Üzemünk szorult anyagi helyzetbe került, ezért a dolgozókat május elején 1 hónap rendkívüli szabadságra küldik. Kérdésem az, hogy kivetethetik-e a dolgozókkal az összes szabadságukat, vagy csak a szabadság adott időszakra eső részét? Tehát, ha valakinek 30 nap éves szabadsága van, abból mennyi napot vetethetnek ki?
rendkívüli szabadság
- 1
- 2
Először is, nincs olyan hogy rendkívüli szabadság, csak rendes szabadság van. Ebből a munkáltató a 3/4-ét akkor adja ki amikor ő akarja, de maximum két részletben (ami nálatok nem gond - hiszen egy részletben akarjátok kiadni). Van még egy oylan feltétel, hogy a dolgozót előzetesen meg kel hallgatni. Azután van egy olyan is, hogy legalább egy hónappal előre ki kell adni, tehát ha most akarják elrendelni, az már Május 1-re nem fog menni. A feltételek bármelyikének hiánya a szabadságelérendelést semmissé teszi.
Ha valakinek 30 napja van, és abból még semmit nem vett ki, akkor 22 napot (a töredéknapot a dolgozó javára kell kerekíteni) adhat ki május 5-től legahmarabb.
Fizetésnélküli szabadságra nem küldhető a dolgozó. Ha már kiadható rendes szabadság nincs, és munak sincs, akkor bizony fel kell menteni a munakvégzés alól, de erra z időszakra is fiezés jár.
Üdvözlet!
Szeretném megkérdezni, hogy egy munkavállalónak jár-e rendkívüli szabadság akkor, ha meghal az, akivel eltartási szerződést kötött, aki egyébként az édesanyja testvére volt...
Senkinek sem jár rendkívüli szabadság ha haláleset történik a családjában. Viszont az Mt-ben definiált közeli hozzátartózó halála esetén ját két nap fizetett szabadidő.
139. (2) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.
Munkáltatói jogkörben meghozott rendkívüli szabadságról (kjt) max. az SZMSZ rendelkezhet ugye?
A kollektív szerződésre gondolsz?
Nem.
Arra, hogy mi szabályozza, azt, hogy a munkáltatói döntésbe milyen jogkörök tartoznak (pl. önkormányzati inézménynél)...azaz ide tartozhat-e, az hogy rendkívüli (azaz nem rendes, nem fizetés nélküli tv-ben kötelezően előírt szabadság)
Szerintem csak rendelet tehetné meg.
Hm.
Ha én mint munkáltatói (maradjunk a példánál:polgármester) jogkörömnél fogva adok rendkívüli szabadságot 8pl. egy intézményvezetőnek), akkor az Mt.199(4)re való hivatkozással valaki fellebezéssel él (ami ugye nem túl valószínű) akkor kevés sz SZMSZ...?
Az SZMSZ rendelet. A 199. § (4) az esetre nem vonatkoztatható, egyébként sem fellebbezés az, hanem bírósági kereset, és csak a munkavállaló élhet vele.
Adott esetben egyébként én - ha képviselő lennék, és hiányozna a rendeleti felhatalmazásod -, fegyelmit javasolnék ellened, és indítványoznám a hivatali visszaélés miatti feljelentést is.
Hohohóó:-))Jó, akkor kereset, nna.(nem vagyok jogász)
Ezek szerint kell egy rendelet amely rendelkezik arról-konkrétan-hogy mely esetbe dönthet saját mérlegelési jogkörében?
Mégegy kissé OFF kérdés:
A dolgozó nem akar szabadságra menni. Egyáltalán nem, mert elhivatott (van ilyen, tényleg, x-aktás eset).
Mit lehet tenni a munkáltatónak?
Mi van akkor, ha a dolgozót a munkáltató kötelezi a szabadságra (az a 75%) de a dolgozó bejön dolgozni. Haza lehet küldeni erővel?:-))
Ha azt az időt sem akarja kivenni amivel ő rendelkezik?
A munkáltató szabadságkiadó rendelkezése kötelezi a munkavállalót, az nem kívánságműsor. ha nem tartja be az utasításokat, az fegyelemsértés. Haza kell zavarni.
„Ezek szerint kell egy rendelet amely rendelkezik arról-konkrétan-hogy mely esetbe dönthet saját mérlegelési jogkörében? ”
Valójában nincs ilyen, hogy "mérlegelési jogkörben engedélyezett szabadság". Ha a munkavállalónak a rendes szabadsága elfogyott, akkor a munkáltató miért engedné el fizetett szabadságra? Persze, ha a munkáltatói jogok gyakorlója egyúttal a tulajdonos is (tehát az ő zsebére megy), akkor azt csinál, amit akar. Ha viszont a munkáltatói jogokat származtatja valakitől (tulajdonostól, képviselőtestülettől stb.) akkor felhatalmazás nélkül nem engedélyezhet plusz fizetett szabadságokat, hiszen ezzel megkárosítja a megbízóját.
Azért engedné el, mert pl. méltányolja, hogy a kért időtartam alatt a munkavállaló valamilyen rangos eseményen szakértőként vesz részt, amely a munkadó hírnevét is öregbíti.(..és már konkretizáltuk is az eddigi általánosításokat)
Fizetés nélküli szabadság vagy kiküldetés.
Meggyőztél.
:)
A következő kérdésem lenne: Egyik nagyszülő halála esetén a család mely tagjainak jár a kétnapos rendkívüli szabadság (közeli hozzátartozó halála esetére)? Csak a gyerekeinek, vagy az unokáinak is jár ez?
Közeli hozzátartozó halála:
"Egyenesági a rokonság, azok között, akik közül az egyik a másiktól származik." ObudaFan 2007.08.02. 21:14.
Az unoka egyenságbeli rokona a nagyszülőnek, tehát jár neki a 2 nap távolléti díj.
Mt. 139. § (2)
(2) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az enyegágbeli rokon, ... valamint az élettárs.
a munkahelyemen azt mondták a nagyszülő nem egyenesági rokona az unokájának.
A munka törvénykönyvében az is benne van, hogy hogyan kell értelmezni ezt egyeneságikérdést?
Azt ne határozza meg a Munka törvénykönyve, hogyan kell érteni azt, hogy "rokon"? Vagy azt hogy "egyik a másiknak"? Esetleg azt, hogy "és"?
Kérdésem arra irányult volna, hogy a munkáltatónak igaza van-e amikor ilyet állít. Vagy mire alapozhatja ezt az állítását.
Nem kaptam meg az említett esetre a két nap szabadságot, és csak szerettem volna tudni, hogy ez jogos-e. Gúnyos kérdésekkel sajnos nem látok tisztábban, de azért köszönöm a segítséget.
Elég világosan megmondták, hogy nincs igaza a munkáltatódnak. De ha közlöd, hányszor kell ahhoz elismételnünk, hogy el is hidd, szívesen bemásolom annyiszor. Nem gond. Tényleg.
Én is végzős, levelezős hallgató vagyok egy főiskolán, emellett főállásban dolgozom. Azzal tisztában vagyok, hogy a Mt. 115. §-a alapján a Munkáltatóm köteles a vizsgákra 4 napot, szakdolgozatra 10 nap díjazás nélküli tanulmányi szabadságot biztosítani, azonban azt szeretném megtudni, hogy a tanulmányi szabadságnak létezik fizetett és fizetés nélküli (tehát díjazás nélküli) fajtása is. Tanulmányi szerződést a Munkáltatom nem kötött velem, mivel a cég könyvelője azt mondta, hogy a tanulmányaim nem kapcsolódnak a cég tevékenységéhez. Tanulmányi szerződést valóban csak olyan tanulmányok folytatására lehet kötni, ami a tevékenységhez kötődik? Vagy csak célszerű a Munkáltató igényeit figylembe véve... És fizetett tanulmányi szabadság is csak Tanulmányi Szerződés esetén (ha abban megállapodtak) adható? Előre is köszönöm.
- 1
- 2