Túlmunka vagy készenlét


NBB545 # 2017.11.14. 14:52

nonolet

Köszönöm szépen a válaszod.

nonolet # 2017.11.14. 14:47

"Mi van, ha nincs a tulajdonomban személygépjármű és vasárnap a tömegközlekedéssel nem meg oldható, hogy egy órán belül meg tudjak jelenni a munkahelyemen?"

Akkor nem írod alá a szerződés módosítást.

Vagy jelzed, hogy mikor-miként tudsz megjelenni.
Vagy kérsz céges autót...

- -

Kettőn áll a vásár!

Egyezettek meg, hisz a mai munkaerő helyzetben általában nem olyan könnyű pótolni a munkaerőt.
Pláne az olyat nem, aki jól ismeri a cég cuccait...

NBB545 # 2017.11.14. 14:05

Tehát ha nincs autóm és 15évig meg felelt a munkám, de most ki találták, hogy vasárnaponként készenlétben kell, lenni akkor felmondanak? Ilyen esetben jár a végkielégítés?
Ezek szerin az normális. hogy az egyik munkavállalónak biztosit, céges autót a munkáltató a másiknak meg nem?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.11.14. 13:57

Mi van, ha...
Én felmondanék neked, mert nem tudod ellátni a munkakört.

NBB545 # 2017.11.14. 13:54

Tisztelt Kovács Béla Sándor

Köszönöm a gyors választ.

Nincs bene a szerződésbe, hogy adnak, céges autót csak annyi van, benne idézem:
„A készenléti idő alatt, a túlmunkavégzés céljából a veszprémi telephelyre való utazást és a hazautazást illetően a munkáltató a munkába járás költségtérítésének szabályai alapján 15 Ft/km költségtérítést fizet a megtett út arányában.”
Mi van, ha nincs a tulajdonomban személygépjármű és vasárnap a tömegközlekedéssel nem meg oldható, hogy egy órán belül meg tudjak jelenni a munkahelyemen?
Még egy kérdés (karbantartó vagyok) a karban tartáson belül a mérnököknek is ugyan az a szerződésük van a készenlétre, de nekik biztosit a munkáltató céges autót.
A kérdésem ez így korrekt, hogy különbséget tesz a munkáltató munkavállalók között ez nem diszkriminatív?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.11.14. 13:31

A szerződésedben benne van, hogy adnak járművet a munkába járáshoz? Mert ha nincs, akkor magadnak kell megoldanod - nem feltétlenül saját autóval. Mehetsz busszal, vonattal, taxival, varázs szőnyegen, teve karavánon stb.

NBB545 # 2017.11.14. 11:58

Üdvözlők mindenkit

Segítséget szeretnék kérni. Szeretném meg tudni, hogy a munkáltatóm kötelezhet engem arra, hogy a saját tulajdonomban lévő személy gépjárművel lássak el készenlétet, tehát hétvégén (vasárnap) hívnak, hogy be kell menni mert meg állt valamelyik gyártó sor a saját tulajdonú személy gépjárművel kell bemennem vagy a munkáltatónak kell biztositani a bejutásomhoz szükséges eszközt (TAXI, céges autó, varázs szőnyeg, teve karaván stb.)

A válaszokat előre is köszönöm.

efi99 # 2017.07.18. 20:16

A szabadság naptári nap.

Pathfinder # 2017.07.18. 13:40

Sziasztok!

Készenléttel kapcsolatban lenne egy kérdésem. A cég ahol dolgozom úgy értelmezi a készenlét elrendelését, hogy szerintük működőképes abban a formában is, ha az illető szabadnapos volt. Mondván a rendes munkaideje reggel 8:00-tól délután 17:00-ig tart, ezért délután 18:00-kor vállalhat készenlétet, mert az már szabadságán túl esik. Tanulmányoztam a munkatörvénykönyvre vonatkozó részeket, de nem vagyok biztos benne, hogy téved a cégünk. A következőt találtam:

86. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.

87. § (1) Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

110. § (1) A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.
(2) Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

  1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,

124. § 53 (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak
számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekezdéstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.

Ha jól értelmezem a szabadság alatt 87-es pont miatt naptári napot kell érteni, akkor pedig nem dolgozhatok aznap már...vagy rosszul gondolom?

K_Peti # 2005.03.30. 12:39

Az rendben van, hogy a torveny nem engedi. A torveny sok mindent nem enged megis belekenyszerul az ember vagy kereshet mas munkat. A lenyeg, hogy ez keszenletnek minosul jogi szempontbol. Es mivel nem kell bemennem dolgozni, csak az a nehany perc szamit rendkivuli munkavegzesnek amit a telfonalassal toltok. Nem mintha barmit is fizetnenek akar a keszenletert, akar a rendkivuli munkaert, ugyhogy nagy jelentosege nincs.

Kála # 2005.03.30. 12:12

Elvileg készenlét, de ugye ezt illene előre elrendelni, és nem lehet állandó gyakorlat ("munkaidőn tul az ügyfél akarmikor hivhat"), merthogy törvényi korlátja is van.

K_Peti # 2005.03.30. 11:42

Nem. A munkaidomet mindig az irodaban huzom le. Csak a munkaidon tul az ugyfel akarmikor hivhat es akkor azonnal neki kell latnom megnezni a problemajat. Akar este 9-kor is hivhatnak de a munkaidom "normal" munkaidoben (8:00-17:00) letoltom. Sokoszor csak telefonos segitsegnyujtas. Nehany perc altalaban es vege.

Kála # 2005.03.30. 11:34

Ha mindez munkaidőben történik, akkor két dolog lehet, vagy kötetlen munkaidő beosztás, vagy távmunka.

K_Peti # 2005.03.30. 11:10

Es ha a munkaltato az eszkozoket is biztositja az otthoni munkavegzeshez (szamitogep, internet), de nem ragaszkodik ahhoz, hogy az irodban legyek, akkor ez ugyelet vagy keszenlet?

Kála # 2005.03.30. 11:01

Az Mt. is úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló által a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen készenlétre kötelezhető. Ügyelet, ha a munkáltató által meghatározott helyen és időben kell rendelkezésre állnia.
Adott esetben ha a munkáltató csak azt határozza meg, hogy a munkavállaló elérhető helyen köteles tartózkodni (szerintem a távolság meghatározás logikusnak tekinthető - így garantálható, hogy a munkavállaló adott esetben meghatározott időn belül munkába tudjon állni), akkor az készenlét.

Nahon # 2005.03.30. 10:03

A készenlét és az ügyelet között ugye a különbség az, hogy készenlét esetében a munkavállaló határozza meg, hol van készenlétben (pl. otthon), míg ügyeletben a munkáltató mondja meg, hol kell tartózkodjon.
Mi van abban az esetben, ha a munkáltató nem köti ki, pontosan hol kell legyen az alkalmazott, csak annyit határoz meg, hogy bizonyos földrajzi távolságon belül (hogy ha szükséges a munkába állás /ahonnan ha jól értem a törvényt, túlórát kell fizetni/, időben be tudjon érni a telephelyre)? Ez már megállapodás kérdése lehet?

Karika # 2005.03.29. 20:44

Minerva!

Létszámcsökkentés esetén - a megtartantandó személyek kiválasztása tekintetében - minden a munkáltató mérlegelési jogkörében van. A szakvizsga semmilyen jogszabályi védettséget nem ad.

Minerva # 2005.03.29. 20:24

Sziasztok!
Szakvizsgázott pedagógus vagyok. A munkahelyemen leépítés várható. Az érdekelne, hogy létezik-e valamilyen jogszabály arra, hogy szakvizsgával nehezebb-e elküldeni embereket, mint azokat, akiknek "csak" pedagógus diplomájuk van? Ad -e valamilyen védettséget a ped. szakvizsga?
Előre is köszönöm a segítséget:
Minerva

PeJo # 2005.03.23. 15:46

Szia Kitty!

Szerintem ez készenlét, ugyanis munkáltatód az általad megjelölt helyen töltendő - munkába állásra való - készenlétre kötelez. (Amennyiben ő mondaná meg hol állj rendelkezésre, az már ügyelet lenne.) Ebből fakadóan úgy gondolom, bizony meg kell határozni előre.

A készenlét díjazását pedig a következők szerint rögzíti a törvény: készenlét esetén a személyi alapbér 20 %-ának megfelelő munkabér jár - Mt. 148. § (1) bekezdése.
Ugyanezen § (2) bekezdése szerint pedig, ha a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, vagyis, ha tényleg be kell menni dolgozni, a rendkívüli munkavégzés időtartamára 147. § (2)-(3), (5) bekezdése szerinti díjazás jár.
Itt a "rendkívüli munkavégzés időtartamára" kifejezés elég hangsúlyos, hiszen a készenlét erősen fogyasztja a keretet.

PeJo

Kitty # 2005.03.22. 18:43

A következő a helyzet: a munkahelyemen eseti jelleggel be fog kelleni menni éjjel 2-3 órára dolgozni. A munka, amit végzünk, megszakítás nélküli (hétvégén, ünnepen is dolgozunk, reggel 7 és este 10 között). 8 hetes munkaidőkereteink vannak.
A kérdés az, hogy teszem azt du 5-kor hezemegyek abban a tudatban, hogy éjjel elképzelhető, hogy be kell mennem (de nem biztos) 1-2 órára (este 10 és reggel 7 között), akkor:

  1. ez készentlátnek vagy túlórának kell tekinteni
  2. meg kell-e határozni előre, vagy váratlanul is szólhatnak?

Mi mindenképpen készenlétnek szeretnénk ezt tekinteni, de a munkahely szerint a bent töltött órákat kell csak kifizetni.
A fenti esetben egy tényleges riasztás után jár a minimum 11 órás pihenőidő?
Előre is köszi a segítséget!