Munkaügyi per


Pici78 # 2014.10.01. 15:04

Nem értem ezt az egészet. Felmondanak, de az írásbeliséget mellőzik. Elvileg fizetik a tb-t meg nem tudom, még mit. Vagy a NAV-nak is azt mondják, hogy nem fizetnek, mert szóban már felmondtak? Én miből írjak adóbevallást? Papírok nélkül? Lehet egyszerre több munkaviszonyom?

ObudaFan # 2014.10.01. 17:54

A kilépési papírokat ki kell, hogy adják természetesen, ha erre gondolsz.

érdeklődöm2012. # 2014.10.16. 11:58

Tisztelettel kérdezem hogy a felszámolás alá került Bt, nek egy munkabér kifizetését kamataival nekem mint a Bt. akkori beltagjának kelet megfizetnem céges késedelmi kamatokkal, amiért jelentősen több kamatot kelet ezáltal fizetnem. Szerintem a végrehajtó nem jól számolta a késedelmi kamatokat mert én magánszemély vagyok és még ha munkabér fizetésére is kötelezett a bíróság de énrám nem a céges késedelmi kamat fizetése vonatkozna. Kérem megtisztelő válaszukat ha jogszabályt is tudnának ez ügyben megjelentetni válaszukban nagyon megköszönném. Köszönettel:

huntah # 2014.10.16. 13:38

A céget vonták eljárás alá. Ha a cég fizetésképtelen, akkor a tartozásaiért az ügyvezető/beltag a saját vagyonával felel.
Aki a cégét felszámolásba engedi, ezzel számolnia kell.

ObudaFan # 2014.10.16. 14:02

Mármint a beltag felel.
Mivel ez a cég tartozása, ezért éppen lehetne a gazdálkodó szervezetek közötti kamattal számolni, de ha munkabérről van szó, akkor azért aligha, mert a munkavállaló vélhetően nem gazdálkodó szervezet.

érdeklődöm2012. # 2014.10.16. 14:46

Köszönöm szépen a válaszokat. Panaszomra a végrehajtó azt válaszolta hogy a Bt. az cégnek mínősül, és ez elleni munkabér megfizetését a Bt. beltagjának kelet megfizetni kamataival, és ez ettől még a Bt. vagyis a gazdálkodó cég kártérítésének a megfizetéséről van szó, és ezért törvényes a cégre vonatkozó késedelmi kamatszámítás. De a Bt. megszűnt felszámolás miatt. Igaz hogy én a Bt beltagja voltam akkor, de ma már munkaviszonyban dolgozom ezért szerintem a magánszemélyekre vonatkozó késedelmi kamatszámítás a törvényes.A végrehajtó csak azt hajtogatta hogy a Bt, okozta munkabér kifizetéséről van a szó, mivel a Bt. megszűnt a Bt. beltagjának a teljes kártérítést meg kell fizetni a károsult részére mintha azt a Bt. vagyis a cég teljesítette volna. Ez ügyben nincsen jogszabály? A végrehajtó mi alapján dönti azt el hogy magánszemély vagy céges késedelmi kamatfizetést állapít meg? Köszönöm még a válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.10.16. 18:40

Adj be végrehajtási kifogást.

ObudaFan # 2014.10.16. 20:47

Igaz hogy én a Bt beltagja voltam akkor, de ma már munkaviszonyban dolgozom ezért szerintem a magánszemélyekre vonatkozó késedelmi kamatszámítás a törvényes.

Ahogy írtam, ebben a részében tévedsz. Ha a jogosult egy cég lenne, akkor teljesen jogos lenne a gazdálkodó szervezetek közötti kamatmérték. Azért nem jogos, mert a jogosult nem gazdálkodó szervezet.

érdeklődöm2012. # 2014.10.17. 07:48

Köszönöm a válaszokat:

Sándor Ignácz # 2014.10.27. 16:18

Egy Bt. ellen munkaügyi pert indított egyik dolgozónk, kártérítés iránt, de három éven túl kezdeményezte a pert, igaz hogy felszólításai nem nevezhetőek felszólításnak, a bíróság megállapította hogy a felszólítás tartalmából az a követelésre vonatkozik, amit nem tudok értelmezni. Az ügyben az Ítélőtábla megállapította azt hogy azok az írásos kifejezések azok pedig megvalósították a becsületsértést ami bűncselekménynek is minősül a munkáltató bűncselekménnyel okozott kártérítési felelősségének elévülési ideje öt év Mt. 11. § ra hivatkozás. Kérdezem ezek mit takarnak? A becsületsértéssel bűncselekményt is megvalósítottam volna? Hiszen büntetőeljárás ez ügyben nem történt, még csak rendőrségi feljelentés sem. A bíróságokra nem vonatkozik az az előírás hogy munkaügyi perben az elévülés három év? Hogyan keveredik ebbe bele a bűncselekmény és milyen jogon állapította meg az Ítélőtábla az öt év elévülési időt? Valószínű a korrupció az Ítélőtábla részéről? Köszönöm a választ ha lehetséges egy kicsit részletesebben példákkali választ várnék.Tisztelettel: Gábriel Henrich

Kovács_Béla_Sándor # 2014.10.27. 16:40

Ha már másodfokú ítélet is van, akkor hiába kérdezgetsz itt bennünket, hiszen semmit nem tudunk az ügyről. Olvasgasd inkább az ítéleteket. Azokban elvileg minden benne van.
Esetleg megmutathatod őket egy ügyvédnek, ha még belül vagy a felülvizsgálati határidőn.

Sándor Ignácz # 2014.10.27. 20:18

Köszönöm szépen kedves válaszát. Azért az a furcsa a dologban hogy más a büntetőügy és más a polgári ügy. Az hogy az Ítélőtábla megállapította azt hogy a becsületsértést ami a személyiségi jog sérelmét is jelenti azt még elfogadom, de hogy egy polgári bíróság abban is döntsön hogy a becsületsértéssel a munkáltató általi károkozását bűncselekmény elkövetésével valósítottam meg ezt már vitatom, főleg hogy ebből adódóan öt év az elévülési idő. Ügyvéd átnézte az ügyet aki annyit mondott teljesen jogszerűek a megállapításai a bíróságnak. Egy becsületsértés mégha az szabálysértés elkövetéseként dominál akkor is bűncselekménnyel okozott kártérítésről van szó ennek az elévülési ideje öt év. Ahhoz nem kell nyomozási vizsgálatok, vádirat stb hogy ez bűncselekmény e vagy sem. Ezt egy polgári bíró is főleg az Ítélőtáblán 3 bíróból álló tanácsa eltudja dönteni azt hogy ez bűncselekménynek minősül e. Szerintem ez nem törvényes. Mit javasolnak ez ügyemre? Nem felülvizsgálati kérelem kell az ügyben azt mondta ez az ügyvéd mert az Ítélőtábla részítéletében határozott és visszaadta az ügyet az első fokú bíróságnak. Várom javaslataikat nagy nagy érdeklődéssel:

ObudaFan # 2014.10.28. 05:56

Mivel jogkérdésben szeretnéd támadni az ítéletet, csak a felülvizsgálat a lehetséges jogorvoslati mód, amire a kézbesítéstől 60 napon belül van lehetőség és kötelező a jogi képviselet. A részítélet ellen is lehet élni felülvizsgálattal, míg a per további része ezek szeint megy tovább első fokon.

jogasz-jogasz # 2014.10.28. 10:52

Tisztelt Sándor Ignácz Úr! Az Ön által ismertetett ügyében törvényes ítéletek születtek:
A munkaviszonyból származó igény elévülése
Mt. 11. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
A jogalkotó döntésével a becsületsértés személyiségi jog sérelem ami egyben bűncselekménynek minősül.

pepper # 2014.12.03. 16:34

Tisztelt Ügyvédek, Jogászok,

Egy munkaügy per felperese vagyok, mint munkavállaló. A per közel 1,5 éve húzódik. Most merült fel először, hogy esetleg peren kívül megállapodjunk.
Olyanban kérek segítséget, hogy ilyen esetben mire szükséges nekem odafigyelni? Milyen költségek merülhetnek fel közös megegyezés estén? Bírósági illeték, ügyvédi költség, szakértői díj, stb.? Közös megegyezés esetén az illeték szintén 6%? Ha igen, akkor ilyen esetben mi a pertárgyérték? Egyelőre nem találtam erre vonatkozó egyértelmű szabályzatot.

Köszönöm válaszukat!

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.04. 10:51

Költségmentes vagy, az ellenérdekelt fél ügyvédi költségének megfizetésére pedig nehogy egyezséget köss már. (Item, a munkáltató sem igen fogja kifizetni a te ügyvédedet egyezséggel.)

pepper # 2014.12.05. 15:59

Kedves Béla,

Köszönöm a válaszát! Ez akkor azt jelenti, hogy alapesetben nekem kizárólag a saját ügyvédem költségét kell fizetnem, és az illetéket, valamint a szakértői díjat az alperes fizeti?

ObudaFan # 2014.12.09. 05:58

Egyezségben bármiben meg lehet állapodni, de nyilván abból érdemes kiindulni, hogy mit dönthetne a bíróság. Ha kaptál munkavállalói költségkedvezményt, akkor még pervesztesség esetén sem kell illetéket fizetned. Pervesztesség esetén ugyanakkor a másik fél jogi képviselőjének a díját is részben megtérítteti veled a bíróság.
Ugyanakkor azt a kérdésedből lehetetlen látni, hogy hogy is állsz ebben a perben.
A pertárgyérték is attól függ, hogy mi a per tárgya. Ha munkabér-követelés, akkor általában az egyévi munkabér összege, ha nem, akkor valószínűleg a követelt összeg maga.
Arra általános tanácsot nem igazán lehet adni, az eset ismerete nélkül, hogy mire figyelj egyezségkötéskor, nem ártana ügyvédhez fordulnod.

pepper # 2014.12.10. 20:15

Köszönöm a tájékoztatást és a tanácsot!

Tibi5 # 2014.12.11. 16:55

Tisztelt Ügyvéd Úr.
Korkedvezményes nyugdíjra adtam be keresetet ügyvéd nélkül.
Második tárgyalásomnál felszólítottak hogy kérjem ügyem egyesítését hasonló ügyben másik munkatársaimmal akik ügyvédet fogadtak.Szeretnék a pertől el állni mert több százezer forint költséget nekem ez az ügy nem ér meg.
Részben kevésbé látom az ügy esélyét hogy megnyerem illetve már csak 1-2 évet nyerhetek vele.
Kérem írják meg hogy tudok a pertől elállni.
Valamint kb.ez milyen költséggel jár.

Köszönettel:
Tibi5

Zenaida # 2014.12.12. 15:43

Tisztelt Ügyvédek!

Csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos a kérdésem.

Határozott idejű munkaszerződésem van és a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésről szóló írásbeli tájékoztatásában kijelenti, hogy "a munkáltató a munkaviszonyt a létszámcsökkentés során (Mt. 79 1 b szerinti) írásbeli, azonnali hatályú felmondással meg fogja szüntetni".

A kérdésem az lenne, hogy ezek után a munkáltató dönthet-e úgy, hogy mégsem szűnteti meg a munkaviszonyt illetve ebben az esetben nem a (munkáltató által aláírt, lepecsételt) tájékoztató az irányadó - tehát meg KELL szüntetnie?

Köszönöm.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.12.13. 17:10

Megszüntetheti, de a határozott idő lejártáig ki kell adnia a fizetést.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.12.13. 17:12

Tibi5

Meg kell írni a bíróságnak, hogy a keresetemtől elállok, és az alperes költségeit meg kell fizetni. Kell az alperes hozzájárulása is, de gondolom hozzájárul.

zso53 # 2015.01.29. 12:52

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azt szeretném megérdeklődni, hogy ha az egészségügyi felülvizsgálaton nem a számomra elfogadható százalékot állapították meg és a felebezésem után már csak a munkaügyi bírósághoz fordulhatok,akkor azt hogyan milyen nyomtatványon tehetem meg? Valamint fordulhatok-e feljelentéssel ügyvéd nélkül is.Ha feljelentést teszek akkor mennyi illetéket kell megfizetni?

ObudaFan # 2015.01.29. 14:17

Nincs rá formanyomtatvány, keresetlevelet kell benyújtani. Nem kötelező az ügyvédi képviselet. Az illetéket nem kell előre leróni, csak pervesztesség esetén.