fizetés nélküli szabadság

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

ágnes__ # 2016.05.03. 08:48

Üdvözlet! Lehet, hogy nem jó helyen érdeklődöm, de fizetés nélküli szabadságon vagyok, ezért gondoltam ide írok. Fizetés nélküli szabadságot vettem ki, hogy megoldhassam idős szüleim ápolását. Ez végül úgy alakult, hogy mindkét szülőre kivettem a 2-2 év törvény biztosította időt, meg további egy évet engedélyezett az igazgatóm. Az ápolási februárban jár le, és meg kellene hosszabbítanom, de már az igazgató engedélyét kérve a fiz. nélk. szabadság meghosszabbításához. Mivel 2018 februárban leszek 63,5 éves, az lenne jó, ha a nyugdíjig már nem kellene munkába állnom.Ezért szeretném tudni, hogy közalkalmazottként (1977 óta közalkalmazotti munkaviszonyban állok)mikor kapom meg és mennyi felmondási időt.
Köszönettel
Ági

Jereván # 2016.04.28. 07:05

„zellerke20 2016.04.27. 22:12
Én is így gondoltam...
Nem kell hozzá munkabért sem fizetniük, csak önmagában ezt az egy járulékot is fizetheti a munkáltató? Van esetleg olyan indoklás ennek alátámasztására, amivel érvelhetek?
Kértem a HRt,nem akarják, hivatkozván a jogszabályokra... nadeengemnemvernekát...gondoltam keresgélek kicsit.Köszönöm!
”

Van, de!

A Tbj. különbséget tesz az egészségügyi szolgáltatási járulékra és a nyugdíj szolgálati időre történő megállapodás között.

Fizetheti, de nem köteles fizetni. Ha tehát a munkáltató nem vállalja a fizetést az nem minősül átverésnek.

A fizetéssel sem keletkezik Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszony!

(Csupán jogosulttá válik „ingyenes” eü-i szolgáltatásra, ill. nyugdíj szempontjából ezt az időt szolgálati időként figyelembe veszik.

Nem lesz azonban jogosult táppénzre, nem számít be ez az idő a csed, gyed jogosultságba stb.)

Lásd:

1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)–p) és s)–w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

(4) A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

Tbj. 34. § (1) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

  1. az 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá, vagy
  2. a biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

  1. A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem, illetőleg a szolgálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.
zellerke20 # 2016.04.27. 20:12

Én is így gondoltam...
Nem kell hozzá munkabért sem fizetniük, csak önmagában ezt az egy járulékot is fizetheti a munkáltató? Van esetleg olyan indoklás ennek alátámasztására, amivel érvelhetek?
Kértem a HRt,nem akarják, hivatkozván a jogszabályokra... nadeengemnemvernekát...gondoltam keresgélek kicsit.Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.04.27. 19:47

Miért ne lehetne?

zellerke20 # 2016.04.27. 19:04

Üdvözlet!
Ebben a témában szeretnék érdeklődni én is: A meghatározott esetektől eltekintve, ha csak pl egyszerűen "kiégés" miatt kéri vlki a fizetésnélküli szabadságot, elviekben szünetel a biztosítás a szabadság időtartama alatt, igaz? Ettől függetlenül a munkáltató a munkavállaló kérésére dönthet úgy, hogy a szabadság idejére is fizeti utána a szükséges eü járulékot, hogy megmaradjon a biztosítotti jogviszonya (méltányosság alapon)? Köszönöm! Évi

cincinnatus # 2016.04.18. 06:50

BataG „2016.04.15. 21:46
Ez a fogalom-megnevezés szerepel-e, benne van-e a hatályos MT-ben ?
Ha igen, munkajogászok észlelnek-e olyat, hogy ez a fogalom-megnevezés esetleg megtévesztő hatású, hiszen az f-n-sz alatt a munkaviszony szünetel (nem) ?
Tehát - valójában - nem a szó szerint értelmezett fizetés nélküli szabadságról van szó, tehát nem olyan szabadságról (a munkaviszony fennállta / fennmaradása alatt) amikor csak éppen fizetés nincs ?

”T. Kérdező!

Igen, szerepel! (Pl. Mt. 128. §)

Nem, a fizetésnélküli szabadság ideje alatt a biztosítás nem minden esetben szünetel! (Pl. Tbj. 6. §)

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

1997. évi LXXX. törvény

Tbj. 8. § Szünetel a biztosítás:

  1. a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.

2012. évi I. törvény

BataG # 2016.04.15. 19:46

Ez a fogalom-megnevezés szerepel-e, benne van-e a hatályos MT-ben ?
Ha igen, munkajogászok észlelnek-e olyat, hogy ez a fogalom-megnevezés esetleg megtévesztő hatású, hiszen az f-n-sz alatt a munkaviszony szünetel (nem) ?
Tehát - valójában - nem a szó szerint értelmezett fizetés nélküli szabadságról van szó, tehát nem olyan szabadságról (a munkaviszony fennállta / fennmaradása alatt) amikor csak éppen fizetés nincs ?