40 év munkaviszony után nyugdíj


Marzi # 2010.11.21. 17:11

azaz helyesbítek bukfenc nevében tarajka:

Még nem tudjuk, bele fognak-e számítani a szakmunkástanuló évek. A törvénytervezetben az van, hogy a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy az azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok. Hogy konkrétan melyek ezek, azt majd egy kormányrendelet fogja meghatározni.

bukfenc2 # 2010.11.21. 16:46

Tarajka!
Azóta talán már el is olvastad az előzményeket, melyből egyértelműen kiderül, hogy a szakmunkás-tanulóként eltöltött évek, nem számítanak munkaviszonynak!

bobane # 2010.11.21. 16:37

bukfenc2!

Szerintem evidens, hogyha a férjed dolgozott-mellette meg ha suliba járt-, akkor az munkaviszonynak számít.

De a szakmunkás évek alatt is-bármennyi selejtet is csinált-, fizettek utána az államnak, ezért biztosítási jogviszonyban állt, tehát a "munka"viszonyába bele kellene számítani a szakmunkástanuló éveit- nem gondolod?

A főiskolai évei alatt meg már "igaziból" dolgozott,munkaviszonya volt -mindegy hova járt esténként- ergo ezt is beleszámítják a munkaviszonyba/szolgálati időbe/- persze nem pluszban még 4 évet!

tarajka # 2010.11.21. 16:17

Üdvözlöm a fórum látogatóit!

Új vagyok a fórumon. Az én anyukámat is érintené a 40 év után járó nyugdíj.
De kérdésem, hogy a SZAKKMUNKÁSKÉPZŐ, cukrász ipari tanuló volt és abban az időben 2 nap iskola 3 nap kemény munka volt, egész nyáron dolgoztak és ösztöndíjat kaptak, beleszámít-e a 40 évbe, mert ezt sehol nem olvastam konkrétan hogy igen vagy nem. Kérem ha valaki tudja válaszoljon. Nekem sokat jelentene mert egy nyugdíjas nagyi igazi kincs:):):)
Egyébként jelenleg 41 éve van szakmunkásképzővel együtt, ez eddig mindig számított a nyugdíjbavonulásnál, most vajon igen vagy nem.

Várom mihamarabbi válaszokat!

Üdv Kiki

bukfenc2 # 2010.11.21. 16:05

A tanulószerződés folyamatos munkavégzés közben, munkaviszonynak számít. Tehát amikor a férjem dolgozott, és este járt a főiskolára, a munkahelye hozzájárulásával, azzal szerződve, az munkaviszonynak számít.

bukfenc2 # 2010.11.21. 16:02

Elolvastam, és megértettem! Férjem esztergályosnak tanult a 8 osztály elvégzése után, 2 évig. Mint mondja, rengeteg elrontott munkadarabot termelt "munkája" során, alig várta, hogy iskolapadba ülhessen. Ettől kezdve a főiskolát már igazi munka mellett végezte, esti tagozaton.
A magam részéről annak örülök, hogy nem 63,5 éves koromban, hanem 58 évesen fogok 2012-ben nyugdíjba menni. Mert az MSZP-től ezt kaptam volna. A sok-sok rokkant, amit ez alatt a 8 év alatt kitermeltek, az a sok irodai munkát végző tűzoltó,rendőr, katona, akik 45 évesen nyugdíjba mentek az MSZP jóvoltából, 150 %-os fizetéssel, azok igencsak tönkretették a nyugdíjkasszát. Nagyon bírnám, ha ezeket kivizsgálnák!

bobane # 2010.11.21. 15:52

bukfenc2!

a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony =

biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok = PL:Tanulószer­ződéssel rendelkezők

A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló – a képzési idő tartama alatt – szintén biztosított.

Tovább: http://www.jogiforum.hu/…16/25795.0.0#…

bobane # 2010.11.21. 15:49

bukfenc2!

bocs, "tanulószerződéses"- elírtam, a többi ua.

bobane # 2010.11.21. 15:46

bukfenc2!

Érdemes ezeket egymás után átolvasnod, szerintem logikus, és értelmezhető dolgok vannak benne.

Egyébként, nem tudom, hogy volt 40 évvel ezelőtt ez a „tanulóviszony”, de gondolom a mostani –nem 40 évvel ezelőtti- törvények, tv.módosítások alapján engednek embereket nyugdíjba, nem?
Ja, és én sem a „haszontalan” diplomásokra /én is az vagyok/, hanem a most ebben leginkább érdekelt -szakmunkástanulókra- gondolok, akiknek akkor is levonták a „keresetük”-ből a tb-t, stb.-t.

http://www.koziranytu.hu/…ormaciok/334

http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/…jogviszonyok
„mazsolázgattam“:
Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok (2006/1 – Társadalombiz¬tosítás)
Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok
Hazánkban a társadalombiz¬tosítás kötelező. Aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, az – akaratától függetlenül – biztosítottá válik, illetve aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban alkalmaz valakit, annak viselnie kell a foglalkoztatók számára előírt valamennyi terhet. Ennek érdekében tekintjük át a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat.
Bármelyik oldalról (akár a munkavállaló szemszögéből, aki biztosítása révén a társadalombiz¬tosítás ellátásaira szerezhet jogosultságot, akár a foglalkoztatóéból, aki számára ez megannyi kötelezettséget jelent) is közelítjük meg ezeket a jogviszonyokat, a biztosítási kötelezettség a társadalombiz¬tosítás kulcsfogalma. Éppen ezért fontos, hogy munkaadóként biztos ismeretekkel rendelkezzünk a biztosítási kötelezettség elbírálásához.
Munkaviszonyban állók
A munkaviszonyban álló dolgozóra – e körbe értve a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a különböző szolgálati törvények hatálya alá tartozókat, illetve a hivatásos nevelőszülőket, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatottat (függetlenül a munkaidőtől és a díjazás mértékétől) a jogviszony tartama alatt – kiterjed a biztosítás.
Amennyiben a munkavállaló díjazása nem éri el a minimálbér összegét, akkor a szerzett szolgálati ideje arányosan csökken.
Szövetkezeti tagok
A szövetkezet tagjára csak akkor terjed ki a biztosítás, ha a tag a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végez. Kivételt képeznek az iskolai szövetkezetek nappali tagozaton tanuló, hallgató tagjai, akikre ebben az esetben sem terjed ki a biztosítás.
Tanulószerződéssel rendelkezők
A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló – a képzési idő tartama alatt – szintén biztosított.
Itt tehát olyan fiatalokról van szó, akik valamely szakképző iskola diákjai, és megállapodást – a szakképzési törvényben foglaltaknak megfelelő tanulószerződést – kötnek gyakorlati képzésük érdekében egy gazdálkodó szervezettel vagy egyéni vállalkozóval. Ezt a szerződést tehát a tanuló kezdeményezi, az illetékes kamara pedig jóváhagyólag tudomásul veszi.
Amennyiben a megállapodás az iskola és a gazdálkodó szerv között jön létre, vagy a szerződés nem felel meg az említett törvény kritériumainak, akkor e jogviszonyról nem beszélhetünk.

Tovább: http://www.jogiforum.hu/…16/25795.1.0#…

Marzi # 2010.11.21. 15:32

Zsuzsa52!

Hozzászólásod is bizonyítja, mekkora a jogbizonytalanság ma Magyarországon, és hogy ennek a törvénynek alkotmányos vonzatai is vannak!
Állampolgári jogunk, hogy éljünk a jogainkkal, de nem tudunk, mert gyakran maga a jogalkotás nem teszi ezt lehetővé.
Szerintem semmi gond azzal a levéllel. Ha meglesz a törvény, és ez alapján elmehetsz 2011. szeptembertől, akkor majd értesíted a polgármesteredet a változásról. Én úgy tekinteném, hogy megkapta és tudomásul vette a korábbi levelemet.

Bukfenc!
Az 1998 előtti felsőfokú tanulmányok idejét szolgálati időként ismeri el a nyugellátásról szóló ma hatályos törvény. A mai egyetemre járó fiataloknak már 23-24 éves korukban kezdődik csak a szolgálati idő gyűjtögetése.

Lyonee # 2010.11.21. 15:29

bukfenc2!
Felébredhetnél! "40 év munkaviszony után nyugdíj" a topic témája, és az érintettek a 70-es években jártak főiskolára, egyetemre, nem 2010-ben. Ha köztük lettél volna, akkor tudnád, hogy nem "tanulgatásról" volt szó, hanem nagyon keményen készültek a hivatásukra azok, akik a gyerekeidet tanították, óvodában, iskolákban, gyógyították, és nemcsak a gyerekeidet, hanem most még az unokáidat is.

bukfenc2 # 2010.11.21. 14:16

Nem értem, hogy miért nem világos??
Dolgozik vagy tanul ! Itt azért inkább a diplomásokról van szó, akik 5-6 évig tanulgatnak, akár olyan szakmákat is, amire semmi szükség, csak nincs kedvük dolgozni. Ismerettségi körömben lesz nemsokára bányamérnök, és két jogász is, sőt az egyik jogász beiratkozott most bölcsészkarra is. + 3 év tanulás! Na ez nem lehet munkaviszony, sem szolgálati viszony, ez Tanulóviszony!

mária56 # 2010.11.21. 14:04

Bocsi, elfelejtettem a "dolgozói bérletet" idézőjelbe tenni,(nem a közlekedést értem ez alatt) azért mert akkor egyenlő rangúak voltak a tanulók a dolgozókkal a munkavégzés területén. A munkában eltöltött idő tehát, jogos igény lenne a bizosítás alá eső jogviszonnyal vagy az azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal,azoknál akik szakmunkástanulók voltak.

lájza # 2010.11.21. 13:52

Ugyan már! Mi köze a bérletnek a nyugdíjhoz?!
Talán annyi, hogy a nyugdíjasnak jár a nyugdíjas bérlet (még...)!
Ezek aztán "komoly" érvek, kedves bukfenc2! Vagy talán ott vagy közel és tudod, hogy ez lesz a fő szempont a jogosultsági időnél? Akkor ez már tényleg a vég!
Akkor mégis csak el kéne húzni innen, ahogy Gy. mondta...

bukfenc2 # 2010.11.21. 13:46

Nem szeretnék politikai vitába bonyolódni, nem ez a célom, csak kibukott belőlem! Nem mindegy, hogy 63,5 éves koromban, vagy 58 évesen mehetek nyugdíjba. Egy lányom van, attól 4 unokám. Nem tud visszamenni dolgozni, mert a legkisebbnek nincs bölcsödei férőhely, a középső pedig nem bírja az óvodát. Szükség lesz rám, nagyon!
A férjem egyébként szakmunkás-tanuló korában tanulóbérlettel járt, mert az iskola adta neki. /esztergályos/

mária56 # 2010.11.21. 13:29

bukfenc2
Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy a szakmukástanulók dolgozói bérlettel rendelkeztek annak idején a jogviszony szerzésnél. Nem lehet egy napon említeni a felsőoktatással

bukfenc2 # 2010.11.21. 13:10

Annyira tetszik, ahogy az MSZP kínlódik! Ellenség lett belőlük, nem ellenzék! A "ratkó" korosztályt úgy utálta, most meg csodálkozik, hogy a FIDESZ becsüli őket! Lehet így is!

bukfenc2 # 2010.11.21. 13:06

Örülnék, ha mindenki értené!
A szolgálati viszony, nem tanulóviszony! Nem tanulóbérletet, hanem dolgozói bérletet vásárolnak a szolgálati viszonyban lévők! Így érthető! Teljesen egyetértek azzal, hogy a nappali tagozaton 8-10 évet tanulgató 1-2 diplomával rendelkezők tanulók legyenek, és ne dolgozók!!

zsuzsa52 # 2010.11.21. 12:47

Mi a véleményetek?
1 hónapja levélben tájékoztattam a polgármesteremet, hogy jövő év december 31 napjától előrehozott öregségi nyugdíjba mennék.(akkor leszek 59 éves)
A levelet saját kezemmel adtam át a titkárságon, nem kértem róla átvételi elismervényt.
Tudomásomra jutott, hogy a mai napig nem iktatták a levelet, de már másolatok keringenek a pm. hivatalban róla.Természetesen választ sem kaptam rá.
Azért gondoltam, hogy ilyen korán tájékoztatom a munkáltatómat, mert a munka alóli felmentés idejére kell valakit alkalmazni helyettem és annak költségvetési vonzata van.
Ha elfogadják a 40 éves szabály szerinti törvényt kényelmesen számolva is elmehetnék szeptember 1-től.
Úgy gondoltam, hogy ebben az esetben írok egy újabb levelet és kérem a nyugdíjazásom szeptember 1 napjával.
A fentiek miatt az előző levelem elvileg nem is létezik, ha az újabb levelet ajánlott küldeményként postán adom fel talán felülírhatja az előzőt.Minél előbb menni akarok ugyanis!

lájza # 2010.11.21. 12:46

Bobane!
Ez a tanulószerződéses dolog 40 évvel ezelőtt is így volt?

csera # 2010.11.21. 12:35

Marzi nem lesz ebből probléma,ha kell itt is a gomhoz szabják a kabátot.

bobane # 2010.11.21. 12:35

kissmama

a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony =

biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok = PL:Tanulószerződéssel rendelkezők

A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló – a képzési idő tartama alatt – szintén biztosított.
Itt tehát olyan fiatalokról van szó, akik valamely szakképző iskola diákjai, és megállapodást – a szakképzési törvényben foglaltaknak megfelelő tanulószerződést – kötnek gyakorlati képzésük érdekében egy gazdálkodó szervezettel vagy egyéni vállalkozóval. Ezt a szerződést tehát a tanuló kezdeményezi, az illetékes kamara pedig jóváhagyólag tudomásul veszi.
Amennyiben a megállapodás az iskola és a gazdálkodó szerv között jön létre, vagy a szerződés nem felel meg az említett törvény kritériumainak, akkor e jogviszonyról nem beszélhetünk.

??????????????

Marzi # 2010.11.21. 11:59

Alkotmányos alapjog többek között:

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

Szerintem a tervezet erősen súrolja az alkotmányos alapjog megsértésének határait! Mi ez, ha nem hátrányos megkülönböztetés? Hogy ezt elismerjük majd kereső tevékenységnek, azt meg nem. Egyeseknek elismerjük a szerzett jogát, vagyis a nyugdíjazás tekintetében megszerzett szolgálati időt, másoknak pedig nem.
Aki 2 gyerekkel 6 évig volt gyesen, azt elismerjük 6 évnek, aki csak 2 évig, annak még 4 évet kell dolgoznia, hogy meglegyen a 6-éves kereső tevékenysége.
Itt maga az állam, illetve az országgyűlés és a kormány követi el a hátrányos megkülönböztetést. Őt ugyan törvény nem büntetheti, de alkotmánysértő rendeletet nem alkothat!

Marzi # 2010.11.21. 11:44

Korall!
Sajnos igazad van. Ez már az éhenhaláshoz is kevés lesz! De akkor az eggyel előtte lévő sort kellene nézni ahhoz, hogy kicsit reálisabb, és életszerűbb legyen a példa.
Azaz:
117.000 nettó (járulékokkal és szja-val csökkentett) jövedelem bruttója ma 166.000 Ft. Az induló nyugdíj itt most 93.600, 2013-tól 85.800 Ft.
8,3% a csökkenés! És ebből jön le még az adó!
A kis csúsztatásra most nem tudok figyelni, nem érek rá, de a fő összefüggések és az arányok gondolom, rendben vannak.

Lájza!
40 év szolgálati idő után a 66 % nyugdíjnak a 75 %-a, ami az állami nyugdíjat illeti, tényleg 49,5 % és nem 48,8%, mint ahogy az a törvényben van. A törvény szerint kb.76-24 % a megoszlás.
Ez is mutatja szerintem, hogy a mindenkor hatalmon lévő kormány annyi nyugdíjat fog adni a pénztártagoknak is, amennyit akar, illetve amennyire majdan fedezete lesz.
Ezért nem szabad a fiatal korosztálynak visszalépnie az államhoz. Az a biztos, ami ott van a pénztárban, az a tiéd! Ezért is aljas dolog, amit a kormány most csinál, hogy ellop 14 havi tagdíjat!

Lájza!
Véleményem szerint 2013-tól azért csökkentették az induló nyugdíjat 8,3 %-kal, mert a bruttó után fogják kiszámolni, amibe a járulékok is benne vannak. Ám a nyugdíj nem járulékköteles, hisz azért fizettünk 40 évig járulékot, hogy most mi kapjunk nyugdíjat mások
járulékbefizetéseiből. De a végeredmény, hogy végülis nem kapjuk meg a járulékot a nyugdíj összegében, vagy legalábbis nem mindet, mert most 17, 2011-től 17,5 % járuléklevonás terheli a béreket.

gattaga # 2010.11.21. 11:04

Közérdekű:

A 2010. évi keresetek nettósításánál – a személyi jövedelemadóról szóló törvény adóalap-kiegészítéssel („szuperbruttó­sítás") összefüggő változása miatt – az alábbiak szerint kell eljárni:

A személyi jövedelemadót nem a bruttó kereset, hanem annak a munkáltatói járulékokkal (27 százalék) megnövelt összege után kell meghatározni. Így a nettó kereset meghatározása során a havi bruttó keresetet az annak 27 százalékkal növelt, évesített összege alapján irányadó adómérték alkalmazásával megállapított személyi jövedelemadó tizenketted részével és az egyéni járulékok (a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpén­ztári tagdíj, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke összesen 17 százalék) összegével kell csökkenteni.


By
gattaga