Tisztelt Szakértő!
Tanárnőként dolgozom egy általános iskolában. Kb. egy hónapja a 3 éves gyermekem hétfő reggelre beteg lett, a férjem pedig hajnalban elment dolgozni. Felhívtam az igazgatót, hogy gyermekem betegsége miatt nem tudok menni. Ingerülten kérdezte tőlem, hogy mit csináljon a napommal: szabadságot írjon vagy táppénzre megyek? Mondtam, hogy amíg az orvos nem látta a gyereket, addig nem tudok nyilatkozni. Hiszen ha egy enyhe vírusfertőzése van, akkor másnap már a nagyszülők tudnak vigyázni a gyerekre és elég 1 nap szabadság, de ha komoly betegsége van (pl. tüdőgyulladás), akkor gyermekápolási táppénzre mennék. Erre még dühösebben ordított velem, hogy neki még aznap le kell jelentenie a hiányzásomat. Azt mondta, hogy szabadságot ír nekem és táppénzes papírt már ne is hozzak, mert ezt már visszacsinálni nem lehet. Ő délelőtt ezt lejelenti, délután már nem fog velem foglalkozni, amikor rendel az orvos és kiderülne a betegség oka. A kérdésem az, hogy a munkavállaló távollétét mikor kell jelentenie a munkáltatónak: a távollét 1. napján vagy elég a 2. napon? A másik kérdésem: ha a munkáltató szabadságot írt és a munkavállaló táppénzes papírt hoz, akkor a szabadságot lehet törölni, módosítani? Köszönöm!
Szabadsággal kapcsolatos érdeklődés
Kedves Végh Sz. Márton 43!
Nagyon szépen köszönöm a válaszát! Én örömmel veszek minden választ! Ön már az elején jelezte, hogy jogilag nem ért hozzá, de -egy a munkaadói oldalt képviselő rokonán keresztül- közvetve tud a kérdéseimre válaszolni. Mivel elég részletes válaszokat adott, így gondolom Ön konkrétan ezzel -vagyis az általam a topicban feltett- kérdéssel kapcsolatban beszélt az illetővel.
Viszont azt továbbra sem nagyon értem, hogyha azt mondják, hogy az alapszabadság (vagyis a 20 nap) alapesetben (vagyis október 1-je előtti kezdés esetén) egyáltalán nem vihető át, akkor a munkaadók vajon jogilag miért köthetnek olyan szerződéseket, amelyekben az alapszabadság 1/4-ről mégis köthet úgy megállapodást, hogy azt a következő év március végéig adja ki. (Tudom, hogy ez jogalkotási kérdés - és erre vélhetően még egy szakértő sem tudna választadni)
Még egyszer köszönöm a válaszát!
Szia! Én ugyan nem vagyok munkajogász! 74 éves vagyok. Az egyik (anyai) unokatestvérem viszont foglalkozató, vagyis munkaadó! Így ő azért rendesen benne van ebbe.
Ebből kifolyólag összefogalnám, amit Ő mondott ezzel kapcsolatban:
„Igaz-e, hogy azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik legalább 50%-ra vannak "felvéve" azoknak évente +5 nap pótszabadság jár?” Igen! Igaz!
„Jár neki a testvérei után -mint gyám- pótszabadság? Ha igen, akkor meddig és hány nap?” Ez már kicsit bonyolultabb kérdés. Gyámként jár neki a pótszabadság. Mivel írtad, hogy van egy húga és egy öccse, így neki 4 nap járna -legalábbis alapesetben-, de azt is hozzátetted, hogy a fiú az fogyatékkal él. Ezért utána +2 nap pótszabadság.
megjegyzés: Az ép testvére után, annak 16. életévének betöltéséig, míg a fogyatékkal élő testvére után annak 18. életévének betöltéséig jár!
„Évente hány nap szabadság jár neki? Ez idénre /ha van ilyen, akkor/ időarányosan mit jelent? (jún. 16-án kezd)”
Ez is összetett:
- mindenkinek jár 20 nap alapszabadág
- életkor alapján: 25-27 éveskor között 1; 28-31 éves kor között 2; még minden további 2 év után 1 nap (egészen 45 éves koráig)
c)
1)gyermekek után: 1 gyermek esetén 2 nap, 2 gyermek esetéb 4 nap; 3 vagy annál több gyermek után 7 nap.
- az 1) ponton felül minden fogyatékkal élő gyerek után 2 nap jár
- megváltozott munkaképességű embereknek (akik orvosi szakvéleményük szerint legalább 50%-os egészségkárosodásuk van: 5 nap jár
Igen! Van arányosítás! Ezt úgy kell kiszámolni, hogy összeadod az alapszabadságot a különböző jogcímen (életkor, gyermekek, fogyatékosság) járó pótszabadságokat, majd elosztod 365-tel. Az így kapott eredményt felszorzod az évből hátralevő napok számával.
„Átvihető-e a szabadság vagy annak bizonyos része jövőre? Ha igen. Akkor ez hogyan lehetséges, hány napot lehet átvinni és milyen határidővel kell azokat kiadni/kivenni? (Ezt már nem csak az ismerősöm okán kérdezem, hanem magam miatt is.)” Az alapesetet tekintve NEM. De az, aki október 1-jén vagy azután kezd, annak a szabadság 1/3-a átvihető úgy, hogy azt a következő év március 31-ig kikell adja a munkáltató. Az életkor alapján valamint a gyermekek után járó pótszabadság a munkavállaló és a munkáltató megállapodása szerint akár teljes egészében átvihető, úgy, hogy azt a munkáltató a következő év december 31-ig köteles kiadni. A Kollektív szerzős az alapszabadság 1/4-nek következő évre való átvitelét is kikötheti!
Ha bármit rosszul írtam volna le - remélem, hogy hozzám ehhez sokkal jobban értők kijavítanak!
Én ugyan januárban múlt 25 éve, hogy dolgozok. De van egy nagyon kedves ismerősöm, aki holnap kezd. Neki is majd csak 2-3 hónap múlva lesz igazán érdemleges a kérdés. De mégis kíváncsi rá.
Ő 28. életévét alig 1 hónap múlva fogja betölteni. Ha én jól emlékszem, akkor 70%-os rokkantnak van nyílvánítva, (De az biztos, hogy 50%-nál nagyobb a százalék. Van egy szintén fogyatékkal élő testvére is, akivel a szülei nem oly régi elhalálozása óta együtt él. A testvére viszont "csak" 16 éves lesz ősszel, vagyis kiskorú. Lényegében ő a kijelölt gyámja. (Egyébként szerencsére van egy egészséges kishúga is. Ő 11 éves múlt.)
- Igaz-e, hogy azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik legalább 50%-ra vannak "felvéve" azoknak évente +5 nap pótszabadság jár?
- Jár neki a testvérei után -mint gyám- pótszabadság? Ha igen, akkor meddig és hány nap?
- Évente hány nap szabadság jár neki? Ez idénre /ha van ilyen, akkor/ időarányosan mit jelent? (jún. 16-án kezd)
- Átvihető-e a szabadság vagy annak bizonyos része jövőre? Ha igen. Akkor ez hogyan lehetséges, hány napot lehet átvinni és milyen határidővel kell azokat kiadni/kivenni? (Ezt már nem csak az ismerősöm okán kérdezem, hanem magam miatt is.)
A megtisztelő válaszukat előre is köszönöm/köszönjük!
