Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

Jucus76 # e-mail 2009.11.09. 15:22

Sziasztok!

Ismét egy kis segítséget szeretnék kérni. Nekem tavaly nov. 25-én járt le a gyesem. Ez idő alatt és most is munakviszonyom van (már 9 éve) és azt szeretném megkérdezni, hogy ha most leszámolok a cégemtől akkor én is jogosult vagyok igénybe venni a START kártya PLUSZT? Valami olyasmit hallottam, hogy a gyes folyósításának befejezését követően 1 éven belül lehet igényelni. De csak olyanoknak akiknek nem volt munkaviszonyuk vagy bárkinek. Azaz még én is jogosult vagyok ezt igényelni 2 hétig?

Válaszotokat előre is köszönöm.

Jucus76 # e-mail 2009.11.09. 15:21

Sziasztok!

Ismét egy kis segítséget szeretnék kérni. Nekem tavaly nov. 25-én járt le a gyesem. Ez idő alatt és most is munakviszonyom van (már 9 éve) és azt szeretném megkérdezni, hogy ha most leszámolok a cégemtől akkor én is jogosult vagyok igénybe venni a START kártya PLUSZT? Valami olyasmit hallottam, hogy a gyes folyósításának befejezését követően 1 éven belül lehet igényelni. De csak olyanoknak akiknek nem volt munkaviszonyuk vagy bárkinek. Azaz még én is jogosult vagyok ezt igényelni 2 hétig?

Válaszotokat előre is köszönöm.

Dödölle1 #   2009.11.09. 15:21

Üdvözletem!
Újra itt.Beszéltem a fiam volt munkáltatójával­.A válaszuk igen meglepő volt.A fiam papírjait nem találják és különben is bizonyítsam be,hogy a férjem bevitte.Ők jogszerűen jártak el amikor bekérték az igazolásokat mi nem vittük be így nem számolják el se a betegállományát se a papírjait nem küldik vissza.
Ezek után még lehet itt valamit tenni?Amikor azt is letagadják,hogy megkapták az igazolásokat és még nekünk kell azt is bizonyítani,hogy személyesen lett bevíve?

---
  • *

1. Igen, lehet.

Mindenképpen javasolom, hogy mindezek ellenéren a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező REP-et (vagy az OEP Főigazgatóját, esetleg az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztályát) értesítsék és kérjék, hogy a jövőbeni hasonló esetek elkerülése, valamint a kiszolgáltatott biztosítottak jogainak a védelme érdekében a panaszt vizsgálják ki, a hatósági ellenőrzést folytassák le, sőt kérjék, hogy ne csak ezt a panaszt vizsgálják, azaz ne csak cél, hanem átfogó ellenőrzést tartsanak a foglalkoztatónál.

Az eredményes vizsgálat nélkülözhetetlen feltétele, hogy a panaszban pontos dátumok és személyek szerepeljenek. (Ki volt a portás aki az okmányaikat átvette, aznap milyen ruhát viselt stb., mikor, kivel, hányszor, hogyan beszélt a fia, a férje, illetve Ön? Volt-e szem/fültanú? A portán van-e biztonsági kamera, ami az átadás tényét rögzíthette......Van-e tudomásuk arról, hogy hasonló eset a közeljövöben előfordult,azaz hogy a táppénzigényt a foglalkoztató nem terjeszti elő, vagy azt nem számolja el, nem fizetik ki. Kivel fordult ilyen elő? (nevük, címük)

Van-e arra utaló jel, vagy bizonyíték, hogy a foglalkoztató folytatólagosan, több dolgozó sérelmére követ el hasonló cselekményeket?

Valóban a bizonyítási kötelezettség jelen esetben Önöket terheli, ezért szükségesek a fentiek, különben az eljáró ellenőr sem tud az eljárás során mire hivatkozni, mit vizsgálni.... érdemes tehát a munkáját a lehetőségekhez képest segíteni.

Egy, a fentiek szerint megfogalmazott és alátámasztott panasz követő vizsgálat után valószínűleg a foglalkoztató is háromszor meggondolja, hogy a jövőben hasonló jogellenes magatartást tanusítson.

*

Üdv. :)

Jucus76 # e-mail 2009.11.09. 15:18

Sziasztok, ismét egy kis segítséget szeretnék kérni. Nekem tavaly nov. 25-én járt le a gyesem. A munkaviszonyom már folyamatosan fenn áll 9 éve. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha most leszámolok a cégemtől, akkor jogosult vagyok igényelni a START Kártya PLUSZ-t? Valami olyasmit hallottam róla, hogy a gyes folyósításának befejeztével, egy éven belül lehet megigényelni. De ezt csak akkor ha nem volt munkaviszonyom, vagy én is kérhetem még 2 héten belül?
Köszönöm előre is a válaszotokat!

Norman # e-mail 2009.11.09. 12:57

Üdvözletem!
Újra itt.Beszéltem a fiam volt munkáltatójával.A válaszuk igen meglepő volt.A fiam papírjait nem találják és különben is bizonyítsam be,hogy a férjem bevitte.Ők jogszerűen jártak el amikor bekérték az igazolásokat mi nem vittük be így nem számolják el se a betegállományát se a papírjait nem küldik vissza.
Ezek után még lehet itt valamit tenni?Amikor azt is letagadják,hogy megkapták az igazolásokat és még nekünk kell azt is bizonyítani,hogy személyesen lett bevíve?

Norman # e-mail 2009.11.08. 18:33

Kedves Dödölle 1!Köszönöm a válaszát és ezeknek a tudatában már lépni is fogunk hétfőn.
Köszönet még egyszer.

marley # e-mail 2009.11.08. 17:41

Nagyon szépen köszönöm a választ.

nandy #   2009.11.08. 00:05

Először is: a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége van! Ez azt jelenti, hogy a gyed/gyes lejárta után még legalább 30 napig, amíg a felmondási védelem tart - foglalkoztatnia kell téged. Ha nem tud, akkor az állásidőre is bért kell fizetnie.
A védelmi idő lejártával természetesen felmondhat neked, ha van rá alapos indoka.

Arról sem szabad elfelejtezni, hogy a béredet rendezni (emelni) kell a cégnél időközben végrehajtott bérfejlesztésnek megfelelően...

Ha a - felmondási védelem után - a munkavállaló rendes felmondással elküld, akkor fizetnie kell a felmondási időt, végkielégítést, plusz a ki nem adott szabikat is. Szabadság jár a táppénz, Tgyás idejére, valamint a Gyed első évére.
Ezeket mind az emelt bérrel kell kifizetnie!!!

Azt, hogy mennyit kell levonnia a kifizetett járandóságból, nem olyan egyszerű kiszámítani.

a szabadságmegváltásból vonják a 9,5% nyugdíjjárulékot és az szja-t. A végkielégítésből szintén. A felmondási időre járó bérből viszont vonnak mindent, amit egyébként a munkabérből vonni kell.

marley # e-mail 2009.11.07. 10:15

Tisztelt Szakértő !

A kisfiam december közepén betölti a 3. életévét. azt mondták, hogy nem tudnak alkalmazni tovább létszám leépítés miatt. kifizetnek majd.Azt szeretném megkérdezni, hogy a 7,5 havi fizetésemből mit és mennyit fognak levonni, ha az alsó sávhatárba marad a jövedelmem így is.
A válaszát előre is köszönöm.

Dödölle1 #   2009.11.06. 20:07

Nem tudni miért megint az van kiemelve, amit nem jelöltem ki és az maradt kiemelelés nélkül, amit fontosnak tartottam volna...

Dödölle1 #   2009.11.06. 20:05

Üdvözletem a Fórum olvasóinak és Szakértőinek!
A problémám a következő:
Fiam elhelyezkedett egy koreai cégnél.1 hónap után elbocsájtották­.Elment passzív táppénzre.Letelt a 45 nap és bevitte a táppénzes papírjait a volt munkáltatójához­.Eltelt 2 hónap és nem történt semmi.Megint bement a volt munkáltatójához,ho­gy megkérdezze miért nem küldtek még egy papírt sem amikor közölték vele,hogy nem találják a táppénzes papírjait és különben is ne is oda adja le,hanem a TB-be.Gyerekem útnak indult a körzeti orvoshoz,kapott egy másolatot amit bevitt a TB-be ahol közölték vele,hogy ne oda vigye,hanem a volt munkáltatójához.Be is vitte:(Itt azonban megjegyzem,hogy a volt cégéhez bejutni nem lehet hanem csak a portásnak lehet leadni).Jött is egy levél amiben bekérték az egészségbiztosítási kiskönyvétől kezdve a 2008–2009-es adatlapjait.Ezt már személyesen a férjem vitte be aki szintén nem jutott túl a portán.Eltelt ismét 1 hónap .Közben a fiam jelentkezett egy a Munkanélküli által finanszírozott továbbképzésre.Itt szükség lett volna minden olyan iratára amit a volt munkahelye bekért.Minden nap telefonáltunk 1 héten keresztül.Az illetékes minden nap csak hitegetett,hogy nem tudja hol vannak a papírjai és nem tudja mikor küldik vissza.A táppézről pedig szó sem esett.Itt tartunk most.Ismét eltelt 1 hónap és még mindig semmi.
Mit lehet ilyenkor tenni?Hova forduljunk segítségért.Választ előre is köszönjük.

*-
Válasz:

A táppénz igény elő nem terjesztése, illetve a táppénz ki nem fizetése, valamint a TB-s okmányokki nem adásával kapcsolatos kérdéskör a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) hatáskörébe tartozik, azaz Ők jogosultak és egyben kötelesek az ügyedben -kérelemre, vagy panasz alapján- hatósági eljárás keretében intézkedni.

Ehhez javasolom a fenti tényeket írásban (levélben), sokkal részletesebbben leírni és elküldeni a REP Igazgatójának, vagy az OEP Főigazgatójának.

Bemásolom az egyik régebbi hozzászólásom néhány részletét, azzal, hogy az nem vonatkozik minden pontjában rád, de elolvasása hátha segít vagy most, vagy egy későbbi ügyed elintézésében

Válasz.

1.Három közigazgatási szervtől lehet segítséget kérni.
Az egyik az APEH, a másik az OMMF, a harmadik pedig az OEP.

Az általad/Ön által elmondottak szerint a foglalkoztató/volt foglalkoztató súlyosan megsértette a munkajogi és az azzal kapcsolatos egyéb jogszabályokat (pl. Munka Törvénykönyvének a munkabér fizetési, a Járulék, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény bejelentési kötelezettség teljesítésére stb. vonatkozó szabályokat), ezért - a fentieket egy kicsit részletesebben leírva és az azt alátámasztó bizonyítékokat is ismertetve- írásban panasszal fordulhatsz

1. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Elnökéhez Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu
  • A 295/2006. (XII.23.) Korm rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében "Az OMMF-et a miniszter által kinevezett elnök vezeti,..."

2. OEP Főigazgatójához
1139 Budapest, Váci út 73/A |
Telefon: 06-1-350-2001 | Fax: 06-1-298-2413 |
és az

3. Az állami adóhatósághoz (APEH elnökéhez)
1132 Budapest, Váci út 48/C-D
1438 Budapest, Pf. 511
(A címek változhatnak ezért javasolom benyújtás előtti tájékozódást)

Jó tudni, hogy az ügyfél bejelentése alapján indult hatósági ellenőrzés eredményességét nagymértékben segíti, ha a bejelentő minél részletesebben leírja a tényállást (pl. mikor, milyen körülmények között jött létre a be nem jelentett jogviszony, melyik vezető, vagy ügyintéző vette fel, bocsátotta el, milyen okmányok kiadását tagadták meg, vagy milyen okmányokat nem kapott meg – pl: munkaszerződés, „bérpapír”, a levont és befizetett járulék összegét tartalmazó igazolás, harmónika szerű TB igazolvány, szigorú számadású jövedelemigazolás stb. -…) fontos, hogy csatolják a jogviszony létrejöttét alátámasztó okmányok -pl. munkaszerződés- fénymásolatát, illetve bármilyen olyan okmányt, ami a panaszos „igazát” támasztja alá, valamint fontos megjelölni azokat a személyeket, akik szükség esetén a panaszban szereplő tényeket tanúvallomásukkal is igazolni tudják.

Ha a panasz arra irányul, hogy a foglalkoztató levonta ugyan a magánnyugdíj pénztári tagdíjat, de azt hónapok óta nem utalta át az APEH-on keresztül a magánnyugdíj pénztárnak, akkor: Értesíteni kell az állami adóhatóságot (APEH), amely közigazgatási szerv - az ügyfél kérésére - egy cél ellenőrzést követően kikényszeríti a befizetést.

A kérelemhez (panaszhoz) célszerű csatolni a levonás tényét igazoló okmányokat ( bérpapír, bérkarton…), valamint ha lehet a magánnyugdíjpénztár igazolását/ér¬tesítését, miszerint a számládra pl.2009.01.01-óta nem érkezett tagdíj.
(Megjegyzem, hogy a fentieket elvileg „hivatalból“ a magányugdíjpénztár is megtehetné.)

A panaszban hivatkozhat a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. évi XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra.

Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Közérdekű bejelentés névvel, ill. névtelenül is megküldhető.
Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el a panaszos, úgy annak kivizsgálása a Ket., (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 2004. évi CXL. törvény) és közérdekű bejelentésekről rendelkező 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. )

II. Panasz
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.
Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adnak, ezért szükséges megadni a nevét és postai levelezési címét.
A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni minden olyan közigazgatási szervhez, amelyiknek hatásköre van az ügyben. Előfordul, hogy egy ügyben több közigazgatási szervnek is van hatásköre, viszont mindegyik az ügynek csak abban a részében járhat el, amelyben hatásköre van.
Példa. A Munka Törvénykönyve szerint „ A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. „

Ebből az egyéb jogszabályokban előírt igazolások közé tartozik pl. a rózsaszínű TB igazolvány és a szigorú számadású jövedelemigazolás, amit ha nem ad ki a munkáltató az utolsó munkában töltött napon, úgy annak kiadásának a kikényszerítése –írásbeli panasztétel esetén- az OEP Főigazgatójának, illetve a REP Igazgatójának a feladata, viszont a ki nem adott, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolások kiadásának kikényszerítése (pl. a munkakönyv helyett bevezetett „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány” , valamint az álláskeresési járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet tartalmazó igazolás stb.), már a Munkaügyi Felügyelőség (OMMF, illetve területi szerve) hatáskörébe tartozik, azaz az Ő feladata.

A „fekete” (bejelentés, illetve járulékfizetés nélküli) foglalkoztatás pedig egyrészt pl. az állami adóhatóságra (APEH), és más okok miatt viszont a OMMF-re is tartozik. (Az Apeh-ra azért, mert bejelenteni a dolgozókat az APEH-hoz kell, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség elmaradása (adócsalás) is az APEH hatáskörébe tartozik.)

Ugyancsak az APEH jogosult a magánnyugdíjpénztári tagdíj átutalásának elmaradása esetén eljárni, annak kikényszerítése érdekében akár hatósági intézkedéseket is foganatosítani.

A közigazgatási szerv a Ket. 20.§. (1) alapján köteles a hatáskörében és az illetékességi területén eljárni, a panaszt kivizsgálni, a jogsértő állapotot közigazgatási hatósági eszközökkel (munkáltató helyszíni ellenőrzésével, bírság kirovásával, határozathozatallal stb. megszüntetni, a panaszost megillető juttatás kifizetése, okmányok kiadása tárgyában érdemben intézkedni.
Célszerű azonban a konkrét kéréseket a panaszlevélben is megfogalmazni, mivel a közigazgatási szervek hajlamosak arra, hogy amit kifejezetten nem kérnek tőlük, bár nyilvánvaló azzal kapcsolatban nem intézkednek.

Pl. Kérem a T. Hivatalvezető ( vagy Főigazgató, Esetleg Elnök) Urat/Asszonyt, hogy az ügyemben eljárni, a panaszomat kivizsgálni, amennyiben az megalapozott, úgy a foglalkoztatót a mulasztás haladéktalan pótlására kötelezni, a bejelentésemről intézkedni, a biztosítási jogviszony határozattal történő utólagos elismerése, valamint az engem megillető elmaradt munkabérem kiutalásának, illetve a jogszabály által előírt okmányok kiadása, magánnyugdíj pénztári tagdíjam átutaltatása stb. tárgyában a szükséges intézkedéseket megtenni, az esetleges jövőbeni hasonló jogsértés elkerülése érdekében a foglalkoztatóval szemben hatósági eszközökkel fellépni, az ügyintézési idő be nem tartásából eredő alkotmányos visszásságot megszüntetni, a határidőben hozott döntéshez, illetve a tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülése érdekében a panaszoltnál eljárni szíveskedjen! (A panasz tárgyától függően tetszés szerint variálható)

Szintén jó tudni, hogy az APEH, a REP és a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a Tbj. 54.§. (Járulék törvény) szerinti felhatalmazása alapján –fekete, azaz be nem jelentett foglalkoztatás esetén- utólag jogosult ezen a munkajogviszonyt (természetesen ha annak a létrejötte, fennállása minden kétséget kizáróan bizonyítható) szabályos, alakszerű közigazgatási hatósági határozattal elismerni.

Célszerű tehát ilyen esetben mindhárom közigazgatási szervet megkeresni, és kérni tőlük, hogy a biztosítási jogviszonyt a fenti jogszabály alapján utólag határozattal ismerjék el, a foglalkozatót kötelezzék az utólagos be (és ha kell ki) jelentésre, valamint az elmaradt járulékok megfizetésére.

A fentieket alátámasztó jogszabályi helyek közül néhány a teljesség igénye nélkül:

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről Eljárás a munkaviszony megszűnése,illetve megszüntetése esetén:

97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkaviszony

  1. a próbaidő alatt azonnali hatállyal,
  2. rendkívüli felmondással,
  3. azonnali hatályú közös megegyezéssel,
  4. a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy
  5. a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint

szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.
(3)

98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki.

(2) Az igazolás tartalmazza:

  1. munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
  2. a munkavállaló TAJ számát;
  3. a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
  4. a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;
  5. a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
  6. a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.

(3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli.
(4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

Javaslom tehát, hogy a panaszát/panaszodat –a körülményeket, előzményeket- részletesen leírva küldd meg mind a 3 közigazgatási szervnek és kérd, hogy

  1. A jogellenes állapotot szüntessék meg,
  2. A jogszabályoknak szerezzenek érvényt,
  3. A mulasztásért/jogsértésért a foglalkoztatót/volt foglalkoztatót szankcionálják,
  4. Az „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány”-t,
  5. Az Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatványt,
  6. A Munkanélküli ellátáshoz szükséges nyomtatványt,
  7. A szigorú számadású Jövedelemigazolás nyomtatványt
  8. egyéb okmányokat (szükség szerint kiegészíthető)
a munkáltatótól szerezzék be, valamint kötelezzék az elmaradt munkabéredet és a szabadságmegváltást –tekintettel a késedelemre- kamatostól (a jegybanki alapkamat kétszeresével) történő haladéktalan kifizettetésére, illetve a biztosítási jogviszony tartamát határozattal ismerjék el, az elmaradt járulékokat, magánnyugdíj pénztári tagdíjat utólag a foglalkoztatóval fizetessék meg. (A panasz tárgya szerint ez is tetszés szerint variálható, kiegészíthető.) ---------------------
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól: Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás
  • a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése pedig túlnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék,
  • az általános szabályok elsődlegességének érvényesítésével garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat,

a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

(3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.

(2) A közigazgatási hatóság:

  1. a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
  2. hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog ….

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.

Az eljárás megindítása 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A tényállás tisztázása 50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Tanú és hatósági tanú 53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. --------------------------------

2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.

(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

  1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
  2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
  3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
  4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak. ----------------------------------- a társadalombiz¬tosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről: Ellenőrzés 54. § (1) Az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára a. a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbizto¬sítási szerv, b. a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazgatási szervek – igényelbírálási eljárásuk során – ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és a mulasztásról értesítik az állami adóhatóságot. ------------
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA: 64. §. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. -------------------------------------

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

nandy #   2009.11.06. 13:36

Panaszt lehet tenni az OEP-nél, APEH-nél és talán még a Munkaügyi Központnál is.

Továbbá írásban kellene felszólítani a munkáltatót az iratok kiadására.

Norman # e-mail 2009.11.06. 12:19

Üdvözletem a Fórum olvasóinak és Szakértőinek!
A problémám a következő:
Fiam elhelyezkedett egy koreai cégnél.1 hónap után elbocsájtották.Elment passzív táppénzre.Letelt a 45 nap és bevitte a táppénzes papírjait a volt munkáltatójához.Eltelt 2 hónap és nem történt semmi.Megint bement a volt munkáltatójához,hogy megkérdezze miért nem küldtek még egy papírt sem amikor közölték vele,hogy nem találják a táppénzes papírjait és különben is ne is oda adja le,hanem a TB-be.Gyerekem útnak indult a körzeti orvoshoz,kapott egy másolatot amit bevitt a TB-be ahol közölték vele,hogy ne oda vigye,hanem a volt munkáltatójához.Be is vitte:(Itt azonban megjegyzem,hogy a volt cégéhez bejutni nem lehet hanem csak a portásnak lehet leadni).Jött is egy levél amiben bekérték az egészségbiztosítási kiskönyvétől kezdve a 2008-2009-es adatlapjait.Ezt már személyesen a férjem vitte be aki szintén nem jutott túl a portán.Eltelt ismét 1 hónap .Közben a fiam jelentkezett egy a Munkanélküli által finanszírozott továbbképzésre.Itt szükség lett volna minden olyan iratára amit a volt munkahelye bekért.Minden nap telefonáltunk 1 héten keresztül.Az illetékes minden nap csak hitegetett,hogy nem tudja hol vannak a papírjai és nem tudja mikor küldik vissza.A táppézről pedig szó sem esett.Itt tartunk most.Ismét eltelt 1 hónap és még mindig semmi.
Mit lehet ilyenkor tenni?Hova forduljunk segítségért.Választ előre is köszönjük.

Dödölle1 #   2009.11.06. 10:34

Kedves nandy!

Nem is olyan régen volt olyan kedves, és érdemben megválaszolta kérdéseimet. A dolog megoldódott, Önnek is köszönhetően. Felvetődött bennem viszont egy újabb kérdés, hogy jól számfejtik-e a tgyás összegét számomra. Ha jól emlékszem, azt mondta, az előző évi keresetemet veszik alapul, a bruttó összeg 70 %-ára számíthatok, mert adóköteles, azaz jövedelemadó-előleget vonnak belőle, de mást nem. Második hónapja kapom a bérpapírokat, de – szégyen, nem szégyen – nem tudok rajta eligazodni… Garantált illetményként 122.000,– Ft van feltüntetve (Összes bérjellegű járandóságként is), alatta feltüntetve a Terh. gyer. ágyi segély, mint 95.145,– Ft, ebből gondolom levonandó az alatta szereplő Jövedelemadó-előleg, ami 15.961,– Ft, folyószámlára viszont csak 79.185,– Ft-ot utaltak. Nem értem… De hát nem a Garantált illetmény (hiszen az a bruttó) 70 %-a illet meg? Kérem, javítson ki, ha butaságokat gondolok. Mellesleg a tavalyi keresetkiegés­zítések nem számolandóak bele a bruttóba? Akkor ugyanis az az összeg nem 122.000,– Ft. Előre is köszönöm válaszát. --------------
1.Bár a kérdés nem nekem szól azért beleelegyednék:

Az írod: "Nem értem…De hát nem a Garantált illetmény (hiszen az a bruttó) 70 %-a illet meg?"

Aztán meg ezt: "Ha jól emlékszem, azt mondta, az előző évi keresetemet veszik alapul, a bruttó összeg 70 %-ára számíthatok, mert adóköteles, azaz jövedelemadó-előleget vonnak belőle, de mást nem."

Nos az ellátás alapja -főszabály szerint és nagyon leegyszerűsítve- az előző évi összes kereset, osztva az osztószámmal és ennek a 70%-a, tehát semmiképpen nem a "garantált illetmény".

2. Amennyiben az elszámolást nem érted kérd a munkáltató, illetve a tb. kifizetőhely segítségét.

Ezzel kapcsolatban néhány info:

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel és mely jövedelmek figyelembevételével) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

( Amennyiben az ellátást nem a REP, hanem a kifizetőhely folyósította, úgy ez utóbbi kérelmet oda kell benyújtani.)

Üdv. :)

nandy #   2009.11.05. 16:08

A határozott idejű szerződés lejárta ellen semmi nem véd.

Évike1126 # e-mail 2009.11.05. 13:40

Sziasztok, Évi vagyok!
Most vagyok itt először, és lenne egy problémám.

4,5 hónapja kezdtem dolgozni egy multi cégnél, mint vezető beosztású munkaerő.
6 hónapos határozott munkaszerződésem van, és ha megfelelek, a számukra akkor felvesznek határozatlanra. De kiderült, hogy 9 hetes terhes vagyok.
A főnökömnek, még nem mertem szólni.
Engem is véd így a jog, hogy kötött munkaszerződésem van? Vagy engem kirúghatnak, ha lejárt a munkaszerződésem?

Ha valaki tud, segítsen!?

gigoca # e-mail 2009.11.05. 12:37

Kedves nandy!

Dödölle1 Úr/Hölgy ;) hozzáfűzése volt anno: "A 2008-ban fizetett 13. havi előleg és a 2009-ben fizetett keresetkiegészítés egyaránt a nem rendszeres jövedelem kategóriájába tartozik és Peb. járulékalapot képez, azaz táppénz, Thgy és GYED alap."

Most találtam meg a korábbi eszmecseréinket, bocsánat. :o) A kérdésem tehát ugyanaz.

Még egyszer előre is köszönöm.

gigoca # e-mail 2009.11.05. 12:18

Kedves nandy!

Nem is olyan régen volt olyan kedves, és érdemben megválaszolta kérdéseimet. A dolog megoldódott, Önnek is köszönhetően. Felvetődött bennem viszont egy újabb kérdés, hogy jól számfejtik-e a tgyás összegét számomra.
Ha jól emlékszem, azt mondta, az előző évi keresetemet veszik alapul, a bruttó összeg 70 %-ára számíthatok, mert adóköteles, azaz jövedelemadó-előleget vonnak belőle, de mást nem. Második hónapja kapom a bérpapírokat, de - szégyen, nem szégyen - nem tudok rajta eligazodni...
Garantált illetményként 122.000,- Ft van feltüntetve (Összes bérjellegű járandóságként is), alatta feltüntetve a Terh. gyer. ágyi segély, mint 95.145,- Ft, ebből gondolom levonandó az alatta szereplő Jövedelemadó-előleg, ami 15.961,- Ft, folyószámlára viszont csak 79.185,- Ft-ot utaltak. Nem értem...
De hát nem a Garantált illetmény (hiszen az a bruttó) 70 %-a illet meg? Kérem, javítson ki, ha butaságokat gondolok. Mellesleg a tavalyi keresetkiegészítések nem számolandóak bele a bruttóba? Akkor ugyanis az az összeg nem 122.000,- Ft. Előre is köszönöm válaszát.

nandy #   2009.11.04. 18:17

Anikó:

Attól függ, hogy jogfolytonossággal vesz-e át az új munkáltató vagy sem.

De a munkaszerződésedet érintő minden változáshoz a te beleegyezésed is kell.

GYED, GYES ideje alatt a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Ez csak közös megegyezéssel, vagy a te felmondásoddal, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével lehetséges.

Az új munkáltatóval kötendő szerződéshez is kell a beleegyezésed. De szerintem még a 6 óra is jobb, mint a semmi.

nandy #   2009.11.04. 18:14

törpi:

Mindenképpen aktív biztosítási jogviszony kell /a szülés napján/ a GYED-hez, TGYÁS-hoz, különben csak GYES-t fogsz kapni.

Tehát irány munkát keresni.

nandy #   2009.11.04. 18:13

Nem, nincs joga "nem visszavenni az állományba".
A helyedben írásban (tértisen) jelezném a munkábaállási szándékom, és azt is, hogy rögtön szabival kezdenék... Mondjuk két hét határidőt adnék nekik, és hivatkoznék a Munka Törvénykönyvére, mely a munkáltató számára foglalkoztatási kötelezettséget ir elő, továbbá azt is, hogy fizetés nélküli szabit csak a munkavállaló kifejezett kérésére lehet adni, akarata ellenére biztosan nem...
aztán ha lejár a szabi, elmennék táppénzre...

Evolett # e-mail 2009.11.04. 14:31

kedves szakértők!
nov.7-én kislányom betölti 2.életévét,lejár a gyedem.jelenleg babát várok,aki febr.14-én születik .kértem a munkáltatóm,nem adja-e ki a szabadságomat,ami elvileg jár.a válasz az volt,nem áll módjában visszavenni állományba.így februárig gyesen leszek.ez kb. 25.000 ft minuszt jelent a családi kasszában.
tényleg nincs rá mód,hogy addig ne kelljen szűkölködnünk anyagilag?

köszönöm a segítséget.

törpi # e-mail 2009.11.04. 11:28

Kedves Szakértők!

Próbáltam utána nézni a problémámnak,de sajnos nem igazán találtam a megoldást vagy nehéz a felfogásom!:)
2009 januárban megszűnt a 4éves munkaviszonyom,azóta voltam 9 hónap álláskeresőn most jelenleg még 3hónapig kapok álláskeresési segélyt,ha nem találok munkát akkor jár még szociális segély.A szülés 2010 június 20-ra van kiírva!Nem tudom mi jár nekem csak gyes?
Vagy próbáljak még elmenni dolgozni a szülésig?Akár alkalmi munkavállalói könyvvel?Vagy fizessek majd tb-t magam után?Hogy jogosult legyek a gyed-re?
Előre is nagyon köszönöm a segítséget.
Tisztelettel!
törpi

anika25 # e-mail 2009.11.04. 11:04

Tisztelt Fórumozók, Szakértők!
Segítséget szeretnék kérni.
Jelenleg GYED- en vagyok, közalkalmazottként dolgoztam 8 órában a GYED előtt egy intézményfenntartó társulásban, a település ahol helyileg dolgoztam kilép a társulásból.
Azt mondták, hogy átkerülök oda de csak 6 órás munkaviszonyba.
A társulás keretén belül kötött munkaviszonyom, hogyan szünik meg a GYED alatt?
Van – e joga az átvevő munkáltatónak módosítani a munkaidőmet a GYED alatt?
Ha szülök még egy gyereket mi alapján számolják ki TGYÁS-t és a GYED-et?

Válaszaikat előre is köszönöm!

Anikó

Sgpha # e-mail 2009.11.02. 12:44

Kedves Dödölle! Köszönöm válaszát! Üdv Sgpha