Úti baleset?

A pénteki napon este a munkából hazafelé menet baleset ért, megsérült a térdem. Az eset a munkahelyről a lakóhelyemre vezető legrövidebb útvonalon történt, nem szándékosan okoztam stb. A balesetnek tanúja nem volt, mentőre nem volt szükség, egy ismerősömet hívtam segítségül, ő vitt haza végül kocsival. Ekkor még nem gondoltam, hogy komolyabb baja lesz, mivel korábban is volt már egy hasonló esetem, és akkor már rövid időn belül feldagadt a térdem. Bár fájni fájt, de rendben tudtam mozgatni, így az ügyeletre nem mentem el vele. Másnap reggelre viszont iszonyatosan feldagadt a térdem, nem tudtam behajlítani, így elvittek a balesetire, ahol megállapították hogy megrándult, felírtak gyógyszert stb. Mivel most még nagyon korlátozottan tudom behajlítani a térdem, egyelőre nem tudok eljutni a munkahelyemre. (másik városban van). A főnökömnek már jeleztem, hogy hétfőn valószínűleg nem tudok munkába állni.

Üzemi (úti) balesetnek számít az eset? Gondot jelenhetnek a következők:

1. nem mentem azonnal orvoshoz, csak másnap, amikor a tünetek jelentkeztek?
2. nincs tanúm, bár az ismerősöm igazolhatja, hogy nem az otthonomban történt az eset

Hétfőn "megyek" a háziorvoshoz, hogy megállapítsa, hogy jelenleg keresőképtelen vagyok-e. Ha üzemi balesetnek minősül az esetem, hogyan történik a baleseti táppénz intézése? A háziorvos az elmondásom alapján megjelöli a keresőképtelenség okaként az üzemi balesetet? Vagy ehhez már szükséges a baleseti jegyzőkönyv? Jegyzőkönyv még nem készült, hiszen nem a munkahelyen történt az eset. Ezt utólag (amikor visszatérek a munkahelyre) is lehetséges felvenni az ambulancia+a háziorvos által adott papírok alapján? Köszönöm a válaszokat!

„Ha üzemi balesetnek minősül az esetem, hogyan történik a baleseti táppénz intézése?

A háziorvos az elmondásom alapján megjelöli a keresőképtelenség okaként az üzemi balesetet?

Vagy ehhez már szükséges a baleseti jegyzőkönyv?”

• Ön köteles a baleset tényét a felettesének -lehetőleg haladéktalanul személyesen, telefonon, e-mail, vagy hozzátartozó útján- jelezni, a munkáltató pedig köteles azt kivizsgálni és a megállapításokat jegyzőkönyvbe foglalni.
• A baleset tényét a háziorvosának szintén jeleznie kell, aki az orvosi igazoláson alkalmazza a 3-as, vagy 4-es betegségi kódot.
• A jkv. alapján a kifizetőhely/EPSZSZ a baleset üzemiségéről határozatban dönt.

Tájékoztatásul egy tárgyban kiadott körlevél:

KMREP Tájékoztató 2009/4

2010. 01. 15.

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
IGAZGATÓ

Tisztelt Kifizetőhely!

II. A balesetekkel kapcsolatos foglalkoztatói, kifizetőhelyi kötelezettségek.

Az ellenőrzések során egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a baleseteket a munkáltató nem a tőle elvárható gondossággal vizsgálja ki.
Az Ebtv. 52.§ (1) bekezdése szerint „Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri.”

A munkáltató a munkabalesetek körébe tartozó balesetet a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezéső nyomtatvány kiállításával dokumentálja.
A jegyzőkönyvek kiállításával kapcsolatban tapasztalt hiányosságok alapján felhívjuk a figyelmet, hogy mindenben az 5/1993. (XII.26.)MüM rendelet utasításait figyelembe véve kell eljárni a munkabaleseti jegyzıkönyv kitöltése során, tekintettel arra, hogy a fenti hivatkozott jogszabály kötelező érvényő szabályokat állapít meg a munkáltatókra nézve.

„6. § (1) A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait a 3. számú mellékletben foglaltak szerint olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzıkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.”

Ezen dokumentumnak alkalmasnak kell lenni a munkabaleset okainak megállapítására.
A hivatkozott MüM. rendelet 3. számú melléklete részletes iránymutatást tartalmaz a kitöltésre, így pl: a munkabaleset vizsgálatakor - az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményezı mozzanat vagy folyamat beindulásában,

• helyszíni szemlét kell tartani.

A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.

• a munkabalesetről információval rendelkezı személyeket - ha szükséges jegyzőkönyvileg
• meg kell hallgatni. (sérült, balesetet okozó személy, szemtanúk, sérült munkatársa, sérült közvetlen vezetője.)

A munkabaleset körébe nem tartozó üzemi balesetet is a munkáltató köteles kivizsgálni és annak eredményét az „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-ben rögzíteni. (Vhr. 43.§ (2) bek.)

Az úti üzemi balesetek vizsgálatánál minden esetben szükséges a tényállás alapos, valósághű feltárása. Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató elbírálásához az alábbi tények, körülmények ismerete, dokumentumok beszerzése szükséges:

• a baleset pontos időpontja,
• a baleset helyszínének pontos meghatározása /házszám, helyszínrajzi
szám/, közterület esetén a fenntartó megnevezése,
• a baleset körülményeinek részletes, a feltételezett ok, okozó személyére, a sérülés jellegére is kitérő leírása,
• a baleset napján hol volt a sérült munkavégzési kötelezettsége, ha változó helyen történik a munkavégzés az aznapi munkavégzés helyét kijelölő személy nyilatkozata is szükséges,
• a baleset napján mettől-meddig volt munkavégzési kötelezettsége, illetve ténylegesen mettől-meddig tartott ténylegesen a munkaidő túl munka esetén az azt jóváhagyó nyilatkozata is szükséges,
• a sérült milyen közlekedési eszközt vett igénybe /üzemben tartó megnevezése/,
• a szokásos legrövidebb és a baleset napján útvonal részletes leírása,
• a balesetnél jelen lévő tanuk nyilatkozata,
• szemtanuk hiányában azon személyek nyilatkozata, akik először tudomást szereztek a balesetről,
• annak a személynek a nyilatkozata, aki a sérültet elsősegélyben részesítette, illetve orvoshoz szállította,
• mentőszállítás esetén az eseménynapló kivonata,
• rendőri intézkedés esetén rendőrségi jegyzőkönyv, határozat.
A REP felé beküldött jegyzıkönyvek mellé elengedhetetlenül szükséges csatolni a baleset kivizsgálása során keletkezett – előbbiekben felsorolt - dokumentumokat.
Összességében, a munkabaleset és az úti üzemi baleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.
Az elkészített jegyzıkönyveket a mellékletekkel együtt továbbítani kell a társadalombiztosítási kifizetőhelyre, ha nem mőködik kifizetıhely, akkor az illetékes REP-hez.

A munkáltatónak kötelessége továbbá minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetet kivizsgálni.

Felhívjuk a foglalkoztatók figyelmét, hogy a 4-es kóddal igazolt keresőképtelenségek esetén tisztázni kell a baleset körülményeit.

A vizsgálat az esetben is elengedhetetlen, ha a dolgozó elmulasztja bejelenteni az általa elszenvedett balesetet, illetve nem ad kellő tájékoztatást a baleset körülményeirıl.
A baleset körülményeinek tisztázásakor a www.oep.hu honlapon található „Nyilatkozat a baleset (sérülés) körülményeiről" elnevezésű letölthető nyomtatvány kitöltött adatai alapján eldönthető a baleset jellege és információt is ad az üzemi baleseti jegyzőkönyv rovatainak kitöltéséhez, ha az szükséges.

Az un. harmadik személy által okozott baleseteket is kellő alapossággal kell kivizsgálni és a megtérítési eljárás lefolytatásához a REP felé megküldeni a szükséges dokumentumokat.

Amennyiben kivizsgálást követően nem nyer megállapítást, hogy a baleset munkabalesetnek tekinthetıő akkor a foglalkoztatónak - jogorvoslati lehetőség megadása mellett - döntéséről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.

Az Ebtv. 64. §-a alapján a bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szervnek kell határozattal megállapítania.

A társadalombiztosítási kifizetőhely a jegyzőkönyvben rögzített tényállás alapján a baleset üzemi jellegét elbírálja, és erről határozatot hoz, abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné.

A szakterület általános hibaként tapasztalja, hogy a határozatok nem mindig felelnek meg a jogszabályban előírt alaki, tartalmi követelményeknek.
Például:

• téves a törvényi hivatkozás: 1957. évi IV. törvény a 2004. évi CXL. törvény helyett,
• az indokolási rész pontatlanul tartalmazza a baleset körülményeit,
• nem kerül feltüntetésre a határozatot kiadó társadalombiztosítási kifizetőhely neve, az ügy száma, ügyintézőjének neve, a baleset egészségkárosító következménye,
• nem az üzemi baleset tényét ismerik el a határozatban, hanem a keresőképtelenség időtartamát.

A Vhr 45.§ (2) bekezdése szerint amennyiben az előírt határozatot a társadalombiztosítási kifizetőhely hozta, a jogerős határozatot közölni kell a REP-pel és meg kell küldeni a jegyzıkönyvet és annak mellékleteit.

Felhívjuk a foglalkoztatók, illetve a kifizetőhelyek figyelmét, amennyiben a nyilvántartási, jelentési kötelezettségüknek nem, vagy nem az előírt módon tesznek eleget, bírságolási jogunkkal élünk.

Budapest, 2009. november hó

A baleset üzemiségének az elbírálásáról bővebben itt olvashat:

http://www.oep.hu/…C22_11-1.PDF

Az orvosi igazolást a foglalkoztatójának kell leadnia.

Amennyiben ott működik TB kifizetőhely az ÜB elismerő határozatot és a baleseti táppénzt Ők állapítják meg és folyósítják.

TB kifizetőhely hiányában a munkáltatónak a munkáltató székhelye szerinti Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (EPSZSZ) részére kell előterjeszteni az OEP honlapjáról letölthető Foglalkoztatói igazolás elnevezésű igénylőlapon a baleseti táppénz iránti igényt.

Ehhez melékelni kell a felvett jegyzőkönyvet és az összes releváns, lent felsorolt iratot.
(Pl. Ambuláns lap, tanúk nyilatkozata, helyszíni szemle jegyzőkönyve stb.)

Tiszteletem! E hónap 21-ikén,személy autómmal meglöktem egy kerékpárost,elesett,azonnal az orvosi ügyeletre vittem,ahol kivizsgálták, egy fél diónyi duzzanaton kívül semmi baj nem történt. A hölgy sokszor kérdezte,hogy ez üzemi baleset-e,én azt mondtam,hogy igen! Még az orvosi épület előtt kérdezte,hogy mit kell ilyen helyzetben tenni,én azt mondtam,hogy nem tudom,mert még nem voltam ilyen helyzetben,de menjünk vissza a helyszínre,hívjunk rendőrt Ő feljelent a rendőrnél,és majd meglátjuk,azt mondta,és a mai napig is azt mondja,hogy nem akar feljelenteni,és kár igénye sincs felém. Hétfőn,felhívott a munka helye munka védelmise,ée szt mondta,hogy menjek a rendőrségre,és jelentsem fel magam,mert a TB hívatalből keresni fogja a rendőrséget,és ha akkor derül ki,akkor mégrosszabul járok mint így ,mert most még csak a jogosítványomat veszik el,és 30.000ft bírságot fizetek,a hölgy 100%-os táppénzén kívül. A rendőrségen azt mondták,először egy ügyvéddel beszéljek,és utána menjek a rendőrségre! Most mit tegyek,tehetek,a felelősséget természetesen vállalom,hiszen hibáztam! A válaszokat előre is köszönöm, szépen!

Pityu76

Kérdései közül válasz a TB-t érintő részekre.

Társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót munkába menet a legrövidebb szokásos útvonalon közlekedve éri.

A baleset körülményeit a munkáltatónak ki kell vizsgál, ha ismert a balesetet okozó személy, őt azt meg kell hallgatni és a megállapításokat üzemi baleset formanyomtatványon rögzíteni kell.

Azt, hogy a baleset üzemi balesetnek minősül-e az egészségbiztosító, vagy a munkáltató TB kifizetőhelye fogja határozattal elbírálni.

A jogerős határozat egy példányát el kell küldeni az OEP Területi Szervének, ahol un. baleseti megtérítési eljárást indítanak az Ebtv. alábbi szakasza alapján.

Ennek értelmében a felelős köteles megtéríteni a baleseti táppénz, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és az orvosi ellátás teljes költségét akkor is, ha a károsultnak nincs polgári jogi igénye.

Ezen közigazgatási hatósági eljárás során megkérdezik, hogy az ügyben indult-e rendőrségi, vagy bírósági eljárás.

Amennyiben igen az egészségbiztosító –a felelősség megállapítása érdekében- kikéri ezeket az iratokat. Az egészségbiztosító döntésével szemben jogorvoslatot biztosítanak, illetve kérhet méltányosságot, részletfizetési kedvezményt.

TB szempontból tehát erre számíthat.

Néhány, esetleg hasznos jogi norma a témához:

1997. évi LXXXIII. törvény

68. § (1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni.

A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2) A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3) A 66. § (3)-(6) bekezdése, a 67. § és az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

(4) A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

68/A. § (1) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.

(2) A 66. § (2)-(6) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.

(3) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.

(4) Az egészségbiztosító jogosult a 67-68. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére.

nnn Biztosítani kell az egészségbiztosító részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot készíthessen.

Az egészségbiztosító megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv harminc napon belül megküldi a megkereső részére.

70. §499 (1) Az egészségbiztosító a követelését

1. a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező határozattal, illetve megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,
2. a 67-68. § szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,
3. a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal

érvényesíti.

A fizetési meghagyás hatósági határozat, a kiadására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A 66-68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül, míg a 68/B. §-on alapuló követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a 66-68. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 68/B. §-on alapuló követelés pedig öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

PTK 2012. évi C. törvény

6:518. § [A károkozás általános tilalma]
A törvény tiltja a jogellenes károkozást.
6:519. § [A felelősség általános szabálya]
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

6:525. § [Károsulti közrehatás]
(1) A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.

(2) A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.

(3) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.

(Itt a károsult az, akit az autójával meglökött. Vizsgálni kell, hogy nem közlekedett-e tilosban, viselt-e láthatósági mellényt ha külterületen történt a baleset, ki volt-e világítva stb.)

Tisztelt Zengőbérci!

Köszönöm szépen a gyors válaszát,a TB fizetéstől nem is igazán félek,persze,én is fizetésből élek,és teljesen nyilván való,hogy meg fogom érezni,a levonást! Engem inkább a rendőrségi vonal aggaszt! No,majd meglátom,hogy mire jut az ügy,és ha nem zavar senkit,akkor a fejleményekről,végeredményről itt is beszámolok majd!

Még egyszer,köszönöm szépen a válszt!

Tisztelt Zengőbérci!

Köszönöm szépen a gyors választ,a TB részére ezt vártam,persze én is fizetésből élek,nyilván nagyon megfogom érezni a levonást! Engem inkább a rendőrségi része aggaszt jobban! No,majd meglátom,hogy mire jut az ügy,és ha van eredmény,és ha nem gond,itt is megosztom. Még egyszer köszönöm szépen a választ!

Munkából menet a portát elhagyva a gyár parkolójában egy úthibában megbotlottam és elestem,a munkáltató elismerte,hogy a parkoló állapotáért a gyár felelős. Az lenne a kérdésem,hogy ez úti- vagy munkabalesetnek számít-e ?

indiánbébi 2014.09.16. 12:19

Munkából menet a portát elhagyva a gyár parkolójában egy úthibában megbotlottam és elestem,a munkáltató elismerte,hogy a parkoló állapotáért a gyár felelős. Az lenne a kérdésem,hogy ez úti- vagy munkabalesetnek számít-e ?

Határeset.

Munkabaleset a munkahelyen, munkavégzés közben történt baleset.

Úti baleset a munkahelyre/munkahelyről a legrövidebb úton történt baleset.

Álláspontom szerint a gyár portáján kilépve,(kulcsokat leadva, blokolva), de még a a gyár parkolójában történt baleset közelebb áll az úti balesethez.

cincinnatus

Köszönöm a válaszát, azóta megszületett a határozat,ami a munkáltatónak előnyösebb:"úti baleset" !

Uti baleset vagy nem?
Múlt hónap 18-án munkába menet leültem a buszra, ekkor megrándult a térdem, mentővel vittek a sürgősségire, majd táppénzen voltam. Azt mondták nekem mivel nem ért semmilyen külső hatás, mint ütés vagy nem löktek meg csak ˇmagátol megrándult^ nem számít munkahelyi balesetnek. Ebben szeretnék segítséget kérni, tényleg csak akkor lenne uti baleset, ha megcsúszom vagy beütöm a térdem?

krysztababy 2014.10.01. 17:53

Uti baleset vagy nem?
Múlt hónap 18-án munkába menet leültem a buszra, ekkor megrándult a térdem, mentővel vittek a sürgősségire, majd táppénzen voltam. Azt mondták nekem mivel nem ért semmilyen külső hatás, mint ütés vagy nem löktek meg csak ˇmagátol megrándult^ nem számít munkahelyi balesetnek. Ebben szeretnék segítséget kérni, tényleg csak akkor lenne uti baleset, ha megcsúszom vagy beütöm a térdem?

Sajnos igen. A baleset fogalmi elemei közé tartozik az egyszeri, hirtelen, külső hatás.

Ha nincs külső hatás az eset nem minősül jogi értelemben balesetnek.

Ha nem baleset, akkor természetesen úti baleset sem lehet.

Ha nem úti baleset, úgy társadalombiztosítási szempontból nem ismerhető el üzemi balesetnek.

Ha nem úti, üzemi baleset, úgy a keresőképtelenség idejére nem adható 90%-os mértékű baleseti táppénz.

Ezt azonban önnel határozati formában és nem szóban kellene közölni a tb. kifizetőhelynek/egészségbiztosítónak.

Természetesen a betegszabadság lejárta után önt -ha még mindig keresőképtelen- "sima" táppénz azért megilleti.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Nekem azt mondták, az úti balesetemre,hogy 100%-os baleseti táppénzt fogok kapni!?

Kedves Fórumozók! Én is segítséget kérnék Tőletek ügyemben: Két hete munkába indultam, családi házban lakunk, kocsival kiálltam az utcára, kislányom az autóba szállt, hogy induljunk. Miután kiálltam, visszamentem a kaput becsukni, és a kutyáinkat elengedni, ekkor történt a balesetem. Visszafelé jövet elestem az udvaron,mint megállapították orsócsontom tört. A kezemet fájlaltam igaz, de bevezettem munkahelyemre, jelentettem a t9rténteket, majd onnét a balesetire mentem. Az esetről jegyzőkönyvet vettek fel (úti balesetnek gondolva a történteket), a háziorvos is így vett táppénzre, azonban munkáltatóm székhelyéről a vezetőségtől a minap egy átirat érkezett felettesem részére, hogy üzeminek (úti balesetnek) sem ismerendő el balesetem, mivel nem munkába menet közben, hanem még a házunk udvarán történt a baleset, a munkahelyem elérése céljából még otthonomat nem hagytam el. A kérdésem az lenne, hogy munkáltatóm meglátása helytálló lehet-e? mert bár valóban a családi házunk udvarán történt az eset, a lakást korábban bezártam, gyermekem az autóban ült, ténylegesen csak a gépkocsival való kiállás miatt a melléképületbe elzárt kutyáimat kellett elengednem, ami viszont az elinduláshoz szükséges rutin része. Kérném szíves válaszukat, hogy esetemben hogyan értelmezendő a jog, mert munkáltatómnál is részben megoszlanak a vélemények, és számomra sem egyértelmű a helyzet, viszont sajnos egy jóideig még táppénzen kell lennem.

Ez bizony úti baleset, még akkor is, ha szokás szerint a gyereket viszed az iskolába. A törvény nagyon szépen részletezi, hogy a munkába menet-jövet esetén szükségszerűen rendszerességgel máshová is betérve, vagy rendszeres kitérő út esetén is úti balesetnek számít az esemény.

Ezt az úti balesetet nagy kár volt a törvénybe emelni.
Mindenki úgy megy munkába ahogy akar és közben úgy veszélyezteti magát vagy figyel a biztonságára, ahogy akar. Mi köze ehhez a munkáltatónak? És mikor kezdődik a munkába menési "rítus"? Otthon a borotválkozással, az udvaron a kapuk becsukásával, a gyerek leadásával az esetleg 800 km-es kerülővel elérhető óvodánál, vagy a gyárkapunál? Aztán hogyan bizonyítja/cáfolja bárki is, hogy a munkavállaló még a kert végében csúszott el a jégen, vagy a gyárkapu előtt? Több esetről is tudok, amikor valaki eltörte pl az ujját, 2 órán át összeszorította a fogát, majd a munkahelyen bejelentette, hogy éppen 5 perce, munkába jövet esett el...

Igen, nálam is ezzel a "rítussal" van a gond. Mert igaz a kocsival kijártam, a gyerekem kinn ült, de velem mégis az udvarunkon történt a baleset, miután a kaput betéve a kutyákat kénytelen voltam elengedni. A munkáltatóm ebbe kapaszkodik. A jegyzőkönyv elkészült az esetről, a történteknek megfelelően. Határozatot nem kaptam, csak a székhely átiratát, hogy "véleményük szerit" ez nem ismerendő el úti balesetnek. Nem tudom mi az igazság...

Tiszteletem!Szeretném megtudni,hogy reggel mikor munkába készülök és indulnék a buszhoz,de még be nyulok a szekrénybe egy puloverért.a szekrény rám döl és felszakitja az orrom söt nagy valoszinüséggel el is tört.ezt csak most fogom biztosra tudni mivel most készülök az orvoshoz.Szeretném tudni,hogy ez uti balesetnek számit e?Mivel indultam dolgozni de még a lakásban történt a baleset.Köszönöm segítségüket

Mivel a lakásban történt TB szempontjából nem minősül úti-üzemi balesetnek.

Éppen ezért, mondd azt, hogy útközben estél el. (Még hihetőbb is lesz, mint hogy rád dől a saját szekrényed).
Ez az egész útibaleset dolog egyébként is egy agymenés, mint lentebb is írtam.

„efi99 2015.04.21. 20:25

Éppen ezért, mondd azt, hogy útközben estél el.
”

Miért mondaná, ha nem úgy történt?

Miért bíztatjuk "TB csalásra" a biztosítottat a jogi fórumon?

Jóhiszeműség és tisztesség elve...?

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

XXXIX. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK

Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés

395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

Dödölle1
Azért, hogy rámutassunk a szabályozás hiányosságaira.
Kreáljanak olyan szabályokat, amik betarthatóak és betartásuk ellenőrizhető.

„efi99

Azért, hogy rámutassunk a szabályozás hiányosságaira.

”

Álláspontom szerint a jogszabály hiányosságaira nem oly módon kell rámutatni, hogy a jogban járatlan fórumozót társadalombiztosítási juttatással való visszaélésre bíztatjuk. (felbujtás)

Az úti balesettel kapcsolatos anyagi jogszabályok a munkavállalók számára kedvezőek, ha rendeltetésszerűen használják Őket úgy az eljárásjogi szabályok végrehajtása sem okoz gondot.

A problémák akkor kezdődnek, ha ezen jogot valaki nem rendeltetésszerűen, hanem azzal visszaélve kezdi el gyakorolni.

Szomorú, ha egyesek arra hivatkozva, hogy csak a szabályozás hiányosságaira szeretnének rámutatni erre pont a jogi fórumon buzdítják a munkavállalókat.