Táppénzcsalás bejelentése


Zengőbérci # 2018.02.13. 08:09

Greene96 2018.02.10. 11:07

Tisztelt Jogi Fórum!

Kérdéseim az alábbiak: érettségire épülő szakképzős osztály (14. évfolyam-OKJ egészségügyi képzés, nappali iskolarendszerű) osztályfőnöke vagyok. 2017. február 07.-én egyik tanulóm (19 éves) órán rosszul érezte magát, egészségügyis kollégám hazaengedte bárányhimlő gyanujával (előzetesen a tanuló nem jött hozzám a problémával, nem kéredzkedett el orvoshoz), melyet később a tanuló Messenger üzenetben megerősített nekem, miszerint el is ment orvoshoz, aki bárányhimlőt diagnosztizált. Ehhez képest másnap repülőre ült, és elutazott Velencébe, melyet a Facebook-on fotókkal alátámasztott, tehát bizonyíthatóan nem otthon gyógyult ez egyébként erősen fertőző "betegségével". Olyan képeket posztolt, melyeken egyáltalán nem látszik betegnek.
Köteles vagyok-e elfogadni, ha orvosi igazolást hoz a hiányzásról?

Tájékoztathatom-e a háziorvosát arról, hogy a diák vélhetően valótlan indokkal íratta ki magát, és ennek (remélhetően) következményei lesznek.

Kérhetek-e ellenőrzést ebben az esetben akár diákra, akár az orvosra, és mi ennek a módja?

A tanuló már nem tanköteles, nagykorú, de ettől függetlenül úgy gondolom, ez nem járható út, és főleg nem jó példa a többi diák számára.

Sajnos kénytelen vagyok valamilyen lépést tenni az ügyben, mert úgy gondolom, ez a probléma átlépett egy határt a szimpla iskolából lógáson túl.

Köszönöm szépen a választ!

T. Kérdező!

A keresőképtelenséget igazoló, szabályosan kiállított orvosi igazolást ellenkező bizonyításig köteles elfogadni.

(Természetesen volt már rá példa, hogy az egészségügyben dolgozó anyukától a gyerek elcsent néhány aláírt, lebélyegzett orvosi igazolást és azt mutatta be az iskolában, de az is, hogy azzal a diák üzletelt, azaz némi ellenszolgáltatásért a társainak is adott belőle. Tekintettel arra, hogy az orvos minden egyes orvos-beteg találkozót köteles nyilvántartásba venni visszakereshető, hogy ki, mikor járt egy adott háziorvosnál, illetve hogy az milyen dignózist állított fel, milyen igazolásokat vényeket állított ki. Ebből következik, hogy aggályait megoszthatja a háziorvossal is, de tehet hivatalos bejelentést is./

Az, hogy a tanuló ténylegesen milyen orvosszakmai indok /betegség (megfázás, terhesség, vetélés, nemi bertegség, stb.) miatt nem tudott jelen lenni a munkahelyén, illetve tanórán nem az tartozik sem Önre, sem másra, az az orvosi titok kategóriájába tartozik.

Szintén nem az Ön kompetenciája megítélni azt sem, hogy adott betegség fertőzőnek minősül-e, vagy sem, kötelező-e az ágynyugalom, vagy sem stb. Ez is az orvos dolga, erre van kiképezve.

Amennyiben a kiállított orvosi igazolást alaki, vagy tartalmi szempontból aggályosnak találja, vagy az orvos döntésével nem ért egyet, úgy írásban panasszal, vagy közérdekű bejelentéssel élhet ekként:

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…alatarol.pdf

Vagy eljárhat ekként:

A közérdekű bejelentést a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerint illetékes eljáró fővárosi / megyei kormányhivatal részére kell megküldeni.

A kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen biztosított beazonosításához szükséges adatokat. (név, lakcím, stb.

Amennyiben ismert, úgy a munkáltató és a házi/kezelőorvos adatait.

A közérdekű bejelentés nem csak a fenti szerveknél tehető meg, hanem az ombudsmannál is.

Lásd:

2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

1. § (3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

(4) Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez (a továbbiakban: eljárásra jogosult szerv). A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja.

2. § (4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor - a minősített adat, illetve törvény alapján üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak minősülő adat kivételével - a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti.

3. § (2) A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és
a.ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
b.alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

4. § (1) A közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében (a továbbiakban: elektronikus rendszer) is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.

6. § (1) A közérdekű bejelentő az elektronikus rendszer útján az alapvető jogok biztosánál tett közérdekű bejelentése során kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyen hozzáférhető.

Alapvető Jogok Biztosának elérhetőségei:

WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75

E-mail: panasz@ajbh.hu

Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Greene96 # 2018.02.10. 10:07

Tisztelt Jogi Fórum!

Kérdéseim az alábbiak: érettségire épülő szakképzős osztály (14. évfolyam-OKJ egészségügyi képzés, nappali iskolarendszerű) osztályfőnöke vagyok. 2017. február 07.-én egyik tanulóm (19 éves) órán rosszul érezte magát, egészségügyis kollégám hazaengedte bárányhimlő gyanujával (előzetesen a tanuló nem jött hozzám a problémával, nem kéredzkedett el orvoshoz), melyet később a tanuló Messenger üzenetben megerősített nekem, miszerint el is ment orvoshoz, aki bárányhimlőt diagnosztizált. Ehhez képest másnap repülőre ült, és elutazott Velencébe, melyet a Facebook-on fotókkal alátámasztott, tehát bizonyíthatóan nem otthon gyógyult ez egyébként erősen fertőző "betegségével". Olyan képeket posztolt, melyeken egyáltalán nem látszik betegnek.

  • Köteles vagyok-e elfogadni, ha orvosi igazolást hoz a hiányzásról?
  • Tájékoztathatom-e a háziorvosát arról, hogy a diák vélhetően valótlan indokkal íratta ki magát, és ennek (remélhetően) következményei lesznek.
  • Kérhetek-e ellenőrzést ebben az esetben akár diákra, akár az orvosra, és mi ennek a módja?

A tanuló már nem tanköteles, nagykorú, de ettől függetlenül úgy gondolom, ez nem járható út, és főleg nem jó példa a többi diák számára.

Sajnos kénytelen vagyok valamilyen lépést tenni az ügyben, mert úgy gondolom, ez a probléma átlépett egy határt a szimpla iskolából lógáson túl.

Köszönöm szépen a választ!

monoszkop # 2018.02.01. 09:57

victor crowley 2018.01.31. 15:12

Üdvözlöm!
Az érdekelne engem,hogy munkahelyemen egy dolgozó 2017 november,december hónap fizetetlen szabadságra ment mert máshova ment dolgozni.
Majd 2017 január-01 töl hónapban visszajött de egy napot sem dolgozott mert táppénzen volt.
Az orvos ki írta február 01 dolgozni.
Ami a lényeg táppénz alatt is dolgozott ugyanott ahol fizetetlen szabadságon.
Kérvényezte 2018 február 01-től újboli fizetetlen szabadságot,amit elutasítottak.
Ő erre valószínű újra elmegy az orvoshoz hogy táppénzen legyen,hogy tudjon dolgozni azon a másik munkahelyen feketén!
Ilyenkor mit lehet tenni?
Esetleg hol lehet bejelenteni?
Ilyen emberek miatt aki tényleg beteg kap kevés fizetést az ember!
Köszönöm válaszát!
Üdv: victor+crowley egy ottani dolgozó

T. Kérdező!

Fentieket jelzi a munkáltatónak aki a lentiek szerint járhat el, vagy panaszt tesz a járási hivatalnál szintén a lentiek figyelembevételével.

Mindenekelőtt lásd az itt található tájékoztatót:

Tájékoztató a keresőképtelenség munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálatáról

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…alatarol.pdf

1997. évi LXXXIII. törvény

47. § (3) A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá.

A szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti.

A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.

A közérdekű bejelentést a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerint illetékes eljáró fővárosi / megyei kormányhivatal részére kell megküldeni.

A kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen biztosított beazonosításához szükséges adatokat. (név, lakcím, stb.

Amennyiben ismert, úgy a munkáltató és a házi/kezelőorvos adatait.

A közérdekű bejelentés nem csak a fenti szerveknél tehető meg, hanem az ombudsmannál is.

Lásd:

2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

1. § (3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
(4) Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez (a továbbiakban: eljárásra jogosult szerv). A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja.

2. § (4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor - a minősített adat, illetve törvény alapján üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak minősülő adat kivételével - a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti.

3. § (2) A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és
a.ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
b.alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

4. § (1) A közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében (a továbbiakban: elektronikus rendszer) is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.

6. § (1) A közérdekű bejelentő az elektronikus rendszer útján az alapvető jogok biztosánál tett közérdekű bejelentése során kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyen hozzáférhető.

Alapvető Jogok Biztosának elérhetőségei:

WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75

E-mail: panasz@ajbh.hu

Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

monoszkop # 2018.01.31. 14:55

Javaslom, hogy olvassa el az előző hozzászólásokat, amelyekben minden kérdésére választ talál.

victor crowley # 2018.01.31. 14:12

Üdvözlöm!
Az érdekelne engem,hogy munkahelyemen egy dolgozó 2017 november,december hónap fizetetlen szabadságra ment mert máshova ment dolgozni.
Majd 2017 január-01 töl hónapban visszajött de egy napot sem dolgozott mert táppénzen volt.
Az orvos ki írta február 01 dolgozni.
Ami a lényeg táppénz alatt is dolgozott ugyanott ahol fizetetlen szabadságon.
Kérvényezte 2018 február 01-től újboli fizetetlen szabadságot,amit elutasítottak.
Ő erre valószínű újra elmegy az orvoshoz hogy táppénzen legyen,hogy tudjon dolgozni azon a másik munkahelyen feketén!
Ilyenkor mit lehet tenni?
Esetleg hol lehet bejelenteni?
Ilyen emberek miatt aki tényleg beteg kap kevés fizetést az ember!
Köszönöm válaszát!
Üdv: victor+crowley egy ottani dolgozó

cincinnatus # 2017.09.28. 09:25

Jucus100 2017.09.27. 08:54
Tisztelt Fórumozók!Kérdésem a következő,közeli ismerősöm huzamos ideig táppénzen van,vagy is több hónapja,alvási aponéval,de semmi orvosi utasítást nem tart be,szinte mindennap alkoholizál,kocsmákba jár,mit lehet tenni ez esetben?Köszönöm!

T. Kérdező!

A vonatkozó jogi norma:

1997. évi LXXXIII. törvény

47. § (3) A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá. A szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.

A közérdekű bejelentést a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerint illetékes eljáró fővárosi / megyei kormányhivatal részére kell megküldeni.

A kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen biztosított beazonosításához szükséges adatokat. (név, lakcím, stb.

Amennyiben ismert, úgy a munkáltató és a házi/kezelőorvos adatait.

A közérdekű bejelentés nem csak a fenti szerveknél tehető meg, hanem az ombudsmannál is.

Lásd:

2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

1. § (3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
(4) Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez (a továbbiakban: eljárásra jogosult szerv). A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja.

2. § (4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor - a minősített adat, illetve törvény alapján üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak minősülő adat kivételével - a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti.

3. § (2) A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és

  1. ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
  2. alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

4. § (1) A közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében (a továbbiakban: elektronikus rendszer) is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.

6. § (1) A közérdekű bejelentő az elektronikus rendszer útján az alapvető jogok biztosánál tett közérdekű bejelentése során kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyen hozzáférhető.

Alapvető Jogok Biztosának elérhetőségei:

WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75

E-mail: panasz@ajbh.hu

Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

További kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Jucus100 # 2017.09.27. 06:54

Tisztelt Fórumozók!Kérdésem a következő,közeli ismerősöm huzamos ideig táppénzen van,vagy is több hónapja,alvási aponéval,de semmi orvosi utasítást nem tart be,szinte mindennap alkoholizál,kocsmákba jár,mit lehet tenni ez esetben?Köszönöm!

efi99 # 2017.08.21. 12:54

Azért mindenekelelőtt a háziorvosnak is pendíts meg, hogy meg fogja ütni a bokáját, hogy legalább rosszuk aludjon.

Zengőbérci # 2017.08.21. 08:46

I.

Az utolsó linken található cikkében hivatkozott jogi norma:

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

XXXIX. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK

Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés

395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

II.

Illetve ÖSSZEFOGLALÓ
arról, hogy hogyan lehet panaszt és/vagy közérdekű bejelentést tenni 2014.01.01-től


A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (Pkbt.) 4.§-a alapján közérdekű bejelentést 2014. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa által üzemeltetett védett elektronikus rendszerben is meg lehet tenni.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

A védett elektronikus rendszeren keresztül benyújtott közérdekű bejelentés megtételekor a bejelentőnek a nevét és a lakcímét kötelezően meg kell adnia, kérhet azonban anonimitást, azaz, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek.
A bejelentést és mellékleteit – erre irányuló kérelem esetén annak személyes adatok nélküli kivonatát – az alapvető jogok biztosa 8 napon belül továbbítja az annak vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szervhez (eljáró szerv).

Az elektronikus rendszer használatához az eljáró szervek – az első, hatáskörükbe tartozó közérdekű bejelentés benyújtásakor – postai úton kapják meg az ún. regisztrációs kódot, melynek segítségével az Ügyintézés/Eljáró szervek menüpont alatt regisztrálniuk, majd bejelentkezniük szükséges.

Az eljáró szerv a vizsgálat során tett intézkedéseiről szóló tájékoztatását az elektronikus rendszerben rögzíti, melyről - kérés esetén - az alapvető jogok biztosának hivatala postai úton is tájékoztatja a bejelentőt.

A bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonata és elintézésének állása, továbbá az ügy lezárását követően a bejelentésben érintett és az eljárásra jogosult szerv elnevezése a honlapunkon mindenki számára hozzáférhető.

Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.

A közérdekű bejelentés benyújtásának módja:
• elektronikus úton az Ügyindítás menüpont segítségével;
• ügyfélszolgálatunkon (Budapest V. ker., Nádor u. 22.) személyesen, előzetes bejelentkezés alapján. Bejelentkezésre a 06-1-475-7100 telefonszámon, vagy honlapunkon elektronikus időpontfoglalás útján van lehetőség. Ebben az esetben a bejelentést az ügyfélszolgálati munkatárs rögzíti az elektronikus rendszerben.
Az eljárás illetékmentes, a bejelentéshez célszerű csatolni az annak elbírálásához szükséges iratokat.
A benyújtást követően a közérdekű bejelentés nyomon követése az Ügyintézés/Folyamatban lévő ügyek/Közérdekű bejelentésemről érdeklődöm menüpont segítségével, a megküldött ügyazonosító és a bejelentkezéskor megadott jelszó használatával történhet.
Az alapvető jogok biztosa további jogosítványokkal is rendelkezik:
A közérdekű bejelentés – arra jogosult által történt – kivizsgálását követően a bejelentő – az általa vélelmezett visszásság orvoslása érdekében – beadvánnyal fordulhat az alapvető jogok biztosához:
• ha véleménye szerint bejelentését az eljáró szerv nem vizsgálta ki teljeskörűen,
• ha a vizsgálat eredményével nem ért egyet,
• ha a bejelentését megalapozatlannak tartották.
A kérelem alapján az alapvető jogok biztosa vizsgálja a közérdekű bejelentés megfelelő intézését.
Ha a lefolytatott vizsgálat alapján visszásságot tapasztal, annak orvoslására ajánlást tehet az érintett, illetve annak felettes szervéhez.

A felülvizsgálatra irányuló kérelem benyújtásának módja:
• elektronikus úton az Ügyintézés menüpont segítségével, vagy a panasz@ajbh.hu e-mail címre,
• postai úton (levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.),
• ügyfélszolgálatunkon személyesen (Budapest V. ker., Nádor u. 22.).

Zengőbérci # 2017.08.21. 08:40

bubibaba 2017.08.18. 12:40

Tisztelt Fórumozók! Egy "kedves" munkatársunk rendszeresen táppénzen van, holott semmi baja, ugyanis minden táppénz előtt elmondja, hogy ő pl. jövő héten nem jön dolgozni, mert unja már, és sok a feladat, és nem szeret itt lenni, stb.stb.
Facebook-on rendszeresen nyomon követjük az "útját", és volt, hogy táppénz alatt egy ismert fürdőhelyen volt egész nap. A munkáltató sajnos nem tesz semmit, de így velünk, többi dolgozóval szúr ki, mert nekünk több feladatunk van, amit helyette kell megoldani.
Tudunk valamit tenni ez ellen?

T. Kérdező!

Igen, írásban közérdekű bejelentéssel élhet a Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjánál, vagy pedig az egészségbiztosítás felügyeletét ellátó Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójánál (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján bejeléentésével fordulhat közvetlenül is az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához.

A munkáltató pedig ekként járhat el:

Tájékoztató a keresőképtelenségem ellenőrzésével kapcsolatban

I.
Jogosult e a munkáltatóm a keresőképtelenségem ellenőrzésére?

A munkáltatónak lehetősége van a járási hivatalnál a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatáért a munkáltatónak 15.800 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Ebben az esetben a szakértő főorvos betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen beteg vizsgálata alapján dönt annak keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről.

A felülvizsgálat eredményéről a munkáltatót írásban értesíti.

A szakértő főorvos döntésével szemben a foglalkoztatottnak és a munkáltatónak is joga van a közléstől számított 8 napon belül az orvosszakértői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezni.

A keresőképtelenség felülvizsgálatáról itt kaphat további tájékoztatást.

II.

http://www.neak.gov.hu/…ulvizsgalata

Tájékoztató a munkáltatói keresőképtelenségi felülvizsgálat változásáról

Tisztelt Munkáltató!

Tájékoztatjuk, hogy a 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni.

2015. április 1-től a felülvizsgálati kérelmet a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerint illetékes eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére kell megküldeni. A kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (TAJ szám, név, lakcím, születési dátum, anyja neve) a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, aláírási jogkörrel rendelkező személy neve, adószáma) valamint telefonos és postai elérhetőségét.

A kormányhivatalok elérhetőségét az alábbi linken keresztül tekinthetik meg:

http://www.kormanyhivatal.hu/…lerhetosegek
Budapest, 2015. április 1.

III.

Lásd még:
http://medicalonline.hu/…_jogosultsag

Titiána # 2017.08.18. 14:45

bubibaba: ötletem van, de szerintem Neked is egyértelmű, mert nem a benzinkútnál kell bejelenteni.
Én azt nem értem, hogy a munkáltatót miért nem érdekli? Annyira pótolhatatlan? Bár lehet. A kereskedelemben dolgozok, nekem is volt ilyen kolléganőm, bár ő nem a face-re tette ki, hogy hol van, hanem már tp előtt 1 nappal itt fájt, ott fájt. Ez ment kb. 1 évig, aztán csak felmondtak neki. Hogy tényleg csak melóundora volt, nem tudom, a többi kollégám szerint sosem volt beteg. Én nem tudom, engem nagyon nem zavart. Az más, ha látom a face-en, hogy itt, ott, az tényleg bosszantó.

bubibaba # 2017.08.18. 10:40

Tisztelt Fórumozók! Egy "kedves" munkatársunk rendszeresen táppénzen van, holott semmi baja, ugyanis minden táppénz előtt elmondja, hogy ő pl. jövő héten nem jön dolgozni, mert unja már, és sok a feladat, és nem szeret itt lenni, stb.stb.
Facebook-on rendszeresen nyomon követjük az "útját", és volt, hogy táppénz alatt egy ismert fürdőhelyen volt egész nap. A munkáltató sajnos nem tesz semmit, de így velünk, többi dolgozóval szúr ki, mert nekünk több feladatunk van, amit helyette kell megoldani.
Tudunk valamit tenni ez ellen?