Táppénz


efi99 # 2020.04.07. 17:06

Nem ezt kérdezte.

sortie # 2020.04.07. 09:43

escargot 2020.04.07. 10:56

Üdvözletem!

Ma hallottam valakitől, hogy az orvos nem írhat ki 1-2 napos táppénzre valakit, mert minimum 3 napot írhat ki és a munkáltatónak 3 napot igazolás nélkül is el kell fogadnia.

Erre vagy az ellenkezőjére tudnának adni jogszabályi hivatkozást? Meg akarom győzni az illetőt, hogy nincs ilyen, hogy 3 igazolatlan napot el kell fogadjon a munkáltató, meg hogy elzavar az orvos, ha egy-két napra akarok táppénzt (pl.gyomorrontás miatt)

Köszönöm

T. kérdező!

A régi Mt. (1992. évi XXII. törvény erről ekként rendelkezett:

137. § (1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tíz munkanap betegszabadság illeti meg.

(2) A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja. Nem kell a keresőképtelenséget igazolni évente egy alkalommal, legfeljebb három munkanapig terjedő betegszabadság esetén.

Az új, 2012-től hatályos Mt. azonban ilyen rendelkezést nem tartalmaz
, azaz Önnek van igaza.

sortie # 2020.04.07. 09:27

escargot 2020.04.07. 10:56

Üdvözletem!

Ma hallottam valakitől, hogy az orvos nem írhat ki 1-2 napos táppénzre valakit, mert minimum 3 napot írhat ki és a munkáltatónak 3 napot igazolás nélkül is el kell fogadnia.

Erre vagy az ellenkezőjére tudnának adni jogszabályi hivatkozást? Meg akarom győzni az illetőt, hogy nincs ilyen, hogy 3 igazolatlan napot el kell fogadjon a munkáltató, meg hogy elzavar az orvos, ha egy-két napra akarok táppénzt (pl.gyomorrontás miatt)

Köszönöm

T. kérdező!

Korábban, évekkel ezelőtt egy rövid ideig (pár évig) volt ilyen szabály (a régi Mt.betegszabadságra vonatkozó részében), de a visszaélések miatt hatályon kívül helyezték, illetrve azóta, 2012-től új Mt. van.

A keresőképtelenség elbírálása orvosi, orvosszakmai feladat.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal1 egyetértésben a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. § (1)2 A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.
(2)3 A keresőképtelenség elbírálása a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 434. §-ában felsorolt esetekben történik.
(3)4 A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.

2. § (1)5 A keresőképtelenség illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására az Ebtv. 45. § (2) bekezdése alapján jogosult:

  1. a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),
  2. a járóbeteg-szakellátás orvosa,
  3. az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa,

d)6 a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala (a továbbiakban: járási hivatal),
e)7 a járási hivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos).
(2)8 A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az ,,adaptációs szabadság'' megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.
(3)9 Az (1) bekezdés a) pontjában említett háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (a továbbiakban: NEAK) szerződést kötött.
(4)10 Az (1) bekezdés b)—c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a NEAK-kal finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza.
(5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.
(6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak — a megállapítással egyidejűleg — a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.
(7)11 Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás, a járóbeteg-szakellátás keretében végzett nappali ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.

3. §12 A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt módosul, és ennek következtében az orvos személye megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost.

4. § A baleseti táppénz folyósítás időtartamának egy éven túli meghosszabbítására javaslatot a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala tehet.

5. § Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg, ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania.

6. § (1) A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.
(2) A keresőképtelen biztosított köteles
a)14 betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,

  1. az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
  2. ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.

(3)15 A betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt

  1. a munkavállaló esetén a munkáltató,
  2. közfoglalkoztatott esetén a közfoglalkoztató, illetve az állami foglalkoztatási szerv

jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni a járási hivatalnál.

7. § (1)17 A járási hivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi.
(2)18 A szakértő főorvos (1) bekezdés szerinti tevékenysége kiterjed a járási hivatalhoz beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során a szakértő főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából a felülvéleményező főorvos közreműködését.
(3)19 A szakértő főorvos az ellenőrzés keretében jogosult:

  1. a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,
  2. a betegdokumentációba történő betekintésre,
  3. szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,
  4. a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,
  5. javaslatot tenni a táppénz folyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé,
  6. az a)–e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni,
  7. a 6. § (3) bekezdése alapján indult eljárásban a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.

(4)20 A szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján

  1. dönt a biztosított keresőképtelenségérő, vagy keresőképességéről,
  2. döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett ,,Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról'' című Naplóba (a továbbiakban: Napló).

(5)21 A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet.
(5a)22 Az (5) bekezdés szerint kezdeményezett felülvizsgálat elbírálása során nem járhat el ugyanazon járási hivatal, amely járási hivatal szakértő főorvosának vagy felülvéleményező főorvosának döntése a felülvizsgálat tárgyát képezi. A felülvizsgálat iránti kérelem áttételéről a járási hivatal gondoskodik.
(6)23 Ha a keresőképtelen személy a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban említett vizsgálathoz nem járul hozzá, vagy a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, továbbá, amennyiben a keresőképtelen biztosított tartózkodási helyét (lakcímét) az elbíráló orvosnak nem jelenti be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor a szakértő főorvos kezdeményezi a táppénz folyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél. Ezt a tényt a Naplóban és a beteg dokumentációjában rögzíti, továbbá aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el.
(7)24 A szakértő főorvos az ellenőrzés eredményét a Naplóba bejegyzi és észrevételeiről indokolt esetben a NEAK-kal finanszírozási, illetve a keresőképtelenség elbírálására szerződést kötött intézményt (személyt) is értesíti.
(8)25 Ha az ellenőrzés során a szakértő főorvos ismételt vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására történt kijelölés visszavonását vagy a keresőképtelenség elbírálásra kötött szerződés felmondását kezdeményezi a NEAK-nál.

7/A. § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti közreműködés keretében a felülvéleményező főorvos a 7. § (3) bekezdése a)–f) pontjai és a (4) bekezdése a) pontja szerinti tevékenység végzésére jogosult.
(2)27 A 30 napot meghaladó keresőképtelenséget a felülvéleményező főorvos havonta legalább egyszer felülvéleményezi, kivéve, ha a keresőképtelenség felülvéleményezésének időtartamát ennél hosszabb időben állapította meg. Az egy hónapot meghaladóan táppénzes állományban lévő fekvőbeteg orvosszakmai felülvéleményezését – a szakértő főorvos utasítására – a beteg tartózkodási helyén is elvégezheti.
(3)28 Ha a keresőképtelenség felülvéleményezése során a felülvéleményező főorvos ismételten hiányosságokat tár fel, azt jelzi a szakértő főorvosnak intézkedés megtétele céljából.

8. § (1)30 Ha a keresőképtelenséget elbíráló orvos, illetve a felülvéleményező főorvos vagy a szakértő főorvos a keresőképtelenséget illetően nem ért egyet, a vita eldöntése érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz fordul, azzal, hogy a 7. § (5a) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(2)31 Ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképességének elbírálása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz fordul, azzal, hogy a 7. § (5a) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(3)32 A 9. § szerinti bizottság elé utalás

  1. a munkaképesség-változás, illetve a keresőképesség felülvéleményezése céljából a 4. számú melléklet szerinti nyomtatvány (a továbbiakban: Orvosi Beutaló),
  2. a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából a 4/A. számú melléklet szerinti nyomtatvány

kiállításával történik.
(3a)33 A (3) bekezdés szerinti nyomtatványt kell kitölteni továbbá minden olyan esetben, amikor a beteg vagy a kezelőorvos orvosszakértői vizsgálatot kezdeményez: az orvosszakértői szervnél a munkaképesség vagy a súlyos fogyatékosság megállapítása céljából.
(4)34 Az orvos az orvosszakértői szerv és a 9. § szerinti bizottság elé történő beutaláshoz a (3) bekezdés szerinti nyomtatványt használja és a rendelkezésére álló kórrajz kivonatát is mellékeli.
(5)35 Ha a kezelőorvos a táppénzfolyósító szervtől értesítést kap a táppénzre való jogosultság megszűnésének időpontjáról, amennyiben a beteg állapota azt indokolja, felhívja a beteg figyelmét az egészségkárosodáson alapuló egyéb ellátások igénybevételének lehetőségére.
(6)36

9. § (1)37 A fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala a 4. §, a 7. § (5) bekezdése, valamint a 8. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatai ellátása érdekében főorvosi bizottságot (a továbbiakban: FOB) működtet. A FOB tagja az orvosszakértői szerv két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fődiagnózisa szerint illetékes szakorvos.
(2) A FOB a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja.
(3)38
(4)–(5)39
(6)40 A FOB a beteg keresőképtelenségéről hozott döntését a vizsgálat lezárásával egyidejűleg írásban közli.

10. § (1) A keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban megjelölt orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az 5. számú melléklet szerinti ,,Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről'' elnevezésű nyomtatványt. Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az ,,Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről'' megnevezésű, nyomtatványt kell – legalább 2 hetenként – kiállítani. Az 5. és 6. számú mellékletek szerinti igazolásokat az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni.
(2) A kórházi kezelés idejét az ,,Igazolás fekvőbeteggyógyintézetben történő gyógykezelésről'' elnevezésű, 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell igazolni.
(3) A keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen biztosítottakról a Napló elnevezésű nyilvántartást vezeti az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal. A nyilvántartást az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból kell vezetni.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt orvosi dokumentációk közokiratok.

11. § (1) Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása címén állapították meg, az igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ-számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint a kórisme rovatban a gyermek betegségét be kell jegyezni. A keresőképtelenség kezdő időpontjának megállapításánál figyelembe kell venni a gyermek közösségből történő kitiltásának időpontját.
(2) Ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.

12. § (1) Az orvos saját dokumentációjában a keresőképtelenség okát (a betegség, állapot megjelölését), illetőleg a keresőképtelenség egyéb jogcímét (gyermekápolás stb.) — a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának mindenkori érvényes fogalmaival és számjeleivel — megjelöli.
(2)43 A 10. § (1) bekezdése, illetve a 11. § (1) bekezdése szerinti igazolásokon, valamint a 7. § (4) bekezdés b) pontja szerinti Naplóban a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket kell alkalmazni. Üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén – amíg a baleset üzemiségének tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg – a keresőképtelenség jellegeként ,,egyéb baleset 4'' megjelölést kell alkalmazni. A kódot az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatásakor kell módosítani.

13. § (1) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, keresőképtelenként a Naplóban tovább nyilvántartani nem kell, de ezt a tényt a Naplóban és a beteg kartonján is fel kell tüntetni. Amennyiben a biztosított továbbra is keresőképtelen, ezt kérésére igazolni kell. A biztosított, a munkáltató vagy a társadalombiztosítási szerv kérésére az orvos a keresőképtelenséget — a táppénzre jogosult keresőképtelen biztosítottra irányadó szabály szerint — véleményezi. Az ilyen véleményben fel kell tüntetni, hogy kinek a kérésére és milyen célból adták ki.
(2)44 Amennyiben a keresőképtelenség igazolását táppénzre nem jogosult személy kéri, azt a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki, az e rendeletben foglaltaknak megfelelően.

14. § (1)46 A keresőképtelenséget elbíráló személy a keresőképtelenné, illetőleg keresőképessé nyilvánított biztosítottakról naptári hetenként, az azt követő első munkanapon köteles a rejtjelezéssel védett adatátviteli vonalon jelentést tenni a NEAK-hoz (heti jelentés). A heti jelentést a 3. számú mellékletben foglalt tartalmi elemeknek megfelelő rekordképpel kell megtenni, feltüntetve a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket. A NEAK a befogadott jelentésről az adott forma szerinti kísérőjegyzéknek megfelelő adattartamú visszaigazolást küld adatátviteli vonalon a keresőképtelenséget elbíráló személy részére.
(2)47 A heti jelentés rekordképét a 8. számú melléklet tartalmazza.

15. §

16. § (1)49 Ez a rendelet 1995. szeptember 1. jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kezdődő keresőképtelenség további elbírálására a keresőképessé nyilvánítás időpontjáig a keresőképtelenséget megállapító orvos (egészségügyi intézmény) jogosult.
(3)50 A 2015. január 1-je előtt előállított 5. számú melléklet szerinti nyomtatványok 2014. december 31-ét követően is felhasználhatók, azzal, hogy ahol a nyomtatvány terhességi gyermekágyi segélyt említ, ott a 2014. december 31-ét követően megnyílt igényjogosultság esetén csecsemőgondozási díjat kell érteni.
(4)51 A 2014. december 31-e után előállított 5. számú melléklet szerinti nyomtatványok alkalmazása során csecsemőgondozási díj alatt terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való igényjogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

1. számú melléklet a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelethez52

escargot # 2020.04.07. 08:56

Üdvözletem!

Ma hallottam valakitől, hogy az orvos nem írhat ki 1-2 napos táppénzre valakit, mert minimum 3 napot írhat ki és a munkáltatónak 3 napot igazolás nélkül is el kell fogadnia.

Erre vagy az ellenkezőjére tudnának adni jogszabályi hivatkozást? Meg akarom győzni az illetőt, hogy nincs ilyen, hogy 3 igazolatlan napot el kell fogadjon a munkáltató, meg hogy elzavar az orvos, ha egy-két napra akarok táppénzt (pl.gyomorrontás miatt)

Köszönöm

wers # 2020.03.03. 08:39

a cég nem követ e el ezzel szabálysértést?

Nem, ha írásban felmenti a munkavégzési kötelezettség alól, ahogy lent KBS írta, megismétlem.

nando42 # 2020.03.03. 08:24

Igen, a munkáltató ezt vállalja is, de inkább az a kérdésem, hogy a cég nem követ e el ezzel szabálysértést? Ők bajba kerülhetnek vele, ami később apámra is kihat?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.03.03. 08:07

Nem értem. Azt akarod mondani, hogy nem igényli a táppénzt, és a munkáltató fizeti a bérét annak ellenére, hogy nem dolgozik?

Kérje írásba, hogy felmentik a munkavégzési kötelezettség alól.

nando42 # 2020.03.03. 07:03

Tisztelt fórum,
Az elmúlt hónapban apukámnak súlyos beteg lett, kórházba került, műtötték, az elmúlt két hetet ott öltötte, de továbbra is munkaképtelen marad. Az apukámnak a munkahelye segíteni szeretne, ezért felajánlották, hogy munkaállományban tartja (tulajdonosi engedéllyel) ezzel is segítve minket anyagilag. Természetesen a kórházi kezelésnek lesz nyoma, és bár TB-papírokat leadjuk, nem fogja a cég elszámolni. Kérdésem az volna, hogy ez a későbbiekben visszaüthet apám felé...?

wers # 2020.02.20. 10:39

Ha így van akkor nem jár betegszabadság ?

Kijátszható munkaidőkertben.

Azt kérdezed, megváltoztathatja-e a munkaidőbeosztást a munkáltató? Természetesen igen.

Ha jó tudom előtte, írásban kell közölni. Vagy változtathat utólag?

kmmk # 2020.02.20. 10:22

Ha beteg leszek akkor legrosszabb esetben 1 napot fizet ki betegszabadságban ? Vagy egyet sem majd az utolsó hónapban ledolgoztatja minden kötelező órákat ?
Ha így van akkor nem jár betegszabadság ?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.02.20. 10:16

Ilyen a munkaidőkeret. De továbbra sem értem mélységében a problémát. Nem kaptad meg a havi béred?

wers # 2020.02.20. 09:08

Utána pedig majd úgy tervezi a munkarendet, hogy meglegyen a munkanapjaid száma is, hogy "ledolgoztatja" a betegszabadságodat is, hiszen te akkor szabadnapjaidat töltötted.
Éljen.

kmmk # 2020.02.20. 08:59

Betegségem jelzése után a betegszabadság alatt a elrendelt munkanapokból törölt így csak az első 3 napra fizetett. Utánna azaz a következő heti elrendelt törölt munkanapjaimat nem fizetett. A maradék elrendelt munkanapot törölte így azokra nem kaptam betegszabadságot.
15 naptári napra

Kovács_Béla_Sándor # 2020.02.18. 21:12

Nem fizette ki?

kmmk # 2020.02.18. 20:56

Betegszabadság alatt , így kibujva a betegszabadság kifizetése alól?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.02.18. 17:37

Azt kérdezed, megváltoztathatja-e a munkaidőbeosztást a munkáltató? Természetesen igen.

kmmk # 2020.02.18. 12:32

Arra szeretnék választ kapni hogy jogos volt-e munkáltatóm amikor a betegszabadságot részben fizetett?
15 naptári napot voltam beteg. Erre 36 órát számolt el betegszabadságként .
Megbetegedesem után az elrendelt munkanapokból többet visszavont ,így ezekre a napokra nem fizette ki a betegszabadságot.
Több havi munkaidőkeretben dolgozok, megszakítás nélküli munkarendben.
Betegszabadság alatt visszavonhatja-e munkanapjaimat, így kibujva a betegszabadság kifizetése alól?
Köszönettel.

gyutti # 2020.02.11. 18:18

"jereván"
Köszönöm!
december 17-január 19-ig voltam beteg. A táppénzes problémámra megkaptam a választ. A

Jereván # 2020.02.11. 13:40

gyutti

Ezen túlmenően jó ha tudja, hogy:

  • Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ákr. 2. § )
  • A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
  • Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

  • Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, a MÁK honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a járási hivatalnak továbbítani. (Vhr. 38. § )
  • A kormányhivatal járási hivatala –amennyiben minden adat rendelkezésre áll - köteles az igényt 8 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. Késedelem esetén –mintegy büntetésként- köteles az ügyfél részére megfizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illetéket. (3.000 Ft) Amennyiben az elbíráláshoz nem áll minden adat rendelkezésre, úgy az Ákr. értelmében függő hatályú végzést kell kiadni. Ekkor a max. ügyintézési határidő 60 nap. Amennyiben 60 napon belül sem születik döntés az ügyfél részére –mintegy büntetésként- 10.000 Ft-ot kell fizetni.
  • Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75

E-mail: panasz@ajbh.hu

Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: .... ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Jereván # 2020.02.11. 13:26

gyutti 2020.02.11. 13:22
Kedves Fórumozók!
Nem értem mi történik:
majdnem 3 éve dolgozpm a cégnek.Október 1-e óta össz vissz 8 napi munkát kaptam, hetekig itthon ültem, fizetni csak a ledolgozott órákat fizették, 2019.12.17-én felmondtam, telefonon közölték velem a 30 napos felmondási időt.
2020.jan.17 lett volna az utolsó nap). de mivel baleset ért itthon, még aznap keresőképtelen állományba kerültem.Telefonon jeleztem a munkáltatómnak.
2020. jan.19-én lettem ismét keresőképes. Ekkor megkérdeztem a munkáltatót, neki kell -e még elküldenem a papírokat.
Azt mondták, nekik aztán nem, mivel 2019.dec.31-én kiléptettek( erről semmi nemű értesítést nem kaptam).
Beszéltem az OEppel( elmondtam a történetet), ők a munkáltatónak kell leadni verziót válaszolták. Elküldtem a munkáltatónak. Az pedig tegnap, ügyvéd általi levélben akart nyilatkoztatni, hogyha megbírságolják a céget, akkor azt nekem kell viselni.
Ma pedig megkaptam a munkámtatómtól postán a tápos papírjaimat. A munkaügyi papírjaimat pediglen 2020. 02.7-ém küldték ki. 30 nap csúszással. Kérek valaki hozzáértőt, hogy mit tudok tenni . Köszönöm!

T. Kérdező!

Pontosan mi a problémája? Mikor érte a baleset? Mikortól keresőképtelen? Január 17-től január 18-ig? Két napért kár bolygatni...

  1. Ha a jogviszonyát jogellenesen korábban szüntették meg, úgy munkaügyi bírósághoz fordulhat.
  2. Betegszabadságra és táppénzre csak addig jogosult, amíg a jogviszonya fennállt.
  3. A táppénzigényt –mivel az munkaviszonyhoz kötött ellátás- a munkáltatónál kell előterjeszteni. Ha ezt a munkáltató megtagadja, úgy panaszával írásban a kormányhivatal TB főosztályához fordulhat.
  4. Kérésre a NAV jogosult a biztosítási jogviszonyt határozattal utólag elismerni.
  5. A munkáltató „tudhat” valamit (azaz, hogy vaj van a fején), ha ennyire fél a bírságtól.
  6. Az ügyvéd tudhatná, hogy az ilyen nyilatkozat csak a munkavállaló megfélemlítésére alkalmas, másra nem, ugyanis a munkáltató jogsértése miatti hatósági bírság főszabály szerint nem hárítható át a munkavállalóra.

Olvassa el ezeket:

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

gyutti # 2020.02.11. 12:22

Kedves Fórumozók!
Nem értem mi történik:
majdnem 3 éve dolgozpm a cégnek.Október 1-e óta össz vissz 8 napi munkát kaptam, hetekig itthon ültem, fizetni csak a ledolgozott órákat fizették, 2019.12.17-én felmondtam, telefonon közölték velem a 30 napos felmondási időt8 2020.jan.17 lett volna az utolsó nap). de mivel baleset ért itthon, még aznap keresőképtelen állományba kerültem.Telefonon jeleztem a munkáltatómnak.2020. jan.19-én
lettem ismét keresőképes. Ekkor megkérdeztem a munkáltatót, neki kell -e még elküldenem a papírokat. Azt mondták, nekik aztán nem, mivel 2019.dec.31-én kiléptettek( erről semmi nemű értesítést nem kaptam).Beszéltem az OEppel( elmondtam a történetet), ők a munkáltatónak kell leadni verziót válaszolták. Elküldtem a munkáltatónak. Az pedig tegnap, ügyvéd általi levélben akart nyilatkoztatni, hogyha megbírságolják a céget, akkor azt nekem kell viselni.Ma pedig megkaptam a munkámtatómtól postán a tápos papírjaimat. A munkaügyi papírjaimat pediglen 2020. 02.7-ém küldték ki. 30 nap csúszással. Kérek valaki hozzáértőt, hogy mit tudok tenni . Köszönöm!

Dödölle1 # 2020.02.03. 09:05

Felkerül a MÁK honlapjára a 2020/1. számú TB kifizetőhelyi tájékoztató, amely húsz oldalon foglalja össze a 2020.01.01-től hatályos változásokat.

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…anyagok.html

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf

Algebra # 2020.01.22. 14:06

Köszönöm a gyors választ.

monoszkop # 2020.01.22. 13:43

Algebra 2020.01.22. 13:00
Tisztelt Szakértők!
Érdeklődni szeretnék, hogy a munkavállalónak milyen időkorláton belül kell beadnia a táppénzes papírokat a munkáltató részére?
Felmondási idő alatt voltam 4 nap betegállományban január 14-17 között. 20-án bementem felvenni a munkát, akkor úgy tájékoztattak, hogy ezt a hátralévő 2 napot elengedik, akkor még nem volt nálam a táppénzes papír. Ma (22-én) viszont már fenyegetőznek, ha nem juttatom be 24 órán belül.

T. Kérdező!

Haladéktalanul, illetve ésszerű határidőn belül, de nem azért, hogy mielőbb táppénzt kapjon, hanem azért, hogy a munkáltató tudja, a dolgozója milyen jogcímen van távol.

Mt. 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, ...

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Az, hogy a munkavállaló milyen címen van távol lényeges. A munkáltató joggal várja el azt, hogy a munkavállaló a távollét okát mielőbb okmánnyal/hivatalos igazolással igazolja.

(Egyébként a háziorvos a nagyalakú orvosi igazolást legkésőbb a keresőképtelenséget követő 8. napon köteles kiállítani és a biztosítottnak átadni, mivel ezen okmány legfeljebb 7 naptári napra igazol keresőképtelenséget. Ezen túlmenően semmi nem tiltja, hogy az orvos akár az első napon is kiadjon egy igazolást arról, hogy adott naptól XY keresőképtelen beteg. Ha Ön csak 4 napig volt keresőképtelen úgy az utolsó napon az orvosi igazolást elvileg meg is kapta. Ezt követően azt mielőbb le kell adnia. )

Algebra # 2020.01.22. 12:00

Tisztelt Szakértők!

Érdeklődni szeretnék, hogy a munkavállalónak milyen időkorláton belül kell beadnia a táppénzes papírokat a munkáltató részére?
Felmondási idő alatt voltam 4 nap betegállományban január 14-17 között. 20-án bementem felvenni a munkát, akkor úgy tájákoztattak, hogy ezt a hátralévő 2 napot elengedik, akkor még nem volt nálam a táppénzes papír. Ma (22-én) viszont már fenyegetőznek, ha nem juttatom be 24 órán belül.