Miért lenne kizárt?
Áprilisi kötelező óra 23x8 óra, az 184. A folyamatos munkarendben jellemzően 1 nappal+1 éjjel+2 szünet-ben, vagy minden 2. nap nappal dolgozó 12 órások 15x12 180 órát fognak teljesíteni, ehhez jön pl egy 4 órás oktatás. Hol a túlóra? Szabadnapot illetve azt a negyvenvalahány órát egybe még így is ki fogja tudni adni még azon a héten is. nem minden pihenőnap attól még, hogy éppen otthon vagyunk és pihenünk úgymond. Meg van az határozva, hogy hetente ill 2 szoli között mennyi is kell legyen pihenésre, a maradékkal lehet variálni (pl oktatást betenni)
Aztán az sem lehetetlen, hogy egy szolgálata azon a héten kimarad pl. ha kevesebb a kötelező abban a hónapban.
rendkívüli szabadság
- 1
- 2
Tekintve, hogy a pihenőnapján hívták be, kizárt, hogy ne lépje túl a munkaidőkeretet, különben nem lett volna pihenőnapja. mivel amunakidőkeretben nyilván úgy osztották be előre a munak és pihenőnapokat, hogy az lefedje a munkaidőkeret összóraszámát. És szó sem volt a "kiadja a szabadnapokat máskor a héten"-ről. Pihenőnapi extra munakvégzésről volt szó, és arra 100% pótlék jár meg alapórabér.
The big cat
És miért?
Ha ezzel az oktatással:
- nem lépi túl se a heti, se a havi keretet munkaóra tekintetében
- betartja a pihenőidő hosszát (oktatés és meló között)
- kiadja a szabadnapokat máskor a héten,
akkor milyen címen lesz az a pótlék?
ugyanaz, mint ha behívott volna melózni - azzal a különbséggel, hogy nem melózol, de a munkáltatód rendelkezik veled, és nem pihensz a "szombatodon" vagy a "vasárnapodon".
Köszi szépen. Azt nem tudnád- e megirni, hogy konkrétan a Munka Törvénykönyv hányadik §-a tartalmazza, hogy tudjak rá hivatkozni.
Naná, 100% pótlék és alapórabér.
Kedves Fórumozók!
Érdeklődnék, hogy folyamatos munkarendben dolgozóknak a szabadnapján elrendelt oktatásra az üzemanyagköltségen felül jár-e valamilyen juttatás (pld. rendkívüli munkavégzésre járó bér)?
Szívesen: viszont ha ilyen "jótét" munkáltatód :-) van, akkor simán adhatott volna extra szabadságot (ehhez semmi indok nem kell, munkáltatói döntéssel az Mt.-től a munkavállaló javára el lehet térni). Megjegyzem, ezt most is megtehetimivel, ha jól értem, még nem végeztél.
Egyébként nem a könyvelő sara, tessék olvasgatni az Mt.-t. Az egy munkáltatónak nagyon nem árt (meg persze a munkavállalónak is nagyon jót tud tenni).
Tehát tevékenységtől független. Minek kavar akkor egy könyvelő olyan területen amihez -ezek szerint- nem ért. "Jó tét lélek" a munkáltatóm, mivel rokonom és szerett volna segíteni a tanulmányaim terén, kizárólag a könyvelő szavára hivatkozva nem lett tanulmányi szerződés kötve...most kicsit ideges vagyok, az összes szabim és rengeteg fizetés nélküli szabadság ment rá előző évben a tanulmányaimra... Nagyon szépen köszönöm a választ és segítséget!
Ha a tanulmányi szerződésben abban állapodtak meg, hogy fizetett a távollét, akkor az nem adható, hanem jár és kész.
Tanulmányi hiányában Mt. szerint fizetetlen jár (de ha a munkáltató nagyon jótét lélek, akkor természetesen adhat fizetettet is - bár ebben az esetben nyilván értelmesebb lenne tanulmányit kötni, mivel akkor kérhet valami ellenszolgáltatást is).
Tanulmányi kötésére a munkáltató nem kötelezhető (abban az esetben sem, ha az iskola kapcsolódik a tevékenységéhez). Szerződéskötési szabadság van, ha akar köt, ha nem akar, nem köt.
Én is végzős, levelezős hallgató vagyok egy főiskolán, emellett főállásban dolgozom. Azzal tisztában vagyok, hogy a Mt. 115. §-a alapján a Munkáltatóm köteles a vizsgákra 4 napot, szakdolgozatra 10 nap díjazás nélküli tanulmányi szabadságot biztosítani, azonban azt szeretném megtudni, hogy a tanulmányi szabadságnak létezik fizetett és fizetés nélküli (tehát díjazás nélküli) fajtása is. Tanulmányi szerződést a Munkáltatom nem kötött velem, mivel a cég könyvelője azt mondta, hogy a tanulmányaim nem kapcsolódnak a cég tevékenységéhez. Tanulmányi szerződést valóban csak olyan tanulmányok folytatására lehet kötni, ami a tevékenységhez kötődik? Vagy csak célszerű a Munkáltató igényeit figylembe véve... És fizetett tanulmányi szabadság is csak Tanulmányi Szerződés esetén (ha abban megállapodtak) adható? Előre is köszönöm.
Elég világosan megmondták, hogy nincs igaza a munkáltatódnak. De ha közlöd, hányszor kell ahhoz elismételnünk, hogy el is hidd, szívesen bemásolom annyiszor. Nem gond. Tényleg.
Kérdésem arra irányult volna, hogy a munkáltatónak igaza van-e amikor ilyet állít. Vagy mire alapozhatja ezt az állítását.
Nem kaptam meg az említett esetre a két nap szabadságot, és csak szerettem volna tudni, hogy ez jogos-e. Gúnyos kérdésekkel sajnos nem látok tisztábban, de azért köszönöm a segítséget.
Azt ne határozza meg a Munka törvénykönyve, hogyan kell érteni azt, hogy "rokon"? Vagy azt hogy "egyik a másiknak"? Esetleg azt, hogy "és"?
a munkahelyemen azt mondták a nagyszülő nem egyenesági rokona az unokájának.
A munka törvénykönyvében az is benne van, hogy hogyan kell értelmezni ezt egyeneságikérdést?
Közeli hozzátartozó halála:
"Egyenesági a rokonság, azok között, akik közül az egyik a másiktól származik." ObudaFan 2007.08.02. 21:14.
Az unoka egyenságbeli rokona a nagyszülőnek, tehát jár neki a 2 nap távolléti díj.
Mt. 139. § (2)
(2) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az enyegágbeli rokon, ... valamint az élettárs.
A következő kérdésem lenne: Egyik nagyszülő halála esetén a család mely tagjainak jár a kétnapos rendkívüli szabadság (közeli hozzátartozó halála esetére)? Csak a gyerekeinek, vagy az unokáinak is jár ez?
:)
Meggyőztél.
Fizetés nélküli szabadság vagy kiküldetés.
Azért engedné el, mert pl. méltányolja, hogy a kért időtartam alatt a munkavállaló valamilyen rangos eseményen szakértőként vesz részt, amely a munkadó hírnevét is öregbíti.(..és már konkretizáltuk is az eddigi általánosításokat)
„Ezek szerint kell egy rendelet amely rendelkezik arról-konkrétan-hogy mely esetbe dönthet saját mérlegelési jogkörében? ”
Valójában nincs ilyen, hogy "mérlegelési jogkörben engedélyezett szabadság". Ha a munkavállalónak a rendes szabadsága elfogyott, akkor a munkáltató miért engedné el fizetett szabadságra? Persze, ha a munkáltatói jogok gyakorlója egyúttal a tulajdonos is (tehát az ő zsebére megy), akkor azt csinál, amit akar. Ha viszont a munkáltatói jogokat származtatja valakitől (tulajdonostól, képviselőtestülettől stb.) akkor felhatalmazás nélkül nem engedélyezhet plusz fizetett szabadságokat, hiszen ezzel megkárosítja a megbízóját.
A munkáltató szabadságkiadó rendelkezése kötelezi a munkavállalót, az nem kívánságműsor. ha nem tartja be az utasításokat, az fegyelemsértés. Haza kell zavarni.
Mégegy kissé OFF kérdés:
A dolgozó nem akar szabadságra menni. Egyáltalán nem, mert elhivatott (van ilyen, tényleg, x-aktás eset).
Mit lehet tenni a munkáltatónak?
Mi van akkor, ha a dolgozót a munkáltató kötelezi a szabadságra (az a 75%) de a dolgozó bejön dolgozni. Haza lehet küldeni erővel?:-))
Ha azt az időt sem akarja kivenni amivel ő rendelkezik?
Hohohóó:-))Jó, akkor kereset, nna.(nem vagyok jogász)
Ezek szerint kell egy rendelet amely rendelkezik arról-konkrétan-hogy mely esetbe dönthet saját mérlegelési jogkörében?
- 1
- 2