Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED,GYES, táppénz

Dödölle1 # e-mail 2009.07.27. 15:16

Szeptember 25-re vagyok kiírva.Az elmúlt két évben dolgoztam, tehát a tgyáshoz illetve a gyedhez megvan az elegendő napom, és a bruttóm is elég jó volt. Jelenleg munkanélküli vagyok. Úgy gondoltam, hogy augusztusban párom,aki egyéni vállalkozó bejelentene magához, hogy biztosított legyek. Igazából így is nála dolgozom, de mivel még kezdő vállalkozó, ráadásul veszteséges is, ezért nem jelentett be. Határozott időre bejelenthet, mondjuk augusztus 31ig, és utána elmehetnék tgyásra?

------
Válasz:
  1. Bejelenthet, fontos azonban, hogy ténylegesen dolgozz.
  2. Ha a munkanélküli alatt ténylegesen foilyósított álláskeresési járadékot érted, úgy THGY-ra így is jogosult lehetsz. (A pontos válaszhoz több adat szükséges.)
  3. Miért 08.31-ig, miért nem 09.25-ig, vagy 30-ig?

Thgy-ra az jogosult, aki biztosított. Ha csak 08.31-ig jewlent be, hogy leszel 09.25-én biztosított?

4. Helyzetedet érdemes személyesen átbeszélni a REP PEO Osztályvezetőjével.

5. Végül néhány hasznos információ:

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, kiemelkedően magas bért tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.
Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb. A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?
Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom. ----------------------

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint THGY-ra –fő szabály szerint- az jogosult aki biztosított, (Ez általában azt jelenti, hogy az igénylő munkaviszonyban áll, de lehet főállású egyéni, vagy társas vállalkozó, közalkalmazott, köztisztviselő, bíró, ügyész stb., illetve biztosított még az álláskeresési járadékban részesülő személy is. Mindezek jogi alapja megtalálható az 1997. évi LXXX törvény -Járulék, vagy fedezeti törvény- 5.§-ban)
ÉS
a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 180 biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző 2 éven belül dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb. (Erről pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII-as törvény 40.§. rendelkezik.)

Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. (Szintén ez a szakasz mondja ki, hogy a 180 napba be kell számítani a munkaviszony megszűnése után folyósított "passzív" táppénzes időt, valamint a „P” THGY és GYED időtartamát is. Lásd. 40.§.(2) „A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét…”

Tehát ha a szülés napján e kettő feltételnek az igénylő eleget tesz jogosult lesz THGY-ra. (Ez a fő szabály, ami azt jelenti, hogy vannak kivételek. Szintén ez a fő szabály vonatkozik a GYED-re is. Ott azonban az esetleges előző „P” GYED időtartama már nem számít be a 180 napba!!!)

Nézzünk néhány kivételt a teljesség igénye nélkül:
THGY-ra jogosult még az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül.

Jogosult még THGY-ra az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya de ezt követően táppénzben részesült, feltéve, hogy a táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül megszült.

Aki tehát álláskeresési járadékban részesül az azokon a napokon amelyekre járadékot kapott biztosított.

Az országban az álláskeresési járadékról THGY-ra illetve GYED-re való jogosultság egységes elbírálását, azaz az jogalkalmazást elősegítendő az OEP Főigazgató helyettese körlevelet adott ki a 10064/2008. számon, valamint az ez alapján az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya és az OEP Pénzbeli Ellátási Főosztálya készített egy példákat is tartalmazó tájékoztatót, amit minden REP megkapott. A REP-ek feladata volt ennek a szakmai anyagnak a továbbítása a TB kifizetőhelyek felé. (Ezen tájékoztató –a jogforrási hierarchiának, illetve a jogalkotási törvénynek megfelelően nem jogszabály, csak jogértelmezés az a bíróságot nem köti, viszont az országban történő egységes jogalkalmazás érdekében a REP dolgozóknak kötelezően végrehajtandó utasítás.)

Ezen tájékoztató tehát a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárban, illetve a kifizetőhelyeken megtalálható, akinek fentiekkel kapcsolatos, jogosultságot érintő kérdése, kételye van annak azt célszerű a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályvezetőtől elkérni, abba beletekinteni.

A tájékoztató leszögezi:

  1. Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosított.
  2. Álláskeresési járadékot és THGY-t, vagy álláskeresési járadékot és GYED-et egyszerre nem kaphat senki.
  3. A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint szüneteltetni kell a járadék folyósítását, arra az időre, amelyre az álláskereső THGY-ban, GYED-ben, vagy GYES-ben részesül.
  4. Ha ez az ok megszűnik a járadékot tovább kell folyósítani.
  5. Az álláskeresési járadékban részesülőnek megszűnik a biztosítása attól a naptól, amelyiktől az álláskeresési támogatást THGY, GYED, vagy GYES miatt szünetelteti.
  6. Figyelemmel arra a jogszabályi helyre, amely szerint THGY-ra jogosult még az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül az aki az álláskeresési járadékot a szülés napjától szünetelteti „passzív jogon” jogosult THGY-ra.

Erre a tájékoztató az álláskeresési járadék-THGY igényjoggal kapcsolatban a következő példát hozza:

  • A 2006.01.01-től folyamatosan biztosított nő 2007.11.02-től részesül álláskeresési járadékban. 2008.03.02-án megszül. Ettől a naptól THGY ellátást igényel. Az álláskeresési járadék szüneteltetésének kezdő napja 2008.03.03. THGY-t 2008.03.03-tól 167 napon át kaphat.

A másik példa:

  • A 2006.01.01-től folyamatosan biztosított nő 2007.11.02-től részesül álláskeresési járadékban. 2008.03.02-án megszül. Ettől a naptól THGY ellátást igényel. Az álláskeresési járadék szüneteltetésének kezdő napja 2008.03.02. Mivel a biztosítása 2008.03.01-én megszűnt és mivel a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszült THGY-t 2008.03.02-tól 168 napon át kaphat.

7. GYED-re fő szabály szerint az jogosul aki biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül 180 biztosításban töltött nappal rendelkezik. Jogosult továbbá az is akinek a biztosítása a THGY igénybevételének tartama alatt szűnik meg.

8. GYED-re vonatkozóan az állásfoglalás 3 példát említ. Ebből kettő azt mutatja be, hogy mikor nem jogosult GYED-re az igénylő, 1 pedig azt, hogy mely esetben állapítható meg ezen ellátás az álláskeresési járadékban részesülő személynek.

Az 1. példa:

  • A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.

2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, így a THGY-t 2008.04.03-tól igényli.
A THGY ellátás folyósítása ettől a naptól, 2008.04.03-tól kezdődik.
A THGY lejártát követően GYED-et igényel.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony nem a THGY igénybevételének tartama alatt szűnt meg az igénylő nem biztosított, így részére GYED JOGOSULTSÁG NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG, GYED részére nem folyósítható.

Példa:
A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.
2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, a THGY-t 2008.04.02-től igényli.
A THGY ellátás folyósítása viszont csak, 2008.04.03-tól kezdődik. (2008.04.02-ra járadékot, ellátást kapott)
A THGY lejártát követően GYED-et igényel.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony nem a THGY igénybevételének tartama alatt szűnt meg az igénylő nem biztosított, így részére GYED JOGOSULTSÁG NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG, GYED részére nem folyósítható.

Példa:

A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.
2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, a THGY-t 2008.04.02-től igényli.
A THGY ellátás folyósítása viszont csak, 2008.04.03-tól kezdődik.
THGY ellátást kap 167 napig.
A THGY lejártát követően ismét álláskeresési járadékban részesül 2008.11.30-ig Ezt követően (miután a járadékot 2009.12.05-én kifizették a részére) 2008.11.25-től GYED-et igényel.

A GYED jogosultság 2008.11.25-től fennáll. Mivel azonban 2008. 11.25-től 2008.11.-30-ig álláskeresési járadékot (ellátást) kapott a GYED-et csak 2008.12.01-től fogják a részére folyósítani, de ezzel a GYED jogosultságot megszerezte.

Összegezve:

  • Aki álláskeresési járadékban részesül és az egyéb feltételeknek megfelel –azaz a szülést megelőző 2 éven belül van 180 biztosításban töltött napja- az THGY ellátásra jogosult. A szülés napjától kérni kell a járadék szüneteltetését, illetve a THGY folyósítását.
  • Aki így jár el az -fő szabály szerint a fent részletesen ismertetett okok miatt- már GYED-re nem lesz jogosult, de ha a THGY után nem GYED-et, hanem álláskeresési járadékot igényel ismét hónap végéig, majd az utolsó példának megfelelően miután erre az időre a járadékot részére kifizették pár napra visszamenőleges időponttól igényli a GYED-et, úgy jogosulttá válik erre az ellátásra is.

Jelen összefoglaló a fent hivatkozott szakmai anyag alapján készült.

Tekintettel arra, hogy a fentiek jogi szabályozása nem egyértelmű (ezért is született a fent hivatkozott tájékoztató) a félreértések elkerülése érdekében javasolom mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –mielőtt bármilyen ellátást igényelne forduljon bizalommal a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. szellemében, amely jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ”, a bemutatott okmányok alapján készséggel segít, ha kell dolgokra visszakérdez….

Rövidítések: THGY: Terhességi-gyermekágyi segély GYED: Gyermekgondozási díj GYES: Gyermekgondozási segély ------------------
Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

zitus001 # e-mail 2009.07.27. 14:49

Tisztelt Szakértő!

az alábbi kérdésemre kérnék segítséget:

ha GYES melletti munkavégzésből megvan a 180 napom, és jövedelmem magasabb, mint a minimálbér kétszerese, és megvan a 365 nap biztosítási jogviszonyom is, akkor a következő babánál már a fizetésem alapján számolják a TGYÁS-t? Köszönöm a segítséget.

Dödölle1 # e-mail 2009.07.27. 08:46

Jó tudni 4.:

KMREP Tájékoztató 2009/1

Tisztelt Kifizetőhely!

V. Eljárás a pénzbeli ellátást megalapozó biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama alatti új jogviszony létesítése esetében.

1. Ha a folyamatosan passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz ellátás folyósításának tartama alatt (új) munkaviszonyt létesít, a biztosítási jogviszony létrejöttét vizsgálni kell.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Mt.) 76. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik, munkaszerződéssel jön létre. Az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkaviszony létrejöttének a munkaszerződésen kívül nincs más jogszabályi feltétele, így a keresőképtelenség önmagában nem zárja ki az új munkaviszony létrejöttét.

A Tbj. 7. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

A társadalombiztosítási jogviszony a munkaviszony kezdetével jön létre, a munkaviszony kezdete pedig a munkába lépés napja, ebből következően a biztosítás a munkába lépés napjától áll fenn, függetlenül attól, hogy a munkaviszony egy korábbi időpontban keletkezett.

Példa:

a)

2004. augusztus 23-tól 2007. március 31-ig állt munkaviszonyban.

2007. március 14-től 2007. június 29-ig táppénz ellátásban részesült.

Keresőképtelenségének ideje alatt 2007. június 18-tól munkaviszonyt létesített.

Ellenőri kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy a munkába lépés nem történt meg, így a biztosítási jogviszony sem jött létre. Amennyiben megállapítható, hogy a keresőképtelen személy a munkát felvette, dolgozott és munkabért kapott a munkáltatótól, a táppénz jogalap nélkül került kifizetésre, amelyet meg kell téríttetni.

b)

A biztosított 2004. augusztus 23-tól 2008. május 31-ig állt munkaviszonyban.

2008. június 2-tól keresőképtelen, táppénzt igényel. A táppénz folyósításának tartama alatt 2008. június 25-én munkaviszonyt létesített. Amennyiben a munkát felvette, táppénzre ettől a naptól nem jogosult. Amennyiben a munkát nem vette fel, érvényes munkaszerződése alapján feltételezhetően a passzív táppénz lejártát követő naptól lesz munkavégzésre kötelezett.

2. Előfordul, hogy a passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói igazolványt vált ki.

A Tbj. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.

A Tbj. 10. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig áll fent.

Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj. 29. §-a szerint teljesíti. E jogviszonya alapján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A keresőképtelenséget az Ebtv. 44. §-ában meghatározott esetekben kell vizsgálni, az adott munkakörhöz igazodóan kell megállapítani, figyelembe véve a keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) Kormányrendelet (R.) szabályait.

Amennyiben az igénylő felkeresi a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolás (R. 5. számú melléklet) kiállítására jogosult orvost, aki az új jogviszony alatt bekövetkező keresőképtelenségről új, az R. 5. sz. melléklete szerinti igazolást ad ki, jogosult lehet az újabb jogviszonya alapján is táppénzre.

Amennyiben az igénylő a tartós keresőképtelenségről szóló (R. 6. sz. melléklete szerinti) igazolással igényli a táppénzt, de már nem a keresőképtelen állományba vételkor fennállt jogviszonya alapján, igényét el kell utasítani, tekintettel arra, hogy az újabb jogviszonyában nem került megállapításra keresőképtelensége, hiszen folytatólagosan, az előzőekre hivatkozva igényel ellátást.

A fentiek tükrében ez azt jelenti, hogy ha a passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói jogviszonyt létesít, az egyéni vállalkozói jogviszonyában kell a keresőképtelenségét megállapítani, és ennek figyelembe vételével kell elbírálni a táppénzre való jogosultságot.

Példa:

Az igénylő 2000. szeptember 1-jétől 2007. szeptember 1-jéig állt biztosítási jogviszonyban. Keresőképtelen 2007. szeptember 2-tól.

2007. szeptember 25. napjától egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.

Folyamatos keresőképtelenségére tekintettel, 2007. szeptember 25-től az egyéni vállalkozói jogviszonyából kéri a táppénz ellátásának folyósítását.

Ebben az esetben a passzív jogon folyósított táppénz alatt ún. „aktív” jogon igényelt ellátást, tehát a keresőképtelenségét is külön kell megállapítani az erre vonatkozó jogszabályok alapján. Így 2007. szeptember 2-tól 2007. szeptember 24-ig passzív jogon folyósítható a táppénz ellátás, ezt követően az egyéni vállalkozói jogviszonyában kell a táppénzre való jogosultságot külön megvizsgálni. Csak abban az esetben állapítható meg a részére az ellátás, ha ebben a jogviszonyában is keresőképtelen, és az újabb keresőképtelensége az egyéni vállalkozói jogviszonyának ideje alatt következik be és megfelel az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott további feltételeknek.

3. Munkáltatói jogutódlás esetében a pénzbeli ellátásokra való jogosultságot az alábbiak szerint kell elbírálni.

Az Mt. 86. §-a tételesen felsorolja a munkaviszony megszűnésének eseteit, így többek között megszűnik a munkaviszony, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik.

Abban az esetben, ha a munkáltató személye a keresőképtelenség ideje alatt megváltozik és az új munkáltató nem jogutódja az előzőnek, illetve semmilyen arra utaló jel sincs, hogy a személyi állomány kérdésében a két munkáltató között megállapodás született volna, akkor a munkaviszony megszűnik, s ezzel egyidejűleg megszűnik a biztosítási jogviszony is. Ebben az esetben ezen személyek részére kizárólag „passzív” jogon lehet a táppénzt (tovább) folyósítani.

Amennyiben un. foglalkoztatói átszervezésről van szó (például az A és a B munkáltató között, amely szervezeti átalakítással jár), a folyamatos keresőképtelen állományban lévő munkavállalók esetén az ellátásuk továbbfolyósítását nem érintheti munkáltatójuk személyében történő változás.

Ez vonatkoztatható a terhességi-gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra is. (Ebben az esetben a biztosítottakat akkor sem érheti hátrány, ha munkáltatójuk munkajogilag nem helyesen járt el és munkaviszonyukat – a munkaszerződésük módosítása helyett – megszüntette, majd új munkaszerződést kötöttek a dolgozókkal.)

Kérjük a Tájékoztatóban foglaltak betartását, tudomásul vételét.

Budapest, 2009. február hó

Dödölle1 # e-mail 2009.07.27. 08:20

Jó Tudni 3.:

IV. Eljárás a foglalkoztatói adatszolgáltatás hiánya esetén

Az Ebtv. 63. § (1) bekezdése szerint „Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni, és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több – társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező – munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás az egészségügyi hozzájárulást fizető munkáltatónál történik. Ennek hiányában az egészségbiztosítónál kell az igényt elbírálni. Az igény elbíráláshoz a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást be kell nyújtani”

Problémát jelenthet, ha a pénzellátásra vonatkozó igények elbírálásánál az igényérvényesítéshez szükséges „Foglalkoztatói Igazolás” elnevezésű nyomtatvány a további foglalkoztató által nem kerül kitöltésre, a hiánypótlási eljárás sem vezet eredményre.

Ebben az esetben az eljárást fel kell függeszteni és az illetékes REP közbenjárását kell kérni.

Kérjük a Tájékoztatóban foglaltak betartását, tudomásul vételét.

Budapest, 2009. február hó

Dödölle1 # e-mail 2009.07.27. 08:18

Jó tudni 2.:

KMREP Tájékoztató 2009/1

Tisztelt Kifizetőhely!

III. Eljárás a foglalkoztatói adatszolgáltatás eltérése esetén

Az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy megszűnését követő első, második, vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A pénzbeli ellátások szigorúan biztosítási jogviszonyhoz kötöttek, ezért alapvető jogosultsági feltétel a biztosítási jogviszony meglétének, illetőleg kezdetének, folyamatosságának, megszűnése időpontjának ismerete, és az ellátások folyósításának tartama alatti ellenőrzése. A jogosultsági feltételeknek együttesen kell fennállniuk a táppénzre jogosultság elbírálásához.

A pénzbeli ellátásra jogosultság elbírálása érdekében a biztosítási jogviszonyt tisztázni kell. Az igényelbírálás során vizsgálni kell a rendelkezésre álló igazolások adatainak egyezőségét, az Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatványok adatainak egyezőségét.

Kiemelten kell vizsgálni azokat a tételeket, amelyek különösen befolyásolhatják a pénzbeli ellátásra jogosultságot. Ilyen lehet például a biztosítás szünetelésének időtartama, az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok keletkezése, fennállása, megszűnése, a gazdasági társaságok tagjainak biztosítási jogviszonyt érintő jogállása, a munkaviszony megszűnésekor kifizetett juttatások jogcímei, stb.

Amennyiben a pénzbeli ellátási igény elbírálása során, az első fokon indult eljárásban megállapítást nyer, hogy az ellátásra való jogosultságot érintő adatoknál eltérés tapasztalható, a tisztázás érdekében meg kell keresni a székhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárt (REP-et).

A Ket. alapelvei között rögzíti, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez való jog, továbbá a közigazgatási hatóság tájékoztatási kötelezettségét, ideértve az eljárási cselekményről való megfelelő tájékoztatást.

Ebben az esetben tehát a Ket. 32. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálástól függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatóság döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, az eljárást fel kell függeszteni.

Az eljárás, végzéssel történő felfüggesztése a megalapozott döntés érdekében szükséges.

Az ügyintézési határidőbe a felfüggesztés ideje nem számít be, tehát, ha nem kerül sor az eljárás végzéssel történő felfüggesztésére, az igényelbíráló túllépné az ügyintézési határidőt, méghozzá akként, hogy az igénylők nem tudják, mi okozza a késedelmes ügyintézést.

Az ellátás iránti igény megállapítására, vagy elutasítására csak a közbenső érdemi döntést követően kerülhet sor.

Ez esetben az eljárás felfüggesztésének megszüntetéséről értesíteni kell az igénylőt, hiszen az ügyintézésre nyitva álló határidő tovább folytatódik.

Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az igényt el lehet bírálni, erről a kifizetőhelyi feladatellátónak intézkednie kell. Az igény „részben” történő elbírálásáról, vagy elutasításáról határozatban kell dönteni.

Kérjük a Tájékoztatóban foglaltak betartását, tudomásul vételét.

Budapest, 2009. február hó

Dödölle1 # e-mail 2009.07.27. 08:16

Jó tudni:

KMREP Tájékoztató 2009/1

Tisztelt Kifizetőhely!

I. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások alapjának meghatározásával kapcsolatban az egységes gyakorlat kialakítása érdekében az alábbiakról tájékoztatjuk a T. Kifizetőhelyet.

Gyakorlatban problémát okoz annak eldöntése, hogy a pénzbeli ellátások alapjának meghatározásánál mely összeget kell figyelembe venni abban az esetben, ha a biztosított jövedelme kevesebb, mint a minimálbér kétszerese (2009. évben a minimálbér: 71.500,-Ft), azonban a munkáltató ezt az adóhatóság felé nem jelenti, így a járulékokat a minimálbér kétszerese után fizeti meg, a járulékkülönbözet pedig a foglalkoztatót terheli.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Eb. tv.) 39/A. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a pénzbeli ellátások alapja, az az összeg, ami után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-a (2) bekezdése rögzíti, hogy a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékokról, és egyéb adatokról, így többek között ezen jogszabályhely 6. pontjában a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről.

Fenti jogszabályhelyekre tekintettel, a munkáltató által bevallott jövedelem lesz az egészségbiztosítás által nyújtható pénzbeli ellátások alapja.

Az adatszolgáltatásnál, igényelbírálásnál a fentiekben leírtak szerint kell eljárni.

II. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 19. § (6) bekezdése 2009. január 1-jétől módosításra került, mely szerint a területi egészségbiztosítási pénztár, illetve a kifizetőhelyek értesítési kötelezettsége a – Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatósága (továbbiakban: Igazgatóság) felé – kiegészült a terhességi-gyermekágyi segély iránti igény elutasításáról hozott döntés jogerőre emelkedését követő értesítési kötelezettséggel.

Így a Vhr. 19. §-ának 2009. január 1-jétől hatályos (6) bekezdése szerint a „területi egészségbiztosítási pénztár, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény elutasításáról – a jogerős határozatának az ügyfél részére történő megküldésével egyidejűleg – értesíti az Igazgatóságot, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyet is, amely hivatalból eljárást indít az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt.”

Az értesítés megküldésére a határozat jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.) 128. §-a alapján az első fokú határozat jogerős, ha ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést visszavonták, illetve a fellebbezés a Ket. szerint kizárt.

A másodfokon hozott döntés az ügyfél részére történő kézbesítéssel válik jogerőssé.

A társadalombiztosítási kifizetőhely feladata a mellékelt minta szerinti értesítés megküldése az Igazgatóság részére, ha az első fokú döntést a kifizetőhely hozta és döntése jogerőssé vált, valamint abban az esetben is, ha az igénylő a kifizetőhely által meghozott elsőfokú döntést megfellebbezte és a területi egészségbiztosítási pénztár által meghozott másodfokú döntés az igénylő részére történő kézbesítéssel jogerős.

A gyermekgondozási díj folyósításánál továbbra is van felső határ, mely a minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet, ez az összeg 2009-ben havi 100.100.-Ft.

Kérjük a Tájékoztatóban foglaltak betartását, tudomásul vételét.

Budapest, 2009. február hó

Dödölle1 # e-mail 2009.07.27. 08:13

Jó tudni folyt:

V. Eljárás a pénzbeli ellátást megalapozó biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama alatti új jogviszony létesítése esetében.

1. Ha a folyamatosan passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz ellátás folyósításának tartama alatt (új) munkaviszonyt létesít, a biztosítási jogviszony létrejöttét vizsgálni kell.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Mt.) 76. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik, munkaszerződéssel jön létre. Az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkaviszony létrejöttének a munkaszerződésen kívül nincs más jogszabályi feltétele, így a keresőképtelenség önmagában nem zárja ki az új munkaviszony létrejöttét.

A Tbj. 7. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

A társadalombiztosítási jogviszony a munkaviszony kezdetével jön létre, a munkaviszony kezdete pedig a munkába lépés napja, ebből következően a biztosítás a munkába lépés napjától áll fenn, függetlenül attól, hogy a munkaviszony egy korábbi időpontban keletkezett.

Példa:

a)
2004. augusztus 23-tól 2007. március 31-ig állt munkaviszonyban.
2007. március 14-től 2007. június 29-ig táppénz ellátásban részesült.
Keresőképtelenségének ideje alatt 2007. június 18-tól munkaviszonyt létesített.
Ellenőri kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy a munkába lépés nem történt meg, így a biztosítási jogviszony sem jött létre. Amennyiben megállapítható, hogy a keresőképtelen személy a munkát felvette, dolgozott és munkabért kapott a munkáltatótól, a táppénz jogalap nélkül került kifizetésre, amelyet meg kell téríttetni.

b)
A biztosított 2004. augusztus 23-tól 2008. május 31-ig állt munkaviszonyban.
2008. június 2-tól keresőképtelen, táppénzt igényel. A táppénz folyósításának tartama alatt 2008. június 25-én munkaviszonyt létesített. Amennyiben a munkát felvette, táppénzre ettől a naptól nem jogosult. Amennyiben a munkát nem vette fel, érvényes munkaszerződése alapján feltételezhetően a passzív táppénz lejártát követő naptól lesz munkavégzésre kötelezett.

2. Előfordul, hogy a passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói igazolványt vált ki.

A Tbj. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.
A Tbj. 10. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig áll fent.

Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj. 29. §-a szerint teljesíti. E jogviszonya alapján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A keresőképtelenséget az Ebtv. 44. §-ában meghatározott esetekben kell vizsgálni, az adott munkakörhöz igazodóan kell megállapítani, figyelembe véve a keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) Kormányrendelet (R.) szabályait.

Amennyiben az igénylő felkeresi a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolás (R. 5. számú melléklet) kiállítására jogosult orvost, aki az új jogviszony alatt bekövetkező keresőképtelenségről új, az R. 5. sz. melléklete szerinti igazolást ad ki, jogosult lehet az újabb jogviszonya alapján is táppénzre.
Amennyiben az igénylő a tartós keresőképtelenségről szóló (R. 6. sz. melléklete szerinti) igazolással igényli a táppénzt, de már nem a keresőképtelen állományba vételkor fennállt jogviszonya alapján, igényét el kell utasítani, tekintettel arra, hogy az újabb jogviszonyában nem került megállapításra keresőképtelensége, hiszen folytatólagosan, az előzőekre hivatkozva igényel ellátást.

A fentiek tükrében ez azt jelenti, hogy ha a passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói jogviszonyt létesít, az egyéni vállalkozói jogviszonyában kell a keresőképtelenségét megállapítani, és ennek figyelembe vételével kell elbírálni a táppénzre való jogosultságot.

Példa:
Az igénylő 2000. szeptember 1-jétől 2007. szeptember 1-jéig állt biztosítási jogviszonyban. Keresőképtelen 2007. szeptember 2-tól.
2007. szeptember 25. napjától egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
Folyamatos keresőképtelenségére tekintettel, 2007. szeptember 25-től az egyéni vállalkozói jogviszonyából kéri a táppénz ellátásának folyósítását.
Ebben az esetben a passzív jogon folyósított táppénz alatt ún. „aktív” jogon igényelt ellátást, tehát a keresőképtelenségét is külön kell megállapítani az erre vonatkozó jogszabályok alapján. Így 2007. szeptember 2-tól 2007. szeptember 24-ig passzív jogon folyósítható a táppénz ellátás, ezt követően az egyéni vállalkozói jogviszonyában kell a táppénzre való jogosultságot külön megvizsgálni. Csak abban az esetben állapítható meg a részére az ellátás, ha ebben a jogviszonyában is keresőképtelen, és az újabb keresőképtelensége az egyéni vállalkozói jogviszonyának ideje alatt következik be és megfelel az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott további feltételeknek.

3. Munkáltatói jogutódlás esetében a pénzbeli ellátásokra való jogosultságot az alábbiak szerint kell elbírálni.

Az Mt. 86. §-a tételesen felsorolja a munkaviszony megszűnésének eseteit, így többek között megszűnik a munkaviszony, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik.

Abban az esetben, ha a munkáltató személye a keresőképtelenség ideje alatt megváltozik és az új munkáltató nem jogutódja az előzőnek, illetve semmilyen arra utaló jel sincs, hogy a személyi állomány kérdésében a két munkáltató között megállapodás született volna, akkor a munkaviszony megszűnik, s ezzel egyidejűleg megszűnik a biztosítási jogviszony is. Ebben az esetben ezen személyek részére kizárólag „passzív” jogon lehet a táppénzt (tovább) folyósítani.

Amennyiben un. foglalkoztatói átszervezésről van szó (például az A és a B munkáltató között, amely szervezeti átalakítással jár), a folyamatos keresőképtelen állományban lévő munkavállalók esetén az ellátásuk továbbfolyósítását nem érintheti munkáltatójuk személyében történő változás.

Ez vonatkoztatható a terhességi-gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra is. (Ebben az esetben a biztosítottakat akkor sem érheti hátrány, ha munkáltatójuk munkajogilag nem helyesen járt el és munkaviszonyukat – a munkaszerződésük módosítása helyett – megszüntette, majd új munkaszerződést kötöttek a dolgozókkal.)

Kérjük a Tájékoztatóban foglaltak betartását, tudomásul vételét.

Budapest, 2009. február hó

Dödölle1 # e-mail 2009.07.27. 08:11

KMREP Tájékoztató 2009/1

Tisztelt Kifizetőhely!

I. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások alapjának meghatározásával kapcsolatban az egységes gyakorlat kialakítása érdekében az alábbiakról tájékoztatjuk a T. Kifizetőhelyet.

Gyakorlatban problémát okoz annak eldöntése, hogy a pénzbeli ellátások alapjának meghatározásánál mely összeget kell figyelembe venni abban az esetben, ha a biztosított jövedelme kevesebb, mint a minimálbér kétszerese (2009. évben a minimálbér: 71.500,-Ft), azonban a munkáltató ezt az adóhatóság felé nem jelenti, így a járulékokat a minimálbér kétszerese után fizeti meg, a járulékkülönbözet pedig a foglalkoztatót terheli.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Eb. tv.) 39/A. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a pénzbeli ellátások alapja, az az összeg, ami után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-a (2) bekezdése rögzíti, hogy a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékokról, és egyéb adatokról, így többek között ezen jogszabályhely 6. pontjában a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről.
Fenti jogszabályhelyekre tekintettel, a munkáltató által bevallott jövedelem lesz az egészségbiztosítás által nyújtható pénzbeli ellátások alapja.
Az adatszolgáltatásnál, igényelbírálásnál a fentiekben leírtak szerint kell eljárni.

II. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 19. § (6) bekezdése 2009. január 1-jétől módosításra került, mely szerint a területi egészségbiztosítási pénztár, illetve a kifizetőhelyek értesítési kötelezettsége a – Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatósága (továbbiakban: Igazgatóság) felé – kiegészült a terhességi-gyermekágyi segély iránti igény elutasításáról hozott döntés jogerőre emelkedését követő értesítési kötelezettséggel.
Így a Vhr. 19. §-ának 2009. január 1-jétől hatályos (6) bekezdése szerint a „területi egészségbiztosítási pénztár, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény elutasításáról – a jogerős határozatának az ügyfél részére történő megküldésével egyidejűleg – értesíti az Igazgatóságot, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyet is, amely hivatalból eljárást indít az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt.”

Az értesítés megküldésére a határozat jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.) 128. §-a alapján az első fokú határozat jogerős, ha ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést visszavonták, illetve a fellebbezés a Ket. szerint kizárt.
A másodfokon hozott döntés az ügyfél részére történő kézbesítéssel válik jogerőssé.

A társadalombiztosítási kifizetőhely feladata a mellékelt minta szerinti értesítés megküldése az Igazgatóság részére, ha az első fokú döntést a kifizetőhely hozta és döntése jogerőssé vált, valamint abban az esetben is, ha az igénylő a kifizetőhely által meghozott elsőfokú döntést megfellebbezte és a területi egészségbiztosítási pénztár által meghozott másodfokú döntés az igénylő részére történő kézbesítéssel jogerős.
A gyermekgondozási díj folyósításánál továbbra is van felső határ, mely a minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet, ez az összeg 2009-ben havi 100.100.-Ft.

III. Eljárás a foglalkoztatói adatszolgáltatás eltérése esetén

Az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy megszűnését követő első, második, vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
A pénzbeli ellátások szigorúan biztosítási jogviszonyhoz kötöttek, ezért alapvető jogosultsági feltétel a biztosítási jogviszony meglétének, illetőleg kezdetének, folyamatosságának, megszűnése időpontjának ismerete, és az ellátások folyósításának tartama alatti ellenőrzése. A jogosultsági feltételeknek együttesen kell fennállniuk a táppénzre jogosultság elbírálásához.
A pénzbeli ellátásra jogosultság elbírálása érdekében a biztosítási jogviszonyt tisztázni kell. Az igényelbírálás során vizsgálni kell a rendelkezésre álló igazolások adatainak egyezőségét, az Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatványok adatainak egyezőségét.

Kiemelten kell vizsgálni azokat a tételeket, amelyek különösen befolyásolhatják a pénzbeli ellátásra jogosultságot. Ilyen lehet például a biztosítás szünetelésének időtartama, az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok keletkezése, fennállása, megszűnése, a gazdasági társaságok tagjainak biztosítási jogviszonyt érintő jogállása, a munkaviszony megszűnésekor kifizetett juttatások jogcímei, stb.

Amennyiben a pénzbeli ellátási igény elbírálása során, az első fokon indult eljárásban megállapítást nyer, hogy az ellátásra való jogosultságot érintő adatoknál eltérés tapasztalható, a tisztázás érdekében meg kell keresni a székhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárt (REP-et).

A Ket. alapelvei között rögzíti, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez való jog, továbbá a közigazgatási hatóság tájékoztatási kötelezettségét, ideértve az eljárási cselekményről való megfelelő tájékoztatást.

Ebben az esetben tehát a Ket. 32. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálástól függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatóság döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, az eljárást fel kell függeszteni.
Az eljárás, végzéssel történő felfüggesztése a megalapozott döntés érdekében szükséges.
Az ügyintézési határidőbe a felfüggesztés ideje nem számít be, tehát, ha nem kerül sor az eljárás végzéssel történő felfüggesztésére, az igényelbíráló túllépné az ügyintézési határidőt, méghozzá akként, hogy az igénylők nem tudják, mi okozza a késedelmes ügyintézést.
Az ellátás iránti igény megállapítására, vagy elutasítására csak a közbenső érdemi döntést követően kerülhet sor.
Ez esetben az eljárás felfüggesztésének megszüntetéséről értesíteni kell az igénylőt, hiszen az ügyintézésre nyitva álló határidő tovább folytatódik.
Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az igényt el lehet bírálni, erről a kifizetőhelyi feladatellátónak intézkednie kell. Az igény „részben” történő elbírálásáról, vagy elutasításáról határozatban kell dönteni.

IV. Eljárás a foglalkoztatói adatszolgáltatás hiánya esetén

Az Ebtv. 63. § (1) bekezdése szerint „Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni, és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több – társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező – munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás az egészségügyi hozzájárulást fizető munkáltatónál történik. Ennek hiányában az egészségbiztosítónál kell az igényt elbírálni. Az igény elbíráláshoz a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást be kell nyújtani”
Problémát jelenthet, ha a pénzellátásra vonatkozó igények elbírálásánál az igényérvényesítéshez szükséges „Foglalkoztatói Igazolás” elnevezésű nyomtatvány a további foglalkoztató által nem kerül kitöltésre, a hiánypótlási eljárás sem vezet eredményre.
Ebben az esetben az eljárást fel kell függeszteni és az illetékes REP közbenjárását kell kérni.

V. Eljárás a pénzbeli ellátást megalapozó biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama alatti új jogviszony létesítése esetében.

1. Ha a folyamatosan passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz ellátás folyósításának tartama alatt (új) munkaviszonyt létesít, a biztosítási jogviszony létrejöttét vizsgálni kell.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Mt.) 76. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik, munkaszerződéssel jön létre. Az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkaviszony létrejöttének a munkaszerződésen kívül nincs más jogszabályi feltétele, így a keresőképtelenség önmagában nem zárja ki az új munkaviszony létrejöttét.

A Tbj. 7. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

A társadalombiztosítási jogviszony a munkaviszony kezdetével jön létre, a munkaviszony kezdete pedig a munkába lépés napja, ebből következően a biztosítás a munkába lépés napjától áll fenn, függetlenül attól, hogy a munkaviszony egy korábbi időpontban keletkezett.

Példa:

a)
2004. augusztus 23-tól 2007. március 31-ig állt munkaviszonyban.
2007. március 14-től 2007. június 29-ig táppénz ellátásban részesült.
Keresőképtelenségének ideje alatt 2007. június 18-tól munkaviszonyt létesített.
Ellenőri kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy a munkába lépés nem történt meg, így a biztosítási jogviszony sem jött létre. Amennyiben megállapítható, hogy a keresőképtelen személy a munkát felvette, dolgozott és munkabért kapott a munkáltatótól, a táppénz jogalap nélkül került kifizetésre, amelyet meg kell téríttetni.

b)
A biztosított 2004. augusztus 23-tól 2008. május 31-ig állt munkaviszonyban.
2008. június 2-tól keresőképtelen, táppénzt igényel. A táppénz folyósításának tartama alatt 2008. június 25-én munkaviszonyt létesített. Amennyiben a munkát felvette, táppénzre ettől a naptól nem jogosult. Amennyiben a munkát nem vette fel, érvényes munkaszerződése alapján feltételezhetően a passzív táppénz lejártát követő naptól lesz munkavégzésre kötelezett.

2. Előfordul, hogy a passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói igazolványt vált ki.

A Tbj. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.
A Tbj. 10. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig áll fent.

Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj. 29. §-a szerint teljesíti. E jogviszonya alapján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A keresőképtelenséget az Ebtv. 44. §-ában meghatározott esetekben kell vizsgálni, az adott munkakörhöz igazodóan kell megállapítani, figyelembe véve a keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) Kormányrendelet (R.) szabályait.

Amennyiben az igénylő felkeresi a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolás (R. 5. számú melléklet) kiállítására jogosult orvost, aki az új jogviszony alatt bekövetkező keresőképtelenségről új, az R. 5. sz. melléklete szerinti igazolást ad ki, jogosult lehet az újabb jogviszonya alapján is táppénzre.
Amennyiben az igénylő a tartós keresőképtelenségről szóló (R. 6. sz. melléklete szerinti) igazolással igényli a táppénzt, de már nem a keresőképtelen állományba vételkor fennállt jogviszonya alapján, igényét el kell utasítani, tekintettel arra, hogy az újabb jogviszonyában nem került megállapításra keresőképtelensége, hiszen folytatólagosan, az előzőekre hivatkozva igényel ellátást.

A fentiek tükrében ez azt jelenti, hogy ha a passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói jogviszonyt létesít, az egyéni vállalkozói jogviszonyában kell a keresőképtelenségét megállapítani, és ennek figyelembe vételével kell elbírálni a táppénzre való jogosultságot.

Példa:
Az igénylő 2000. szeptember 1-jétől 2007. szeptember 1-jéig állt biztosítási jogviszonyban. Keresőképtelen 2007. szeptember 2-tól.
2007. szeptember 25. napjától egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
Folyamatos keresőképtelenségére tekintettel, 2007. szeptember 25-től az egyéni vállalkozói jogviszonyából kéri a táppénz ellátásának folyósítását.
Ebben az esetben a passzív jogon folyósított táppénz alatt ún. „aktív” jogon igényelt ellátást, tehát a keresőképtelenségét is külön kell megállapítani az erre vonatkozó jogszabályok alapján. Így 2007. szeptember 2-tól 2007. szeptember 24-ig passzív jogon folyósítható a táppénz ellátás, ezt követően az egyéni vállalkozói jogviszonyában kell a táppénzre való jogosultságot külön megvizsgálni. Csak abban az esetben állapítható meg a részére az ellátás, ha ebben a jogviszonyában is keresőképtelen, és az újabb keresőképtelensége az egyéni vállalkozói jogviszonyának ideje alatt következik be és megfelel az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott további feltételeknek.

3. Munkáltatói jogutódlás esetében a pénzbeli ellátásokra való jogosultságot az alábbiak szerint kell elbírálni.

Az Mt. 86. §-a tételesen felsorolja a munkaviszony megszűnésének eseteit, így többek között megszűnik a munkaviszony, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik.

Abban az esetben, ha a munkáltató személye a keresőképtelenség ideje alatt megváltozik és az új munkáltató nem jogutódja az előzőnek, illetve semmilyen arra utaló jel sincs, hogy a személyi állomány kérdésében a két munkáltató között megállapodás született volna, akkor a munkaviszony megszűnik, s ezzel egyidejűleg megszűnik a biztosítási jogviszony is. Ebben az esetben ezen személyek részére kizárólag „passzív” jogon lehet a táppénzt (tovább) folyósítani.

Amennyiben un. foglalkoztatói átszervezésről van szó (például az A és a B munkáltató között, amely szervezeti átalakítással jár), a folyamatos keresőképtelen állományban lévő munkavállalók esetén az ellátásuk továbbfolyósítását nem érintheti munkáltatójuk személyében történő változás.

Ez vonatkoztatható a terhességi-gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra is. (Ebben az esetben a biztosítottakat akkor sem érheti hátrány, ha munkáltatójuk munkajogilag nem helyesen járt el és munkaviszonyukat – a munkaszerződésük módosítása helyett – megszüntette, majd új munkaszerződést kötöttek a dolgozókkal.)

Kérjük a Tájékoztatóban foglaltak betartását, tudomásul vételét.

Budapest, 2009. február hó

Dödölle1 # e-mail 2009.07.27. 08:10

Jó tudni:

KMREP Tájékoztató 2009/1

Tisztelt Kifizetőhely!

I. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások alapjának meghatározásával kapcsolatban az egységes gyakorlat kialakítása érdekében az alábbiakról tájékoztatjuk a T. Kifizetőhelyet.

Gyakorlatban problémát okoz annak eldöntése, hogy a pénzbeli ellátások alapjának meghatározásánál mely összeget kell figyelembe venni abban az esetben, ha a biztosított jövedelme kevesebb, mint a minimálbér kétszerese (2009. évben a minimálbér: 71.500,-Ft), azonban a munkáltató ezt az adóhatóság felé nem jelenti, így a járulékokat a minimálbér kétszerese után fizeti meg, a járulékkülönbözet pedig a foglalkoztatót terheli.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Eb. tv.) 39/A. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a pénzbeli ellátások alapja, az az összeg, ami után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-a (2) bekezdése rögzíti, hogy a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékokról, és egyéb adatokról, így többek között ezen jogszabályhely 6. pontjában a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről.

Fenti jogszabályhelyekre tekintettel, a munkáltató által bevallott jövedelem lesz az egészségbiztosítás által nyújtható pénzbeli ellátások alapja.
Az adatszolgáltatásnál, igényelbírálásnál a fentiekben leírtak szerint kell eljárni.

II. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 19. § (6) bekezdése 2009. január 1-jétől módosításra került, mely szerint a területi egészségbiztosítási pénztár, illetve a kifizetőhelyek értesítési kötelezettsége a – Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatósága (továbbiakban: Igazgatóság) felé – kiegészült a terhességi-gyermekágyi segély iránti igény elutasításáról hozott döntés jogerőre emelkedését követő értesítési kötelezettséggel.
Így a Vhr. 19. §-ának 2009. január 1-jétől hatályos (6) bekezdése szerint a „területi egészségbiztosítási pénztár, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény elutasításáról – a jogerős határozatának az ügyfél részére történő megküldésével egyidejűleg – értesíti az Igazgatóságot, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyet is, amely hivatalból eljárást indít az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt.”

Az értesítés megküldésére a határozat jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.) 128. §-a alapján az első fokú határozat jogerős, ha ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést visszavonták, illetve a fellebbezés a Ket. szerint kizárt.
A másodfokon hozott döntés az ügyfél részére történő kézbesítéssel válik jogerőssé.

A társadalombiztosítási kifizetőhely feladata a mellékelt minta szerinti értesítés megküldése az Igazgatóság részére, ha az első fokú döntést a kifizetőhely hozta és döntése jogerőssé vált, valamint abban az esetben is, ha az igénylő a kifizetőhely által meghozott elsőfokú döntést megfellebbezte és a területi egészségbiztosítási pénztár által meghozott másodfokú döntés az igénylő részére történő kézbesítéssel jogerős.
A gyermekgondozási díj folyósításánál továbbra is van felső határ, mely a minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet, ez az összeg 2009-ben havi 100.100.-Ft.

III. Eljárás a foglalkoztatói adatszolgáltatás eltérése esetén

Az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy megszűnését követő első, második, vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A pénzbeli ellátások szigorúan biztosítási jogviszonyhoz kötöttek, ezért alapvető jogosultsági feltétel a biztosítási jogviszony meglétének, illetőleg kezdetének, folyamatosságának, megszűnése időpontjának ismerete, és az ellátások folyósításának tartama alatti ellenőrzése. A jogosultsági feltételeknek együttesen kell fennállniuk a táppénzre jogosultság elbírálásához.

A pénzbeli ellátásra jogosultság elbírálása érdekében a biztosítási jogviszonyt tisztázni kell. Az igényelbírálás során vizsgálni kell a rendelkezésre álló igazolások adatainak egyezőségét, az Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatványok adatainak egyezőségét.

Kiemelten kell vizsgálni azokat a tételeket, amelyek különösen befolyásolhatják a pénzbeli ellátásra jogosultságot. Ilyen lehet például a biztosítás szünetelésének időtartama, az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok keletkezése, fennállása, megszűnése, a gazdasági társaságok tagjainak biztosítási jogviszonyt érintő jogállása, a munkaviszony megszűnésekor kifizetett juttatások jogcímei, stb.

Amennyiben a pénzbeli ellátási igény elbírálása során, az első fokon indult eljárásban megállapítást nyer, hogy az ellátásra való jogosultságot érintő adatoknál eltérés tapasztalható, a tisztázás érdekében meg kell keresni a székhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárt (REP-et).

A Ket. alapelvei között rögzíti, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez való jog, továbbá a közigazgatási hatóság tájékoztatási kötelezettségét, ideértve az eljárási cselekményről való megfelelő tájékoztatást.

Ebben az esetben tehát a Ket. 32. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálástól függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatóság döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, az eljárást fel kell függeszteni.
Az eljárás, végzéssel történő felfüggesztése a megalapozott döntés érdekében szükséges.

Az ügyintézési határidőbe a felfüggesztés ideje nem számít be, tehát, ha nem kerül sor az eljárás végzéssel történő felfüggesztésére, az igényelbíráló túllépné az ügyintézési határidőt, méghozzá akként, hogy az igénylők nem tudják, mi okozza a késedelmes ügyintézést.

Az ellátás iránti igény megállapítására, vagy elutasítására csak a közbenső érdemi döntést követően kerülhet sor.
Ez esetben az eljárás felfüggesztésének megszüntetéséről értesíteni kell az igénylőt, hiszen az ügyintézésre nyitva álló határidő tovább folytatódik.

Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az igényt el lehet bírálni, erről a kifizetőhelyi feladatellátónak intézkednie kell. Az igény „részben” történő elbírálásáról, vagy elutasításáról határozatban kell dönteni.

IV. Eljárás a foglalkoztatói adatszolgáltatás hiánya esetén

Az Ebtv. 63. § (1) bekezdése szerint „Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni, és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több – társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező – munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás az egészségügyi hozzájárulást fizető munkáltatónál történik. Ennek hiányában az egészségbiztosítónál kell az igényt elbírálni.

Az igény elbíráláshoz a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást be kell nyújtani”
Problémát jelenthet, ha a pénzellátásra vonatkozó igények elbírálásánál az igényérvényesítéshez szükséges „Foglalkoztatói Igazolás” elnevezésű nyomtatvány a további foglalkoztató által nem kerül kitöltésre, a hiánypótlási eljárás sem vezet eredményre.

Ebben az esetben az eljárást fel kell függeszteni és az illetékes REP közbenjárását kell kérni.

V. Eljárás a pénzbeli ellátást megalapozó biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama alatti új jogviszony létesítése esetében.

1. Ha a folyamatosan passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz ellátás folyósításának tartama alatt (új) munkaviszonyt létesít, a biztosítási jogviszony létrejöttét vizsgálni kell.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Mt.) 76. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik, munkaszerződéssel jön létre. Az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkaviszony létrejöttének a munkaszerződésen kívül nincs más jogszabályi feltétele, így a keresőképtelenség önmagában nem zárja ki az új munkaviszony létrejöttét.

A Tbj. 7. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

A társadalombiztosítási jogviszony a munkaviszony kezdetével jön létre, a munkaviszony kezdete pedig a munkába lépés napja, ebből következően a biztosítás a munkába lépés napjától áll fenn, függetlenül attól, hogy a munkaviszony egy korábbi időpontban keletkezett.

Példa:

a)
2004. augusztus 23-tól 2007. március 31-ig állt munkaviszonyban.
2007. március 14-től 2007. június 29-ig táppénz ellátásban részesült.
Keresőképtelenségének ideje alatt 2007. június 18-tól munkaviszonyt létesített.
Ellenőri kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy a munkába lépés nem történt meg, így a biztosítási jogviszony sem jött létre. Amennyiben megállapítható, hogy a keresőképtelen személy a munkát felvette, dolgozott és munkabért kapott a munkáltatótól, a táppénz jogalap nélkül került kifizetésre, amelyet meg kell téríttetni.

b)
A biztosított 2004. augusztus 23-tól 2008. május 31-ig állt munkaviszonyban.
2008. június 2-tól keresőképtelen, táppénzt igényel. A táppénz folyósításának tartama alatt 2008. június 25-én munkaviszonyt létesített. Amennyiben a munkát felvette, táppénzre ettől a naptól nem jogosult. Amennyiben a munkát nem vette fel, érvényes munkaszerződése alapján feltételezhetően a passzív táppénz lejártát követő naptól lesz munkavégzésre kötelezett.

2. Előfordul, hogy a passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói igazolványt vált ki.

A Tbj. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.
A Tbj. 10. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig áll fent.

Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj. 29. §-a szerint teljesíti. E jogviszonya alapján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A keresőképtelenséget az Ebtv. 44. §-ában meghatározott esetekben kell vizsgálni, az adott munkakörhöz igazodóan kell megállapítani, figyelembe véve a keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) Kormányrendelet (R.) szabályait.

Amennyiben az igénylő felkeresi a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolás (R. 5. számú melléklet) kiállítására jogosult orvost, aki az új jogviszony alatt bekövetkező keresőképtelenségről új, az R. 5. sz. melléklete szerinti igazolást ad ki, jogosult lehet az újabb jogviszonya alapján is táppénzre.
Amennyiben az igénylő a tartós keresőképtelenségről szóló (R. 6. sz. melléklete szerinti) igazolással igényli a táppénzt, de már nem a keresőképtelen állományba vételkor fennállt jogviszonya alapján, igényét el kell utasítani, tekintettel arra, hogy az újabb jogviszonyában nem került megállapításra keresőképtelensége, hiszen folytatólagosan, az előzőekre hivatkozva igényel ellátást.

A fentiek tükrében ez azt jelenti, hogy ha a passzív jogon táppénzben részesülő személy a táppénz folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói jogviszonyt létesít, az egyéni vállalkozói jogviszonyában kell a keresőképtelenségét megállapítani, és ennek figyelembe vételével kell elbírálni a táppénzre való jogosultságot.

Példa:
Az igénylő 2000. szeptember 1-jétől 2007. szeptember 1-jéig állt biztosítási jogviszonyban. Keresőképtelen 2007. szeptember 2-tól.
2007. szeptember 25. napjától egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
Folyamatos keresőképtelenségére tekintettel, 2007. szeptember 25-től az egyéni vállalkozói jogviszonyából kéri a táppénz ellátásának folyósítását.
Ebben az esetben a passzív jogon folyósított táppénz alatt ún. „aktív” jogon igényelt ellátást, tehát a keresőképtelenségét is külön kell megállapítani az erre vonatkozó jogszabályok alapján. Így 2007. szeptember 2-tól 2007. szeptember 24-ig passzív jogon folyósítható a táppénz ellátás, ezt követően az egyéni vállalkozói jogviszonyában kell a táppénzre való jogosultságot külön megvizsgálni. Csak abban az esetben állapítható meg a részére az ellátás, ha ebben a jogviszonyában is keresőképtelen, és az újabb keresőképtelensége az egyéni vállalkozói jogviszonyának ideje alatt következik be és megfelel az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott további feltételeknek.

3. Munkáltatói jogutódlás esetében a pénzbeli ellátásokra való jogosultságot az alábbiak szerint kell elbírálni.

Az Mt. 86. §-a tételesen felsorolja a munkaviszony megszűnésének eseteit, így többek között megszűnik a munkaviszony, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik.

Abban az esetben, ha a munkáltató személye a keresőképtelenség ideje alatt megváltozik és az új munkáltató nem jogutódja az előzőnek, illetve semmilyen arra utaló jel sincs, hogy a személyi állomány kérdésében a két munkáltató között megállapodás született volna, akkor a munkaviszony megszűnik, s ezzel egyidejűleg megszűnik a biztosítási jogviszony is. Ebben az esetben ezen személyek részére kizárólag „passzív” jogon lehet a táppénzt (tovább) folyósítani.

Amennyiben un. foglalkoztatói átszervezésről van szó (például az A és a B munkáltató között, amely szervezeti átalakítással jár), a folyamatos keresőképtelen állományban lévő munkavállalók esetén az ellátásuk továbbfolyósítását nem érintheti munkáltatójuk személyében történő változás.

Ez vonatkoztatható a terhességi-gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra is. (Ebben az esetben a biztosítottakat akkor sem érheti hátrány, ha munkáltatójuk munkajogilag nem helyesen járt el és munkaviszonyukat – a munkaszerződésük módosítása helyett – megszüntette, majd új munkaszerződést kötöttek a dolgozókkal.)

Kérjük a Tájékoztatóban foglaltak betartását, tudomásul vételét.

Budapest, 2009. február hó

Suzy78 # e-mail 2009.07.25. 15:35

Szeptember 25-re vagyok kiírva.Az elmúlt két évben dolgoztam, tehát a tgyáshoz illetve a gyedhez megvan az elegendő napom, és a bruttóm is elég jó volt. Jelenleg munkanélküli vagyok. Úgy gondoltam, hogy augusztusban párom,aki egyéni vállalkozó bejelentene magához, hogy biztosított legyek. Igazából így is nála dolgozom, de mivel még kezdő vállalkozó, ráadásul veszteséges is, ezért nem jelentett be. Határozott időre bejelenthet, mondjuk augusztus 31ig, és utána elmehetnék tgyásra?

benevar # e-mail 2009.07.25. 12:01

A Gyes adóterhet nem viselő járandóság, nem bér, az átlagkereset számításnál nem veszik figyelembe.

"Ráadásul alá kellett írni, hogy a fellebbezési jogomról lemondok."
Mit jelent? Nem fordulsz bírósághoz?

Zippy # e-mail 2009.07.24. 13:40

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy az álláskeresési járadékhoz (?) hogyan számolják a jövedelmet? Én gyes mellett 4 órában dolgoztam. Figyelembe veszik mindekettőt vagy csak a munkabérem?
Mert igen alacsony napi összeg jött ki és igen kevés időre.
Ráadásul alá kellett írni, hogy a fellebbezési jogomról lemondok.

köszönöm a segítségeteket:
Zipy

nandy #   2009.07.24. 13:32

Az igaz, hogy az állásidőre bért kell fizetnie, de ezt elég nehéz lesz egy felszámolás alatt álló (vagy ahhoz közeli) cégtől behajtani.
Ilyen esetben a Bérgarancia Alapból fizetik ki a járandóságot, de azt sem olyan egyszerű elintézni.

Szóval akkor járnál a legjobban, ha keresnél másik munkahelyet.

varjas31 # e-mail 2009.07.24. 13:08

Bocsánat azt kifelejtettem,hogy gyes mellett teljes munkaidőben szerettem volna.

varjas31 # e-mail 2009.07.24. 13:06

Kedves szakértők
Jelenleg gyeden vagyok nov.3.-ig.de szeretnék visszamenni gyes mellett dolgozni.Most hallottam,hogy a cég júli 31.-én teljesen bezár megszünik,és nemlesz hova.ha minden igaz akkor aug 1-től átveszi a felszámoló cég.Nekem az lenne a kérdésem hogy ebben az esetben ha jelzem hogy vissza szeretnék menni akkor mi vonatkozik rám,vagy teljesen felesleges és várjam meg amig a felszámoló cég jelentkezik a megeggyezés miatt.vagy küldjem el a levelet,mert akkor ha nem tud munkát biztosítani és tudomása van arról,hogy én szerettem volna vissza menni akkor van esélyem arra,hogy a megeggyezés ideéig kifizessék azt az időt amire nem tudtak nekem munkát biztosítani?
Mikor járok jobban?

benevar # e-mail 2009.07.23. 09:04

"max. 4. emelkedik" pontosítva: max. 4.000 Ft-tal emelkedik

benevar # e-mail 2009.07.23. 09:01

Kedves Milcsi2!

A Thgy és Gyed számítás alapja a munkavégzés, szabadság, betegszabadság időtartamára 2009.04.01-től kifizetett 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem, de legfeljebb minimálbér kétszerese (naptári napra számítják). A Thgy számításnál is belép a korlát, mivel nem lesz 180 bérezett napod (Ebtv 42.§ (3)).
A bérfejlesztéssel (ha volt) módosított béred nem írtad,a korábbi jövedelmed meghaladja a jelenleg érvényes minimálbér kétszeresét. A betegszabadság az átlagot némileg rontja, de ha jövő évben a minimálbér max. 4. emelkedik a maximalizált ellátás és az alapod kb. azonos lesz.

Milcsi2 # e-mail 2009.07.23. 00:47

Kedves nandy!

Köszönöm a válaszod. A gyest átadtam, párnap múlva táppénzre megyek amit ha jól értem nem is minimál hanem a régi bérem után számolnak majd?
Ezek szerint az nem zavar be, hogy vissza jelentkeztem egy időre álományba (120 nap)?
Ebben az esetben hogyan számolják a tgyást és a gyedet, mennyit kaphatok ha márciusban szülök?

nandy #   2009.07.22. 17:42

szgabo:

A családi Kft. helyett én inkább az egyéni vállalkozás indítását javasolnám... Az adóteher kb. ugyanaz mindkét esetben.

Az a baj, hogy az OEP mostanában előszeretettel ellenőrzi a "családi kft-ből" TGYÁS-ra menőket, és bizony sokszor visszamenőleg törli a biztosítási jogviszonyt, mert színleltnek minősíti a szerződést - egyébként az is.

Az egyéni vállalkozásba viszont nem tudnak belekötni, tehát legyél egyéni vállalkozó.

nandy #   2009.07.22. 17:38

fodi:

A kérdésem az, hogy most mit csináljak, hogy kaphassak Tgyás-t illetve GYED-et? Az ügyintéző a munkaerő-közvetítőcégnél azt mondta, menjek el passzív táppénzre és onnan pedig végig munkanélkülin legyek. Így akkor jogosult leszek GYED-re?

Igen, jogosult leszel. Persze nem olyan sima menet, kell trükközni is hozzá, de Dödölle fórumtársunk leírta már párszor, hogyan kell.

nandy #   2009.07.22. 17:36

Petryske:

A TGYÁS, GYED, táppénz feltétele az, hogy az igénylést megelőző két évben legalább 180 nap biztosítási jogviszonyod legyen. További feltétel az is, hogy az igénylés napján is legyen élő biztosítási jogviszonyod. TGYÁS-nál picit könnyebb, de sajna még az sem vonatkozik rád.

Gondolom munkanélkülire se nagyon tudsz visszamenni, így nem marad más hátra, keress másik munkahelyet, mert a mostani alapján nem fog járni semmi, csak GYES.
Passzív táppénz pedig legfeljebb 45 (aug 1-től 30) napra jár.

nandy #   2009.07.22. 17:32

Kedves Milcsi

Rád is vonatkozik az ún. "előnyszabály", ami azt jelenti, hogy ha azért nincs előzetesen 180 bérezett napod, mert GYED-en ... stb... voltál, akkor a táppénz alapja az előző ellátás (TGYÁS, GYED) alapja lesz, tehát a br. 160 ezer forint.

De a GYES-t át kell adnod valaki másnak, mert GYES mellett csak annyi nap táppénz jár, ahány napot dolgoztál (tehát ápr. 1-től júli 27-ig), az pedig nem lesz elég a szülésig. Ha lemondod a GYES-t, akkor tovább lehetsz táppénzen.

A TGYÁS-hoz és a GYED-hez nem feltétlenül kell 180 bérezett nap.

nandy #   2009.07.22. 17:22

kedves kiskocsi

Már válaszoltam neked... Nem, nem kell fizetés nélküli szabit kérni, hisz most is azon vagy...

Azt is írtam, hogy "trükközés" helyett inkább legyél egyéni vállalkozó, és a hátralévő időre fizesd meg a minimálbér duplája utáni járulékokat.

kiskocsi # e-mail 2009.07.22. 09:21

Kedves szakértők!

SOS!!!!

Az alábbi kérdéseim lennének, és nagyon fontos és sürgős lenne választ kapnom rájuk.

Már írtam, hogy felszámolás alatt van a cég ahol dolgoztam. Én szeretnék a szülés előtti hónapban dolgozni egy másik cégnél.(szeptember elejére vagyok kiírva a második babámmal és jelenleg Gyeden vagyok az elsővel, ami okt 21-én járna csak le) Mi a teendőm?

  1. kell-e kérnem szabadságot az eredeti munkáltatómnál, hogy máshova mehessek dolgozni, vagy fizetés nélküli szabadságot kérjek, vagy nekik kell biztosítani állásidőt számomra, mert nem tudnak foglalkoztatni a felszámolás miatt? Hogy járok jobban? (az már nem számít, hogy nem tudják kifizetni az állásidőt, csak dolgozhassak máshol)
  2. Lehet-e megbízási szerződéssel leszerződnöm egy másik céghez, hogy ebből számítsák a következő Thgy-st és GYedet? Vagy csak rendes szerződéssel lehet munkát vállalni a GYedhez és Thgy-hoz?

A válaszokat előre is köszönöm!!!!!!!!
Üdvözlettel

Milcsi2 # e-mail 2009.07.21. 22:37

Kedves Szakértők és Fórumozók!

Kicsit összetett a dolog, de a tények röviden:
2006. márciusától táppénzen voltam, a kisfiam 2006 novemberében született, ekkor kb 160 volt a bruttóm.
Tgyás, Gyed majd 2008 novembertől Gyes.
Jelenleg Gyes mellett április 1-el kezdődően a felhalmozott és idei szabimat töltöm, ami e hónap 24.vel jár le.
Július 27-től táppénzre mennék, mert várjuk a tesót 2010 március elejére.
Sajnos nem lesz meg a 180 bérezett napom, csak kb. 120.
Ebben az esetben hogyan alakul a táppénz, tgyás és gyed összege?
Azt hallottam, ha gyes mellett megyek táppénzre és nincs meg a 180 nap akkor a minimálbér az alap és csak annyi ideig lehetek táppénzen, amennyi bérezett napom van, de a 120 nap nem tart ki a szülésig?
De azt is hallottam ha lemondanám vagy átadnám (a rokkant nyugdíjas nagyszülőre gondoltam) a gyest, akkor is a minimálbérből számolják ugyan, de viszont 1 évig is kaphatom a táppénzt?