ehhez BH. se kell, annyira egyértelmű.

www.kbs-ugyved.hu

Sándor389 #   2015.03.21. 08:20

oké, köszönöm!
BH 406/2000

Kelvin # e-mail 2015.03.20. 22:15

És mi a BH száma?

Egyszerűbb ha nem pártfogó ügyvéd kirendelését kéred, hanem csak engedélyezést. Engedélyezés esetén Te választasz, kirendelésnél pedig kirendelnek neked vkit, amivel nem biztos hogy jól jársz.

Sándor389 #   2015.03.20. 21:23

mindenütt lett nézve ez a BH, de nem található.
BH gyüjteményekben, meg minden olyan helyen, ezt most nem tudnám felsorolni, de aki megnézte, az ért ehhez.

Sándor389 #   2015.03.20. 21:21

persze, hogy megkaptam a költségmentességet.
oké köszönöm, egyébként ez a párfogó ügyvéd kirendelés már folyamatban van, csak az még idő, ez meg most merült fel, mint probléma, ezért fordultam ide informálódni.

néztem és más is nézte az előfizetéses cd-jogtárban, de ott sem fellelhető.

ezért gondoljuk, hogy nem létező BH-ról lehet szó, főként azért, mert nincs konkrétum idézve, csak a BH száma van megadva.

láttam már ítéleteket és ott idézőjelbe van rakva a BH-ból az a szöveg, ami konkrétan oda vonatkozik.

itt meg semmi...
ezért kérdezem, hogy a hivatkozás mellé a konkrét szöveg odaidézése is kellene, ugye?
jól gondolom én ezt?

és erre "nem létező" BH-ra való hivatkozásra helyt adott a bíróság az én kérelmem elutasításának...
azért ez már több a soknál, úgy gondolom.

Kelvin # e-mail 2015.03.20. 21:11

Ha megkaptad a munkavállalói költségkedvezményt, akkor ezzel a végzéssel menj el a megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálatához és kérj inkább pártfogó ügyvédet.

BH-t google-ba kerested? Milyen BH?

Sándor389 #   2015.03.20. 18:58

(a végzést akarom fellebbezni, nem ítéletet)

a kérdésemre is szeretnék választ kapni, köszönöm.

Sherlock # e-mail 2015.03.20. 18:15

Keresned kellene egy ügyvédet, mert ha tényleg emiatt akarsz fellebbezni, akkor sokkal kisebb esélyed van nyerni, mint gondolnád.

joghallgató

Sándor389 #   2015.03.20. 18:02

még lenne egy kérdésem:
az ellenfél megjelölt egy BH-t.a hivatkozott BH-ból nem hivatkozott konkrétan semmit. általánosságban "szövegelt"
a bíróság ezt elfogadta, ezért utasította el az én kérelmemet végzésben.
ezt akarom most fellebbezni.
a probléma azt, hogy ezt a BH-t nem lehet megtalálni sehol.
hogy lehet az, hogy ezt a bíróság elfogadta hivatkozási alapnak az elutasításhoz?

a BH-kra való hivatkozásnál nem kötelező a konkrét idézés?
több ítéletben is láttam, hogy a hivatkozott BH-k számán túl konkrétumokat is idéznek.

köszönöm szépen.