Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Betegszabadság, jogosan?

intentio #   2018.01.03. 14:19

Szívesen.

Rozi2453 # e-mail 2018.01.03. 14:06

Nagyon szépen köszönöm a segítséget ezek alapján már tudunk lépni az ügyben. Remélem munkáltatóval is dűlőre tudunk jutni ezek apalján

intentio #   2018.01.03. 13:53

Rozi2453 2018.01.03. 12:38
Tisztelt Fórum!
Olyan problémával fordulok Önökhöz, hogy Édesanyám december közepén a munkahelyére menet elesett a kerékpárjával.
Combnyaktörést szenvedett amit protézis beültetésével tudtak csak orvosolni.10 nap kórházi kezelés után engedték haza és kb. 4 hónap a felépülési idő vár még rá.
Most azzal szembesültünk,hogy a munkáltató azt állítja, hogy ez nem minősül munkahelyi balesetnek vagy úti balesetnek.

Az lenne a kérdésem, hogy minek minősül ez a helyzet? Munkahelyi baleset vagy sem?

A kórházi felvételi lapon szerepel, hogy a munkahelyére tartott. A főnöke először azt mondta, hogy megírták a jegyzőkönyvet róla most pedig azt hogy nem írtak semmit. Tehát elég furcsa ez a helyzet...
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel Rozi 2453

T. Kérdező!

A hatályos tb. jogszabályok (1997. évi LXXXIII. törvény) értelmében azt, hogy egy baleset társadalombiztosítási szempontból úti-üzemi balesetnek minősül nem a munkáltató dolga eldönteni, hanem a jogszabályban meghatározott TB szervnek. (Ez lehet a járási hivatal, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája, vagy ha nagy, 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkahelyen működő TB kifizetőhely.

A dolgozónak a baleset tényét a munkáltatójának be kell jelentenie, amelynek alapján a munkáltatónak a munka/úti üzemi baleset körülményeit ki kell vizsgálnia, a vizsgálat eredményét pedig úgynevezett üzemi baleseti jegyzőkönyv nyomtatványon kell rögzítenie, amely nyomtatványt az orvosi igazolásokkal és a táppénz igénylő Foglalkoztatói igazolás nyomtatvánnyal együtt –ha a munkáltatónál tb. kifizetőhely nem működik- el kell küldenie a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak (egészségbiztosítónak).

A járási hivatal egészségbiztosítási pénzbeli ellátások elbírálásával foglalkozó osztálya határozatban dönt arról, hogy a balesetet úti, üzemi balesetnek elismeri, vagy sem.

A kivizsgálás tehát a foglalkoztató feladata.

Ennek keretében –ha volt-
• meg kell hallgatnia az esetleges szemtanúkat,
• az általuk elmondottakat jegyzőkönyvben kell foglalnia,
• a baleset helyén helyszíni szemlét kell tartania,
• arról fényképfelvételeket kell készítenie,
• le kell írnia, hogy a munkahely és a lakóhely között melyik a szokásos legrövidebb út,
• ehhez képest a baleset hol történt, a dolgozó eltért-e ettől az úttól,
• ha igen annak mi volt az oka stb.
• Be kell továbbá szereznie az un. ambuláns lapot, amelyen szerepel az, hogy a dolgozó hogyan adta elő a baleset körülményeit az elsődlegesen ellátó orvosnak.

A járási hivatal egészségbiztosítási pénzbeli ellátások elbírálásával foglalkozó osztálya a fentiek alapján fog dönteni arról, hogy a baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek elismerhető-e.

Akár igen, akár nem, arról a Ket. és az Ebtv. értelmében határozatban kell dönteni, a döntést pedig részletesen indokolni kell.

Mit tehetnek?

Fentiekre hívják fel a munkáltató figyelmét és kérjék, hogy ennek megfelelően járjon el.

Ha ezt a foglalkoztató megtagadja írásban panaszukkal a Megyei Kormányhivatalhoz (kormánymegbízotthoz) fordulhatnak kérve, hogy a munkáltatót szólítsák fel a baleset körülményeinek kivizsgálására, az előírt jegyzőkönyv kitöltésére és az illetékes járási hivatalhoz történő megküldésére.

A kérelmüket megalapozó releváns jogi normák a következőek:

1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
217/197 (XII.31. Kormányrendelet 43. § (2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben (KPE 170. sz nyomtatvány) rögzíteni.

A jegyzőkönyv itt érhető el: http://www.oep.hu/…PEO.17.K.pdf

http://www.oep.hu/…_521838.html

Az OEP Főigazgatójának tájékoztatása értelmében a munkáltatónak az úti baleset kivizsgálásakor az alábbiak figyelembevételével kell eljárnia:
Ha a baleset üzemisége a felsorolt okmányok, illetőleg igazolások alapján nem
tisztázható a munkáltató további igazolásokat, nyilatkozatokat kell, hogy
beszerezzen.

A baleset körülményeitől függően igazolások lehetnek:

− a balesetnél jelen volt tanúk nyilatkozata,
− a sérültet az orvoshoz (kórházba, rendelőintézetbe) szállító vagy segítő
személy nyilatkozata,
− amennyiben mentőszállítás történt, az Országos Mentőszolgálat
eseménynapló-kivonata,
− rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv megállapítása, véleménye,
− nyilatkozat az elsősegélyt nyújtó szervtől arra vonatkozóan, hogy az elsősegélyt mikor és hol nyújtották, valamint a sérült a baleset ekövetkezésének körülményeiről milyen tájékoztatást adott.

Azt, hogy az adott esetben milyen igazolásokra van szükség a baleset üzemiségének megállapításához, mindig az összes körülmény mérlegelése alapján kell eldönteni.

Az úti balesetek vizsgálatánál is minden esetben szükséges a tényállás alapos, valósághű feltárása.

Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató
elbírálásához az alábbi tények, körülmények ismerete szükséges:

− a baleset helye, időpontja,
− a baleset körülményeinek pontos leírása,
− a baleset napján hol volt a munkavégzési kötelezettség helyszíne,
− a baleset napján mikortól meddig tartott a sérült munkaideje és mikor
távozott a munkahelyéről, a baleset napján a teljes munkaidejét
ledolgozta-e,
− a sérültnek mikor és hol kellett volna a munkát megkezdenie,
− milyen közlekedési eszközök igénybevételével szokott a sérült
közlekedni,
− a baleset a legrövidebb útvonalon, indokolatlan megszakítás nélkül
történt-e,
− sérült nyilatkozata.

A foglalkoztató a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó üzemi balesetet – a
kivizsgálást követően – „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni.
A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi baleset körülményeit – a kivizsgálást
követően – a foglalkoztató „Üzemi baleseti
jegyzőkönyvben” köteles rögzíteni.

Az üzemi baleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatvány a munkabalesetek körébe nem tartozó, de társadalombiztosítási szempontból üzeminek minősülő igények érvényesítését szolgálja (ilyen a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben bekövetkezett baleset, a közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során történt baleset).

A gyakorlatba a baleset üzemiségét elismerik, ha a dolgozó elmondását alátámasztja az ambuláns lapon orvos által rögzített történeti tényállás feltéve, hogy az a szokásos legrövidebb úton történt, az időpontok (munkából való távozás, baleset időpontja stb.) életszerű.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetére panasz minta itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.01.03. 13:23

Miért ne lenne útibaleset?
Rég kérni kellett volna a munkaügyi hatóságtól, hogy minősítse. Ha már a munkáltató nem ismeri el.

www.kbs-ugyved.hu

Rozi2453 # e-mail 2018.01.03. 12:38

Tisztelt Fórum!
Olyan problémával fordulok Önökhöz, hogy Édesanyám december közepén a munkahelyére menet elesett a kerékpárjával. Combnyaktörést szenvedett amit protézis beültetésével tudtak csak orvosolni.10 nap kórházi kezelés után engedték haza és kb. 4 hónap a felépülési idő vár még rá. Most azzal szembesültünk,hogy a munkáltató azt állítja, hogy ez nem minősül munkahelyi balesetnek vagy utibalesetnek.
Az lenne a kérdésem, hogy minek minősül ez a helyzet? Munkahelyi baleset vagy sem?
A kórházi felvételi lapon szerepel, hogy a munkahelyére tartott.A főnöke először azt mondta, hogy megírták a jegyzőkönyvet róla most pedig azt hogy nem írtak semmit. Tehát elég furcsa ez a helyzet...
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel Rozi 2453

nonolet # e-mail 2017.12.12. 19:22

HA így értelmezted., akkor nagyon gyenge az értelmező képességed...

Pláne, hogy a végén ki is emeli az értelmezést a cikk.

- -
Összegezve a fentieket,

  • rendeltetésellenes!!!!!!!!!
  • munkáltatói joggyakorlásnak minősülhet,

ha

  • a munkáltató
  • a keresőképtelensége időtartama alatt
  • akár kérésre
  • kiadja az évi rendes „fizetett” szabadságot.

- -

hettigful # e-mail 2017.12.12. 15:45

Nagyon köszönöm a válaszokat végül is a munkáltató dönti el, hogy kiadja vagy nem a szabit így értelmezem.

sortie #   2017.12.12. 15:13

Egy kis adalék.... E 151.....

dr. Kiss-Kálmán Anita
2016. 04. 20. 7:00

Szabadság megszakítása keresőképtelenséggel

„a keresőképtelenséget okozó betegség is ideje alatt megilleti a közszolgálati tisztviselőt szabadság. Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy a betegszabadság, illetőleg a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadható, hanem azt, hogy a munkaviszony e címen történő szünetelése időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni (BH1997. 87.).

Napjainkban a munkáltatók egyre gyakrabban találkoznak azzal, hogy a keresőképtelen munkavállaló – egzisztenciális okok miatt – inkább választja a szabadságot, mint a betegszabadságot, illetve táppénzt. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy a munkáltató kiadhatja-e szabadságot a közszolgálati tisztviselő (kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő) kérésére keresőképtelenség idején, illetve hogyan kezelhető az így kialakult – sokszor emberileg teljesen érthető – helyzet.

Betegszabadság, táppénz

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 109. §-a szabályozza a betegszabadságot. E rendelkezések értelmében a munkáltató a közszolgálati tisztviselő számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben kezdődő kormányzati szolgálati jogviszony esetén a közszolgálati tisztviselő a betegszabadság arányos részére jogosult.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) értelmében keresőképtelen, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Táppénz a keresőképtelenség tartamára, minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

Nem jár táppénz – többek között – a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn, illetve a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja[Ebtv. 44. § a) pont 46. § (1) bekezdés, 47. § (1), (2) bekezdések].

Mindebből következően jól látható, hogy a közszolgálati tisztviselőtáppénzre legkorábban a betegszabadság lejártát követő naptól, a keresőképtelensége esetén jogosult. Nem jár táppénz például a keresőképtelenségnek azon időtartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, azaz a fizetett rendes szabadsága időtartamára, továbbá a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetvesztése, azaz például a fizetés nélküli szabadság időtartamára.

Szabadság

A közszolgálati tisztviselőnek a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. E jogosultsága közszolgálati tisztviselő keresőképtelenségének idejére is megilleti, tehát függetlenül a ténylegesen munkavégzésétől[Kttv. 100. § (1) bekezdés].

A szabadság kiadásának időpontját a szabadságolási terv alapján, a közszolgálati tisztviselő előzetes meghallgatását követően, a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg [Kttv. 103. § (2) bekezdés].Ez alól a főszabály alól kivételt fogalmaz meg az a rendelkezés, mely szerint a közszolgálati tisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét a szabadságolási tervtől eltérően a közszolgálati tisztviselőáltal kért időpontban adja ki a munkáltató [Kttv. 103. § (4) bekezdés]. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni [Kttv. 104. § (1) bekezdés].

Mindezekből következően jól látható, hogy a keresőképtelenséget okozó betegség is ideje alatt megilleti a közszolgálati tisztviselőt szabadság. Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy a betegszabadság, illetőleg a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadható, hanem azt, hogy a munkaviszony e címen történő szünetelése időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni(BH1997. 87.).

A hivatkozott ítélet tényállása szerint a munkáltató kiadta a munkavállaló 15 munkanapnyi szabadását, melynek tartama alatt táppénzes betegállományba került, ami egyébként a szabadsága lejártát követő időpontig tartott. A betegállományba kerüléséről a munkavállaló a munkáltatót értesítette.

A munkavállalónak keresőképtelensége ellenére a kiadott és megkezdett szabadságát teljes tartamban elszámolták, ezért a munkavállaló keresetében az ily módon „elvesztett” szabadságának kiadására kérte kötelezni a munkáltatót. A bíróság ítéletével a keresetnek helyt adott.

Indokolása szerint, ha a munkavállaló a szabadsága alatt táppénzes betegállományba kerül, az igénybe nem vett szabadságnapokat a munkáltatónak külön kell kiadnia. Az indoklás kitért továbbá arra is, hogy figyelemmel a szabadság rendeltetésére, illetve az [1992-es Munka Törvénykönyvében szabályozott, a rendeltetésnek megfelelő joggyakorlás kötelezettségére, a munkavállalót – konkrét szabályozás hiányában is – megilleti a már megkezdett szabadságnak a táppénzes betegállomány miatt történő megszakítása és az így fennmaradt szabadságnapok utólagos igénybevétele.

Továbbra is nyitott marad a kérdés, hogy a munkáltató kiadhatja-e a keresőképtelen közszolgálati tisztviselőkérésére a szabadságot. A fentiekben kifejtett ítélkezési gyakorlat, valamint a szabadság jogintézményének célja azonban megadja a választ.

A szabadság célja és rendeltetése – a Kttv.-hez fűzött miniszteri indokolás szerint – a munkavégzéssel kapcsolatos regeneráció elősegítése.

A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye pedig minden jogviszonyban, így a foglalkoztatási-, valamint a társadalombiztosítási jogviszonyokban is irányadó alapvető jogelv.

A „fizetett” szabadság időtartama alatt tehát a közszolgálati tisztviselő tényleges munkavégzés nélkül kap illetményt, elősegítve ezzel pihenését, regenerációját.

Abban az esetben tehát, ha a munkáltató a közszolgálati tisztviselő keresőképtelensége időtartama alatt – azaz azon időtartam alatt, amikor a közszolgálati tisztviselő betegsége miatt nem képes ellátni a munkáját – kiadja a rendes szabadságot, akkor a szabadság jogintézményének célja és rendeltetése nem valósulhat meg, ami akár a munkáltató rendeltetésellenes joggyakorlásának is minősülhet.

Összegezve a fentieket,rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlásnak minősülhet, ha a munkáltató a közszolgálati tisztviselő keresőképtelensége időtartama alatt – akár a kormánytisztviselő kérésére – kiadja az évi rendes „fizetett” szabadságot.

http://munkajog.hu/…tt-szabadsag

Vadsuhanc #   2017.12.12. 15:12

Ez nem számít. A párod szabadság ideje alatt egy esetleges rendkívüli munkavégzésre berendelhető. Törött, műtött lábbal is , ugyanis a munkáltató nyilvántartásában rendes szabadságon lévőnek számít nem pedig betegnek és munkavégzésre alkalmatlan állapotban lévőnek.

Ez az alapeset. Ne játszon vele szerintem. Amíg az orvos keresőképtelennek nyilvánítja maradjon csak betegszabin, majd amikor ez letelt vegye ki a szabit.

hettigful # e-mail 2017.12.12. 15:06

Egy kicsit bonyolítja az évforduló is.

Vadsuhanc #   2017.12.12. 14:55

Szerintem nem lehet.

Ugyanis a munkáltató a rendes szabadságot megszakíthatja és berendelheti dolgozni Ő pedig nem alkalmas a munkára.

Persze a munkáltatón is múlik, ha meg van beszélve a dolog.

hettigful # e-mail 2017.12.12. 14:21

A műtét 9-én volt a január még végig itthon telik el.

hettigful # e-mail 2017.12.12. 14:16

Januárban újraindul a betegszabi a 15 nap és utána szabira gondoltam egy két hét csak nem tudom, hogy lehet-e így?

wers # e-mail 2017.12.12. 14:10

Ez nem ritka. Sok helyen csak egy nap táppénz miatt a teljes havi egyéb juttatásokat negvonják. Továbbá nem mindenhol engedik, vagy korlátozzák, hány nap vihető át következő évre.

anne01 #   2017.12.12. 14:10

Szabira mész és a lejártát követő naptól kiíratod betegszabadságra magad.

hettigful # e-mail 2017.12.12. 14:09

A Nejemnek műtötték a bokáját és gondolom még januárban is itthon lesz. Nem tudom utána lehet-e betegszabi után szabadság?

hettigful # e-mail 2017.12.12. 14:06

Itt az év vége és jobban fizetik a szabadságot mint a betegszabit és még van szabadság.

anne01 #   2017.12.12. 14:03

Mert szabadságra több pénzt kap, mint betegszabadságra.

nonolet # e-mail 2017.12.12. 13:57

A kórházi kezelés az a KERESŐ KÉPTELENSÉG! állapota.

Táppénzesként miért is mennél szabadságra?!

Nem lehetsz egyszerre
keresőképesként szabadságon
és
keresőképtelenként táppénzen

Valamelyik pénzt bukod....

--
A szabadságot kórházi kezelésre elhasználni... Az viszont értelmetlenség esete a szememben.

Mégis miért-micéllal merült fel a kérdésed?

hettigful # e-mail 2017.12.12. 13:34

T. Fórum!
Az volna a kérdésem, hogy kórházi kezelés alatt ki lehet-e venni a szabadságot és ha elfogy a szabadság utána pedig a betegszabadságot igénybe venni?
A választ előre is köszönöm: hettigful

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.12.12. 12:40
nonolet # e-mail 2017.12.12. 12:39

hornik03

"Elmarasztalhatja-e valamilyen jogalappal a munkáltató?"

Aligha.

Kivéve, ha korábban azt jelezte, hogy hétfőn már megy!

Mert akkor a változást viszont KELLET volna jelezni.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.12.12. 11:46

ost pedig át akarják hárítani a felelősséget a munkavállalóra.
Konkrétan hogyan?

www.kbs-ugyved.hu

hornik03 # e-mail 2017.12.12. 11:21

Kedves Fórumozók!

Vőlegényem keresőképtelen volt 12.06-tól 12.11-ig. 12.06-án bejelentette közvetlen felettesének, hogy beteg, nem tud menni dolgozni, orvoshoz megy. Azt is mondta, majd akkor szól legközelebb, ha az orvos úgy dönt, mehet másnap dolgozni.

Vőlegényem autóbuszvezető. Az orvos pénteken úgy határozott, hétfőn még jelenjen meg nála. Csak kedden mehetett dolgozni.

Kedden úgy fogadták, hogy szólnia kellett volna, miszerint hétfőn nem tud még dolgozni, mert ők számítottak rá hétfőn. Nem helyettesítette senki aznap reggel. Jegyzőkönyv felvétel is készült az esetről.
Szerintem együttműködési kötelezettségének eleget tett, nem vélélmezhették volna, hogy hétfőn keresőképes lesz. Közvetlen felettese pénteken szabadságon volt, és valószínűleg ezért felejtődött el, hogy esetlegesen rákérdezzenek, megy-e másnap dolgozni, ha nem voltak biztosak benne. Most pedig át akarják hárítani a felelősséget a munkavállalóra.

Kérdezem én, hogy van-e konkrét jogszabály arra vonatkozóan, hogy jogosan járt-e el a párom? Elmarasztalhatja-e valamilyen jogalappal a munkáltató?

A válaszokat előre is köszönöm!

Üdvözlettel: Niki

Egyjogász #   2011.09.14. 23:00

Nálunk pl. a háziorvos hétfőn 17-20 óráig rendel, így ha hétvégén megbetegednék, hétfő reggel én is csak annyit tudnék beszólni, hogy nem tudok menni dolgozni, és aznap munkaidő végéig már nem is tudnám jelezni, hogy meddig írt ki a doki, csak kedd reggel.

Az lehet, hogy sántít valami (ha más nem, a munkavállaló:))) ), de szerintem a beírásból nem lehet megítélni, hogy a munkavállaló kamuzik-e vagy nem. (Amikor én legutóbb beteg voltam, az első három napban, amikor a legrosszabbul voltam, nekem sem az volt a legfontosabb, hogy a munkáltatót hívogassam naponta. Beszóltam, hogy beteg vagyok, de nem is vártak el többet.) Azzal egyetértek, hogy a betegállományban lévőt a munkáltatótnak nem kell naponta hívogatnia.