A képernyő előtti munkavégzés szabályai


Gtwarrior # 2017.07.06. 03:11

Kedves Mindenki!

Egy multi cég call centerében napi 6, illetve 8 órás munkaviszonyban dolgozunk. Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján a folyamatos monitor előtt végzett munka miatt óránként 10 perc szünet illetne meg bennünket, ugyanakkor a cég ezt az első, illetve utolsó órában nem hajlandó alkalmazni, vagyis 6 órában mindössze 4, 8 órában pedig csupán 6 darab szünet, megszakítás engedélyezett. A kollektív szerződés tartamára hivatkoznak.

A kérdésem az volna, a kollektív szerződés valóban eltérhet diszpozitiv irányba a munkavállalók egészségügyi érdekei, valamint a kormányrendelet ellenében?

Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat!

Üdv,

Gtwarrior

Gtwarrior # 2017.07.06. 03:32

*Természetesen tartalmára, nem tartamára.

efi99 # 2017.07.07. 19:41

Mennyi a nettó munkaidő az 1. és utolsó órában, 50 vagy 60 perc ?

Gtwarrior # 2017.07.11. 03:14

A nettó munkaidő 360, illetve 480 perc, vagyis az első és az utolsó órában is 60 perces a munkaidő, pontosabban több, mert a munkakezdés előtt 5-10 perccel már be vagyunk jelentkezve a rendszerbe és a napi felkészülést (teszt, emailek megválaszolása, alkalmazások megnyitása, stb.) végezzük. 8 órában ugyan van egy 20 percces ebédszünet, de az első és utolsó órában ott sem jár a megszakítás.

forgalmiviszonyoknakmegfe # 2017.07.17. 09:56

Ez (ahol én dolgozom) ugyan nem Call Center, de ez is multi és ez is képernyő előtti munkavégzés 8 órában.

Itt a munkáltató arra hivatkozik, hogy az óránkénti 10 perces szünet nem tényleges szünet, hanem más jellegü munkavégzéssel kitöltendő idő, azaz ebben a 10 percben lehet iratokat lefüzni, pakolni vagy egyéb nem monitorhoz kötött tevékenységet végezni.

Állitólag ez a munka törvénykönyvének a szellemében igy rendben van.

Tényleg igy van ez?

Köszönöm!

efi99 # 2017.07.17. 21:15

Tényleg.

Pathfinder # 2017.07.18. 12:11

http://munkavedelem.trendsys.hu/…_torveny.pdf

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet
a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

4. § (1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

Ha valaki 12 órás műszakban dolgozik képernyő előtt ott hogy valósul meg az, hogy napi hat órát ne haladja meg a képernyő előtti munkavégzés? Ennek legitim megoldása mindig is érdekelt. :) Mert vannak munkák multis környezetben ahol képernyő előtt kell(ene) tölteni az időt, 10 perces szünet ide vagy oda.

efi99 # 2017.07.18. 16:30

Ha egy ponttal (2) tovább olvastad volna a 4. paragrafust, máris megtudtad volna.

efi99 # 2017.07.18. 16:35

Amúgy meg túl van lihegve.
Olyan szempontból biztosan, hogy a szemre vonatkozó dolgokat jól kicizellálták (ennyi perc, annyi kötelező vizsgálat, szemüveg meg anyámtyúkja), de az nem probléma, hogy megsüketülsz, megsülsz, kihullik a hajad, tönkremennek az izületeid vagy mentálisan leépülsz. A szemüveg az jár, a hallókészülék, mobil klíma, Bánfi hajszesz, ingyen csípőprotézis és antidepresszáns az nem, sőt egyáltalán nem is vizsgálják a károsodás mértéket.

forgalmiviszonyoknakmegfe # 2017.07.18. 19:42

Ez mondjuk érthető, ha hangos zenét kellene hallgatnod egész nap, akkor küldenének hallásvizsgálatra.
Az idegi terhelést meg nehéz mérni etc.
A szemterhelés a legjelentősebb és a legegyértelműbb terhelés.

A napi 6 óra természetesen irreálisan kevés, ellentmond a profit törvényének és a gyakorlatban mi sem áll távolabb a valóságtól.
Nálunk konkrét előírás - a legtöbb munkafolyamatban - a 7h 30 perce gépidő - ennyit vár el a munkáltató a képernyő előtt.
Kellene egy precedens per, máskülönben pusztába kiáltott szó bármely törvényi előírás.

A paragrafus ott is sántít, hogy ezeket a munkákat nem a munkáltató szervezi meg, hanem az üzleti folyamat, amelyet a munkáltató megpróbál eladni a saját vásárlóinak.
A munkáltató biztosít egy bizonyos keretet, amelyet a lehető legnyereségesebben akar működtetni.
Nem fog 20%-kal több alkalmazottat foglalkoztatni azért, hogy egyenként ne üljenek 6 óránál többet a gép előtt.
És nem fog másodlagos tevékenységeket kitalálni a munkaidő fennmaradó 25 %-ára.

efi99 # 2017.07.18. 20:14

"A szemterhelés ... a legegyértelműbb terhelés."
Tévhit.
A rövidlátás oka szinte minden esetben genetikai (hosszabb szemgolyó). Tartós közelre fókuszálással is össze lehet szedni egyébként kb -0,5 dioptriát, de ez messze van attól, amit a genetika okoz (3-15 dioptria is akár). Mindebből az is következik, hogy gyakorlatilag pont ugyanannyira (vagy még jobban) rontja a szemet, ha a 70 centi helyett 30 centiről olvasgatjuk abban a 10 percben az A4-es papírt, csöbörből vödörbe. álintézkedés. Az egész csak arra jó, hogy az egyébként is rövidlátók, akik monitor előtt dolgoznak (és szellemi munkánál már majdnem mindenki) fejjék vele a munkáltatót, a szemük ugyanis egyáltalán nem a monitortól ilyen, de a szemüveget meg kifizettetik.
"A szemterhelés a legjelentősebb ... terhelés."
Szintén tévhit.
A mentális és az izületi (ülőmunka, de a nehéz fizikai is) sokkal súlyosabb. Persze azt szőnyeg alá söprik, nehéz mérni felkiáltással. A szemnél meg megörültek, hogy van olvasótábla, meg dioptria érték, aztán képesek voltak emiatt több oldalas rendeletet rittyenteni.
(Arról a vetületéről már ne is beszéljünk, hogy minden romlik, amit használunk. Ezért szoktunk meghalni is. Miért is kéne külön kiemelni egyet és kifizetni másnak? Vele jár.)

forgalmiviszonyoknakmegfe # 2017.07.18. 20:58

Az mind semmi!
Az is romlik, amit nem használunk! :-)

Talán ezért kellene bizonyos paragrafusokat időnként használni:-)