ObudaFan
2017.02.20. 12:08
Herakles
Ez mondjuk szerintem nem az OKJ-s képzésekre vonatkozik, mint ahogy szerintem az egész jogszabály nem.
Munkajogi kérdések.
Atti3333
#
2017.02.20. 10:44
Drága Kovács Béla!
1: Ha tudnám nem kérdezném
2: ha mindenki tisztában lenne ezekkel a kérdésekkel a könyvelőknek nem lenne munkája + neked se nagyon.
Herakles
#
2017.02.20. 10:38
Erre gondoltam:
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.
122. § (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél. (2)-(15)
Herakles
#
2017.02.20. 10:35
Egy munkajogász tudna nekem válaszolni?
Van egy pedagógusnak egy állása, besorolása egy iskolában. Az iskola szervez egy OKJ-s képzést amit a kötelező órákon túl vállal a pedagógus, külön szerződéssel. Ekkor az óradíj lehet kevesebb, mint a pedagógus kategóriája szerint őt megillető díj?
Egyszer találkoztam valami jogszabállyal, hogy a pedagógusoknak mindenhol meg kell adni a besorolásának megfelelő bért (alapítványi, egyházi minden iskolában...)
Köszönöm!
huntah
#
2017.02.20. 08:46
Köszönöm a választ. Még egy kérdés:
A felmondási idő felére (a második 15 napra) a munkáltató felmentett a munkavégzés alól, de én 5 napon belül jeleztem, hogy a felmentést más részletekben kívánom igénybe venni. (Amire nyomós okom van, de itt igen hosszú lenne.)
Ez a kérésem szerinti időbeli felosztás a közlésemmel már érvényes, vagy a munkáltatónak jóvá kellene hagynia?
Zoli8801
#
2017.02.20. 06:18
Tisztel Szakértők!
2 havi (348 órás) munkaidőkeretben, órabérben vagyok foglalkoztatva.
Amennyiben a munkáltatóm a 2 hónap alatt nem oszt be ennyi órára akkor jogosult vagyok állásidőre?
Tehát, ha januárban 168 órám volt, most februárban 164 lesz, akkor 16 óra mínuszban vagyok. Ezt ki kell fizetniük? Amennyiben igen, akkor a jelenléti ívemre csak ráírom, hogy 16 óra állásidőre vagyok jogosult?
Maguktól nem tennék...
ObudaFan
#
2017.02.19. 10:48
Munkaviszonyban állsz a felmondási idő végéig, ami nem azt jelenti, hogy ne mehetnél el máshová dolgozni, amennyiben az itt fennálló kötelezettségeidet tudod teljesíteni. Nyilván a felmondási idő ledolgozott fele után ennek gyakorlati akadálya sem igen lehet. Az utolsó, munkában töltött napon meg kellene kapnod a járandóságodat.
huntah
#
2017.02.19. 09:27
Üdv!
A mai nappal felmondott a munkáltatóm (rendes felmondással), és 30 nap a felmondási időm, ennek a felét kell ledolgoznom. Mikor kell megkapnom a rendes munkabért ill. a felmondási időre járót?
És: meddig maradok munkaviszonyban itt, azaz mikor állhatok munkába máshol?
Kószi!
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.17. 17:24
(Annyiszor elmondtam már: mindenki jobban jár, ha a laikus jogkeresők nem elvont - és esetleg nem is releváns - elméleti kérdéseket tesznek fel, hanem konkrétan előadják, hogy mi történt, mi a bajuk.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.17. 17:23
Maradjunk annyiban, hogy a bérből levonni csak a munkavállaló hozzájárulása vagy kötelező hatósági határozat alapján lehet.
Azért ha kapna egy kártérítési fizetési felhívást a munkáltatótól, határidőben indítson pert.
Miiningless
#
2017.02.17. 17:01
Tisztelt Kovács Béla Sándor: Három féle kérdés volt, a válasza több mint értelmezhetetlen ennek fényében. Ha pontosítaná, megköszönném, indoklással meg még boldogabb is lennék (esetleg törvényből alátámasztani).
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.17. 16:04
TóthÉvica: belátható, hogy mindenképpen visszakérheti. Ha a munkavégzéshez adott eszköz, akkor azért; ha pedig egyéb juttatás, akkor azért, mert az éves bérlet egyévi munkaviszony alapján járna, te pedig nem töltöd ki az évet.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.17. 16:01
Miiningless: nem.
TóthÉvica
#
2017.02.17. 14:15
Köszönöm a válaszát! Nálunk visszakérik, mert a következő belépőnek becserélik, mivel arra adják, hogy munkahelyek között tudják küldözgetni az embereket helyettesítés céljából, ami szerintem jogszabály ellenes, mert Én úgy tudom, hogy béren kívüli juttatást nem lehet munkához illetve teljesítményhez kötni vagy rosszul tudom?
Tehát ha jól gondolom, ezen az alapon vissza sem kérhetné.
Köszönettel:
TóthÉvica
Miiningless
#
2017.02.17. 10:47
Üdv!
A munkavállaló kártérítési felelősségét hogy kell a gyakorlatban értelmezni?
A munkáltató kijelenti, hogy egy adott kárt a munkavállaló okozott, és ezért a kár mértékét letiltja a fizetéséből? Ha ezt a munkavállaló nem ismerné el, mit tehet? Esetleg minden ilyen helyzetben munkaügyi per során kell bizonyítani a kárral kapcsolatos összefüggéseket, nincs szó fizetésből letiltásról és egyebekről?
Alena
#
2017.02.16. 17:17
Kedves Kovács Béla Sándor!
Elnézést, szó nincs arról, hogy nem hiszem el,csak laikus vagyok és összezavartak a válaszok is.
Tehát akkor nincs próbaidőm.
Köszönöm szépen!
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.16. 16:31
Nem visszakérni szokták, hanem kifizettetni időarányosan. Azzal nem sokra mennek, ha visszaveszik.
A felmondási, lemondási idő a keresőképtelenség ideje alatt is telik.
TóthÉvica
#
2017.02.16. 16:28
Tisztelt Jogász!
Olyan kérdésem lenne, hogy béren kívüli juttatásként kapott éves BKV bérletet visszakérhet-e a munkáltató kilépéskor. Közös megegyezéssel nem járult hozzá, hogy elmenjek a megnövekedett feladat miatt, csak lemondással ami 2 hónap, ha ez időközben elmegyek táppénzre (persze betegség miatt) az nem jog ellenes ugye, attól még a lemondásom vége az ami az eredeti?
Köszönöm megtisztelő válaszát.
Üdv.
TóthÉvica
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.16. 15:21
Atti, Drága, szerinted az adókedvezmény az egy bérelem?
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.16. 15:19
Még mindig nem hiszi, hogy nincs próbaideje.
Őszintén kíváncsi lennék, mivel érdemeltem ezt ki.
Egyjogász
#
2017.02.16. 14:17
Miért csak a várandósság?
Mint ObudaFan is írja, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt lehet vitatni a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás jogszerűségét.
Ebből pedig következik, ilyen alapon még egy csomó, az egyenlő bánásmódról szóló törvényben felsorolt tulajdonság (néhányat alább írtam) alapján is bele lehet kötni, pl. valaki mondhatja, neki a politikai vagy szexuális beállítottsága miatt mondtak fel próbaidő alatt.
Az kétségtelen, hogy (általam ismert) joggyakorlat a várandósság körében van e téren, nyilván ez a leggyakoribb eset.
Atti3333
#
2017.02.16. 12:38
Tisztelt válaszoló!
A végkielégítés (nekem 10 év után 3 havi jár) csak az alapbért tartalmazza vagy az egyéb adókedvezmény is a része?
Pl én kapok lactos érzékenység miatt, kedvezményt havi 5000. + családi adókedvezményt is havi 10.000.
Ezeket a végkielégítés számításánál is figyelembe kell venni?
Köszönöm
Miiningless
#
2017.02.16. 11:50
Üdv!
A munkavállaló kártérítési felelősségét hogy kell a gyakorlatban értelmezni?
A munkáltató kijelenti, hogy egy adott kárt a munkavállaló okozott, és ezért a kár mértékét letiltja a fizetéséből? Ha ezt a munkavállaló nem ismerné el, mit tehet? Esetleg minden ilyen helyzetben munkaügyi per során kell bizonyítani a kárral kapcsolatos összefüggéseket, nincs szó fizetésből letiltásról és egyebekről?
Alena
#
2017.02.16. 11:27
Kedves Jogászok!
Köszönöm mindenkinek a válaszokat és a türelmet!
Tehát ha jól értem, akkor a lényeg az, hogy mivel határozatlan idejű szerződésem van, amiben nincs kijelölve a próbaidő, sőt említés sincs próbaidőről,
- nem tudni, hogy ez mennyi próbaidőt takar
- a szerződésem ezek szerint még élő szerződés, mivel sem írásban nem mondtak fel, közös megegyezésről pedig szó sem volt!
Már csak az nem tiszta nekem, ha elmegyek táppénzre, a táppénz időtartama alatt felmondhatnak nekem?
Mivel ugye nem kell elvileg indoklás sem?
Köszi!
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.16. 10:38
"... indokát". Bocsánat.
