Marci97
2018.05.07. 16:17
Akkor hogy van?
Fizetés nélküli szabadság
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.07. 04:49
Munkáltatói felmondás esetén sem úgy van.
Marci97
#
2018.05.07. 03:25
Például azt, hogy amikor a fizetés nélkülim lejár, esetleg akkor indul a felmondási idő. Úgy tudom, ha a munkáltató mond fel, akkor így van. Nem tudom, hogy a munkavállalói felmondás esetén hogy van, ezért kérdeztem.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.06. 16:42
Szerinted, ha fizetés nélküli szabadságon vagy, akkor technikalilag mit jelent a felmondási idő letöltése?
Marci97
#
2018.05.06. 15:08
Fizetés nélküli szabadságomat töltöm és szeretnék felmondani. Le kell-e dolgoznom a felmondási időmet, illetve hogyan lehet a felmondásban kérvényezni, hogy ne kelljen letöltenem?
Köszönöm előre is a válaszokat: Rita
Jusztasz
#
2018.04.17. 07:07
„Emma33 2018.04.14. 00:51
Erdeklodni szeretnek, hogy ha fizetes nelkuli szabadsag ideje alatt (10 ev munkaviszony utan) esek teherbe, jar-e gyed/gyes?
Koszonettel, Emma
”
Kedves Emma!
Ez így túl kevés információ. Nem mindegy, hogy milyen okból van fizetésnélküli szabadságon. Van ok, amely szerint ez időszak alatt biztosítottnak minösül (pl. gyed, gyes folyósítása) és van amikor nem (kimegyek a férjemmel külföldre, amig Ő kint dolgozik, közben én napozok, shoppingolok stb.).
CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges.
Ez egyben azt is jelenti, hogyha a kettőből az egyik hiányzik, akkor a jogosultsági feltételek nem teljesültek, és így az ellátásra való jogosultság sem állapítható meg.
Arról,hogy fiznélküli alatt szünetel-e a biztosítás a Tbj. rendelkezik ekként:
Tbj. 8. § Szünetel a biztosítás:
- a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
aa)a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
- az igazolatlan távollét időtartama alatt,
- a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
- az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
- az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
- az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
- az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
- a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
- az a)–h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.
Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://aktaforum.hu/showthread.php?…
vagy ha a közszférában dolgozik itt:
http://aktaforum.hu/showthread.php?…
Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/
További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…
Emma33
#
2018.04.13. 22:51
Erdeklodni szeretnek, hogy ha fizetes nelkuli szabadsag ideje alatt (10 ev munkaviszony utan) esek teherbe, jar-e gyed/gyes?
Koszonettel, Emma
Linusska
#
2018.02.06. 18:26
Szervusztok!/ Jó Napot!
Nekem olyan kérdésem lenne a témával kapcsolatban, két és fél hónap fizetetlen szabit igényeltem külföldi családlátogatás miatt. Mi történik abban az esetben ha nem jelentem a NAV felé és nem fizetem meg a járulékokat? Külföldön fogok tartózkodni így itthoni eü.szolgáltatást nem lesz lehetőségem igénybe venni. Miféle hátrány érhet, ha nem jelentek és nem fizetek? Tudnátok esetleg felvilágosítást adni?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Üdv
Linusska
nonolet
#
2018.01.09. 16:07
A kiadott szabadságról is bármikor visszarendelhető a munkavállaló... nem is túl komoly indokkal is.
wers
#
2018.01.09. 13:42
„Egészen biztosa az, hiszen a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.”
:) na erről tudnék mesélni. Többnyire a nyári leállásokról derül ki, hogy a mégis munkavégzést kell, hogy végezzeekn, mert ...... Épp a munkáltató lenne sokszor nagy bajban, ha tényleg elmenne mindenki szabadságra, és szó szerint betartaná mindenki a törvény eme részét.
drbjozsef
#
2018.01.09. 13:38
Bocsánat, fordítva : egészen biztosan nem az, a munkáltató adta ki a szabadságokat, neki kell számolnia (pláne, ha szólt előre, mire számítson a munkavállaló). Persze elvileg a szabadnapok kiadására vonatkozó jogszabályt be kellene tartania, de ettől elég nagyvonalúan el szoktak tekinteni úgy a munkavállalók, mint a munkáltatók.
drbjozsef
#
2018.01.09. 13:36
„hogy mennyit vett ki a munkavállaló előtte. Az is talán a munkavállaló hibája, ha egy - két jegyű számok kivonása, összeadása nehezen megy.”
Egészen biztosa az, hiszen a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.
nonolet
#
2018.01.09. 13:09
"Végül is a munkavállaló kérte"
Kérte?!! van róla írás is?
Mert ennyire hülye munkavállalót én még nem láttam, soha-sehol.
Aki a távolléti díjas nap(ok) helyett fizetés nélkülit kérne magának.
Ezzel nem csak pénzt veszítve,
de még a saját nyakába véve
az ügyintézés (bevallás) terhét is.
Ne már... van ilyen vakegér is?
nonolet
#
2018.01.09. 13:05
"nem teljesen értem, amit KBS írt. „Szerintem az nem fizetés nélküli szabadság, hanem engedélyezett távollét.”
Távollétre JÁR az állásidős bér.
(távolléti díj)
wers
#
2018.01.09. 12:59
Azt tudom. Végül is a munkavállaló kérte, ill. valaki másképp kerekített. Azt még mindíg nem teljesen értem, amit KBS írt. „Szerintem az nem fizetés nélküli szabadság, hanem engedélyezett távollét.”
Az csak nézőpont kérdése, hogy a munkáltató kötelezi-e, ha az év utolsó napjaira jó előre szabadságot ad ki a dolgozónak, csak menet közben nem ellenőrizte, hogy mennyit vett ki a munkavállaló előtte. Az is talán a munkavállaló hibája, ha egy - két jegyű számok kivonása, összeadása nehezen megy.
nonolet
#
2018.01.09. 11:45
Mondom: a cég nem küldhet fizetés nélkülire!
CSAK a dolgozó kérhet fizetés nélkülit...
wers
#
2018.01.09. 10:20
Köszönöm a válaszokat. A cég azért nem annyira gonosz és igazságtalan, vagyis nem mindig. Az egyik esetben inkább a munkavállaló prólkozott, hátha elsumákolhatja, hogy már nincs ennyi szabija. Ill. nem volt érthető néhány esetben, pl. a 3,75 időarányos fizetett szabi miért 3. De legyen. De csak az év végefelé létesített munkaviszonyoknál volt-van kavarc, a munkáltató júliusban kiadta, mikor lesz az évben az utolsó munkanap.
nonolet
#
2018.01.08. 16:35
Szóval, nagy genya az a munkaadó
amelyik
a kérdésben leírt módon jár el...
A munkavállaló pedig egy balfasz, ha belemegy.
nonolet
#
2018.01.08. 16:33
A fizetés nélküli szabadság lejárta után a munkavállalót az eredeti munkaszerződése szerint kell tovább foglalkoztatni, a jogviszony tehát jogfolytonosan fennmarad. Mivel ez alatt az idő alatt a munkavállalónak járulékalapot képező jövedelme nincs, a munkavállalónak számolnia kell azzal, hogy erre az időre nem is minősül biztosítottnak és szolgálati időt sem szerez. Bármilyen alacsony jövedelem folyósításával azonban biztosítottá válik, ám ha nem kapja meg legalább a minimálbért, szolgálati időt csak a minimálbér és a havi jövedelme arányában fog szerezni.
A fizetés nélküli szabadság tnem számít munkában töltött időnek a szabadságra való jogosultság szempontjából sem. Az ezen időszakra eső időarányos szabadságra való jogát tehát elveszíti a munkavállaló. Emellett a végkielégítésre való jogosultság szempontjából sem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg.
nonolet
#
2018.01.08. 16:31
Nem kényszeríthető
Miután a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli, hangsúlyozni kell, hogy a fizetés nélküli szabadságot a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el. A munkáltatónak tehát nem csak joga megkövetelni, hogy munkavállalója a szerződésében vállalt órák erejéig rendelkezésére álljon, de kötelessége is munkával ellátni a munkavállalót erre az időre. Ezért a fizetés nélküli szabadsághoz minden esetben szükséges az érintett munkavállaló egyéni beleegyezése.
Fizetni kell a biztosítást!
Amennyiben a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, a biztosítása szünetel, így az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
Kivételt ez alól a fent felsorolt esetek jelentenek, ez esetben a biztosítási jogviszony folyamatos. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell bejelenteni.
Az erről szóló megállapodást nem kell a munkaszerződésbe foglalni, hanem külön okiratban is elkészíthető, amely tartalmazza a fizetés nélküli szabadság időtartamát és egyéb körülményeit (pl. a munkáltató milyen előzetes értesítési határidővel kötelezheti a munkavállalót munkavégzésre a fizetés nélküli szabadság eredetileg tervezett lejárta előtt). Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató valamilyen díjazást erre a távollétre is fizessen a munkavállalónak.
nonolet
#
2018.01.08. 16:29
"Az év végén leállt a cég, de nem mindenkinek volt annyi fizetett szabadsága."
Akkor az állás idővel fizetendő...
Mivel a munkaadó a saját érdekkörében felmerült ok miatt nem adott munkát.
drbjozsef
#
2018.01.08. 15:58
Szerintem ezt könyvelő/adózós forumban kellene kérdezni, de ahogy a gugli találatait nézem, igaza lesz, három kivételtől eltekintve köteles az eü ellátás járulékát fizetni maga után a fizetés nélküli szabadságon lévő. Szerintem "tb"-t nem kell fizetnie ezen felül, hiszen az járulék/adó, amit a jövedelem után kell, ami az adott napra(időszakra) nincs, ahogy szolgálati idő sem, tehát a nyugdíjjárulék sincs.
wers
#
2018.01.08. 12:35
„Szerintem az nem fizetés nélküli szabadság, hanem engedélyezett távollét.”
Mi a különbség? Fizetést nem érte. Igen, havi béres. Az év végén leállt a cég, de nem mindenkinek volt annyi fizetett szabadsága.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.01.08. 12:30
Különben is: nem havibéres?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.01.08. 12:29
Szerintem az nem fizetés nélküli szabadság, hanem engedélyezett távollét.
