Táppénz

2014-ben a szabadság szempontjából a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség számított munkában töltött időnek, azaz a hosszabb tartamú keresőképtelenség arányosan csökkentette a munkavállaló szabadságát. Mivel ez nem felelt meg az uniós szabályoknak, január 1-től a keresőképtelenség teljes egészében jogosít a szabadságra, időtartamától függetlenül. Ennyi a hír, kérdésem pedig az, hogy visszakérhetem, perelhetem-e a tavaly elvont szabadságaimat?
Szabadságharcos.

„Tájékoztatásul minden, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai iránt érdeklődő részére:
”

OEP TÁJÉKOZTATÓ

Változatlan jogosultság mellett egyszerűsödnek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz elszámolási szabályai.

(2015.01.09.)

Közleményünkben a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre kaphat választ.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.

Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.

A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások

• A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.

• Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.

• A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.

• Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.

Terhességi Gyermekágyi Segély (THGYS) helyett Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A szülési szabadság idejére 2014. december 31-éig született gyermekek esetében terhességi-gyermekágyi segély került megállapításra, amelyet a teljes ellátási időszakra változatlan feltételekkel fizet az egészségbiztosító. A 2015. évben született gyermekek esetében az ellátás változatlan feltételekkel csecsemőgondozási díj jár a kismamáknak.

A változások részletes ismertetése

I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása

Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja.

A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül.
(Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.)

II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők

A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is.

• Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást.

• Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.

III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől.
Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

IV. A terhességi-gyermekágyi segély helyébe csecsemőgondozási díj lépett

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott.
A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítunk meg.

A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi - gyermekágyi segély.

Akinek az egészségbiztosító még terhességi-gyermekágyi segélyt állapított meg, azt az ellátás végéig ilyen elnevezéssel folyósítja.

V. Az egyes, változással érintett pénzbeli ellátások számítási módja

A. A táppénz és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:
2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

Például, ha az igénylő 2015. január 10-étől jogosult táppénzre, akkor 2014. október 31-étől 2014. május 5-ig található meg a 180 naptári napi jövedelem.

A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel.

• HA IGEN:

Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

• HA NEM:

Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.

B. A csecsemőgondozási díj (korábban. terhességi-gyermekágyi segély) alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a csecsemőgondozási díj összegének meghatározásához szintén meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmezőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).

C. A baleseti táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az igénylő az 1. pontban meghatározott időtartamban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A baleseti táppénz esetében sincs változás az ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében. (vagyis üzemi baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90%).

VI. Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

1. Táppénz, baleseti táppénz:

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak.

Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

2. Gyermekgondozási díj:

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kaphatta tovább az ellátást.

Ilyen esetben, a családok nehéz helyzetét méltányolva, 2015. január 1-től a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adott hónapból legalább 15 nap még hátra van, akkor a szülő az ellátást a következő hónap első napjáig kaphatja. Ha kevesebb, mint 15 nap van az adott hónapból, akkor pedig az elhalálozást követő 15. napig folyósítják a gyermekgondozási díjat.

VII. Méltányos szabályozás a gyermekvállalás esetén

A családosok esetében a jogszabály továbbra is garantálja azt, hogy azok, akik a jogszabályváltozásokat megelőzően döntöttek a gyermekvállalásról, a jogszabályok módosítása miatt ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe.
A 2015. január 1-e előtt született gyermekek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt, valamint a gyermekgondozási díjat, az egészségbiztosítónak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok alapján, és a 2013. július 15-ét megelőző szabályok szerint is meg kell állapítania, és a magasabb összeget kell folyósítani.

VIII. Ami nem változik

1. az egyes ellátások jogosultsági feltétele
Fontos, hogy sem a táppénznél (baleseti táppénznél), sem a csecsemőgondozási díjnál, sem a gyermekgondozási díjnál nem változnak a jogosultsági szabályok, vagyis ezután is az kaphatja, aki eddig is.

2. a „GYED EXTRA” szabályai

o Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
o Munkavégzés gyed folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után
o A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében
o Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

3. az ellátások iránti kérelmek benyújtásának helye

Az ellátás iránti igényeket a munkavállalóknak a foglalkoztatónál elő kell terjeszteni. Igaz ez a keresőképtelenség, beteg gyermek miatti keresőképtelenség, sőt beteg gyermekre tekintettel kért méltányos táppénzre és a gyermekvállalás miatti igények esetére is. A kérelmeknek a továbbítása a megfelelő hatóságokhoz pedig ezek után is a munkáltatók feladata marad.

Egyidejűleg több munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a kérelmeket annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, amelyik munkaviszonyból a biztosított kéri az ellátást.

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, stb. pedig, ahogyan eddig is, minden esetben a székhelyük szerinti fővárosi, illetve megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell, hogy leadják kérelmüket.

Budapest, 2015. január 9.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
egészség, biztonság

http://www.oep.hu/…aleseti.html

„csamel 2014.12.30. 15:26
Tisztelt Szakértők !
December közepén történt egy lábsérülésem,vágással ín szakadt el... Műtét után az orvos azt mondta 5 hét gipsz, majd legalább ennyi rehabilitáció. Ebben az évben még nem voltam sem betegszabadságon,sem táppénzen,ez a 2 hét az első ilyen kiesés.
A munkahelyemen köztisztviselek.
A kérdésem az lenne,ha az első 15 nap betegszabadság,ami december utolsó napján nem is merül ki teljesen, de januártól mint másik naptári év, ez újra indul az első 15 nap betegszabadsággal és csak ezután vált Tp-re majd ? Vagy itt nem számít naptári év ?
Köszönöm a választ !
Tisztelettel:
H.Péter
”

T. Kérdező!
Amennyiben 2014-ben a 15 munkanapot nem merítette ki, de a keresőképtelensége áthúzódik 2015-re, úgy a 2015. évre járó 15 munkanap betegszabadságot 2015.01.01-től kell kiadni/elszámolni és ha ez lejár azt követően fognak táppénz ellátást megállapítani és folyósítani.

Tekintettel arra, hogy „köztisztvisel” további, a TB ellátás megállapításával és folyósításával kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint központi TB kifizetőhelyhez.

Tisztelt Szakértők !

December közepén történt egy lábsérülésem,vágással ín szakadt el... Műtét után az orvos azt mondta 5 hét gipsz, majd legalább ennyi rehabilitáció. Ebben az évben még nem voltam sem betegszabadságon,sem táppénzen,ez a 2 hét az első ilyen kiesés.
A munkahelyemen /köztisztviselek/ azt mondták,hogy készüljek arra, ha tartós táppénzen leszek/ akkor az évi kafetériámból is vissza kell fizetni arányosan a 2 hetet,és persze a 2015 évben levő tp időszakra is majd az új kafetéria összegből.
Ezt értem is, ha így döntenek,legyen így jövőre ...
De ebben az évben nem voltam és nem is leszek tartósan tp-en,hisz gondolom az évvel a naptári év lezárul. Vagy nem így van? Akkor miért kell 2 hetet kifizetnem ?
A másik kérdésem az lenne,ha az első 15 nap betegszabadság,ami december utolsó napján nem is merül ki teljesen, de januártól mint másik naptári év, ez újra indul az első 15 nap betegszabadsággal és csak ezután vált Tp-re majd ? Vagy itt nem számít naptári év ?

Köszönöm a választ !
Tisztelettel:
H.Péter

„Kezdő kismama vagyok és elkövettem azt a hibát, hogy az első héten 2014. december 1-től, amikortól otthon voltam (amúgy az időpont le volt egyeztetve a főnökömmel, hogy mikortól vonulnék nyugalomba) nem hívtam fel a háziorvost, hogy felvegyen táppénzre. Csak ezen a héten tettem meg dec. 11-én, de azt is inkább saját megnyugtatásomra. Merthogy nem tudtam arról, hogy visszamenőlegesen csak 5 napra tudnak igazolni táppénzt.
Ma dec. 12-én elmentem a nőgyógyászhoz, aki 9-es kóddal ellátott ambuláns lappal elküldött a háziorvoshoz. Azt mondta, hogy ő dátumot nem tud ráírni, a háziorvost kell kérjem, hogy adjon igazolást. Ugye dec. 11-én felhívtam a háziorvost, és ő azt mondta, hogy dec. 8-tól tud táppénzes igazolást adni csak. Így viszont nekem 5 nap kiesik dec.1-5-ig, amikor nincs igazolásom. Vagy a háziorvos tud adni táppénz nélküli igazolást december 1-től? (Sajnos az egészben az volt nekem a logikai feltevés, hogy először kell a nőgyógyásztól igazolás, és a háziorvos csak utána tud kiírni, nos, ahogy látszik, tévesen hittem...) Érdekelne, hogy milyen lehetőségeim vannak az eset megoldására? Munkáltatóm HR kollégája azt mondta, hogy ha így áll a helyzet, akkor dec. 1-5-ig igazolt, fizetés nélküli szabadságot tud csak elszámolni (de ehhez is kell valamilyen igazolás, amit remélem akkor a háziorvos tud adni).
Még annyi, hogy a betegszabadságomból 4 nap maradt, de akkor ezek szerint azt már nem tudom érvényesíteni?
”Előre is köszönöm a segítséget!

Milyen lehetőségeim vannak az eset megoldására:

• Éves, rendes szabadság.
• Igazolt, nem fizetett távollét. (Bármilyen orvosi igazolás, ambuláns lap megteszi, amin rajta van az, hogy munkáját terhesség miatt mettől-meddig nem tudja ellátni…)
• Az ORSZI 6 hónapra visszamenőleg is igazolhat (engedélyezheti a háziorvosnak a tp-es utalvány kiállítását) keresőképtelenséget. (Az ehhez szükséges nyomtatványt a háziorvos állítja ki, ő utalja „bizottság” elé.)

• 9-es kódnál betegszabadság nincs, azaz ez esetben azt valóban nem tudja „érvényesíteni”.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Jogi Fórum!

Kezdő kismama vagyok és elkövettem azt a hibát, hogy az első héten 2014. december 1-től, amikortól otthon voltam (amúgy az időpont le volt egyeztetve a főnökömmel, hogy mikortól vonulnék nyugalomba) nem hívtam fel a háziorvost, hogy felvegyen táppénzre.Csak ezen a héten tettem meg dec. 11-én, de azt is inkább saját megnyugtatásomra. Merthogy nem tudtam arról, hogy visszamenőlegesen csak 5 napra tudnak igazolni táppénzt. Ma dec. 12-én elmentem a nőgyógyászhoz, aki 9-es kóddal ellátott ambuláns lappal elküldött a háziorvoshoz.Azt mondta, hogy ő dátumot nem tud ráírni, a háziorvost kell kérjem, hogy adjon igazolást. Ugye dec. 11-én felhívtam a háziorvost, és ő azt mondta, hogy dec. 8-tól tud táppénzes igazolást adni csak. Így viszont nekem 5 nap kiesik dec.1-5-ig, amikor nincs igazolásom. Vagy a háziorvos tud adni táppénz nélküli igazolást december 1-től? (Sajnos az egészben az volt nekem a logikai feltevés, hogy először kell a nőgyógyásztól igazolás, és a háziorvos csak utána tud kiírni, nos, ahogy látszik, tévesen hittem...) Érdekelne, hogy milyen lehetőségeim vannak az eset megoldására? Munkáltatóm HR kollégája azt mondta, hogy ha így áll a helyzet, akkor dec. 1-5-ig igazolt, fizetés nélküli szabadságot tud csak elszámolni (de ehhez is kell valamilyen igazolás, amit remélem akkor a háziorvos tud adni).
Még annyi, hogy a betegszabadságomból 4 nap maradt, de akkor ezek szerint azt már nem tudom érvényesíteni?
Előre is köszönöm a segítséget!

„csimi5 2014.09.16. 17:38
Tisztelt fórumozók! A segîtségeteket szeretném kérni az alábbi problémàmat illetően: 2014 06.12.-2014 06.25-ig tàppénzen voltam. Immáron lassacskán belèpünk az októberbe ès mindezidáig egy ft-ot sem làttam belőle.
Laikus táppènzes vagyok mivel 30 èves lètemre ez volt az első,ám rengeteg utána járást követően arra jutottam,h valami nem stimmel. Nos a mai nap folyamán beszètem a volt munkáltatómmal aki közölte,h nekem semmilyen táppénz nem jár mivel a munkaképtelensègemet bejelentő nap utànról van csak kiàllìtva a táppènzes papírom ès az ő állìtâsa szerint az is 2 különböző orvostól!
Tèny miszerint keresőképtelenségem bejelentèse 06.11-èn történt meg és tàppènzes papírom csak az azt követő naptól èrvènyes de hivatalosan is csak 1 azaz egy mègpedig a sajàt háziorvosom állìtotta ki pontosan 2 hétre.
Kérdèsem az lenne,h van-e joga a munkáltatónak erre hivatkozva azt mondania,h nem fizet ki? Tudtommal nincs... A segítségeket előre is köszönöm”

Nem, erre hivatkozva nem tagadhatja meg a kifizetést.

Azért azt jó ha tudja, hogy főszabály szerint, a Munka Törvénykönyve értelmében a keresőléptelenség első 15 munkanapjára (kivéve ha gyermekápolási, vagy baleseti táppénzt igényel stb.) a munkáltatónak kell betegszabadságos bért fizetni.

Ez leegyszerűsítve a munkabérének a 70%-a.

A TB táppénzt csak az ezt követő időre fizet.

Amennyiben 2 hétről (14 nap) van szó, az kb. 10 munkanap. Ha ez évben 01.01-től ugyanott dolgozik és még nem volt keresőképtelen úgy a munkáltató kötelessége ezekre a napokra un. betegszabadságos bért fizetni.

Fontos még az is, hogy ha jogviszonya megszűnt az azt követő időre hiába van orvosi igazolása sem táppénzt, sem betegszabadságos bért nem kaphat.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

61. Betegszabadság

126. § (1) A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.

(3) Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

(4) A betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. §
(3) bekezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni.

(5) A betegszabadság tekintetében a 121. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

146. § (5) A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt fórumozók! A segîtségeteket szeretném kérni az alábbi problémàmat illetően: 2014 06.12.-2014 06.25-ig tàppénzen voltam. Immáron lassacskán belèpünk az októberbe ès mindezidáig egy ft-ot sem làttam belőle. Laikus táppènzes vagyok mivel 30 èves lètemre ez volt az első,ám rengeteg utána járást követően arra jutottam,h valami nem stimmel. Nos a mai nap folyamán beszètem a volt munkáltatómmal aki közölte,h nekem semmilyen táppénz nem jár mivel a munkaképtelensègemet bejelentő nap utànról van csak kiàllìtva a táppènzes papírom ès az ő állìtâsa szerint az is 2 különböző orvostól! Tèny miszerint keresőképtelenségem bejelentèse 06.11-èn történt meg és tàppènzes papírom csak az azt követő naptól èrvènyes de hivatalosan is csak 1 azaz egy mègpedig a sajàt háziorvosom állìtotta ki pontosan 2 hétre. Kérdèsem az lenne,h van-e joga a munkáltatónak erre hivatkozva azt mondania,h nem fizet ki? Tudtommal nincs... A segítségeket előre is köszönöm

Közölheti a felmondást, de a felmondási idő csak akkor kezdődik el, amikor újra keresőképes leszel. Nincs már 30 napos védettség.

Tisztelt Fórumozók!

Betegség miatt táppénzre vett a háziorvosom, közben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató fel akar mondani. Táppénz alatt megteheti, vagy mi vonatkozik erre az esetre. Hallottam olyan véleményt is, hogy ha táppénzről visszamegy a dolgozó, akkor 1 hónapig nem mondhatnak fel. Lehetséges ez? Köszönöm a választ.

Köszönöm válaszát!

Elvileg összesen 26 munkanapról van szó, csak azt nem tudom, hogy ha hétvége is beleesett ( a táppénzes igazoláson ) akkor az számít-e?
Hétvégén egyébként nem szoktam dolgozni, csak hétköznap.

Köszönöm!

Ha nem voltál többet keresőképtelen 30 napnál, akkor emiatt a szabadság nem csökkenhet.

Tisztelt Fórumozók!

Az idén már sajnos több alkalommal voltam otthon betegség miatt. Kimerítettem a 15 napos betegszabadság keretet, és még azon kívül voltan 10 napot táppénzen illetve egy napot a gyerekkel.
Most vettem észre, hogy az alap szabadság keretem 25 napról 22 napra csökkent emiatt.
Ez így helyénvaló?
Mi van akkor, ha már nem rendelkezem ennyi nappal, és ha még táppénzre megyek a későbbiekben?

Köszönöm válaszukat!

Köszönöm szépen!

„Nusy 2014.09.11. 11:42
Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni!Édesanyám nyugdíj mellett dolgozik havi 15 napot!Kérdésem az lenne,hogy ennyi nap bejelentés után jogosult e táppénzre?Köszönöm”

Sajnos nem. (Ezt két különböző jogszabály is kizárja.)

Az egyik:
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

47. § (2) Nem jár táppénz
e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

És a másik:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

A lényeg tehát, hogy aki nyugdíj mellett dolgozik és a nyugdíjat nem szüneteltetni az nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Táppénz pedig csak annak jár, aki ilyen járulék fizetésére kötelezett:

Lásd.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Más a helyzet akkor, ha nem minősül nyugdíjasnak, illetve ha a munkavégzés ideje alatt a nyugdíjfolyósítását szünetelteti.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni!Édesanyám nyugdíj mellett dolgozik havi 15 napot!Kérdésem az lenne,hogy ennyi nap bejelentés után jogosult e táppénzre?Köszönöm

Capisca: Köszönöm. mindkettő kap táppénzt, csak míg a rehabosnak arra az időre szünetel az ellátása, a rokkantságis kaphatja párhuzamosan mindkettőt, ezt nem értem én...

Kedves bogarock!

Pusztán jogpolitikai döntés, de leírva jogszabályi szinten sehol sincs mi alapozza meg ezt az eltérést.

De a jogalkotó szándéka kb. ez lehet az én értelmezésem szerint.

A rehabilitációs ellátásban részesülő, ha dolgozik azért nem kap táppénzt, mert egyébként másik ellátásban (rehab ellátás) már részesül állapota miatt (ami uyge gyógyítható)

A rokkantsági ellátásban részesülő, ha dolgozik azért kap táppénzt, mert állapota nem gyógyítható illetve csak romolhat.

Kedves Fórumozók!

Én azt szeretném kérdezni, hogy mi az oka annak, hogy rehabilitációs ellátásnál keresőképtelenség esetén (táppénz mellett) nem jár az ellátás, szünetel, míg rokkantsági ellátás ugyanúgy folyósítható táppénz mellet is? Tudtok segíteni?

Köszönöm

38. §407 (1) Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt - terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem esetén a „Nyilatkozat terhességi-gyermekágyi segély megállapításához”, gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatvánnyal - öt napon belül a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Első körben jó lenne tisztázni, hogy a betegszabadságodat kimerítetted -e már, mert azzal csak a munkáltató foglalkozik. OEP-et csak akkor fogja érdekelni, ha a betegszabi már táppénzbe fordult.

Tisztelt Szakértő!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a munkáltatónak a táppénzes papaír átvételétől mennyi ideje van továbbítani a TB felé a dokumentumot, ha az nem kifizető hely? Ugyanis november 18-án átadtam neki, de a mai napig nem érkezett be. Lehet panaszt tenni?
Köszönöm előre is a választ.

Erika9

„Azt szeretném megtudni, hogy a nyitó táppénzes papír mindig csakis 1 hétre szól,”

Igen, mindig legfeljebb 7 naptári napra.

„vagy lehetséges olyan eset, hogy nincs rajta lejárati dátum és akkor azt jelentheti, hogy határozatlan lejáratú?”

Nem, nem lehetséges!

„Ekkor ki hibázott és hogyan lehet korrigálni?”

A beteg abban, hogy ezt a háziorvosának nem jelezte, a kezelőorvos abban, hogy erről a beteget nem tájékoztatta.

Az ORSZI legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg, utólag is engedélyezheti a kk-ség megállapítását, ha azt egyik orvos sem hajlandó leigazolni. Az eljárást a beteg kérésére a háziorvos kezdeményezi.

Megjegyzés: Álláspontom szerint, a megadott adatok alapján a háziorvos gond nélkül kiállíthatja a szükséges, közbenső orvosi igazolásokat.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

10. § (1) Az ....orvos ....kiállítja az 5. számú melléklet szerinti „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt. (Ez legfeljebb 7 napra igazol keresőképtelenséget.)

Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű, nyomtatványt kell - legalább 2 hetenként - kiállítani.

Erika9

A munkáltatónak van igaza. Fel kell keresni a háziorvost és rendezni kell vele ezt az ügyet.

Tisztelt Szakértő!
Azt szeretném megtudni, hogy a nyitó táppénzes papír mindig csakis 1 hétre szól, vagy lehetséges olyan eset, hogy nincs rajta lejárati dátum és akkor azt jelentheti, hogy határozatlan lejáratú? Például a nyitó táppénzes papír október 14-i, a záró pedig december 2-i. A kettő között nem volt a beteg a háziorvosánál, mert a kezelő orvoshoz járt hetente. A beteg azt gondolta, hogy ennyi elég. A beteg tehát leadott egy kezdeti és egy záró papírt. De mi van, ha a munkáltató kér visszamenőleg táppénzes papírt okt.21-nov.15-ig? Ekkor ki hibázott és hogyan lehet korrigálni?
Előre is köszönöm a válaszát.

„Guba82 # e-mail 2013.11.26. 20:05

Tisztelt Szakértő!

Több éve nappali tagozatos hallgatói jogviszonyom van.2012-es évben hat hónapos közalkalmazotti jogviszonyom volt a hallgatói jogviszony mellett.
Ez év szeptemberétől novemberig 10-ig közalkalmazottként voltam foglalkoztatva. Ebben az időszakban több hétig betegállományban voltam. Munkáltatóm állítja, hogy nem lettem volna jogosult a táppénzre, mert csak hat hónap munkaviszonyom van, kérik, hogy fizessem vissza a fólyószámlámra időközben érkezett összegeket.Erről 20 nappal a munkaviszonyom megszűnése után értesített.
Jogos a pénzösszegek visszakövetelése?

üdvözlettel
”

Első látásra nem jogos a kérés. Táppénzre az jogosult, aki biztosított és kötelezett 3%-os mértékű peb. járulék fizetésre.

A közalkalmazott a Tbj. 5. § taxációja értelmében biztosítottnak minősül és 3%-os mértékű peb. járulék fizetésre is kötelezett, azaz táppénzre is jogosult.

Az Ebtv. értelmében a jogalap nélküli táppénz visszafizetésére a TB kifizetőhelynek a biztosítottat közigazgatási határozatban kell köteleznie.

Ebben biztosítani kell a jogorvoslatot is, illetve a döntést jogszabállyal alátámasztva részletesen indokolni is kell.

Javaslat: Kérje ezen határozatot, és ha az abban foglaltakkal nem ért egyet a kézhezvételt követő 15 napon belül éljen a jogorvoslat (fellebbezés) jogával.

Jó, ha tudja, hogy a jogalap nélkül felvett táppénz ellátást csak 90 napon belül lehet visszakérni. Ezt követően -ha a kifizetőhely hibázott- neki kell helyt állnia a téves kifizetésért.