Versenytilalmi korlátozás - egyoldalúan?


lewho # 2017.09.18. 12:41

bocs nonolet, véletlenül az emiledre is elküldtem

lewho # 2017.09.18. 12:40

Nem ez volt a kérdés:)

1994. évi LXXI. törvény
a választottbíráskodásról

A választottbíróság ítéletének érvénytelenítése
54. § A választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye; csak az ítélet érvénytelenítése kérhető a bíróságtól, az 55. §-ban felsorolt okokból.
55. § (1) A fél, továbbá az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, a választottbíróság ítéletének részére történt kézbesítésétől számított hatvan napon belül keresettel az ítélet érvénytelenítését kérheti a bíróságtól, ha

  1. a választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége vagy cselekvőképessége;
  2. a választottbírósági szerződés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alávetették, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen;
  3. a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbíróság eljárásáról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni;
  4. az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerződés rendelkezései nem terjednek ki; ha a határozat a választottbírósági szerződés keretein kívül eső ügyre is tartalmaz rendelkezést, de a választottbíráskodásra tartozó kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatók azoktól, amelyekre a választottbíráskodás nem volt kikötve, az érvénytelenítést csak ez utóbbi rendelkezések vonatkozásában lehet kérni;
  5. a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának - kivéve, ha a megállapodás ellentétes e törvény kötelezően alkalmazandó szabályával -, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek.

(2) A választottbírósági ítélet érvénytelenítése arra hivatkozással is kérhető, hogy

  1. a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, vagy
  2. az ítélet a magyar közrendbe ütközik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Kiegészítő ítélet esetében a határidőt annak kézbesítésétől kell számítani.
56. § (1) A bíróság a választottbírósági ítélet végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.
(2) A bíróság ítélete kizárólag a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére szorítkozhat.
57. §19 A bíróság eljárására egyebekben a Pp. rendelkezései irányadók azzal, hogy a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálati kérelem azonban előterjeszthető.

nonolet # 2017.09.18. 11:34

az adott területetn 6 hónapig nem végezhetek hasonló tevékenységet.

Aláírtad? igen
Betartottad? nem
Fizetsz.

A szerződéseket ugyanis be kell tartani.
Aki mégse... az kártalanít, fizet.

renata1511 # 2017.09.18. 09:16

Tisztelt Fórumozók!
Leírok egy történetet, véleményeket várok Önöktől:
Kötöttem egy ú.n. Al-Franchise szerződést egy ingatlanközvetítő országos hálózattal. Ennek a szerződésnek az 5-ös pontjának neve: VERSENY, melyben leírja, hogy az adott területetn 6 hónapig nem végezhetek hasonló tevékenységet.
2016-ban közös megegyezéssel felbontásra került ez az Al-Franchise szerződés. A szerződés megszűnését követően azonnal elkezdtem hasonló tevékenységet folytatni. Jött is a levél, miszerint a szerződés 5-ös Versenyre vonatkozó pontját megszegtem, ezért fizessek 10 millió forintot.
Per lett belőle a szerződésben kikötött választottbíróságon.
Ott az 1. beadványomban hivatkoztam a GVH azon szabályaira, miszerint amely vállalkozásnak franchise esetén a piaci részesedése meghaladja a 30%-ot az adott területen, ott nem korlátozhatja a piacra lépésemet. Erre a felperesi válasz az volt, hogy ők nem korlátozzák a piacra lépésem, mivel nem versenytilalmi megállapodást kötöttek velem, hanem ők csak káráltalányt kérnek (ez a szó egyszer sem szerepel a szerződés szövegében)! Ezután becsatoltam egy e-mailt, melyben felperes leírja, hogy meg van elégedve a bevétellel, megbízásokkal... Tehát kár nem érte. Én kértem a választottbíróságot, hogy szakértőként vonja be a GVH szakértőjét, ami nem történt meg. Most kaptam egy levelet, hogy 30 napon belül megkapom a jogerős végzést.
Kérdésem: amennyiben elveszítem a pert van-e lehetőségem felülvizsgálatra?

Egyjogász # 2015.02.27. 09:45

Először is:

A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló kötik, a két fél megállapodásán alapul, azaz ami abban szerepel azt neked is el kell fogadnod, alá kell írnod.

Így ha elfogadod a 3 hónapos felmondási időt, és aláírod az erre vonatkozó munkaszerződést utóbb már csak speciális esetekben támadhatod ezt (pl. ha a munkáltató kényszerített, hogy írd alá.)

Egyébként az Mt-ben rögzítettnél hosszabb, de legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak, így három hónap önmagában nem törvénysértő.

A versenytilalmi megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet az elhelyezkedési korlátozás időtartamára, az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

Itt azzal szokták játszani, hogy azt mondják, a munkaszerződés szerinti munkabér már tartalmazza előre a versenytilalmi díjat is (azaz ha megszűnik a munkaviszony, külön nem kapsz majd semmit, azt mondhatják, már megkaptad előre a munkabér részeként a versenytilalmi díjat is), ezt nem szabad elfogadni.

A versenytilalmitól valóban elállhat a munkáltató, ha kikötik ezt a felek a szerződésben, de csak a munkviszony megszűnéséig, a versenytilalmi teljesítésének megkezdése után már nem.

Tassadar # 2015.02.27. 08:08

Sziasztok,

A munkáltatóm egységes munkaszerződéseket köttet, melyben viszonylag hosszú, 3 hónapos felmondási időt követel meg (olyan iparágban dolgozom, ahol nagyon magas a fluktuáció, így a 3 hónap inkább a munkavállaló számára problémás).

Ez mellett, a munkaviszonyt megszüntetést követően 6 hónapos versenytilalmi megállapodást köt a munkavállalóival.

Legalábbis erről tájékoztattak az ajánlatban, majd a munkaszerződést meglátva tűnt fel, hogy utóbbi tétel a munkáltató számára opcionális, tehát elállhat tőle.

MTK-ban nem találtam erre szabályozást, de vajon megfelel a törvényi előírásoknak egy olyan munkaszerződés, ami nem egyértelmű és a munkavállaló kárára eltérhet benne a munkáltató?

Derűs napot!