Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

Dödölle1 # e-mail 2009.08.12. 11:12
Tisztelt szakértő! Gyeden lévő kismama vagyok, a cégemtől kaptam postán egy adatlapot,miszerint a gyed idejére fizetésnélküli szabadságot akarnak velem kiíratni.Töltsem ki, írjam alá és postázzam vissza nekik. Ezzel mi a céljuk? Ha kitöltöm ha nem, mire számíthatok ? Köszönettel várom válaszát! --------
  • Válasz:

Igen, töltse ki, írja alá és postázza vissza.

Nem kell megijedni, a munkáltató jogszerűen jár el,
ugyanis ha szülő GYED ellátást szeretne igénybe venni, akkor az csak akkor folyósítható, ha arra az időre a dolgozó írásban fizetésnélküli szabadságot kér.

Ezen kérelemre a munkáltató azt köteles engedélyezni.

Az egészségbiztosító, vagy a munkahelyi tb. kifizetőhely csak ezen engedély bírtokában folyósíthat GYED ellátást, ezzel igazolja ugyanis a munkáltató (és a dolgozó), hogy a GYED ideje alatt a GYED ellátáson kívül nem kap munkabért.

a Munka Törvénykönyvéről

138. §. (5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

  1. a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;

Arra számíthat, hogy a GYED igényét elbírálják és az ellátását folyósítják.

Amennyiben további kérdése van, vagy valamiben bizonytalan keresse fel a REP PEEO Osztályvezetőjét, aki készséggel segít. ---------
Végül néhány hasznos információ, hátha tud használni vagy most, vagy egy későbbi ügyben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

FöMö # e-mail 2009.08.11. 17:35

Tisztelt Szakértők!

A segítségüket szeretném kérni.
2004-től álltam alkalmazotti jogviszonyban egy cégnél, 2009. március 16.-án közös megeggyezéssel a munkaviszony megszünt.(2009. évre márc. 16-ig kifizetett bruttó munkabérem: ~925.000 Ft)
2009. március 18-án jelentkeztem a munkaügyi központban, azóta kapom az álláskeresési járadékot, melyre december elejéig jogosult vagyok.
Idő közben teherbe estem, a szülés várható időpontja 2010. március vége, április eleje.
Egy ismerős bejelentene vállalkozásába, hogy jogosult legyek TGYÁS-ra, Gyed-re.
Mikortól kellene bejelentenie? Milyen összeggel - azt szeretném ha a vállalkozó kiadása ne legyen több a szükségesnél? Alkalmazhat 4 órás munkaviszonyban is? A bejelentés után elmehetnék táppénzre a szülésig? A táppénz milyen terheket ró a vállalkozóra?
Meddig kell bejelentve lennem? Mikor és milyen módon szüntethető meg a munkaviszony?

Válaszokat előre is köszönöm!

Stabika # e-mail 2009.08.11. 17:24

Ott jelezték hogy az OTP 2009.07.19-re jelezte hogy megszűnt a munkaviszony.

Javítás:

Ott jelezték hogy az OTP 2009.06.19-re jelezte hogy megszűnt a munkaviszony.

Stabika # e-mail 2009.08.11. 17:22

Fura helyzetbe kerültem.
Hétfőn műtöttek. Jelezték, hogy a taj kártyán nem jó. Ez fura volt mert 13 év munkaviszony után, pláne hogy 2 hete még a másikrendelőben minden oké volt.. Nos aláíratattak velem egy papírt, aztán rohanta (vágott sebbel!) OEP be, hogy mi van?
Ott jelezték hogy az OTP 2009.07.19-re jelezte hogy megszűnt a munkaviszony.
Igen ám, de Én 2009.07.20-tól 45 nap passzív táppénzen voltam, amit az OTP még nem utalt. (erre menyi ideje van?)
A passzív táppénz 2009.08.03-ig volt, másnap 2009.08.04-től regisztráltam magamat mint álláskereső, de mivel egy papírt az OTP nem adott, így azt hiánypótlásra bekérték és 19-én viszem be.

Jól érzékelem, hogy Én kerülök kellemetlen szituációba, mások hanyagsága hülyesége miatt, és valójában a TB-m folyamatos?

Nem igazán fizetnék olyanért amire van biztosítási jogviszonyom, folyamatos, 13 éve….

Cherryke # e-mail 2009.08.11. 15:53

Tisztelt szakértő!
Gyeden lévő kismama vagyok, a cégemtől kaptam postán egy adatlapot,miszerint a gyed idejére fizetésnélküli szabadságot akarnak velem kiíratni.Töltsem ki, írjam alá és postázzam vissza nekik.
Ezzel mi a céljuk?
Ha kitöltöm ha nem, mire számíthatok ?
Köszönettel várom válaszát!

Dödölle1 # e-mail 2009.08.11. 07:29

Tisztelt Szakértő!
Én főiskolás vagyok (nappali tagozaton) és azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy ha a főiskolai éveim alatt teherbe esnék gyesre jogosult lennék? Kerestem de nem találtam… A gyes még mindig alanyi jogon jár? 2008 szeptemberben kezdtem el a főiskolát, rögtön az érettségi után…

Válaszát előre is köszönöm

--------------
Válasz: Igen.

Bővebb tájékoztatást az ügyben hatáskörrel rendelkező Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodája tud adni.

A GYES ellátással kapcsolatos jogszabályok: Az 1998. évi LXXXIV. törvény és a 223/1998 (XII.30) kormányrendelet.

Üdv. :)

Cherryke # e-mail 2009.08.10. 22:13

Tisztelt szakértők!
Első gyermekem 2010. 03. 16-án tölti be a 2 . életévét, ketteske születése várható április 16-ra.Hogyan tudnám ugyanezt az összegű gyest kapni,amit most kapok?A szabadságommal lehet valamit trükközni?
Mert ugye, egyeske kétéves koráig kellene megszületnie ahhoz,hogy a maximális gyedem megmaradjon.Ha nem akkor, mennyi összegre számíthatok?

tjuda # e-mail 2009.08.10. 13:35

TIsztelt Szakértők! Azzala kérdéssel fordulok, Önökhöz , hogy 2006.06.20-i GYED -en voltam várom msodik babánkat és rögtön táppénzre mentem, a betegszabadságokat elkezték ki fizetni és most várom atáppénzt. A kérdésem az volna, hogy a betegszabi előtt járó ki nem vett szbadaságok átvezethetők lesznek e arra az időszakra ha majd a második gyermekem után lejár a GYED-em és újbó aktívan vissza állo dolgozni?
VAgy elveszett az első gyeer utáni szabi ? Ha igen azt , hogyan korrigálható a munkáltató által?

Köszönöm,

nandy #   2009.08.08. 13:34

A gyermek egyéves kora után a gyes-ben részesülő szülő munkavégzése már nincs korlátozva, ebből adódóan elhelyezheti napközbeni ellátást biztosító intézményben a gyermeket. Az állami finanszírozású bölcsik munkáltatói igazolást szoktak kérni, a magánnál nem tudom, mi a helyzet (de gondolom, őket a bevétel jobban érdekli...)
A tiltás csak a nagyszülőre vonatkozik, ha ő kapja a gyes-t.

A másik kérdésedre: amíg te táppénzen vagy, addig mehet az apuka gyes-re. De le kell majd mondani, amikor te TGYÁS-ra, GYED-re mész.

hazvasarlo # e-mail 2009.08.07. 13:54

Tisztelt Szakértő!
most böngészem a Magyaroszag.hu-t, de nem egyértelmű, hogy GYES alatt lehet-e napközbeni ellátást biztosító intézménybe (konkrétan nálunk magánbölcsi) elhelyezni a gyermeket? A feltételekben nincs benne hogy nem szabad, de nyilatkozni kell, hogy nincs elhelyezve, illetve csak a jogszabályoknak megfelelően, amely jogszabályt nem találtam.

másik kérdés:
eddig gyesen voltam, most táppénzen vagyok: apuka mehet-e gyesre a következő gyerek megszületéséig 8 órás munkaviszonya mellett?

lewho # e-mail 2009.08.07. 11:51

ippeg járhat gyes is, orvosi igazolás kérdése....csp mindenféleképpen

Cst.

7. § (1) Családi pótlékra jogosult

  1. a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték

aa) a még nem tanköteles,ab) tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,
ac) az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú
saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;
(2) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

11. § (1) A családi pótlék havi összege

  1. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

20. § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 7. § (5) bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt

  1. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
rozália1 # e-mail 2009.08.07. 11:45

sziasztok.kislányom 3éves lesz decemberben.most derült ki hogy pollenalergiás parlagfü meg ilyesmi.arra jár e tovább a gyes és a kiemelt családi?

Dödölle1 # e-mail 2009.08.06. 07:49

KMREP Tájékoztató 2009/3

Tisztelt Kifizetőhely!

I. Értesítjük Önöket, hogy 2009. szeptember 01-jével megnyílik egy új ügyfélszolgálati irodánk a Budapest XI. kerület, Fejér Lipót u. 59. szám alatt. Kérjük, hogy az Önök ügyfeleit a csatolt értesítésben foglaltak szerint szíveskedjenek tájékoztatni.

II. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény VIII. fejezete, illetve a 28. §, 29. §, 30. §, 49. §, 67. §, 71. §-a alapján módosultak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítására vonatkozó szabályok. A változások alapján a következőket emeljük ki:
A 2009. július 31-ét követően kezdődő keresőképtelenségek esetén változik a táppénz mértéke. A táppénz összege a legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának eddigi 70 százalékáról 60 százalékra, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt az eddigi 60 százalék helyett 50 százalékra módosul.
A táppénz egy naptári napra járó összege azonban nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.
„Aktív” táppénz-folyósítási felső határ 9.533,33 Ft/nap
Passzív táppénz-folyósítási felső határ 3.575.- Ft/nap
A biztosított a biztosítási jogviszony megszűnését követően az eddigi 45 nap helyett csak 30 napon át kaphat passzív jogon táppénzt, ha a keresőképtelensége 2009. július 31-ét követően következik be.

A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell meghatározni, ha a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és a korábbi táppénzét legalább180 napi jövedelme alapján állapították meg.
Ezen szabály a 2009. augusztus 1-jétől kezdődő keresőképtelenségek esetében úgy alkalmazható, hogy a megállapított táppénz alapot a módosuló táppénz mértékkel (60, ill. 50 %-kal) kell számításba venni. Abban az esetben, ha a biztosított 2009. július 31-ét megelőzően részesült már táppénzben, és ezt követően ismételten keresőképtelenné válik, az újabb táppénz igény elbírálása során alkalmazni kell a táppénz maximum szabályt is.
Megjegyezzük, hogy módosult a betegszabadságra vonatkozó szabály (Mt. 137.§ (3) bek.) is. E szerint a betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére a távolléti díjának az eddigi 80 %-a helyett, 70%-a jár legalább.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 55. § (7), (8), és (9) bekezdésének módosítása értelmében a 2009. december 31-ét követően bekövetkező úti üzemi balesetek esetében a baleseti táppénz összege a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett, a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme
naptári napi összegének 90 százaléka.
Az úti baleset fogalma az Ebtv. 52. §-a (1) bekezdésének módosításával került pontosításra.
Közöljük azt is, hogy a biztosítási jogviszony megszűnését követő, un. Passzív jogon, 30 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 30 nappal lehet méltányosságból meghosszabbítani. A méltányosságból megállapított táppénz százalékos mértékének és maximum összegének megállapítása az (új) általános szabályok szerint történik.
Jelezzük, hogy a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj jogosultsági feltételeit is módosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX. törvény. Bár e törvény 2009. szeptember 01-jétől hatályos, a jelzett ellátásokat érintő (pl. 40-42. §) paragrafusai 2010. május 01-jétıl lépnek hatályba.

III. Tájékoztatjuk a T. Kifizetőhelyeket, hogy az OEP főigazgatója a központosított illetményszámfejtő rendszer teljes felhasználói körére engedélyezte a jövedelemigazolás nyomtatvány számítógépes formában történő kiállítását.

IV. Ellátások a választás napjától

Az Ebtv. 39. § (1)-(2) és (6) bekezdése értelmében: „(1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra
(a továbbiakban együtt gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély,valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától – a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével – lehet megállapítani és folyósítani.”
Az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 25/B. §-a alapján: „Az Ebtv. 39. §-ában említett választás esetén a választott ellátás iránti igényt az Ebtv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) 35. §-a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. A választott újabb ellátás az igény írásban történő benyújtása napjától folyósítható.
Ha a beszüntetni kért ellátás, illetőleg a választott ellátás folyósítására más szerv illetékes, az ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló igény elbírálásával egyidejűleg 3 munkanapon belül az illetékes szervhez kell továbbítani.”
A választás pénzügyi kezelhetőségére is figyelemmel, a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy késedelmes választás esetén csak a választás napjától kaphassa az érintett az újabb ellátást, ami egyben azt is jelenti, hogy ilyen esetben az igényérvényesítés általános szabálya (Cst. 37. § (1) bekezdése szerinti két hónap, az Ebtv. 61. § (2) bekezdése szerinti hat hónap) nem alkalmazható. A választásra vonatkozó szabály beépítésével a jogalkotó szándéka szerint, kizárható a kettős kifizetés (gyermekgondozási segély – terhességi-gyermekágy segély stb.).
Itt jegyezzük meg, hogy a Vhr. 1. §-ának (9) bekezdése szerint a kifizetőhelyek eljárására - az Ebtv.-ben és e rendeletben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a biztosítottat nem kell értesíteni az eljárás megindításáról, ha az igény benyújtásakor szóban tájékoztatják az eljárás megindításának napjáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről, illetve az irányadó ügyintézési határidőről. A biztosított aláírásával igazolja a szóbeli tájékoztatás tényét.
Mindezek alapján felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a jövőben szíveskedjenek nagyobb figyelmet fordítani az igénylők körültekintő, megfelelő és maradéktalan tájékoztatására.

Budapest, 2009. július hó ---------
Remélem lesz olyan, aki tudja használni.

Üdv. :)

tjuda # e-mail 2009.08.05. 14:48

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok, Önökhöz, hogy 2009.június 20-án lejárt agyedem, táppénzre megyek , mert várom második gyermekünket ez év végér- nem vettem ki a felhalmozódot szabadásgom, így ki se lesz fizetve-, kérdésem volna, hogy azt tovább gönyölíthetem e és majd egyszer lerendeződik ez a része is a dolgoknak, vagy elveszett?

A másik kérdésem volna, hogy táppénz lejelentése előtt az apa igényelheti a gyest 8 órás munka alatt, vagy e két jutattás egyszerre nem jár a családoknak?
Ha pedig ez az út nem lehetséges a nyugdíjas nagymamát bevonhatnánk e a gyes igénylésébe, aki viszont .

Választ előre köszönöm,

tisztelettel: Sz. Judit

kisskitti80 # e-mail 2009.08.05. 13:54

Tisztelt Szakértő!

Szeretném megkérdezni, hogy hány nap szabadság jár nekem?
2007.07.13-án szültem meg az első gyermekemet. Előtte dolgoztam, szadságon voltam és táppénzen. Utána TGYÁS-on és GYED-en
2008.09.17-én szültem meg a második gyermekemet.
Utána is kaptam TGYÁS-t és GYED-et. 2009.09.01-től szeretnék visszamenni dolgozni.
Azt szeretném megtudni, hogy a 2. gyermekem után is jár e nekem szabadság, ha igen,ha nem, akkor is szeretném megtudni, hogy ez milyen jogszabályban van leírva.

Köszönettel:

KissKitti

Dödölle1 # e-mail 2009.08.05. 13:37

Tisztelt Szakértő!

2009. 01.24-én született kislányommal jelenleg GYED-en vagyok.
Az a problémám,hogy most a MÁK-tól egy téves nagy összegű utalással kiderült,hogy az elmúlt hónapokban munkabért utaltak nekem,nem pedig ami ilyenkor jár.Állítólag a számítógép tévedése miatt.Nos „tévedés“ az új ügyintéző hölgy munkába állása óta már harmadszor fordul elő.Most vissza akarják fizettetni velem ezt a különbözetet./kb­.70000Ft /.És még én voltam a hibás szerintük,mert nem vettem észre.
Kérdésem,mit tehetek ebben az esetben?Ki ellen emelhetek vagy emelhetek-e egyáltalán panaszt?
Minden papírom rendesen le lett szülés után adva.A TGYÁS-t elintézték,a GYED-ről tudtak/de nem értesítettek/, akkor közben miért nem tudták a megfelelő összeget utalni?Miért én vagyok a hibás?

Köszönettel

-------------
"Kérdésem,mit tehetek ebben az esetben?"

Javasolom, hogy az Önt nem megillető összeget (különbözetet) fizesse vissza.

Üdv. :)

brendon001 # e-mail 2009.08.05. 12:12

Köszönöm Dödölle1 a segítséged!! :)

áttanulmányoztam ez EBTV táppénzről szóló paragrafusát, amiből számomra az derült ki hogy aki terhes az bármikor táppénzre kérheti magát, legalábbis egyéb kikötést nem tettek. És az ellenőrzés külön kiemelte hogy a betegségből eredő keresőképetelenséget ellenőrzik, ráadásul többnyire a munkáltató kérésére,ráadásul a terhességet megcáfolhatatlanul lehet bizonyítani, nem úgy mint egy folytonos migrént esetleg. úgy gondolom a terhesség nem betegség, hanem egy más állapot, amelyből az következik, hogy lehet hogy a munkába járás vagy maga a munka elvégzése (aki olyan munkakörben dolgozik) nehézséget okozna, de ettől még élheti a normális életetét a kismama.

Egyébként a kismamáknak javasolják a mozgást, az úszást, stb. még akkor is ha éppen táppénzen van.

De lehet hogy ez az én sarkitott véleményem.

üdv

Dödölle1 # e-mail 2009.08.05. 07:45
Egyéni vállalkozóként milyen járulékfizetési kötelezettségem lehet tgyás illetve gyed alatt? A tgyás igénybevételét (szülés előtt 4 héttel) hol kell kérni? A választ előre is köszönöm! ----------
Válasz:

1. A járulékfizetésről:

1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
(2)
(3) Az egyéni vállalkozó a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig.
(4) Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

  1. táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
  2. katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  3. fogvatartott,
  4. ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti,
  5. a 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó keresőképtelen.
(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. (6) A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik az egyéni vállalkozóra, ha járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti. (7) A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozóra. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. 2005/11. Adózási kérdés a minimálbér változásának a hatása a Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettség gyakorlatára (8) A Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették. ------
Ebből kiemelném a (4) bekezdést, amely szerint:
  1. Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt
  1. táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
---------
2. A THGY igényt a REP-hez kell benyújtani Igénybejelentés nyomtatvány kitöltésével.

Jogi alapja:

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az alábbiakat rendeli el:

37. §. 2) Az egyéni vállalkozó pénzbeli ellátásra, valamint baleseti táppénzre vonatkozó igényét írásban - az előírt nyomtatványon - jelenti be a székhelye szerint illetékes REP-nél.

----------
Üdv. :)
kornikosz # e-mail 2009.08.04. 20:21

Tiszteletem!
2000.novemberre óta egy nagy kereskedelmi áruházlánc hypermarketjébe dolgozok középvezetőként jelenleg gyeden vagyok 10 hónapos kislányommal. Tegnapi nappal kapott levélbe az állt hogy az áruházban átszervezés miatt létszámcsökkentés történt ennek értelmében a beosztásom megszűnt. A kérdésem az lenne hogy ez így szabályos-e mármint gyed alatt? Ki nem rúgnak állítólag de majd egy másik munkakört ajánlanak fel természetesen kevesebb bérért és ha nem fogadom el akkor kirúgnak.

kornikosz # e-mail 2009.08.04. 20:21

Tiszteletem!
2000.novemberre óta egy nagy kereskedelmi áruházlánc hypermarketjébe dolgozok középvezetőként jelenleg gyeden vagyok 10 hónapos kislányommal. Tegnapi nappal kapott levélbe az állt hogy az áruházban átszervezés miatt létszámcsökkentés történt ennek értelmében a beosztásom megszűnt. A kérdésem az lenne hogy ez így szabályos-e mármint gyed alatt? Ki nem rúgnak állítólag de majd egy másik munkakört ajánlanak fel természetesen kevesebb bérért és ha nem fogadom el akkor kirúgnak.

Suzy78 # e-mail 2009.08.04. 17:03

Egyéni vállalkozóként milyen járulékfizetési kötelezettségem lehet tgyás illetve gyed alatt? A tgyás igénybevételét (szülés előtt 4 héttel) hol kell kérni? A választ előre is köszönöm!

Suzy78 # e-mail 2009.08.04. 17:00

Egyéni vállalkozóként milyen járulékfizetési kötelezettségem lehet tgyás illetve gyed alatt? A tgyás igénybevételét (szülés előtt 4 héttel) hol kell kérni? A választ előre is köszönöm!

ducky11 # e-mail 2009.08.04. 15:05

Köszönöm a gyors, és részletes tájékoztatást! Sokat tisztult a kép:)Tanácsát megfogadva a REP-et is felkeresem.

Köszönettel:
Ducky11

Dödölle1 # e-mail 2009.08.04. 15:00

Tisztelt Szakértő!

A kérdésem a következő:

Gyeden voltam itthon első gyermekemmel, november eljére várjuk a másikat. A munkahelyem azt javasolta hogy július közepétől menjek táppénzre (mivel két hónapra amúgy sem tudnak munkát biztosítani nekem) a tv-i változások miatt ezért a gyed lejárta előtt 2 héttel fel is mondtam azt. Igy jelenleg táppénzen vagyok. Ma voltam a háziorvosnál és szóba került hogy belföldi utazásra készülünk, mire az aszisztense azt mondta hogy ezt nem szabad nem tehetem meg hogy elmegyek otthonról mert bármikor azonnal behivhatnak ellenőrzésre?

Ez valóban igy van hogy ha szólnak azonnal be kell mennem? És ha igen akkor ennek mennyi az esélye? Ez azt jelenti hogy kismamaként kis sem mozdulhatok itthonról?

Köszönöm a válaszát!!!!

----------
Kérdésére érdemi választ a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Egészségügyi Osztályának Osztályvezetője tud adni.

(Ők látják el a háziorvosok TB jogszabályok szerinti felügyeletét, szükség esetén az egészségügyi osztály ellenőrző főorvosai rendelik be a betegeket a háziorvoshoz ellenőrzésre, ezért a szakmai előírásokról ők tudnak teljeskörű választ adni...)Javasolom telefonon, vagy személyesen, esetleg írásban fel(meg)keresni.

(Álláspontom szerint visszás, ha a keresőképtelenség ideje alatt elmennek a Balatonra nyaralni, viszont indokolt lehet a beteg nagyit meglátogatni.)

Végül:
A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről a következő kormányrendelet rendelkezik.

----------
102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. § (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.
(2) A keresőképtelenség elbírálása az Ebtv. 44. §-ában felsorolt esetekben történik.
(3) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.
2. § (1) Az Ebtv. 45. §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult:

  1. a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),
  2. a járóbeteg-szakellátás orvosa,
  3. az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa,
  4. a regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró ellenőrző főorvos (a továbbiakban: ellenőrző főorvos),
  5. a REP-pel felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos).

(2) A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az illetékes REP-pel szerződést kötött.
(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a REP-pel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza.
(5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.
(6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak - a megállapítással egyidejűleg - a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.
(7) Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.
3. § A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost.
4. §
5. § Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg, ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania.
6. § (1) A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.
(2) A keresőképtelen biztosított köteles

  1. betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,
  2. az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
  3. ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.

(3) A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes REP-nél.
7. § (1) A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos ellenőrzi. Ellenőrző tevékenységet elláthat a REP erre kijelölt főorvosa.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző főorvos tevékenysége kiterjed a REP-hez beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során az ellenőrző főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából a REP-pel a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felülvéleményező főorvos közreműködését.
(3) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult:

  1. a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,
  2. a betegdokumentációba történő betekintésre,
  3. szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,
  4. a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,
  5. javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé,
  6. az a)-e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni,
  7. a 6. § (3) bekezdése alapján indult eljárásban a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.

(4) Az ellenőrző főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján

  1. dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről,
  2. döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett „Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” című Naplóba (a továbbiakban: Napló).

.................

A többit elküldtem mailon, mivel a hosszú normaszöveget a rendszer visszautasította.
Üdv. :)

Dödölle1 # e-mail 2009.08.04. 14:56

Tisztelt Szakértő!

A kérdésem a következő:

Gyeden voltam itthon első gyermekemmel, november eljére várjuk a másikat. A munkahelyem azt javasolta hogy július közepétől menjek táppénzre (mivel két hónapra amúgy sem tudnak munkát biztosítani nekem) a tv-i változások miatt ezért a gyed lejárta előtt 2 héttel fel is mondtam azt. Igy jelenleg táppénzen vagyok. Ma voltam a háziorvosnál és szóba került hogy belföldi utazásra készülünk, mire az aszisztense azt mondta hogy ezt nem szabad nem tehetem meg hogy elmegyek otthonról mert bármikor azonnal behivhatnak ellenőrzésre?

Ez valóban igy van hogy ha szólnak azonnal be kell mennem? És ha igen akkor ennek mennyi az esélye? Ez azt jelenti hogy kismamaként kis sem mozdulhatok itthonról?

Köszönöm a válaszát!!!!

----------
Kérdésére érdemi választ a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Egészségügyi Osztályának Osztályvezetője tud adni. (Ők látják el a háziorvosok TB jogszabályok szerinti felügyeletét, szükség esetén az egészségügyi osztály ellenőrző főorvosai rendelik be a betegeket a háziorvoshoz ellenőrzésre, ezért a szakmai előírásokról ők tudnak teljeskörű választ adni...)Javasolom telefonon, vagy személyesen, esetleg írásban fel(meg)keresni.

(Álláspontom szerint visszás, ha a keresőképtelenség ideje alatt elmennek a Balatonra nyaralni, viszont indokolt lehet a beteg nagyit meglátogatni.)

Végül:
A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről a következő kormányrendelet rendelkezik.

----------
102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. § (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.
(2) A keresőképtelenség elbírálása az Ebtv. 44. §-ában felsorolt esetekben történik.
(3) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.
2. § (1) Az Ebtv. 45. §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult:

  1. a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),
  2. a járóbeteg-szakellátás orvosa,
  3. az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa,
  4. a regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró ellenőrző főorvos (a továbbiakban: ellenőrző főorvos),
  5. a REP-pel felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos).

(2) A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az illetékes REP-pel szerződést kötött.
(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a REP-pel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza.
(5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.
(6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak - a megállapítással egyidejűleg - a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.
(7) Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.
3. § A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost.
4. §
5. § Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg, ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania.
6. § (1) A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.
(2) A keresőképtelen biztosított köteles

  1. betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,
  2. az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
  3. ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.

(3) A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes REP-nél.
7. § (1) A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos ellenőrzi. Ellenőrző tevékenységet elláthat a REP erre kijelölt főorvosa.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző főorvos tevékenysége kiterjed a REP-hez beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során az ellenőrző főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából a REP-pel a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felülvéleményező főorvos közreműködését.
(3) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult:

  1. a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,
  2. a betegdokumentációba történő betekintésre,
  3. szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,
  4. a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,
  5. javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé,
  6. az a)-e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni,
  7. a 6. § (3) bekezdése alapján indult eljárásban a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.

(4) Az ellenőrző főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján

  1. dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről,
  2. döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett „Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” című Naplóba (a továbbiakban: Napló).
(5) A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) illetékes főorvosi bizottságnál (a továbbiakban: FOB) orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. (6) Ha a keresőképtelen személy a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban említett vizsgálathoz nem járul hozzá, vagy a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, továbbá, amennyiben a keresőképtelen biztosított tartózkodási helyét (lakcímét) az elbíráló orvosnak nem jelenti be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor az ellenőrző főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél. Ezt a tényt a Naplóban és a beteg dokumentációjában rögzíti, továbbá aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el. (7) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés eredményét a Naplóba bejegyzi és észrevételeiről indokolt esetben a REP-pel finanszírozási, illetve a keresőképtelenség elbírálására szerződést kötött intézményt (személyt) is értesíti. (8) Ha az ellenőrzés során az ellenőrző főorvos ismételt vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására történt kijelölés visszavonását vagy az elbírálásra kötött szerződés felmondását kezdeményezi. 7/A. § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti közreműködés keretében a felülvéleményező főorvos a 7. § (3) bekezdése a)-f) pontjai és a (4) bekezdése a) pontja szerinti tevékenység végzésére jogosult. (2) A 30 napot meghaladó keresőképtelenséget a felülvéleményező főorvos havonta legalább egyszer felülvéleményezi, kivéve, ha a keresőképtelenség felülvéleményezésének időtartamát ennél hosszabb időben állapította meg. Az egy hónapot meghaladóan táppénzes állományban lévő fekvőbeteg orvosszakmai felülvéleményezését - az ellenőrző főorvos utasítására - a beteg tartózkodási helyén is elvégezheti. (3) Ha a keresőképtelenség felülvéleményezése során a felülvéleményező főorvos ismételten hiányosságokat tár fel, azt jelzi az ellenőrző főorvosnak intézkedés megtétele céljából. 8. § (1) Amennyiben a keresőképtelenséget elbíráló orvos, illetve a felülvéleményező főorvos vagy az ellenőrző főorvos a keresőképtelenséget illetően nem ért egyet, a vita eldöntése érdekében a beteget az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott, területileg illetékes FOB elé utalja. (2) A 7. § (6) bekezdésében foglalt esetben, valamint, ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképességének elbírálását kérheti a területileg illetékes FOB-tól. (3) A FOB elé utalás a 4. számú melléklet szerinti „Orvosi Beutaló a Szakértői Intézet szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás, a fogyatékosság véleményezése, vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” (a továbbiakban: Orvosi Beutaló) megnevezésű nyomtatvány értelemszerű kiállításával történik. Ugyanezt a nyomtatványt kell kitölteni minden esetben, amikor a beteg vagy a kezelőorvos orvosszakértői vizsgálatot kezdeményez a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál a munkaképesség vagy a fogyatékosság megállapítása, illetve a baleseti táppénzfolyósításának meghosszabbítása céljából. (4) Az orvos a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottsága és a FOB elé történő beutaláshoz a 4. számú melléklet szerinti nyomtatványt használja és a rendelkezésére álló kórrajz kivonatát is mellékeli. (5) Ha a kezelőorvos a külön jogszabályban meghatározottak szerint a táppénzfolyósító szervtől értesítést kap a táppénzre való jogosultság megszűnésének időpontjáról, amennyiben a beteg állapota azt indokolja, kezdeményezi a munkaképesség-változás megállapítására irányuló eljárást. (6) Az Ebtv. 48/A. §-a szerinti esetben is a (3) bekezdés szerinti Orvosi Beutalót kell kiállítani. A Szakértői Intézet a döntéséről a döntését követő 3 munkanapon belül a kezelő orvost tájékoztatja. A kezelő orvos a Szakértői Intézet értesítés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül felhívja a keresőképtelen személy figyelmét arra, hogy rokkantsági nyugdíjigényt nyújthat be a területileg illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz. 9. § (1) A FOB tagja a Szakértői Intézet kijelölt szakértői bizottságának két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fődiagnózisa szerint illetékes szakorvos. (2) A FOB a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja. (3) (4) A FOB működésének helye a Szakértői Intézet illetékes elsőfokú szakértői bizottságának székhelye. A FOB munkarendjét a Szakértői Intézet főigazgatója határozza meg, a REP igazgatójával egyetértésben. (5) A FOB naponta ülésezik, döntése végleges. (6) A FOB a beteg keresőképtelenségéről hozott döntését a vizsgálat lezárásával egyidejűleg írásban közli. 10. § (1) A keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az 5. számú melléklet szerinti „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt. Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű, nyomtatványt kell - legalább 2 hetenként - kiállítani. Az 5. és 6. számú mellékletek szerinti igazolásokat az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni. (2) A kórházi kezelés idejét az „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű, 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell igazolni. (3) A keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen biztosítottakról a Napló elnevezésű nyilvántartást vezeti az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal. A nyilvántartást az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból kell vezetni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt orvosi dokumentációk közokiratok. 11. § (1) Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása címén állapították meg, az igazoláson a szülő adatain kívül a gyermek személyi adatait is fel kell tüntetni, és a kórisme rovatban a gyermek betegségét kell bejegyezni. A keresőképtelenség kezdő időpontjának megállapításánál figyelembe kell venni a gyermek közösségből történő kitiltásának időpontját. (2) Ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja. 12. § (1) Az orvos saját dokumentációjában a keresőképtelenség okát (a betegség, állapot megjelölését), illetőleg a keresőképtelenség egyéb jogcímét (gyermekápolás stb.) - a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának mindenkori érvényes fogalmaival és számjeleivel - megjelöli. (2) A 10. § (1) bekezdése, illetve a 11. § (1) bekezdése szerinti igazolásokon, valamint a 7. § (4) bekezdés b) pontja szerinti Naplóban a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket kell alkalmazni. Üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén - amíg a baleset üzemiségének tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg - a keresőképtelenség jellegeként „egyéb baleset 4” megjelölést kell alkalmazni. A kódot az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatásakor kell módosítani. 13. § (1) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, keresőképtelenként a Naplóban tovább nyilvántartani nem kell, de ezt a tényt a Naplóban és a beteg kartonján is fel kell tüntetni. Amennyiben a biztosított továbbra is keresőképtelen, ezt kérésére igazolni kell. A biztosított, a munkáltató vagy a társadalombiztosítási szerv kérésére az orvos a keresőképtelenséget - a táppénzre jogosult keresőképtelen biztosítottra irányadó szabály szerint - véleményezi. Az ilyen véleményben fel kell tüntetni, hogy kinek a kérésére és milyen célból adták ki. (2) Amennyiben a keresőképtelenség igazolását táppénzre nem jogosult személy kéri, azt a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki, az e rendeletben foglaltaknak megfelelően. 14. § (1) A keresőképtelenséget elbíráló orvos a keresőképtelenné, illetőleg keresőképessé nyilvánított biztosítottakról naptári hetenként, az azt követő első munkanapon köteles jelentést tenni a területileg illetékes REP-hez (heti jelentés). A heti jelentést a 3. számú mellékletben foglalt nyomtatvány szerint elektronikusan (ideértve a számítógépes adathordozót is) kell megtenni, feltüntetve a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket. A REP a heti jelentésben foglalt adatokat az adatvédelmi előírások betartásával kezeli, és azokat személyazonosításra alkalmatlan módon továbbíthatja. (2) A heti jelentés rekordképét a 8. számú melléklet tartalmazza. 15. § 16. § (1) Ez a rendelet 1995. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kezdődő keresőképtelenség további elbírálására a keresőképessé nyilvánítás időpontjáig a keresőképtelenséget megállapító orvos (egészségügyi intézmény) jogosult. -----------
  • Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)