Munkaügyi per

Nem csaltam, fertőző beteg voltam. Nem önszántamból mentem be dolgozni, hanem azért mert köteleztek rá, és attól tartottam, hogy munkanélkülivé válhatok (ami másfél hónappal később be is következett).
Viszont a fizetésem akkor lényegesen kevesebb volt.

Ezért szeretném tudni, hogy kérhetek-e ezért valamilyen kártérítést a munkaügyi per során?

Ezt inkább ne feszegesd. Ha úgy voltál táppénzen, hogy valójában nem voltál munkaképtelen, akkor te is hunyó vagy.

Tisztelt hozzáértők!

Munkaügyi per során, volt munkáltatómtól követelhetek-e valamiféle kártérítést amiért többször köteleztek betegszabadság, táppénz alatt munkavégzésre?
Van-e erre az esetre valamilyen BH?

Előre is köszönöm!

Kedves hozzáértők!
Segítséget szeretnék kérni munka ügyben.
Boltvezetőként dolgoztam,jól ment a munka a forgalom tűrhető volt,eljött a leltározás ideje.Felleltároztuk a készletet,az eredmény elkeserítően magas hiány.Nem most kezdtem a szakmát, jó pár éve dolgozom már,de ilyen még nem történt,mindig el tudtunk számolni.Határozat még nem született,60 nap alatt kell meglennie.
Ha ezt nem írom alá,akkor a munkáltató Döntőbíróság elé viheti az ügyet,milyen esélyem van arra,hogy jól jöjjek ki ebből az egészből?
A munkámat legjobb tudásom szerint végeztem,gondatlanságot nem tudnak rám bizonyítani.
A munkáltatónak viszont van 1-2 mulasztása, pl kevés személyzet,nem megfelelő biztonsági feltétel.
Mielőbbi válaszokat kérnék,aki tud segíteni,kérem tegye meg.
Előre is köszönöm!

Rózsa

Annyival egészíteném még ki, hogy az APEH a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár és a nyugdíjigazgatóság ellenőrei jogosultak egy munkaviszonyt -ha az ténylegesen nem jött létre törölni-, de ha létrejött azt utólagosan határozattal elismerni.

Pl. Ha a hatósági eljárás során minden kétséget kizáróan bebizonyosodik az, hogy a dolgozó ténylegesen munkát végzett egy adott időszakban egy adott munkáltatónál, akkor a munkaviszony fennállását, tartamát a REP, vagy az APEH elismerheti.

A vizsgálat indulhat hivatalból, vagy az ügyfél kérelmére. (Hivatalból, ha a hatóság pl. szignalizáció útján tudomást szerez róla...)

1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

Ellenőrzés

54. § (1) Az igazgatási szervek - jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára

1. a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,
2. a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult.

A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

56. § (1) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben, a Tny. és az Eb. tv.-ben, valamint az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a

1. járulékok (tagdíj) megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel,
2. járulék (tagdíj) kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban,
3. Tny., az Eb. tv. és az Mpt. szerinti megtérítési és visszafizetési kötelezettség, mulasztási bírság, késedelmi kamat, korengedményes nyugdíjtartozás megfizetésére, behajtására, végrehajtására, a behajthatatlan tartozás törlésére, a végrehajtáshoz való jog elévülésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére.

(2) Az adóhatósági eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési könnyítés és mérséklés (elengedés) nem engedélyezhető a foglalkoztató által levont tagdíjra és az egyéni vállalkozót terhelő tagdíjtartozásra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi és önellenőrzési pótlékra.
*

Üdv. :)

Különbséget kell tenni a két tényállás között, azaz hogy eleve úgy vállaltad el a munkát, hogy tudtad nem fog bejelenteni és feketén fogsz dolgozni, ebben az esetben a te felelősséged is fennáll, illetve ha megköttetett a munkaszerződés, de a foglalkoztató tudatosan (szándékosan) nem jelentett be, illetve nem vonta le és utalta át, vagy levonta, de nem utalta át a járulékokat az állami adóhatósághoz.

Ez utóbbi esetben elsődlegesen az APEH, de az OMMF is rendelkezik hatáskörrel.

Amennyiben a bejelentésedet követően végzett átfogó, vagy cél ellenőrzés alapján (járuléktartozás, adócsalás összege, időtartama, az ügyet érintő munkavállalók száma stb.)az APEH úgy ítéli meg, hogy fennáll a bűncselekmény alapos gyanúja, úgy büntetőfeljelentést is tehet, különben, vagy azzal párhuzamosan pedig az Art. és a Tbj. alapján szankcionál.

Köszönöm a gyors választ!
Ezek szerint a célszerű megoldás az lenne, ha meg tudnánk egyezni - sajnos a volt főnökömet ismerve teljesen kizárt.
Kész szerencse, hogy éppen egy fejvadász/tanácsadó cégről van szó :)
Köszönöm még egyszer!

A "bejelentési kötelezettség elmulasztása" bármi legyen is az, nem a munkaügyi bíróság hatásköre. A munkaügyi felügyeleté, esetleg a rendőrségé.
De jól érzed: te is gyanúsítottja lennél az eljárásnak, veled szemben is fennáll az adócsalás gyanúja.
Ami pedig a munkajogi részt illeti: a fekete foglalkoztatás is munkaviszony, vonatkozik rá a Munka törvénykönyve. Vagyis - brámilyen furcsa is ez számodra - ez esetben valóban te voltál az, aki jogellenesen szüntetted meg a munkaviszonyt - a munkáltató akár a felmondási időnek megfelelő átlagkeresetedet is megalapozottan követelhetné tőled. A három heti bér ehhez képest egész méltányos.

Kedves Hozzáértők!
A segítségeteket szeretném kérni a következő "történethez".
Másfél éven keresztül dolgoztam "feketén" nappali tagozatos egyetemistaként (napi hat órában) egy kis kft-nél asszisztensként. A főnököm egyszerűen közölte, hogy nem jelent be, de szerencsére nemrég felmondtam, mert találtam egy olyan munkahelyet, ahol végre szabályosan foglalkoztatnak. A volt cégnél nem hajlandóak kifizetni az utolsó három hetet amit ledolgoztam - szerintük nem volt korrekt, hogy egyik napról a másikra jöttem el, és nem töltöttem le az egy hónapos "felmondási időt".
Ez természetesen nevetséges, így gondoltam beperelem őket a Munkaügyi Bíróságon (bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt) - ilyen esetben az egyes hatóságok (pl. APEH) velem kapcsolatban is vizsgálatot indítanak...? Mire számíthatok egyáltalán... érdemes "küzdenem"?
Előre is köszönöm,
Bea

Azt nem nagyon hiszem, hogy egy rokkantsági nyugdíjas munkaviszonyát helyre lehet állítani, hiszen az egészségi állapota miatt nyilván nem alkalmas a munkavégzésre.
Amit kérni lehet, az annak megállapítása, hogy a felek között munkajogviszony állt fenn, és ezt a munkáltató jogellenesen szüntette meg; továbbá, hogy a bíróság alkalmazza a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit.
Megjegyzem, ezzel a keresettel felesleges volt hónapokat várni, a bíróság úgy sinncs kötve a munkaügyi felügyelet határozatához. De ezt is mondtam már két hónappal ezelőtt is.

A határozat az hamar ment, csak a cég megkeresése volt hosszadalmas, soha nem vették át a küldeményeket.De most már határozatok birtokában szeretnénk továbblépni.
Ezért kérdeztem, hogy a munkaviszony helyreállitása és az elmaradt munkabéreket érdemes a Munkagyi Biróságra vinni?Ezért mindenkinek ajánlom, hogy a feketén foglalkoztattak jelentsék fel munkaadójukat a Felügyelőségnél.Férjemet is most százalékolták le és nem kap egy fillér rokkantnyugdijat, mert ilyen munkáltatókkal volt tele, ahol nem jelentették be. Okuljon ebből mindenki!

Mivel a munkám során több jogtalanságot is elkövettek velem szemben (pl: ünnepnapokon túlóráztatás fizetés nélkül) ezért szeretnék valamiféle kártérítést kapni.

Akkor ezek szerint, két pert kell kezdeményeznem volt munkáltatóm ellen?

Nem fogják kivenni, mert azt maga a működtető teszi oda. Valamiből neki is élni kell.

Egyébként keress meg egy ügyvédet. A tudomány mai állása szerint ugyan bárki képes helyi érzéstelenítéssel kivenni a saját vakbelét, de mégsem javallott.

KEdves Fórum,

nem tudom h önhibámon kívül, vagy alapból ilyen, de a hozzászólásomban ott szerepel egy banner, amit én nem akartam betenni, vagy nemtudom hogy került oda. Nem reklámozni akartam. Kérem távolítsák el

A kellemetlenségért elnézést kérek, remélem ez nem jár kizárással,

Köszönöm szépen.

Tisztelt Jogi Fórum!

Nemsokára megkezdődik a kereset beadása a munkáltatóm ellen, mivel még június előtt jeleztem, hogy júni. 1-től GYES mellett vissza akarok menni, rendezze a soraimat. ERre kaptam írásban is szóban is egy papírt, hogy nem alkalmaz, keressek fekete munkát, ill maradjak otthon, mert az lenne a legjobb nekem. Holott kell a pénz, ezt nem tehetem meg. Ráadásul a fizetett szabikat se adta ki, aztr mondta, nem fog fizetni, felejtsem el, mert neki nagyon sokat kéne hivatalosan fizetni. Minden indokot leírt a papíron, hogy nem lenne fer, h nemek gyesem lenne, meg munkabérem, ezért se vesz vissza, meg még volt pár szépség, hogy időközbe létrehozott egy céget, átvitt oda mindenkit, a mostanitól meg kirúgott mindenkit. De nem értem, hogy hogyan, holott uaz a pecsét, címer, minden, azok az alkalmazottak vannak, akik velem is voltak, ráadásul akit felvett helyettem, ő végzi a munkám még most is. (sejtésem, őt jobban bírhatták, engem kevésbé, mindegy erre bevettem a lesz@rom tablettát:-)

Felmerült egy két kérdésem, mivel még van pár elintézni valóm a kereset beadása előtt(ha tudnak segíteni, baj - e ha 06.01.től mentem volna vissza, és már 08.hó van, és max hó végén tudnám a keresetet beadni; lenne e nekem ebből hátrányom? VAgy már el se vállalja a munkaügyi bíróság, vagy bele lehet ebbe a határidőbe kötni, hogy csósztam egy két hónapot, mióta megkaptam a papírt, h nem vesz vissza?)Másfél évem van még hátra, hogy fiam 3 éves legyen.Direkt lemondtam a GYEDET, fél év volt még belőle, hogy tudjak pénzt keresni úgy, h munkáltatómnak még jeleztem is GYES melletti munkavégzésem.

AMennyiben a keresetet kézhez kapja a munkáltatóm, és netán bazíroz arra, hogy úgyis felmondok, ha azt mondja még a per előtt, na menjek vissza, köteles vagyok én igent mondani? (nem az én felmondásomra értem, hanem arra, h kiadott egy papírt, h ő semmiképp nem tud munkát biztosítani, ha már nem lesz gyesem, visszavesz, de csak 1 hónapra.)VAgy ha nemet mondok ,az egyenlő a felmondással? VAgy megvárhatom a mügyi bíróság ítéletét? Mert azóta se fizet semmit, pedig már június óta közel 300e ft-ot kéne kapnom. Ezért se adtam még be a keresetet, mert vártam, hátha utal. De nem.

Ha a bíróság kötelezi, h vegyen vissza(a főnökök többsége nem szívesen fizetne állásbért, ezért lehet kirúgná akit helyettem vett fel...)mivel célom az volt, h normális körülmények közt dolgozhassak a mhelyemen, ezért nyílván megromlana a mviszony, már ígyis - összeférhetetlenség lépne fel, sajnos nem a viselkedésem miatt, hanem inkább, mert felnyomom a főnököt, nem várnának tárt karokkal, sőt pokolláő tennék az életemet. Így is tiszta ideg vagyok miattuk, stresszelek, ingerlékeny vagyok, és ehhez társul még a szociális fóbiám, kisebbségérzetem. Másfél év alatt a négy fal között nem épp csodás egy anyukának, ismerőseim nem nagyon vannak, max máshol, alig mozdulok ki, bolt, séta a gyerekkel, meg hasonlók. A lakhelyemen még kimozdulási esélyeim sincsenek, nem sok minden van itt. Autónk sincs. Szóval teljesen elzárkózott lettem, és hiába próbálok kitürni, munkám sokat lendített volna rajtam. Most meg ha vissza venne kényszerből, nem tudnék beilleszkedni a feljelentés miatt, meg a szorongásom meglátszana a teljesítményemen is. NEm én akartam, nekem pénz kell, és azt a luxust, hogy felmondjak, nem engedhetem meg.

Főiskolai végzettségem van, de hogy nem alkalmaz, nem kevés pénztől esek el. A lakóhelyemen meg nincs semmi állásajánlat, nincs választék nők számára, ha van nagyon kevés, de inkább ffi munkák vannak. Lakóhelyhez közeli városok meg faluk, szóval ott sincs lehetőségem. Ha meg máshova elköltöznénk, emiatt, az nagy költségbe kerülne, férjemnek meg fel kéne mondania.
Ezekmiatt kénytelen vagyok tanulni, hogy máshol el tudjak elhelyezkedni(ja megjegyezném, a főnök az indoklásba bele írta, nem tartaná fernek a mai válságban, h kitegye a másiknak a szűrét, viszont a levél alján nekem sok sikert kíván a munkakereséshez...) most is, mivel nem vett vissza, ráadásul saját költségen tanulok. Ezt nem számoltuk bele gyerek mellett. NEm kis pénz.

A szorongás,a megromlott munkakapcsolat, az összeférhetetlenség miatt a munkaügyi bíróság kötelezheti -e a munkáltatót arra, hogy a GYES lejártáig - állásbért fizessen ,vagy táppénzre küldjön? (természetesen tuti a körülmények miatt nem maradnék ott, azt meg nem bírnám idegileg, h kikészítenének, és arra hajtanának, h én mondjak fel, ez baromi könnyű lenne nekik.)
VAgy esetleg jobb lesz beszereznem egy pszichológiai szakvéleményt, melyet tud majd az ügyvédem lobogtatni? ?(a munkáltatóm azt is mondta, h nem tud alkalmazni, nincs szükség a munkára, megszűnt, átalakult a munkakör..még jó h akit felvett helyettem, azt csinálja mint én...)Ha egyszer azt mondja, nem akar alkalmazni bármi indokból, akkor ne szórakozzon már.

(volt egy két hiba, amit munkám során elkövettem, de az max olyan ,h nem tudtam rábeszélni az embereket, h vegyék igénybe a cég szolgáltatásait - de hát istenem, ez olyan dolog, ha valaki akarja, oké, vagy azért nem, mert drága, ha nem, hát nem. A kommunikációmmal nem volt gond.ill volt még egy kettő kisebb dolog, pl ha nem volt munkám, neteztem - és a szerződésembe nem volt kikötve, h nem lehet.ezért rám szóltak.)de semmiről nem történt semmi írásbeli, így ügyvédem azt mondta elévült az ilyenek, ugrálhat bárhogyan.

Kérem, adjanak tanácsot, segítséget.

Köszönettel:

Serteperte

Mivel a munkám során több jogtalanságot is elkövettek velem szemben (pl: ünnepnapokon túlóráztatás fizetés nélkül) ezért szeretnék valamiféle kártérítést kapni.

Akkor ezek szerint, két pert kell kezdeményeznem volt munkáltatóm ellen?

szerintem nem munkaügyi, hanem polgári per, hiszen pont te mondtad, hogy a munkaviszonyodon kívül, munkaidőn túl végeztél ilyen munkát.

Senki nem tudja kérdésemet megválaszolni?

A PLC-kben futó programok szerzői jogok védik, ezt biztosan tudom.
A kérdés, hogy mivel korábbi munkáltatómnál végeztem ezeket, munkaügyi perben érvényesíthetem-e követelésem?

Todo, ez nekem nem tűnik szerzői vagy ipari jogi védelem alá tartozó dolognak. Márpedig ha nem az, akkor nincs mit keresni; egyszerűen az történt, hogy megállapodtál a munkáltatóval, hogy az eredetileg a munkakörödbe nem tartozó feladatokat is végzel, külön díjazás nélkül. Ha tetszik: közös megegyezéssel, írásba foglalás nélkül módosítottátok a munkakört.

Egy példával talán könnyebb lesz: ha megkér a főnököm, hogy reggelente főzzem már meg a kávét, mert én érkezem be mindig elsőnek, és én ezt megteszem, akkor utólag, a munkaviszony megszűnésekor nem formálhatok igényt arra, hogy két évi kávéfőzés ellenértékét fizesse ki nekem.

Stack, elnézést kérek, azt hittem, kiderült a véleményem a hozzászólásból: nem hiszem, hogy emiatt a felmondást jogellenesnek minősítenék, ha egyéb okból nem az. A hiányzó napokra járó bért lehetne eredményesen perelni. De ha úgy indítasz pert, hogy előtte nem hívod fel a munkáltatót a hiba kijavítására, a hiányzó összeg kifizetésére, akkor nagyon könnyen beleszaladhatsz az ok nélküli pereskedés jogkövetkezményeibe.

Fizikai alkalmazottként, munkakörömhöz nem tartozó PLC-s (PLC=programozható logikai vezérlők) vezérlőszekrények tervezését, PLC-k programozását végeztem. Ezen munkák elvégzésért soha semilyen plusz anyagi juttatást nem kaptam. Mindenféle ígéretet kaptam, hogy "nem felejtjük el", "nyugdíjas" állásom van, de sajnos felmondtak, így a sok ígéretből nem lett semmi.

pontosan miről lenne szó?

Tisztelt Szakértő fórumozók!

Meg szeretném tudni, hogy munkaügyi perben érvényesíthetem-e a munka körömhöz nem tartozó fejlesztéseim utáni anyagi igényemet?

A válaszokat előre is köszönöm!

A felmondást már az első napon lehet közölni. A felmondási idő az, ami csak a védettség lejárta után kezdődik.

Egy egyszerű számolási hibából nem kellene munkügyi pert kreálni, akármilyen sértett vagy is.