táppénz


Dödölle1 # 2010.02.12. 06:47

Az ORSZI-hoz lehet fordulni, tőlük lehet kérni a keresőképtelen állományba tartás indokoltságának a megállapítását.

Bővebb tájékoztatásért a háziorvoshoz/kezelőorvoshoz, a REP Egészségügyi Osztályának a vezetőjéhez, vagy az ORSZI-hoz fordulhatsz.

Üdv. :)

Picimano # 2010.02.11. 18:45

Vajon mit tehetek, ha november 19 én balesetben daradosra tört a csuklóm. A háziorvosom közölte, hogy "lejárt" a 3 hónapos táppénz keretem (mert állítólag meg van szabva, hogy törésre 3 hónap és ennyi), ezért ezzel a töréssel már nem tud tovább táppénzen tartani, ebben az a "vicces" hogy még mindíg nem tudom mozgatni a csuklómat, minden nap egyéni gyógytornára kell járnom és hiába van a kezemben a szakorvosi vélemény, hogy nem tudom ellátni a munkámat és további táppénz javasolt és láthatóan semennyire nem mozog még a csuklom, ez senkit nem érdekel...se a háziorvost...sem a sebészetet se senki olyat aki táppénzen tudna tartani.
viszont ha nem járok gyógytornára, akkor nem fog mozogni a kezem, de ha dolgozok nem tudok tornára járni...szóval ördögi kőr és mindenki máshoz küld most már a szabadságomból járok a balesetibe...
Mit tegyek??? Kihez forduljak még???
Köszönöm

semmi # 2009.09.19. 13:38

SÜRGŐS SEGÍTSÉGET SZERETNÉK KÉRNI!!
2008.december 2-án elestem a munkahelyemen 1 hétig táppénzen voltam a vállam nagyon megütöttem.Majd munkába álltam,de a vállam továbbra is fájt.Többször kaptam az ízületbe injekciót,majd UH és MR vizsgálat történt,s ez alapján 2009.március 9-én megoperálták.Már­cius 8-tól április 25-ig táppénzen voltam újból.A munkahelyem a decemberi táppénzt kifizette üzemi balesetként (100%),de a márciusit már nem s még válaszra sem „méltatott“,hogy miért.Szerintem itt jogfolytonosságról van szó. Nem vizsgáltak ki semmit, a tanukat nem kérdezték meg. Az orvos aki operált egyértelműen az esés következményének tartja! A munkavédelmi képviselőnek szóltam mikor kiderült, hogy operálni kell, azt mondta nem lesz semmi baj,majd küldjem le az orvosi papírokat hozzá.Már a táppénz idején április 15-én szólt, hogy írjak az Igazgatónak, hogy járuljon hozzá, hogy fizessék ki a 100 %-os táppénzt.Ez a levél április 16-án lett elküldve, azóta nincs válasz!
Július 2-én a főigazgatóval történt személyesen egy beszélgetés, ahol ő közölte, hogy hajlandó kifizetni az elmaradt pénzt, de írjam alá, hogy nem tartok igényt a vállammal kapcsolatban ezután semmire pl.járadékra.Mon­dtam, hogy ezt nem írhatom alá, mert újbóli MR-re kell mennem s a vállam nincs rendbe.Ő azt mondta ez nem a balesetből ered, régebbi dolog már a koromnál fogva (49 éves vagyok).
Ez nem igaz!
Kórházban dolgozok, beszélt egy másik megyéből való orvossal aki az MR leírás alapján (velem nem beszélt, nem látott, nem vizsgált meg!)Budapestre akar küldeni egy arthroscópos kis műtétre!Ezt itt a kezelőorvosom is már felvetette, mint lehetőség.Kérdésem ehhez van joga egy főigazgatónak?Ki küldhet el másik orvoshoz egy szakvélemény miatt,ahol tisztázható lenne?Jelenleg nem ismeri el a munkahelyi baleset következményének, de én megkaptam a határozatot az üzemi balesetről melyben üzemi balesetnek ismerik el.
December 2-án volt a baleset.A műtét március 9-én.
A határozatot március 23.dátummal van ellátva, ekkor már megoperáltak s tudták, hogy mi a helyzet.Meddig csinálhatja ezt egy munkáltató?Nem elég egy határozat amiben elismerik az üzemi baleset tényét?
Őket nem ellenőrzik, hogy „1“-es kóddal ellátott táppénzest papírt nem úgy számfejtenek.

Július 20 óta táppénzen vagyok a vállammal újból, nem terhelhetem.Ka­posváron egy vállspecialista is írt véleményt,nála augusztus 11-én jártam.
Egyértelműen a balesethez köti.Szeptember 21-én „nagy“ műtét lesz,egy rekonstrukciós műtét.

Írtam a REP felé s a Munkavédelmi Felügyelőségnek s mindkettő határozata, hogy jár a 100% táppénz.
Ma kaptam a főigazgatótól a munkáltatómtól egy levelet, hogy nyilatkozzak, hogy vállalom-e egy nem régiós orvosszakértői vizsgálatot, hogy a sérülés összefüggésben áll-e, s egy közösen megbízott orvosszakértői vizsgálatnak alávetem-e magam.
Van erre jogszabály, ha már van három vélemény s egy határozat a REP-től.
Nem tudom, hogy ezek után, hogy határozat van már a REP-től a Munkavédelemtől joga van-e ehhez az eljáráshoz.Azt írtam a főigazgatónak hogy jelenleg nem tudok érdemben válaszolni, mert hétfőn 21-én operálnak s két héten belül nyilatkozok állapotomtól függően.
Három vélemény van már, az első a kezelőorvos, a második a vállspecialista Kaposváron s a REP orvosszakmai csoportja is azt írta, hogy összefügg.
Kérem aki tud segítsen tájékoztatással.

Köszönettel

semmi # 2009.09.18. 10:53

SÜRGŐS SEGÍTSÉGET SZERETNÉK KÉRNI!!
2008.december 2-án elestem a munkahelyemen 1 hétig táppénzen voltam a vállam nagyon megütöttem.Majd munkába álltam,de a vállam továbbra is fájt.Többször kaptam az ízületbe injekciót,majd UH és MR vizsgálat történt,s ez alapján 2009.március 9-én megoperálták.Már­cius 8-tól április 25-ig táppénzen voltam újból.A munkahelyem a decemberi táppénzt kifizette üzemi balesetként (100%),de a márciusit már nem s még válaszra sem „méltatott“,hogy miért.Szerintem itt jogfolytonosságról van szó. Nem vizsgáltak ki semmit, a tanukat nem kérdezték meg. Az orvos aki operált egyértelműen az esés következményének tartja! A munkavédelmi képviselőnek szóltam mikor kiderült, hogy operálni kell, azt mondta nem lesz semmi baj,majd küldjem le az orvosi papírokat hozzá.Már a táppénz idején április 15-én szólt, hogy írjak az Igazgatónak, hogy járuljon hozzá, hogy fizessék ki a 100 %-os táppénzt.Ez a levél április 16-án lett elküldve, azóta nincs válasz!
Július 2-én a főigazgatóval történt személyesen egy beszélgetés, ahol ő közölte, hogy hajlandó kifizetni az elmaradt pénzt, de írjam alá, hogy nem tartok igényt a vállammal kapcsolatban ezután semmire pl.járadékra.Mon­dtam, hogy ezt nem írhatom alá, mert újbóli MR-re kell mennem s a vállam nincs rendbe.Ő azt mondta ez nem a balesetből ered, régebbi dolog már a koromnál fogva (49 éves vagyok).
Ez nem igaz!
Kórházban dolgozok, beszélt egy másik megyéből való orvossal aki az MR leírás alapján (velem nem beszélt, nem látott, nem vizsgált meg!)Budapestre akar küldeni egy arthroscópos kis műtétre!Ezt itt a kezelőorvosom is már felvetette, mint lehetőség.Kérdésem ehhez van joga egy főigazgatónak?Ki küldhet el másik orvoshoz egy szakvélemény miatt,ahol tisztázható lenne?Jelenleg nem ismeri el a munkahelyi baleset következményének, de én megkaptam a határozatot az üzemi balesetről melyben üzemi balesetnek ismerik el.
December 2-án volt a baleset.A műtét március 9-én.
A határozatot március 23.dátummal van ellátva, ekkor már megoperáltak s tudták, hogy mi a helyzet.Meddig csinálhatja ezt egy munkáltató?Nem elég egy határozat amiben elismerik az üzemi baleset tényét?
Őket nem ellenőrzik, hogy „1“-es kóddal ellátott táppénzest papírt nem úgy számfejtenek.

Július 20 óta táppénzen vagyok a vállammal újból, nem terhelhetem.Ka­posváron egy vállspecialista is írt véleményt,nála augusztus 11-én jártam.
Egyértelműen a balesethez köti.Szeptember 21-én „nagy“ műtét lesz,egy rekonstrukciós műtét.

Írtam a REP felé s a Munkavédelmi Felügyelőségnek s mindkettő határozata, hogy jár a 100% táppénz.
Ma kaptam a főigazgatótól a munkáltatómtól egy levelet, hogy nyilatkozzak, hogy vállalom-e egy nem régiós orvosszakértői vizsgálatot, hogy a sérülés összefüggésben áll-e, s egy közösen megbízott orvosszakértői vizsgálatnak alávetem-e magam.
Van erre jogszabály, ha már van három vélemény s egy határozat a REP-től.
Nem tudom, hogy ezek után, hogy határozat van már a REP-től a Munkavédelemtől joga van-e ehhez az eljáráshoz.Azt írtam a főigazgatónak hogy jelenleg nem tudok érdemben válaszolni, mert hétfőn 21-én operálnak s két héten belül nyilatkozok állapotomtól függően.
Három vélemény van már, az első a kezelőorvos, a második a vállspecialista Kaposváron s a REP orvosszakmai csoportja is azt írta, hogy összefügg.
Kérem aki tud segítsen tájékoztatással.

Köszönettel

semmi # 2009.09.18. 10:44

SÜRGŐS SEGÍTSÉGET SZERETNÉK KÉRNI!!
2008.december 2-án elestem a munkahelyemen 1 hétig táppénzen voltam a vállam nagyon megütöttem.Majd munkába álltam,de a vállam továbbra is fájt.Többször kaptam az ízületbe injekciót,majd UH és MR vizsgálat történt,s ez alapján 2009.március 9-én megoperálták.Már­cius 8-tól április 25-ig táppénzen voltam újból.A munkahelyem a decemberi táppénzt kifizette üzemi balesetként (100%),de a márciusit már nem s még válaszra sem „méltatott“,hogy miért.Szerintem itt jogfolytonosságról van szó. Nem vizsgáltak ki semmit, a tanukat nem kérdezték meg. Az orvos aki operált egyértelműen az esés következményének tartja! A munkavédelmi képviselőnek szóltam mikor kiderült, hogy operálni kell, azt mondta nem lesz semmi baj,majd küldjem le az orvosi papírokat hozzá.Már a táppénz idején április 15-én szólt, hogy írjak az Igazgatónak, hogy járuljon hozzá, hogy fizessék ki a 100 %-os táppénzt.Ez a levél április 16-án lett elküldve, azóta nincs válasz!
Július 2-én a főigazgatóval történt személyesen egy beszélgetés, ahol ő közölte, hogy hajlandó kifizetni az elmaradt pénzt, de írjam alá, hogy nem tartok igényt a vállammal kapcsolatban ezután semmire pl.járadékra.Mon­dtam, hogy ezt nem írhatom alá, mert újbóli MR-re kell mennem s a vállam nincs rendbe.Ő azt mondta ez nem a balesetből ered, régebbi dolog már a koromnál fogva (49 éves vagyok).
Ez nem igaz!
Kórházban dolgozok, beszélt egy másik megyéből való orvossal aki az MR leírás alapján (velem nem beszélt, nem látott, nem vizsgált meg!)Budapestre akar küldeni egy arthroscópos kis műtétre!Ezt itt a kezelőorvosom is már felvetette, mint lehetőség.Kérdésem ehhez van joga egy főigazgatónak?Ki küldhet el másik orvoshoz egy szakvélemény miatt,ahol tisztázható lenne?Jelenleg nem ismeri el a munkahelyi baleset következményének, de én megkaptam a határozatot az üzemi balesetről melyben üzemi balesetnek ismerik el.
December 2-án volt a baleset.A műtét március 9-én.
A határozatot március 23.dátummal van ellátva, ekkor már megoperáltak s tudták, hogy mi a helyzet.Meddig csinálhatja ezt egy munkáltató?Nem elég egy határozat amiben elismerik az üzemi baleset tényét?
Őket nem ellenőrzik, hogy „1“-es kóddal ellátott táppénzest papírt nem úgy számfejtenek.

Július 20 óta táppénzen vagyok a vállammal újból, nem terhelhetem.Kaposváron egy vállspecialista is írt véleményt,nála augusztus 11-én jártam.
Egyértelműen a balesethez köti.Szeptember 21-én "nagy" műtét lesz,egy rekonstrukciós műtét.

Írtam a REP felé s a Munkavédelmi Felügyelőségnek s mindkettő határozata, hogy jár a 100% táppénz.
Ma kaptam a főigazgatótól egy levelet, hogy nyilatkozzak, hogy vállalom-e egy nem régiós orvosszakértői vizsgálatot, hogy a sérülés összefüggésben áll-e, s egy közösen megbízott orvosszakértői vizsgálatnak alávetem-e magam.
Nem tudom, hogy ezek után, hogy határozat van már a REP-től a Munkavédelemtől joga van-e ehhez az eljáráshoz.Azt írtam a főigazgatónak hogy jelenleg nem tudok érdemben válaszolni, mert hétfőn 21-én operálnak s két héten belül nyilatkozok állapotomtól függően.
Három vélemény van már, az első a kezelőorvos, a második a vállspecialista Kaposváron s a REP orvosszakmai csoportja is azt írta, hogy összefügg.
Kérem aki tud segítsen tájékoztatással.

Köszönettel

qayy # 2009.08.10. 16:08

nagyon köszönöm a választ és a lehetőséget a további kérdéseinkre az ep felé.

Dödölle1 # 2009.08.10. 05:51

Tisztelt Szakértők,
a táppénz alapjába bele kellene-e számítani a gépkocsihasználat adóköteles részét (munkaviszonyból származó – ez van a bérfizetési papíromon) amiből az eb járulékot is levonják? köszönöm a választ. nekem eléggé magas havonta ez az összeg.

---------
Válasz:

A táppénz összegét az irányadó/számítási időszakban elért, a biztosítottól levont pénzbeli egészségbiztosítási (peb.) járulékalapot képező jövedelemből számolják.

Amennyiben az általad említett jogcím peb. járulékköteles, úgy az táppénzalapot képez.

Pontos és részletes tájékoztatást a bérpapírod bemutatása mellett a REP PEEO Osztályvezetőjétől kaphatsz.

Végül néhány hasznos információ, hátha tudod használni vagy most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

qayy # 2009.08.09. 09:24

Tisztelt Szakértők,
a táppénz alapjába bele kellene-e számítani a gépkocsihasználat adóköteles részét (munkaviszonyból származó - ez van a bérfizetési papíromon) amiből az eb járulékot is levonják? köszönöm a választ. nekem eléggé magas havonta ez az összeg.

benevar # 2009.08.08. 13:56

Kedves Monka08!

Regisztrált álláskeresőként AM könyvvel történő munkavégzés idejére szüneteltetni kell a járadék folyósítását, tehát a kettő nem zárja ki egymást. A szüneteltetést viszont időben be kell jelenteni, egyébként szankciót alkalmaznak. Már az első jelentkezésnél kérj részletes felvilágosítást ennek menetéről.

nandy # 2009.08.08. 11:28

Táppénz alatt nem lehet keresőtevékenységet folytatni, ez igaz az AM-könyves foglalkoztatásra is.

Ha lejár a "passzív" táppénz, vagy visszamondod azt, már másnaptól érdemes kérni a munkanélküli ellátást.

monka08 # 2009.08.07. 17:30

Sziasztok!
Nekem az lenne a problémám, hogy jelenleg passzív táppénzen vagyok, ami augusztus végéig jár.
Kérdésem az lenne, hogy ez idő alatt dolgozhatok-e alkalmi munkavállalói könyvvel. Nem szeretném megszakítani a folyamatos munkaviszonyom, ezért az is érdekelne, hogyha visszamondom a passzívtáppénzt akkor jelentkezzek-e a munkaügyi központba, vagy elég akkor amikor már kiskönyvvel sem dolgozom.
Előre is köszönöm a választ!

efi99 # 2009.08.06. 09:26
  1. Elég baj. A 3. évezredben mindenképp. Gondolom olcsóbb és gyorsabb, ha 3 ember bizottságilag fél évik elkotlik az ügyön.
  2. Nagyon helyes, én sem elleneztem.
  3. Nagyon helytelen, amíg orvosnak nem csapnak a kezére, addig ez nem szűnik meg. Ráadásul orvos kevesebb van, mint beteg. Csaló orvos meg még kevesebb.

Törött lábú culágereket, halálos beteg szüretelőket én is ismerek.
4. Akkor egy szimulánst sem fognak elkapni.

Dödölle1 # 2009.08.06. 09:06
Szerintem azt nagyságrendekkel könnyebb ellenőrizni – akár a fotelból is – hogy valakinek átutalták-e a pénzt, mint hogy szimulál-e. Mellesleg az jutott még eszembe, hogy valószínűleg senki sem szimulál (kvázi kár is fenntartani), mivel még nem halottam arról, hogy orvost marasztaltak volna el… --------
  1. A REP a fotelből nem látja, hogy a kifizetőhely kinek mit és főleg milyen okmányok (alapbizonylat) alapján utalt, ahhoz helyszíni eljrárás szükséges.
  2. A jogalkotó kormányrendeletben biztosít a munkáltatónak jogi lehetőséget arra, hogy a dolgozó keresőképtelenségének indokoltságát vizsgáltathassa.
  3. Orvost valóban ritkán marasztalnak, de sok táppénzest keresőképtelenné nyilvánítanak, sőt alkalmazzák a táppénz megvonás intézményét is, ha az indokolt. (Feltünően nagy számban végeznek pl. idénymunkát a keresőképtelen állományban lévő biztosítottak, tehát a fenti jogintézményre szükség van, szavaiddal élve van aki szimulál, vagy inkább némi paraszolvenciát ad a háziorvosának, hogy keresőképtelen állományba tartsa, miközben ő máshol feketén dolgozik....
  4. Ha esetleg nem tudnád az orvosi egyetem hallgatóinak 6 éven keresztül súlykolják a "kollegalitást" , azaz hogy orvos orvos ellen soha ne tanúskodjon, mivel ma Ő, holnap Te kerülhetsz hasonló helyzetbe (orvosi műhiba, mulasztás stb.), ezért is nehéz a műhibaperekkel foglalkozó jogászok (ügyvédek) munkája....

Üdv. :)

efi99 # 2009.08.06. 08:50

Szerintem azt nagyságrendekkel könnyebb ellenőrizni - akár a fotelból is - hogy valakinek átutalták-e a pénzt, mint hogy szimulál-e.
Mellesleg az jutott még eszembe, hogy valószínűleg senki sem szimulál (kvázi kár is fenntartani), mivel még nem halottam arról, hogy orvost marasztaltak volna el...

Dödölle1 # 2009.08.06. 08:37

Sziasztok!

Most olvastam egy cikket(FN), mely arról szól, hogy ellenőrzik a táppénzen levő embereket-betegeket (OEP+munkáltató által megbízott magánvállalko­zás),hogy jogosan vannak-e táppénzen!
Milyen jó, hogy erre van kapacitás!
Arra, hogy azt ellenőrizzék, hogy az ember megkapja rendesen a táppénzét,érdekes módon nincs illetve azt nem ellenőrzik.
Előzőleg már írtam, a munkáltatóm egyszerűen nem fizeti a 100%-os táppénzemet s ezt nem veszik észre ellenőrző szervek,pedig „1“ kóddal van ellátva a táppénzes papírom, sőt határozat van az üzemi baleset elfogadásáról.Tudom kaptam nagyon jó tanácsot itt a fórumon belül is, de az a baj, hogy nem igazán merem meglépni a dolgokat, mert félek.49 éves vagyok s mi lesz velem akkor?

Szóval lenne mit és kit ellenőrizni!

-------------
Válasz:

Értem én, de

a keresőképtelen betegeket megyei szinten kb 6-10 főből álló ellenörző főorvos ellenőrzi a MUNKÁLTATÓ KONKRÉT, SZEMÉLYRE SZÓLÓ, írásos KÉRELMÉRE, amiért az eljárási illetéket is fizet.

Tehát kapacitás ide, vagy oda az ellenőrzés bejelentés alapján (Ket. szerint: az ügyfél kérelmére) indul, attól a REP nem tekinthet el.

Ha Te is kérnéd -ahogy javasoltam- akkor a REP köteles lenne az ügyedben is eljárni függetlenül attól, hogy egy megyére szintén csak 6-10 fő általános (munkáltatói/kifizetőhelyi) ellenőr jut.

Nem várhatod el egy max. 10 fős ellenőrzési egységtől, amely egy megyében százas nagysángrendű kifizetőhely felett gyakorol szakmai felügyeletet (ez egyben azt is jelenti, hogy a kifizetőhelyekhez több ezer munkavállaló és ugyanennyi táppénzes utalvány tartozik) tudják, hogy "semmi" biztosítottnak hányas kód van a táppénzes szelvényén.

A REP 5 évente legalább egyszer átfogó ellenőrzést tart minden kifizetőhelyen,ahol OEP Főigazgatói utasítás (Ellenőrzési szabályzat) alapján vizsgálódik....

Tudjuk, hogy lenne mit, lehetne jobban, de 6-10 főtől ne várjatok csodát. A megoldást a jogkövető magatartás jelenthetné, ami azonban napjainkban egyre kevésbé tapasztalható...

Amennyiben tehát nem akarsz hivatalos eljárást próbálj meg a TB ügyintézővel beszélni, kérdezd meg, hogy miért nem kaphatsz baleseti táppénzt, illetve (szépen) kérd a segítségét és kérdezd meg ahhoz hogy kapjál mit kell tenned?

Talán hatásos lesz.....

Üdv. :)

semmi # 2009.08.06. 07:24

Sziasztok!

Most olvastam egy cikket(FN), mely arról szól, hogy ellenőrzik a táppénzen levő embereket-betegeket (OEP+munkáltató által megbízott magánvállalkozás),hogy jogosan vannak-e táppénzen!
Milyen jó, hogy erre van kapacitás!
Arra, hogy azt ellenőrizzék, hogy az ember megkapja rendesen a táppénzét,érdekes módon nincs illetve azt nem ellenőrzik.
Előzőleg már írtam, a munkáltatóm egyszerűen nem fizeti a 100%-os táppénzemet s ezt nem veszik észre ellenőrző szervek,pedig "1" kóddal van ellátva a táppénzes papírom, sőt határozat van az üzemi baleset elfogadásáról.Tudom kaptam nagyon jó tanácsot itt a fórumon belül is, de az a baj, hogy nem igazán merem meglépni a dolgokat, mert félek.49 éves vagyok s mi lesz velem akkor?

Szóval lenne mit és kit ellenőrizni!

Dödölle1 # 2009.07.31. 07:03

Újból segítséget szeretnék kérni.
2008.december 2-án elestem a munkahelyemen 1 hétig táppénzen voltam a vállam nagyon megütöttem.Majd munkába álltam,de a vállam továbbra is fájt.Többször kaptam az ízületbe injekciót,majd UH és MR vizsgálat történt,s ez alapján 2009.március 9-én megoperálták.Már­cius 8-tól április 25-ig táppénzen voltam újból.A munkahelyem a decemberi táppénzt kifizette üzemi balesetként (100%),de a márciusit már nem s még válaszra sem „méltatott“,hogy miért.Szerintem itt jogfolytonosságról van szó. Nem vizsgáltak ki semmit, a tanukat nem kérdezték meg. Az orvos aki operált egyértelműen az esés következményének tartja! A munkavédelmi képviselőnek szóltam mikor kiderült, hogy operálni kell, azt mondta nem lesz semmi baj,majd küldjem le az orvosi papírokat hozzá.Már a táppénz idején április 15-én szólt, hogy írjak az Igazgatónak, hogy járuljon hozzá, hogy fizessék ki a 100 %-os táppénzt.Ez a levél április 16-án lett elküldve, azóta nincs válasz!
Július 2-én a főigazgatóval történt személyesen egy beszélgetés, ahol ő közölte, hogy hajlandó kifizetni az elmaradt pénzt, de írjam alá, hogy nem tartok igényt a vállammal kapcsolatban ezután semmire pl.járadékra.Mon­dtam, hogy ezt nem írhatom alá, mert újbóli MR-re kell mennem s a vállam nincs rendbe.Ő azt mondta ez nem a balesetből ered, régebbi dolog már a koromnál fogva (49 éves vagyok).
Ez nem igaz!
Kórházban dolgozok, beszélt egy másik megyéből való orvossal aki az MR leírás alapján (velem nem beszélt, nem látott, nem vizsgált meg!)Budapestre akar küldeni egy arthroscópos kis műtétre!Ezt itt a kezelőorvosom is már felvetette, mint lehetőség.Kérdésem ehhez van joga egy főigazgatónak?Ki küldhet el másik orvoshoz egy szakvélemény miatt,ahol tisztázható lenne?Jelenleg nem ismeri el a munkahelyi baleset következményének, de én megkaptam a határozatot az üzemi balesetről melyben üzemi balesetnek ismerik el.
December 2-án volt a baleset.A műtét március 9-én.
A határozatot március 23.dátummal van ellátva, ekkor már megoperáltak s tudták, hogy mi a helyzet.Meddig csinálhatja ezt egy munkáltató?Nem elég egy határozat amiben elismerik az üzemi baleset tényét?
Őket nem ellenőrzik, hogy „1“-es kóddal ellátott táppénzest papírt nem úgy számfejtenek.
Hiába fordultam a REP-hez, nem kapcsolták az osztályvezetőt, s mondták intézzem el a munkahelyen, mert tb.kifizetőhely.
Újból 2.hete táppénzen vagyok a vállammal, nem terhelhetem.
Mit tudok csinálni?

Köszönettel ---------------------
  • Válasz.

1. A pénzellátással, valamint az orvosszakmai kérdésekkel kapcsolatos felvetéseidre érdemben a REP Igazgatója, vagy az OEP Főigazgatója tud válaszolni, ezért javasolom, hogy írásban mindkettőt keresd meg.

2.A kifizetőhelyek szakmai felügyeletét a REP PEEO, illetve annak Osztályvezetője látja el, aki a kifizetőhelyeken -legalább 5 évente egyszer soros átfogó, időnként téma, panasz esetén soronkívüli cél ellenőrzés keretében jár el.
Célszerű tehát a kifizetőhely gyakorlatát felülvizsgálandó, konkrét esetre vonatkozó vizsgálatot kérned.

3. Talán személyesen is bemehetnél a REP-hez.

4.Talán kérhetnéd a telefonközpontost, hogy akkor kapcsolja a REP Igazgatóját, vagy távollétében a felelős, ügyeletes vezetőt. (munkaidőben egy közigazgatási szerv épületében mindíg kell lenni egy felelős (megbízott) vezetőnek, Igazgatónak, gazdasági, orvosszakmai, jogi igazgatóhelyettesnek, mindegyik távollétében egy vezetéssel megbízott osztályvezetőnek.....

5. Ne hagyja magát lerázni, átverni, megkárosítani......

6. Néhány hasznos információ:

Végül bemásolom az egyik régebbi hozzászólásom néhány részletét, azzal, hogy az nem vonatkozik minden pontjában rád, de elolvasása hátha segít vagy most, vagy egy későbbi ügyed elintézésében

1.Három közigazgatási szervtől lehet segítséget kérni.
Az egyik az APEH, a másik az OMMF, a harmadik pedig az OEP.

Az általad/Ön által elmondottak szerint a foglalkoztató/volt foglalkoztató súlyosan megsértette a munkajogi és az azzal kapcsolatos egyéb jogszabályokat (pl. Munka Törvénykönyvének a munkabér fizetési, a Járulék, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény bejelentési kötelezettség teljesítésére stb. vonatkozó szabályokat), ezért - a fentieket egy kicsit részletesebben leírva és az azt alátámasztó bizonyítékokat is ismertetve- írásban panasszal fordulhatsz

1. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Elnökéhez Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu
  • A 295/2006. (XII.23.) Korm rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében "Az OMMF-et a miniszter által kinevezett elnök vezeti,..."

2. OEP Főigazgatójához
1139 Budapest, Váci út 73/A |
Telefon: 06-1-350-2001 | Fax: 06-1-298-2413 |
és az
3. Az állami adóhatósághoz (APEH elnökéhez)
1132 Budapest, Váci út 48/C-D
1438 Budapest, Pf. 511
(A címek változhatnak ezért javasolom benyújtás előtti tájékozódást)

Jó tudni, hogy az ügyfél bejelentése alapján indult hatósági ellenőrzés eredményességét nagymértékben segíti, ha a bejelentő minél részletesebben leírja a tényállást (pl. mikor, milyen körülmények között jött létre a be nem jelentett jogviszony, melyik vezető, vagy ügyintéző vette fel, bocsátotta el, milyen okmányok kiadását tagadták meg, vagy milyen okmányokat nem kapott meg – pl: munkaszerződés, „bérpapír”, a levont és befizetett járulék összegét tartalmazó igazolás, harmónika szerű TB igazolvány, szigorú számadású jövedelemigazolás stb. -…) fontos, hogy csatolják a jogviszony létrejöttét alátámasztó okmányok -pl. munkaszerződés- fénymásolatát, illetve bármilyen olyan okmányt, ami a panaszos „igazát” támasztja alá, valamint fontos megjelölni azokat a személyeket, akik szükség esetén a panaszban szereplő tényeket tanúvallomásukkal is igazolni tudják.

Ha a panasz arra irányul, hogy a foglalkoztató levonta ugyan a magánnyugdíj pénztári tagdíjat, de azt hónapok óta nem utalta át az APEH-on keresztül a magánnyugdíj pénztárnak, akkor: Értesíteni kell az állami adóhatóságot (APEH), amely közigazgatási szerv - az ügyfél kérésére - egy cél ellenőrzést követően kikényszeríti a befizetést.
A kérelemhez (panaszhoz) célszerű csatolni a levonás tényét igazoló okmányokat ( bérpapír, bérkarton…), valamint ha lehet a magánnyugdíjpénztár igazolását/ér¬tesítését, miszerint a számládra pl.2009.01.01-óta nem érkezett tagdíj.
(Megjegyzem, hogy a fentieket elvileg „hivatalból“ a magányugdíjpénztár is megtehetné.)

A panaszban hivatkozhat a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. évi XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra.

Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Közérdekű bejelentés névvel, ill. névtelenül is megküldhető.
Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el a panaszos, úgy annak kivizsgálása a Ket., (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 2004. évi CXL. törvény) és közérdekű bejelentésekről rendelkező 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

II. Panasz
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.
Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adnak, ezért szükséges megadni a nevét és postai levelezési címét.
A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni minden olyan közigazgatási szervhez, amelyiknek hatásköre van az ügyben. Előfordul, hogy egy ügyben több közigazgatási szervnek is van hatásköre, viszont mindegyik az ügynek csak abban a részében járhat el, amelyben hatásköre van.
Példa. A Munka Törvénykönyve szerint „ A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. „

Ebből az egyéb jogszabályokban előírt igazolások közé tartozik pl. a rózsaszínű TB igazolvány és a szigorú számadású jövedelemigazolás, amit ha nem ad ki a munkáltató az utolsó munkában töltött napon, úgy annak kiadásának a kikényszerítése –írásbeli panasztétel esetén- az OEP Főigazgatójának, illetve a REP Igazgatójának a feladata, viszont a ki nem adott, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolások kiadásának kikényszerítése (pl. a munkakönyv helyett bevezetett „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány” , valamint az álláskeresési járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet tartalmazó igazolás stb.), már a Munkaügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozik, azaz az Ő feladata.

A „fekete” (bejelentés, illetve járulékfizetés nélküli) foglalkoztatás pedig egyrészt pl. az állami adóhatóságra (APEH), és más okok miatt viszont a OMMF-re is tartozik. (Az Apeh-ra azért, mert bejelenteni a dolgozókat az APEH-hoz kell, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség elmaradása (adócsalás) is az APEH hatáskörébe tartozik.)

Ugyancsak az APEH jogosult a magánnyugdíjpénztári tagdíj átutalásának elmaradása esetén eljárni, annak kikényszerítése érdekében akár hatósági intézkedéseket is foganatosítani.

A közigazgatási szerv a Ket. 20.§. (1) alapján köteles a hatáskörében és az illetékességi területén eljárni, a panaszt kivizsgálni, a jogsértő állapotot közigazgatási hatósági eszközökkel (munkáltató helyszíni ellenőrzésével, bírság kirovásával, határozathozatallal stb. megszüntetni, a panaszost megillető juttatás kifizetése, okmányok kiadása tárgyában érdemben intézkedni.
Célszerű azonban a konkrét kéréseket a panaszlevélben is megfogalmazni, mivel a közigazgatási szervek hajlamosak arra, hogy amit kifejezetten nem kérnek tőlük, bár nyilvánvaló azzal kapcsolatban nem intézkednek.
Pl. Kérem a T. Hivatalvezető ( vagy Főigazgató, Esetleg Elnök) Urat/Asszonyt, hogy az ügyemben eljárni, a panaszomat kivizsgálni, amennyiben az megalapozott, úgy a foglalkoztatót a mulasztás haladéktalan pótlására kötelezni, a bejelentésemről intézkedni, az engem megillető elmaradt munkabérem kiutalásának, illetve a jogszabály által előírt okmányok kiadása, magánnyugdíjpénztári tagdíja átutaltatása stb. tárgyában a szükséges intézkedéseket megtenni, az esetleges jövőbeni hasonló jogsértés elkerülése érdekében a foglalkoztatóval szemben hatósági eszközökkel fellépni, az ügyintézési idő be nem tartásából eredő alkotmányos visszásságot megszüntetni, a határidőben hozott döntéshez, illetve a tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülése érdekében a panaszoltnál eljárni szíveskedjen! (A panasz tárgyától függően tetszés szerint variálható)

A fentieket alátámasztó jogszabályi helyek közül néhány a teljesség igénye nélkül:
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről Eljárás a munkaviszony megszűnése,illetve megszüntetése esetén:
97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkaviszony

  1. a próbaidő alatt azonnali hatállyal,
  2. rendkívüli felmondással,
  3. azonnali hatályú közös megegyezéssel,
  4. a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy
  5. a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint

szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.
(3)

98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki.

(2) Az igazolás tartalmazza:

  1. munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
  2. a munkavállaló TAJ számát;
  3. a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
  4. a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;
  5. a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
  6. a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.

(3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli.
(4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

Javaslom tehát, hogy a panaszodat –a körülményeket, előzményeket- részletesen leírva küld meg mind a 3 közigazgatási szervnek és kérd, hogy

  1. A jogellenes állapotot szüntessék meg,
  2. A jogszabályoknak szerezzenek érvényt,
  3. A mulasztásért/jogsértésért a foglalkoztatót/volt foglalkoztatót szankcionálják,
  4. Az „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány”-t,
  5. Az Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatványt,
  6. A Munkanélküli ellátáshoz szükséges nyomtatványt,
  7. A szigorú számadású Jövedelemigazolás nyomtatványt
  8. egyéb okmányokat (szükség szerint kiegészíthető)
a munkáltatótól szerezzék be, valamint kötelezzék az elmaradt munkabéredet és a szabadságmegváltást –tekintettel a késedelemre- kamatostól (a jegybanki alapkamat kétszeresével) történő haladéktalan kifizettetésére. (A panasz tárgya szerint ez is tetszés szerint variálható, kiegészíthető.) --------------------- Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás
  • a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése pedig túlnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék,
  • az általános szabályok elsődlegességének érvényesítésével garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat,

a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

(3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.

(2) A közigazgatási hatóság:

  1. a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
  2. hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog ….

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.

Az eljárás megindítása 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A tényállás tisztázása 50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Tanú és hatósági tanú 53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. --------------------------------

2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.

(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

  1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
  2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
  3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
  4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak. -----------------------------------
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA: 64. §. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. -------------------------------------

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

semmi # 2009.07.30. 14:40

Újból segítséget szeretnék kérni.
2008.december 2-án elestem a munkahelyemen 1 hétig táppénzen voltam a vállam nagyon megütöttem.Majd munkába álltam,de a vállam továbbra is fájt.Többször kaptam az ízületbe injekciót,majd UH és MR vizsgálat történt,s ez alapján 2009.március 9-én megoperálták.Már­cius 8-tól április 25-ig táppénzen voltam újból.A munkahelyem a decemberi táppénzt kifizette üzemi balesetként (100%),de a márciusit már nem s még válaszra sem „méltatott“,hogy miért.Szerintem itt jogfolytonosságról van szó. Nem vizsgáltak ki semmit, a tanukat nem kérdezték meg. Az orvos aki operált egyértelműen az esés következményének tartja! A munkavédelmi képviselőnek szóltam mikor kiderült, hogy operálni kell, azt mondta nem lesz semmi baj,majd küldjem le az orvosi papírokat hozzá.Már a táppénz idején április 15-én szólt, hogy írjak az Igazgatónak, hogy járuljon hozzá, hogy fizessék ki a 100 %-os táppénzt.Ez a levél április 16-án lett elküldve, azóta nincs válasz!
Július 2-én a főigazgatóval történt személyesen egy beszélgetés, ahol ő közölte, hogy hajlandó kifizetni az elmaradt pénzt, de írjam alá, hogy nem tartok igényt a vállammal kapcsolatban ezután semmire pl.járadékra.Mondtam, hogy ezt nem írhatom alá, mert újbóli MR-re kell mennem s a vállam nincs rendbe.Ő azt mondta ez nem a balesetből ered, régebbi dolog már a koromnál fogva (49 éves vagyok).
Ez nem igaz!
Kórházban dolgozok, beszélt egy másik megyéből való orvossal aki az MR leírás alapján (velem nem beszélt, nem látott, nem vizsgált meg!)Budapestre akar küldeni egy arthroscópos kis műtétre!Ezt itt a kezelőorvosom is már felvetette, mint lehetőség.Kérdésem ehhez van joga egy főigazgatónak?Ki küldhet el másik orvoshoz egy szakvélemény miatt,ahol tisztázható lenne?Jelenleg nem ismeri el a munkahelyi baleset következményének, de én megkaptam a határozatot az üzemi balesetről melyben üzemi balesetnek ismerik el.
December 2-án volt a baleset.A műtét március 9-én.
A határozatot március 23.dátummal van ellátva, ekkor már megoperáltak s tudták, hogy mi a helyzet.Meddig csinálhatja ezt egy munkáltató?Nem elég egy határozat amiben elismerik az üzemi baleset tényét?
Őket nem ellenőrzik, hogy "1"-es kóddal ellátott táppénzest papírt nem úgy számfejtenek.
Hiába fordultam a REP-hez, nem kapcsolták az osztályvezetőt, s mondták intézzem el a munkahelyen, mert tb.kifizetőhely.
Újból 2.hete táppénzen vagyok a vállammal, nem terhelhetem.
Mit tudok csinálni?

Köszönettel

semmi # 2009.06.20. 12:26

Dödölle1!

Nagyon szépen köszönöm a segítségedet!

Dödölle1 # 2009.06.20. 06:43

Köszönöm szépen a kérdésemre a konkrét válaszaidat!
Kérdésedre, hogy van-e TB kifizetőhely?Igen van!Közalkalmazott vagyok, több mint 20 éve!
Azt, hogy a REP ismerte-e el az üzemiségét nem tudom, majd megnézem, de március közepén kaptam meg a levelet amiben írták, hogy elismerték.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm a segítségedet!

Üdv

-----
Amennyiben közalkalmazott vagy nagy valószínűséggel a Magyar Államkincstár számfejti a béredet (illetményedet) és a tb. ellátásaidat.

Amennyiben ez így van javasolom, hogy személyesen keresd fel a MÁK Illetményszámfejtési Irodáján a
munkáltatód ügyintézőjét (a nevét a munkahelyeden lévő
összekötőtől tudhatod meg) és vele tisztázd, hogy miért nem baleseti táppénzt kaptál?

Ő, vagy a felülvizsgálója, esetleg osztály, vagy irodavezetője elmondja, hogy milyen okmányok szükségesek ahhoz, hogy ezen második keresőképtelenségre is baleseti táppénzt kaphass.

Amennyiben azt nyilatkozzák, hogy arra nem vagy jogosult írásban kérheted, hogy arról hozzanak elutasító határozatot, amely ellen jogorvoslati kérelmet (fellebbezést) nyújthatsz be.

Másodfokon a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztálya fog eljárni.

Üdv. :)

semmi # 2009.06.19. 18:28

Dödölle1!
Köszönöm szépen a kérdésemre a konkrét válaszaidat!
Kérdésedre, hogy van-e TB kifizetőhely?Igen van!Közalkalmazott vagyok, több mint 20 éve!
Azt, hogy a REP ismerte-e el az üzemiségét nem tudom, majd megnézem, de március közepén kaptam meg a levelet amiben írták, hogy elismerték.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm a segítségedet!

Üdv

Dödölle1 # 2009.06.19. 15:32
2008.december 2-án elestem a munkahelyemen 1 hétig táppénzen voltam a vállam nagyon megütöttem.Majd munkába álltam,de a vállam továbbra is fájt.Többször kaptam az izületbe injekciót,majd UH és MR vizsgálat történt,s ez alapján 2009.március 9-én megoperálták.Már­cius 8-tól április 25-ig táppénzen voltam újból.A munkahelyem a decemberi táppénzt kifizette üzemi balesetként (100%),de a márciusit már nem s még válaszra sem „méltatott“,hogy miért.Szerintem itt jogfolytonosságról van szó. Nem vizsgáltak ki semmit, a tanukat nem kérdezték meg. Az orvos aki operált egyértelműen az esés következményének tartja! A munkavédelmi képviselőnek szóltam mikor kiderült, hogy operálni kell, azt mondta nem lesz semmi baj,majd küldjem le az orvosi papírokat hozzá.Már a táppénz idején április 15-én szólt, hogy írjak az Igazgatónak, hogy járuljon hozzá, hogy fizessék ki a 100 %-os táppénzt.Ez a levél április 16-án lett elküldve, azóta nincs válasz! Kérem aki tud segítsen! Köszönöm ---------------
  • Válaszok:

1. Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

Amennyiben tehát a munkahely a baleset üzemiségét egyszer már (alakszerű) határozattal elismerte, úgy a 180 napon belül ugyanazon balesetből eredő keresőképtelenség esetén is baleseti táppénzt kell a dolgozó részére folyósítani.

Ennek azonban az a feltétele, hogy azt a tényt, miszerint a mostani betegség/műtét az előző ÜB. következménye az orvos vezesse fel a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolásra,és/ vagy azon 1-es betegségi kódot alkalmazzon.

(A TB ügyintéző ebből látja, hogy nem "sima" táppénzről van szó.)

Ekkor a TB. kifizetőhely KÖTELES 100%-os baleseti táppénz folyósítani. Ehhez nem szükséges sem az igazgató sem más személy engedélye, ez a törvény erejénél fogva kötelező eljárás! ---------
Kérdésem: A munkahelyeden van TB kifizetőhely?

A baleseti táppénzt biztos hogy nem "zsebből" fizették?

A baleset üzemiségét a REP, vagy a kifizetőhely közigazgatási határozattal elismerte? --------
Amennyiben igen, úgy a fentieket írásban jelezd a REP igazgatójának, akitől kérd, hogy REP ellenőrök segítségével a helyszínen eljárva vizsgálja ki az ügyedet és amennyiben jogszabálysértés történt, úgy annak megszüntetése, valamint a téged megillető ellátás kifizetése tárgyában haladéktalanul intézkedjen!Kérheted továbbá a késedelem miatt az ellátás kamataival történő kifizetését. --------
Amennyiben nem, úgy a foglalkoztató súlyosan megsértette az üzemi baleset kivizsgálására és elbírálására vonatkozó jogszabályokat, amiért szintén panasszal élhetsz a REP igazgatója és a Munkaügyi Felügyelőség felé, megkockáztatom, hogy akár az állami adóhatóság hatásköre is fennállhat, ha a jogszabályokat a bejelentés elmulasztása, ill. a fekete foglalkoztatás miatt nem tartották be.

Üdv. :)

-------
A véleményemet alátámaszta jogszabályok egyike:

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

56. § (1) A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri. (2) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzét az 55. § (7)-(8) bekezdése szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetett. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti ellátását az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 százalékának alapulvételével kell megállapítani. (3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett jövedelmet lehet figyelembe venni. (4) A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (5) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet. ---------

1. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez
Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85.
Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639.
Telefon: 06-1-346-9400
Fax: 06-1-346-9415
E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

2. Az állami adóhatóság (APEH) elnökéhez
1132 Budapest, Váci út 48/C-D
1438 Budapest, Pf. 511

3. OEP Főigazgatójához 1139 Budapest, Váci út 73/A | Telefon: 06-1-350-2001 | Fax: 06-1-298-2413 |

A panaszban hivatkozhatsz a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra.

Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Közérdekű bejelentését névvel, ill. névtelenül is megküldheti.

Miután az e-mailek feladóinak beazonosíthatósága nem biztosított, ezért annak érdekében, hogy az adóhatóság (a nyilvántartásba vételről szóló értesítő) válaszlevele illetéktelen személy/személyek részére ne válhasson hozzáférhetővé, kérjük adja meg nevét és postai levelezési címét.
Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el e-mail címünkre, úgy annak kivizsgálása a 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

II. Panasz

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.
Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adunk, kérjük feltétlenül adja meg nevét és postai levelezési címét annak érdekében, hogy a vizsgálat eredményét tartalmazó tájékoztató levelünk illetéktelen személy/személyek részére ne válhasson megismerhetővé.

A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni minden olyan közigazgatási szervhez, amelyiknek hatásköre van az ügyben. Előfordul, hogy egy ügyben több közigazgatási szervnek is van hatásköre, viszont mindegyik csak abban a részében járhat el, amelyben hatásköre van. ----------------
Sz.Márton # 2009.06.17. 18:11

Nagyon szívesen, bár a másik fórumozó kolléga is segített. Annyit még hozzátennék, hogy bármilyen hivatalos vizsgálat amelyben az orvost is megnyilatkoztatnák a leírtak szerint csakis a cégnek lehet hátrányos és terhelő.

Szilvia7 # 2009.06.17. 17:40

Kedves Sz.Márton!

Nagyon szépen köszönöm a kielégítő és minden kérdésemre teljes válaszát, nagyon érthető volt és egyértelmű.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm!

semmi # 2009.06.17. 16:45

Tisztelt Sz.Márton!

A szakszervezet vezetője már beszélt vele kb. 2 hete, de azóta sem történt semmi.Eljutott hozzá az információ!Attól félek ha tovább viszem az ügyet esetleg talál okot arra, hogy elbocsásson!Bár úgy érzem, hogy biztos nyert ügyem van s ha bíróságra kerülne az ügy több pénzbe kerül neki, csak a félelem
a munkahely elvesztése miatt az nagy!Szörnyű egy világot élünk, mindent megtehetnek a dolgozóval,20 éve dolgozom folyamatosan ezen a helyen,nem voltam táppénzen,csak nagyon ritkán.S most ez van!Nem tudom mit csináljak.