rendkívüli szabadság


Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.03. 08:07

Az SZMSZ rendelet. A 199. § (4) az esetre nem vonatkoztatható, egyébként sem fellebbezés az, hanem bírósági kereset, és csak a munkavállaló élhet vele.

Adott esetben egyébként én - ha képviselő lennék, és hiányozna a rendeleti felhatalmazásod -, fegyelmit javasolnék ellened, és indítványoznám a hivatali visszaélés miatti feljelentést is.

jamesz # 2007.04.03. 07:24

Hm.
Ha én mint munkáltatói (maradjunk a példánál:polgármester) jogkörömnél fogva adok rendkívüli szabadságot 8pl. egy intézményvezetőnek), akkor az Mt.199(4)re való hivatkozással valaki fellebezéssel él (ami ugye nem túl valószínű) akkor kevés sz SZMSZ...?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.03. 06:36

Szerintem csak rendelet tehetné meg.

jamesz # 2007.04.03. 06:25

Nem.
Arra, hogy mi szabályozza, azt, hogy a munkáltatói döntésbe milyen jogkörök tartoznak (pl. önkormányzati inézménynél)...azaz ide tartozhat-e, az hogy rendkívüli (azaz nem rendes, nem fizetés nélküli tv-ben kötelezően előírt szabadság)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.02. 14:30

A kollektív szerződésre gondolsz?

jamesz # 2007.04.02. 13:14

Munkáltatói jogkörben meghozott rendkívüli szabadságról (kjt) max. az SZMSZ rendelkezhet ugye?

the big cat # 2007.03.27. 19:09

Senkinek sem jár rendkívüli szabadság ha haláleset történik a családjában. Viszont az Mt-ben definiált közeli hozzátartózó halála esetén ját két nap fizetett szabadidő.

139. (2) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.

eleven # 2007.03.27. 18:53

Üdvözlet!
Szeretném megkérdezni, hogy egy munkavállalónak jár-e rendkívüli szabadság akkor, ha meghal az, akivel eltartási szerződést kötött, aki egyébként az édesanyja testvére volt...

the big cat # 2004.04.03. 09:54

Először is, nincs olyan hogy rendkívüli szabadság, csak rendes szabadság van. Ebből a munkáltató a 3/4-ét akkor adja ki amikor ő akarja, de maximum két részletben (ami nálatok nem gond - hiszen egy részletben akarjátok kiadni). Van még egy oylan feltétel, hogy a dolgozót előzetesen meg kel hallgatni. Azután van egy olyan is, hogy legalább egy hónappal előre ki kell adni, tehát ha most akarják elrendelni, az már Május 1-re nem fog menni. A feltételek bármelyikének hiánya a szabadságelérendelést semmissé teszi.

Ha valakinek 30 napja van, és abból még semmit nem vett ki, akkor 22 napot (a töredéknapot a dolgozó javára kell kerekíteni) adhat ki május 5-től legahmarabb.

Fizetésnélküli szabadságra nem küldhető a dolgozó. Ha már kiadható rendes szabadság nincs, és munak sincs, akkor bizony fel kell menteni a munakvégzés alól, de erra z időszakra is fiezés jár.

Jenci # 2004.04.03. 09:38

Üzemünk szorult anyagi helyzetbe került, ezért a dolgozókat május elején 1 hónap rendkívüli szabadságra küldik. Kérdésem az, hogy kivetethetik-e a dolgozókkal az összes szabadságukat, vagy csak a szabadság adott időszakra eső részét? Tehát, ha valakinek 30 nap éves szabadsága van, abból mennyi napot vetethetnek ki?