A munkaidő-beosztás előzetes közlésének az a jelentősége, hogy ha a munkáltató mégis ettől eltérően veszi igénybe a munkavállalót, az
- rendkívüli munkaidőt
vagy
- állásidőt jelent.
Például, ha az előre közölt beosztás szerint a munkavállaló kedden 14 órakor végez, és ehelyett mégis 16 óráig bent kell maradnia, akkor ez a plusz két óra rendkívüli munkaidőként, 50%-os bérpótlékkal számolandó el.
Ezzel kompenzálja a törvény azt, hogy a munkavállaló csak később fejezte be a munkát aznap, mint amivel számolhatott.
Ha pedig az előre beosztott munkaidőben mégsem tud feladatot adni a munkáltató, és ezért hamarabb hazaküldi a munkavállalót, erre az időre az alapbére és esetleges pótlékai akkor is megilletik.
- -
Amennyiben a munkaidőt a munkáltató osztja be,
(azaz nem kötetlen munkarendben dolgozik),
úgy a munkáltatónak....
A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre előre, írásban kell közölni (Mt.97.§(4).
A munkáltató kivételesen, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban!!! módosíthatja a korábban közölt munkaidő-beosztást.
Ez kivételes esetekre vonatkozik, nem lehet rutinszerűen erre támaszkodnia.
Négy napnál korábban NEM lehet a munkaidő beosztást módosítani.
Ennek garanciális okai vannak.
Egyrészt a munkavállaló így tudja a magánéletét is szervezni.
Másrészt pedig a beosztástól eltérő munkarend esetén a munkavállalót bérpótlék illeti meg.
Amennyiben a munkáltató rendkívüli esetben 7 és 4 nap között jogszerűen módosítja a munkaidő-beosztást, akkor nem jár pótlék, hiszen az csak a beosztástól eltérő munkavégzés esetén jár.
Amennyiben nem jogszerűen vagy 4 napon belül módosítja, abban az esetben az Mt. 107-109-§-ai alapján rendkívüli munkavégzésről (túlóráról) van szó.
Ide tartozik ugyanis a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő tartama.
Teljes naptári évenként azonban összesen 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
