nonolet
2017.08.22. 11:25
Utólag már csak kifizetni tudja... a ki nem adott szabadságot.
Munkajogi kérdések.
wers
#
2017.08.22. 11:23
„Szóval, ki kell fizetni, ha kéred.”
Ekkora sületlenséget!!!!! Szabadságot kifizetni? Hivatalosan? Jogszerűen? Hol élsz? A fizetett szabadság a munkavállaló pihenésére szolgál, amit a munkáltatónak ki kell adnia. A szabadság nem kifizethető, de a fizetett szabadság napjaira fizetnie kell a törvényben meghatározott összeget. Természetesen azokon a napokon nem kell munkát végezni. (csak, mert ez mintha nem lenne egyértelmű)
„nekem-nekünk nem kellett semmilyen jelenlétit vezetni ”
Tájékoztasd a munkáltatódat, hogy ha önként vezeti, mert ha erről egy munkaügyi ellenőrzés során értesül, az nagyon sokba fog neki kerülni.
dzsozi79
#
2017.08.22. 10:59
üdv !
Köszi a választ, nekem-nekünk nem kellett semmilyen jelenlétit vezetni - aláírni ,talán fotókkal tudjuk bizonyítani mert minden munkánál fotózni kell.
Esetleg tanúkkal, vagy a főnökömmel lefolytatott beszélgetés hangrögzítése.
Tudtommal abban az esetben felhasználható ha nincs más lehetőség a bizonyításra.
Na meg az a probléma ha kérjük tőle az elmaradt szabadság (szerinte csak 6 nap jár évente )
kifizetését, az a válsz : ha nem tetszik mehettek !
Ezt hogy teheti?
Szeretném-nénk ezt a munkahelyet elfelejteni egy életre mert mindig csak ígéretet kapunk, de nem szeretném ha csak úgy megúszná a dolgot mert a köv. munkavállalóval is ezt foglya tenni.
Szóval akkor kénem kell tőle az összes elmaradt szabadság + ünnepnapok kifizetését ?
Nemleges válasz esetén hová tudok fordulni segitség ért ?
Köszi !
nonolet
#
2017.08.22. 09:50
Ingyen munka nincs!
Szóval, ki kell fizetni, ha kéred.
Azonban tudnod kell bizonyítani a munkában töltött idődet.
(pontosan vezetett jelenléti ívvel pl.)
dzsozi79
#
2017.08.22. 09:05
Üdv !
Az lenne a kérdésem hogy a ki nem adott szabadságokat és a piros betűs ünnepnapokat ki-e lehet fizettetni visszamenőleg
A munkáltató persze sennit nem szeretne fizetni.
Mit tehetek ?
Köszönöm a választ .
nonolet
#
2017.08.15. 19:00
olyan lényeges változás következik be,amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné
Olyan lényeges változás igen kevés van egy ember életében...
Tipikusan katasztrófa jellegű dolgok azok, na akard.
Szóval, erre ne alapozz reményeket.
nonolet
#
2017.08.15. 18:58
A szerződéseket be kell tartani!!!
A munkaadónak is...
Tehát kérd tőle a szerződés szerinti fizetés emelésed! Visszamenőleg is tanfolyami okleveled leadási dátumától.
- *-
Neked is...
Ha felmondasz a szerződéses idő vége előtt,
akkor
szerződésedben foglalt módon kell eljárni.
-
A szóval a szerződésed ismerete nélkül nem lehet okosat mondani. Olvasd el és értelmezd.
Az fog történi amit aláírtál! a szerződésben.
...és azt követelheted, amit a munkaadó aláírt a szerződésben.
Bendex250
#
2017.08.15. 16:16
Tisztelt Szakértő!
Jelen munkaadómhoz 2019-ig köt tanulmányi szerződés.Érdeklődni szeretnék,hogy felmondásom esetén milyen lehetőségeim vannak a fennmaradó összeg ki nem fizetésére. Az elmúlt 3 évben finanszíroztak 2 tanfolyamot és ígértek vele fizetés emelést és munkakör módosítást. Jelen pillanatban még mindig a betanított munkás fizetésemet kapom amit keveslek 2 OKJ-s szakma letétele után. Az ígért emelést nem kaptam meg és maximálisan kihasználják a 2 szakmát amit szereztem. A szerződésem tartalmaz egy kitételt,miszerint felmondhatom,ha körülményeimben a szerződéskötést követően olyan lényeges változás következik be,amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Van bármi esélyem úgy távozni,hogy ne kelljen fizetnem?
Köszönettel
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.08.15. 14:29
Az idézett kommentár - hogy finoman fogalmazzak - elvetette a sulykot.
Jereván
#
2017.08.15. 11:52
Jereván
#
2017.08.15. 11:50
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
119. § (1) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
Új Mt. Kommentár
Kommentár az Mt. 119. §-ához:
Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a munkavégzés jellegére tekintettel annak, aki
a.a föld alatt állandó jelleggel, illetve
b.az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát
dolgozik.
Cikk, munkaügyi levelek:
http://munkaugyilevelek.hu/…ogmagyarazo/
Kinek jár a föld alatti munkavégzésért pótszabadság?
A "régi" Munka Törvénykönyve 132. §-ának (4) bekezdése szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalót évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
Első gondolatra egyértelműnek tűnik a föld alatti munkavégzés fogalmának meghatározása, azonban a lehetséges esetek végiggondolásával már értelmezési probléma előtt is állhatunk: mennyire kell a föld szintje alatt dolgoznia valakinek ahhoz, hogy évenként öt munkanappal tovább lehessen szabadságon kollégáinál?!
A föld alatti munkavégzés címén járó pótszabadság intézményét a korábbi Munka Törvénykönyve, illetve végrehajtási rendelete már tartalmazta [az 1967. évi II. törvény és a 48/1979. (XII. 11.) Mt. rendelet].
A végrehajtási jogszabály szerint a bányászatban a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, termelő és kiszolgáló munkavállalókat (pl. vájár, segédvájár, csapatcsillés, aknász, lőmester) öt, illetve két munkanap pótszabadság illette meg.
E szabály ugyanakkor a villamosenergia-ipar teherelosztójában és karsztkútjaiban föld alatti munkán foglalkoztatott dolgozóknak két, illetve tíz évet meghaladó munka esetén öt munkanap pótszabadságot írt elő.
Az új Mt. (az 1992. évi XXII. törvény) ezt a rendelkezést átvette azzal az eltéréssel, hogy a föld alatti munkavégzés esetén a gazdasági célt (bányászat) már nem jelölte meg. A pótszabadság mértékének megállapítását pedig a kollektív szerződésre, illetve a munkaszerződésre bízta.
A törvény 1997-es módosítása csupán annyiban jelentett változást, hogy a kollektív szerződés helyett a törvény maga határozta meg a pótszabadság mértékét (1997. évi LI. törvény).
A jogalkotó az új Mt. hatálybalépésekor már nem tett különbséget a föld alatti munkavégzés jellege között. A törvényhez fűzött indoklás szerint ezt a pótszabadságot egészségügyi megfontolásból biztosítja a jogszabály.
Ezek az indokok lehetnek azok az egészségkárosító kockázatok és veszélyek, amelyek a mélységhez, a zárt jellegű munkavégzéshez, a külső hőmérséklettől eltérő átlaghőmérséklet között végzett, bizonyos fokú nedvesség jelenlétében, állandó mesterséges fényviszonyok és szellőztetés mellett folytatott folyamatos munkavégzéshez kötődhetnek.
Ha más kapcsolódó jogterületet segítségül hívunk, akkor sem kapunk egyértelmű eligazítást a föld alatti munka fogalmának értelmezéséhez.
A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzéke ugyan a föld alatt végzett munka keretében kifejezetten a bányákban, bányatérségekben végzett munkaköröket nevesíti, ez azonban csak érintőlegesen vonatkoztatható a pótszabadság indokaira [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete].
A bányászatról szóló törvény szerint a föld alatti tárolótérségek szakhatósági felügyeletét a bányafelügyelet látja el, tehát az ilyen föld alatti térségek létesítésére, használatbavételre és megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban közreműködik [1993. évi XLVIII. törvény 46. § (1) bekezdés]. A törvény alkalmazásában föld alatti tárolótérségnek minősülnek a háromszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított térségek, amelyek felett természetes kőzetréteg található, ha ez nem szerves része a földfelszín feletti építménynek. Ez a fogalommeghatározás sem ad tehát egyértelmű eligazítást.
A föld alatti munka kiterjesztő értelmezése
A jogalkotó nem adja meg a föld alatti munkavégzés fogalmát, eltekintett a gazdasági ágazat, illetve egy bizonyos szakma megjelölésétől, mindez pedig kellő alappal szolgálhat a föld alatti munkavégzés kiterjesztő értelmezéséhez. Mindenesetre található két szempont, amely a jogalkotót a föld alatti munkavégzés fogalmának meghatározására késztetheti a jogbizonytalanság kiküszöbölése érdekében.
Egyrészt azok az egészségügyi megfontolások, amelyek megalapozzák a pótszabadságra való jogosultságot.
Másrészt, a pótszabadság e jogcímének megállapítása óta színesedtek a föld alatti munkavégzés lehetőségei is, hiszen ideérthető a különböző célú, föld alatt kiépített üzemekben (pl. sörerjesztés, gombatermesztés) végzett tevékenység, vagy a mélygarázsban foglalkoztatott őrök, garázsmesterek munkája, illetve a metrókocsi vezetése is.
Jereván
#
2017.08.15. 11:48
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
119. § (1) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
Új Mt. Kommentár
Kommentár az Mt. 119. §-ához:
A fiatal munkavállalót - azaz, aki a 18. életévét nem töltötte be [Mt. 294. § (1) bek. a) pont] - 5 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyre utoljára abban az évben jogosult, amelyben a 18. életévét betölti. A pótszabadságot nem kell arányosítani a munkavállaló éven belüli születési időpontjához; azaz, ha a munkavállaló 2013. december 31-én tölti be a 18. életévét, akkor a 2013. évre neki 5 nap pótszabadság jár ezen a jogcímen. A pótszabadság a munkavállalót - a munkában töltött idővel arányosan - akkor is megilleti, ha a munkaviszonya az adott naptári évben, de a 18. életévének betöltését követően keletkezett. Ez a pótszabadság megilleti a cselekvőképtelen munkavállalót is [Mt. 212. § (4) bek.].
Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a munkavégzés jellegére tekintettel annak, aki
- a föld alatt állandó jelleggel, illetve
- az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát
dolgozik.
Cikk, munkaügyi levelek:
http://munkaugyilevelek.hu/…ogmagyarazo/
Kinek jár a föld alatti munkavégzésért pótszabadság?
A 2régi" Munka Törvénykönyve 132. §-ának (4) bekezdése szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalót évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
Első gondolatra egyértelműnek tűnik a föld alatti munkavégzés fogalmának meghatározása, azonban a lehetséges esetek végiggondolásával már értelmezési probléma előtt is állhatunk: mennyire kell a föld szintje alatt dolgoznia valakinek ahhoz, hogy évenként öt munkanappal tovább lehessen szabadságon kollégáinál?!
A föld alatti munkavégzés címén járó pótszabadság intézményét a korábbi Munka Törvénykönyve, illetve végrehajtási rendelete már tartalmazta [az 1967. évi II. törvény és a 48/1979. (XII. 11.) Mt. rendelet].
A végrehajtási jogszabály szerint a bányászatban a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, termelő és kiszolgáló munkavállalókat (pl. vájár, segédvájár, csapatcsillés, aknász, lőmester) öt, illetve két munkanap pótszabadság illette meg.
E szabály ugyanakkor a villamosenergia-ipar teherelosztójában és karsztkútjaiban föld alatti munkán foglalkoztatott dolgozóknak két, illetve tíz évet meghaladó munka esetén öt munkanap pótszabadságot írt elő.
Az új Mt. (az 1992. évi XXII. törvény) ezt a rendelkezést átvette azzal az eltéréssel, hogy a föld alatti munkavégzés esetén a gazdasági célt (bányászat) már nem jelölte meg. A pótszabadság mértékének megállapítását pedig a kollektív szerződésre, illetve a munkaszerződésre bízta.
A törvény 1997-es módosítása csupán annyiban jelentett változást, hogy a kollektív szerződés helyett a törvény maga határozta meg a pótszabadság mértékét (1997. évi LI. törvény).
A jogalkotó az új Mt. hatálybalépésekor már nem tett különbséget a föld alatti munkavégzés jellege között. A törvényhez fűzött indoklás szerint ezt a pótszabadságot egészségügyi megfontolásból biztosítja a jogszabály.
Ezek az indokok lehetnek azok az egészségkárosító kockázatok és veszélyek, amelyek a mélységhez, a zárt jellegű munkavégzéshez, a külső hőmérséklettől eltérő átlaghőmérséklet között végzett, bizonyos fokú nedvesség jelenlétében, állandó mesterséges fényviszonyok és szellőztetés mellett folytatott folyamatos munkavégzéshez kötődhetnek.
Ha más kapcsolódó jogterületet segítségül hívunk, akkor sem kapunk egyértelmű eligazítást a föld alatti munka fogalmának értelmezéséhez.
A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzéke ugyan a föld alatt végzett munka keretében kifejezetten a bányákban, bányatérségekben végzett munkaköröket nevesíti, ez azonban csak érintőlegesen vonatkoztatható a pótszabadság indokaira [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete].
A bányászatról szóló törvény szerint a föld alatti tárolótérségek szakhatósági felügyeletét a bányafelügyelet látja el, tehát az ilyen föld alatti térségek létesítésére, használatbavételre és megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban közreműködik [1993. évi XLVIII. törvény 46. § (1) bekezdés]. A törvény alkalmazásában föld alatti tárolótérségnek minősülnek a háromszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított térségek, amelyek felett természetes kőzetréteg található, ha ez nem szerves része a földfelszín feletti építménynek. Ez a fogalommeghatározás sem ad tehát egyértelmű eligazítást.
A föld alatti munka kiterjesztő értelmezése
A jogalkotó nem adja meg a föld alatti munkavégzés fogalmát, eltekintett a gazdasági ágazat, illetve egy bizonyos szakma megjelölésétől, mindez pedig kellő alappal szolgálhat a föld alatti munkavégzés kiterjesztő értelmezéséhez. Mindenesetre található két szempont, amely a jogalkotót a föld alatti munkavégzés fogalmának meghatározására késztetheti a jogbizonytalanság kiküszöbölése érdekében.
Egyrészt azok az egészségügyi megfontolások, amelyek megalapozzák a pótszabadságra való jogosultságot.
Másrészt, a pótszabadság e jogcímének megállapítása óta színesedtek a föld alatti munkavégzés lehetőségei is, hiszen ideérthető a különböző célú, föld alatt kiépített üzemekben (pl. sörerjesztés, gombatermesztés) végzett tevékenység, vagy a mélygarázsban foglalkoztatott őrök, garázsmesterek munkája, illetve a metrókocsi vezetése is.
gerbera317
#
2017.08.13. 13:45
Na, ha bújod az MT-t akkor mit találtál benne? Jár az az 5 nap pótszabi, vagy nem?
bandero
#
2017.08.13. 13:31
Én különben dalolok,mosolygok fütyülök Igaz egyre kevesebbet gondolom az oxigén hiány és a kevés fény miatt van.. ja és még a fórumokat is bújom az MT-vel együtt!
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.08.13. 13:18
:) Ott a pont.
gerbera317
#
2017.08.13. 13:11
Egy mai pék már nem dalol munka közben, és főleg nem mosolyog. Ehelyett az MT-t bújja. Esetleg még a fórumokat...
bandero
#
2017.08.13. 13:10
Elnézést, az Állandó föld alatti munkavégzésre gondolok ha jól tudom 5 nap pótszabadság jár csak azt nem tudom biztosan, hogy mindenkinek aki föld alatt dolgozik? Vagy konkrét szakmák esetében jár? Köszönöm!
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.08.13. 13:09
Nem vagyok ebben olyan biztos. :/ De hogy jön ez ide?
gerbera317
#
2017.08.13. 13:07
Rimbaud ma már nem írná meg a Kenyérlesők c. versét.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.08.13. 12:59
??
bandero
#
2017.08.13. 12:55
Üdvözlöm! Egy pékség alagsorában dolgozom a pincében az lenne a kérdésem, hogy jogosult vagyok e az évi 5 nap pótszabadságra? Köszönöm a válaszát.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.08.11. 22:46
Ha nem egyezik bele a két napba, akkor 30 nap a felmondási ideje.
Mór
#
2017.08.11. 20:44
Kedves Szakértő!
Lányomtól nem fogadta el munkáltatója a felmondását. Ez a felmondás a próbaidő alatti utolsó munkanapon történt. Jegyzőkönyv nem készült a felmondásról és nem is postázta az írásos felmondását a lányom. Meggyőzte a munkáltató, hogy még egy pár napot dolgozzon ott. Most már valóban el kellene onnan jönnie, mert a másik (leendő) munkahelyén jelentkeznie kellene. A jelenlegi munkáltatója azonban ragaszkodik hozzá, hogy még két napot dolgozzon. Jogi következményekkel fenyegetőzik. De a lányom nem tudja már megoldani ezt a két napot. Mit csináljunk? Jóhiszeműségből maradt, most meg fenyegetőzik a munkáltatója.
Köszönettel: Mór
laller2121
#
2017.08.11. 19:47
Munkáltató egyoldalú megegyezés nélküli fizetéscsökkentése esetén mi a teendő?
Előrebocsátom hogy trollkodó anyázó „úgy kell neked ha hagyod“ kategóriás hozzászólókból nem kérek!!! Aki nem hiszi el, vagy csak ennyire futja tőle (úgy kell neked stb) az menjen máshova.
Tehát a munkahelyemnek anyagi gondjai vannak állítólag-ezt mondják. Már júniusban belengették hogy mindenkinek visszanyesik a fizetését jó sokkal legalább 30%-kal. És -szintén állítólag- erről jún végéig mindenki hivatalos munkáltatói közlést fog kapni írásban amit vagy aláír, vagy nem ír alá és akkor ki van rúgva (szépen szólva közös megegyezéssel távozik...).
Senki egy fia papírt nem kapott azóta se. Senki.
Mindenki azt mondta ezt úgyse merik meglépni hogy fizetést csökkentsenek. Se új szerződésekkel se anélkül nem merik megtenni. Nem merhetik megtenni a mai munkaerőpiacon hogy több 10.000-el 30-40-50 ezrekkel csökkentsék a fizetéseket a munkaidő változatlanul hagyásával. Mindenki ezt mondta.
Megtették!!!!
Megjött a júliusi fizetés. Mindenkinek kevesebb van akinek 40.000-el!!!
Indoklás semmi illetve ennyi... az anyagi helyzet...
Papír szerződésmódosítás.... semmi senkinek. Állítólag majd vmikor aug végén.... ami marha érdekes, mert ugye ez már a júliusi fizetést is érinti tehát a szerződésmódosítást legkésőbb valóban jún végén oda kellett volna adni. Gondolom majd visszadátumozzák hónapokkal aztán írd alá barom aug végén hogy júl 1-től új bérért dolgozol... ez a játék fog menni, előre megmondom. Erre meg megint azt mondják hogy nem merik megtenni-dehogynem merik....
Tehát a szitu per pillanat: ott a szerződésem benne a fix bérem és utalva megjött a bér. Nem annyi, több 10E-vel kevesebb!!! Nincs mit bizonygatni különösebben ott a szerződés ott a bankszámlakivonat nincs mit vitatni.
Ez a helyzet per pillanat. Van aki még nem is tudja mert kp-s fizetéses és szabin van és még meg se kapta a fizetést.
Na ez a helyzet mit lépjek/lépjünk?
A cégvezetés a maga részéről LEZÁRTA A TÉMÁT vitának kérdésnek helye NINCS, ők szóltak, papír majd jön, ez van, ha nem tetszik mondjál fel-ez az álláspontjuk.
Ötlet? Cselekvési javasat?
Eniko76
#
2017.08.11. 16:34
Kovács_Béla_Sándor - a vasárnapi nap nem probléma? (Utolsó nap vasárnapra esik).
nonolet - minél hamarabb szeretném velük tudatni, hogy tudjanak időben a helyemre keresni mást (ill a főnököm is elutazik hosszabb időre).
Legszívesebben már jövő hét hétfőn beadnám. De míg nem vagyok biztos abban, hogy ez nem probléma, illetve a vasárnapi nap sem (szept 25), addig nem szeretném.
