GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértők

Sajnos a mai napon tudtam meg, hogy a cég akinél állományban vagyok ( jelenleg gyeden )a mai nappal már ki sem nyitott,a dolgozokat pedig elküldték.Én nem kaptam eddig semmi tájékoztatást.A kérdésem az lenne?

• Novemberben szerettem volna vissza menni dolgozni gyes mellett,ebben az esetben a bentlévő szabadságommal mi történik?
• terhességem ideje alatt táppénzen voltam,arra az időre jár szabadság?

ha jól számolom akkor a 2007,2008,2009 és a 2010-es évre nekem jár a szabadság,mert a fiam 2010 novemberében tölti a 3 évet.

• jelenleg 34 évet töltöttem az idén, és 2 gyermekem van,hány nap szabadság jár egy évre?
• 2005 óta dolgozom a cégnél jár végkielégítés?
• Eddig mindenkinek közös megeggyezés állt a felmondó levelében,köteles vagyok elfogadni?Akkor nem jár a végkielégítés.

Igazából szeretném tudni, hogy nekem mik a jogaim ebben az esetben, hiszen szerintem jelenleg engem csak elfelejtettek, mert gyeden vagyok.
Válaszukat előre is köszönöm, egy kétségbe esett anyuka

Miből és milyen tb-t nem vonnak?

A GYES-en lévő anyuka (apuka stb.) biztosítottnak minősül. Ha lejár, akkor el kell menni a Munkaügyi Központba.

Köszönöm szépen Anne 01.

Tisztelt Szakértők!
Azt szeretném még kérdezni, hogy ebben az esetben, ha nem vonják a tb-t, fizetnem kell?
Jelenleg álláskereső vagyok; amire megszületik picikénk arra már nem leszek biztosított.

Köszönettel.

Dödölle1: köszönöm szépen.

Gyes-ből 9,5% nyugdíjjárulékot vonnak.

Kedves Szakértők!

Szeretném kérdezni, hogy a gyesből, a 28.500 Ft-ból vonják a tb-t?

Köszönettel.

Kedves Hozzáértők!

Pár rövid kérdésem lenne.

Hosszabb (megalapozott, papírral bizonyítható, stb. stb.) betegállomány után munkába visszaállásnál azonnal simán/egyszerűen felmondhat nekem a munkáltató vagy kell valami extra indok?

A másik, hogy ha visszaállok munkába fél év táppénz után és esetleg hamar, fél éven belül (vagy azonnal) teherbe esem akkor a gyed illetve a gyes összege módosul-e esetleg?

Info: magas bejelentett fizetésem van.

Köszönöm,

Macaroon

1. A rendes felmondás indokairól az alábbi szakasz rendelkezik:

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről

A rendes felmondás

89. § (1) A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

(4) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául.

(5) A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

(6) A munkáltató a rendes felmondását nem köteles indokolni, ha a munkavállaló a 87/A. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai értelmében nyugdíjasnak minősül.

(7) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a 87/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.

90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

1. a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
2. a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
3. a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
4. a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
5. a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának,
6. a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
7. a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes

időtartama.

(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama

1. a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
2. a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap

elteltével kezdődhet el.

4. "ha visszaállok munkába fél év táppénz után és esetleg hamar, fél éven belül (vagy azonnal) teherbe esem akkor a gyed illetve a gyes összege módosul-e esetleg?"

A GYES összege fix, az nem változik, megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével. (Kivéve iker GYES.)

GYED összege: Dátumokat nem írtál, így nehéz érdemi választ adni, de valószínűleg nem lesz jelentősége, mivel "magas bejelentett fizetésnél" korlát a minimálbér kétszerese.

• 5. Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Amennyiben tehát további kérdéseid vannak fordulj bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának Osztályvezetőjéhez.

Üdv. :)

Kedves Hozzáértők!

Pár rövid kérdésem lenne.

Hosszabb (megalapozott, papírral bizonyítható, stb. stb.) betegállomány után munkába visszaállásnál azonnal simán/egyszerűen felmondhat nekem a munkáltató vagy kell valami extra indok?

A másik, hogy ha visszaállok munkába fél év táppénz után és esetleg hamar, fél éven belül (vagy azonnal) teherbe esem akkor a gyed illetve a gyes összege módosul-e esetleg?

Info: magas bejelentett fizetésem van.

Köszönöm,

Macaroon

Akkor nem jót hallottál.
A munkáltató szabályosan járt el, mert a felhalmozódott szabikat a munkábaállástól számított 30 napon belül kell kiadni.

Tisztelt Fórumozók!

Gyes mellett újból visszamentem a munkahelyemre dolgozni, ahol rögtön a felgyülemlett 84 nap szabadságomat ki kellett vennem. Kérdésem az lenne, hogy ez így jogszerű volt e. Mindenhol azt hallom, hogy csak a GYES lejárta után 30 napon belül adható ki.

Monalisa, köszi, én is így gondolkodtam az átolvasott törvények alapján :-)

Aki igénybe veszi a GYES-t annak jár a fizetésnélküli szabadság, ergo ha a nagyszülő megy gyes-re akkor neki.

Külön írom: a gyes leteltével a nagymamának esetleg gondja lehet a cégnél ujra munkába állni...

Szia Dödölle 1, két kérdésemre is választ adtál, köszönöm!
Már csak az első kérdésem tisztázásában segíts kérlek, ha tudsz, vagyis hogy a munkáltató megakadályozhatja-e, hogy a a nagyszülő GYES-re menjen azzal, hogy elutasítja az ehhez szükséges fizetés nélküli szabadság kérelmét?

Üdv, Nudli

Válasz:

Ez nem így van! :)

Az anyuka után -ha ő van GYES-en, egyben fizetésnélküli szabadságon és feltételezve hogy a GYES ideje alatt, a gyermek 1 éves kora után sem dolgozik- a munkáltató egyáltalán nem fizet járulékot, pontosabban fogalmazva ebben az esetben a foglalkoztatónak járulékfizetési kötelezettsége nem áll fenn.

A törvény erejénél fogva 1 járulékfajtát kell fizetni, de nem a foglalkoztatónak, hanem a GYES-en lévő biztosítottnak.

A GYES-en lévő anyuka GYES ellátásából -jogszabály előírása alapján- von le a folyósító szerv (Magyar Államkincstár Családtámogatási Iroda) 9,5%-os nyugdíjjárulékot, ami (nyugdíj) szolgálati időnek minősül.

Fő szabály, hogy a fizetésnélküli szabadságon lévő személy semmilyen járulékot nem fizet.

Ennek az az oka, hogy járulékot a járulékköteles jövedelemből kell vonni. Ha valakinek nincs jövedelme természetes, hogy abból (azaz a semmiből) sem adót, sem járulékot nem kell vonni, fizetni.

Mivel a GYES-en lévő szülő a munkáltatótól ez idő alatt nem kap bért, csak GYES-t ezért a hatályos jogszabály (Járulék törvény) alapján csak a GYES-ből kell vonni nyugdíjjárulékot.

(A GYES-en lévő -munkaviszonyban álló, de fizetésnélküli szabadságát töltő- szülő ez idő alatt biztosított, eü-i szolgáltatásra (mentő, háziorvos, járó és fekvőbeteg szakellátás igénybevételére) jogosult.)

További kérdéseiddel fordulj bizalommal a MÁK CST Iroda irodavezetőjéhez.

Üdv. :)

Szia kedves Lisa!

Köszi a gyors választ, de nem a nagyi jogosultságával van a gond, ezeknek a kritériumoknak egytől-egyig megfelel. Pont azért, mert kikötés, hogy a gyermek 3 éves koráig a nagyi munkát nem vállalhat, a munkahelyén fizetés nélküli szabadságot kell kérnie a GYES idejére, ezt nem akarja a munkáltató engedélyezni.

Csakhogy a GYES-en levő édesanya esetében nincs mérlegelési lehetősége a munkáltatónak, köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabit + annak ellenére, hogy ezen idő alatt bérkifizetés nincsen, járulékot is fizet a kismama után.

Az a kérdés, hogy a nagymamánál ugyanez-e a helyzet? Ha igen, a munkáltató nem akadályozhatja meg, hogy - fennálló jogosultság esetén - a mama babázzon otthon, nem?

A Google-ban a harmadik találat ad részletes választ a kérdésre, egyben a dolog "mikéntjére is" utmutatást.

A nagymamának további örömteli unokázást kívánok.

"Lisa"
laikus hozzászóló

A nagyszülő akkor válik jogosultá a gyermekgondozási segélyre, ha

• a gyermek az 1 évet már betöltötte,
• a szülők a nagyszülő javára lemondanak a GYES-ről,
• a gyermek továbbra is a szülők háztartásában nevelkedik.

A kérelmet a Magyar Államkincstár regionális igazgatóságához kell benyujtani.

A nagyszülő a gyermek 3 éves koráig egyáltalán nem vállalhat munkát, azt követően is csak napi 4 órásat.

Megpróbálok egy linket beidézni:

http://www.nainet.hu/cikknezo.php?…

Egyébiránt írd be a "nagyszülő gyesen" kifejezést a Google-ba és ott részletes tájékoztatás olvasható.

Kedves Szakértő!

Kislányom 1 éves múlt, GYED-en vagyok vele.szeptemberben újra munkába szeretnék állni, úgy terveztük, a nagymama lesz itthon vele GYES-en.
A nagymama munkáltatója közölte, a GYES-hez szükséges fizetés nélküli szabadság-kérelmét el fogják utasítani.

1.kérdésem: megtehetik ezt? A szülő esetében biztosan nem.

2. kérdésem: a nagyszülő esetén is beszámít a GYES a szolgálati időbe?

3. kérdés: azzal is fenyegetőzik a munkáltató, hogy ők- ha engedélyezik is a fizetés nélküli szabadságot-, ez idő alatt járulékot a nagyszülő után nem fizetnek. Ez lehetséges? Hiszen ha anyuka van GYESen, a munkáltató fizeti a tb-járulékot.

Válaszodat előre is nagyon köszönöm!!!

Tisztelt Szakértők,

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz.
A feleségem GYES-en van a 2,5 éves kislányommal. Váratlanul egy hétre kórházba került egy súlyos betegséggel így a gyermeket nem tudta ellátni.
A gyermekorvos a gyermek jogán kiírt 2 hét táppénzre (1 hét kórház, 1 hét lábadozás), hogy el tudjam látni a gyermeket és a beteg feleségemet.
A munkáltatóm viszont vitatja a táppénz jogát, és nem fizet semmit erre a 2 hétre, szerintük nem jár nekem ilyen, ha a feleségem GYES-en van.
Én viszont több ismerősömtől is hallottam olyat, hogy míg a feleségük GYED/GYES alatt kórházban volt (pl. kistastvér születése miatt), addig az apuka volt otthon táppénzen a gyerekkel.
Kérem segítségüket e kérdésben, ilyen esetben mit lehet tenni?
Jogos a munkáltató elutasító hozzáállása vagy jár nekem erre az időszakra a táppénz?

1. A munkáltató helyesen tájékoztatott arról, hogy azon gyermek után, amely után az anya GYES ellátást kap az apa nem kaphat gyermekápolási táppénzt.

(Az anya ha keresőképtelenné válik -és mindkét ellátásra jogosult- választhat, hogy saját jogon táppénzt kér, vagy pedig a GYES folyósítását. A feleséged a GYES-t választotta, pontosabban nem jelezte, hogy a GYES-ről a táppénz idejére lemond és a GYES helyett inkább a táppénzt választja. Ezért nem vagy jogosult gyermekápolási táppénzre.)

Az egyik alapelve a TB-nek kettős ellátás folyósításának a tilalma.

Mivel erre a gyermekre, erre az időre az anya már kapott pénzellátást természtes, hogy ugyanarra a gyerekre még egy pénzbeli ellátás nem állapítható meg.

Arra, hogy a munkatársak mit beszélnek egymás között nem kívánok reagálni, mivel nem ismerem a tényeket.

Ezzel kapcsolatban egy régi "vicc": Pesten az 1989 előtti időben elterjedt egy (rém)hír, miszerint Moszkvában fosztogatnak. Valójában valaki valamit félreértett, hiszen nem fosztogattak, hanem élelmiszert osztogattak.

2. Helytelenül járt el a munkáltató akkor amikor -ha ott TB kifizetőhely működik- nem hozott alakszerű elutasító (közigazgatási) határozatot.

Ha pedig nincs a munkáltatónál TB kifizetőhely akkor, ha az igényedet nem továbbította a REP-nek.

Az ügyfélnek elidegeníthetetlen joga, hogy az elutasításról határozatot kapjon, amiben a jogorvoslati lehetőséget is biztosítják, a kifizetőhelynek pedig jogszabályban előírt kötelessége, hogyha az igényt nem teljesíti, akkor arról határozatban döntsön.

3. Utólag már nem nagyon lehet mit tenni. Ez idő alatt igazolt, nem fizetett távolléten voltál, vagy utólag szabadságot írathatsz ki, ha ehhez a munkáltatód hozzájárul, illetve ha szeretnél erre az időre munkabért.

4. Idézet a válaszomat megalapozó jogszabályi helyekből :

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

A másik gyerekkel (ha van) viszont igen.
( A munkatársaidnál, ismerőseidnél valószínűleg ilyen helyzet állt elő.)

Az alábbi 2. bekezdés az, ami lehetőséget biztosított a feleségednek, hogy a GYES helyett saját jogon a táppénzt válassza. Ekkor Te elmehettél volna GYÁP-ra a 2,5 éves kislányoddal.

• 1997. évi LXXXIII. törvény

39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani.

6. Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Amennyiben tehát további kérdéseid vannak fordulj bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának Osztályvezetőjéhez.

Üdv. :)

Kedves Dödölle!

Köszönöm a gyors és szakszerű válaszokat.
Még egy kérdésem lenne.
Amennyiben megszakítom a GYES-t, mert előbb szeretném kivenni a szabijaimat ehhez van jogom. Vagy a munkáltató mondhatja azt, hogy várjam meg a GYES leteltét és majd aztán vegyem ki a szabijaimat.
Ez a munkáltató jóindulatán múlik vagy közös megegyezés kérdése?

Előre is köszönöm a választ!
Varga Katalin

Tisztelt Szakértők,

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz.
A feleségem GYES-en van a 2,5 éves kislányommal. Váratlanul egy hétre kórházba került egy súlyos betegséggel így a gyermeket nem tudta ellátni.
A gyermekorvos a gyermek jogán kiírt 2 hét táppénzre (1 hét kórház, 1 hét lábadozás), hogy el tudjam látni a gyermeket és a beteg feleségemet.
A munkáltatóm viszont vitatja a táppénz jogát, és nem fizet semmit erre a 2 hétre, szerintük nem jár nekem ilyen, ha a feleségem GYES-en van.
Én viszont több ismerősömtől is hallottam olyat, hogy míg a feleségük GYED/GYES alatt kórházban volt (pl. kistastvér születése miatt), addig az apuka volt otthon táppénzen a gyerekkel.
Kérem segítségüket e kérdésben, ilyen esetben mit lehet tenni?
Jogos a munkáltató elutasító hozzáállása vagy jár nekem erre az időszakra a táppénz?

A segítséget előre is köszönöm.

Kedves Szakértők!

Írtam már Önöknek máskor is, akkor is megnyugtató információkat kaptam, de most lenne ismét néhány kérdésem.
Előzmények:

1995. 02.01-től folyamatos munkaviszony, határozatlan idejű (közalkalmazott).

2006.03.07-től táppénz (veszélyeztetett terhesség miatt) - 2006.10.08. megszületett a kisfiam. Ezután tgyás, gyed, jelenleg gyes (fizetetlen szabi).

Gyed alatt kaptam értesítést csop. létszámleépítésről, ami alól védve vagyok okt. 8-ig. Kiderült hogy babát várok, aki 2010. február eleje-közepén fog megszületni remélhetőleg. Úgy tudom, hogy ez ismét védettséget ad! Elvileg elmehetnék tp-re, mert veszélyeztetve vagyok az előző terhességem és a vetélésem miatt is.

Kérdésem: hogy a tgyás és gyed szempontjából mi lenne a megfelelő a számomra? A munkahelyemen azt mondták hogy menjek tp-re amit a diplomás minimálbérből fognak számolni(?), de akkor miből számolják majd a tgyást és gyedet? A betegszabiból? Egyáltalán mennyi idejig lehetnék tp-n? Jelenlegi besorolási br. bérem: 140 000Ft (+30 000 veszélyességi pótlék).

Ha kivenném a gyes lejárta után a szabikat, utána tp, akkor jobban járnék?
Előre is nagyon köszönöm a választ!

Tisztelettel: V. Tímea.

Kedves Dödölle,
Köszönöm kimerítő válaszod.
2008-ban folyamatosan dolgoztam, táppénz stb nélkül, tehát bőven megvan a 180 napom.
Fizetésem is szerencsére bőven meghaladja a 143.000Ft-ot, úgy 2008-ban, mint 2009-ben.
Köszönöm a segítséget! Örülök, hogy van ez az oldal!!
Üdv. J

Kedves Anne!

Köszönöm a gyors választ!
(A bérem jóval magasabb 143.000.-Ft-nál, mindössze az nem volt tiszta számomra, hogy ha folyamatos biztosításom van, akkor visszaszámolnak addig, amíg nem találnak 180 napot, és így nem csak a 2009.évi 150 körüli nap után kapom a GYED-et.)

Mégegyszer köszönöm: Judit

Tisztelt Szakértő!

GYED és TGYÁS kérdéssel fordulok Önhöz, szeretném segítségét kérni.

Az ok az, hogy szeretném megkapni a maximális GYED-et, akár az idén kezdem, akár 2010-ben.

Tények a következők:
1998. óta van folyamatos munkaviszonyom.
Szülés várható időpontja 2009.07.27.
2009-ben munkában töltött napok száma 2009.06.05-ig számolódik (eddig az időpontig dolgoztam, illetve szabadságon voltam.
Táppénz 2009.06.08-tól szülésig.

A fentiek alapján -számításaim szerint- a 2009-es évben nincs meg a 180 munkában töltött napom. (sajnos nem vagyok tisztában azzal, hogy a TGYÁS, és a GYED honnan számolódik és miből?).
1.) Legfontosabb kérdésem az lenne, hogy a fentiek alapján érdemes lenne e megigényelnem a TGYÁS-t még szülés előtt két héttel, hogy a TGYÁS 168 napját még az idén be tudjam fejezni (ugyanis ellenkező esetben szerencsétlenül pont úgy jönne ki, hogy a GYED-et már csak jövőre tudnám megigényelni – amennyiben a kiírt időben szülnék – a TGYÁS 168 napja ugyanis így január közepén járna le), és még az idén meg tudjam igényelni a GYED-et, hogy az a 2008–2009.év bérezéséből számolódjon (ugyanis így megvan a 180 napom, sőt!)? számít ez? vagy így is úgy is a gyed a szülést megelőző évből számolódik? vagy esetleg az igénylés időpontjától?
2.) Úgy értesültem, hogy 2010-ben a GYED 110.000Ft lesz, kérdés lenne még az esetemben az is, hogy amennyiben ezt belekalkuláljuk, úgy érdemes e a GYED igényléssel kivárni a 2010-et?
3.)Valamint szeretném még megtudni azt is, hogy amennyieben valakinek a 2009-ben állípítják meg a GYED-et (vagyis max 100.100.-Ft), annak a 2010-es évre újra megállapítják e, amikor is nő a maximum?

Kérem véleményezze, hogy az esetemben mikor mit érdemes beadni.

Köszönettel, Judit

1.A közölt adatok hiányosak ahhoz, hogy arra teljeskörű, érdemi választ tudjak adni.

2. A feltett kérdés olyan sokrétű és szerteágazó, hogy arra írásban és egyben mindenre részletesen kitérni nem tudok, ezért javaslom személyesen felkeresni a REP PEO Osztályvezetőjét.

3. 2009-ben induló THGY-nál és GYED nél az ellátások alapja a 2008.01.01-től 2008.12.31-ig elért kereset, feltéve hogy 2008-ban van 180 bérezett napod. (erről nem írtál semmit)

4. Nem tudom, hogy a GYED-et mikor érdemes igényelned 2009-ben, vagy 2010-ben, mert a jövedelemadataidról semmit nem írtál. Ismét javasolom a REP PEO Osztályvezetőt, aki személyes megjelenésedkor minden kérdésedre válaszol, ha kell végez egy gyors, durva számítást.

5. Igen jól értesült vagy, ha már a 2010-es GYED max. összegét is tudod. :) (Ez eddig a minimálbér összegéhez igazodott, amiben a kormány a szakszervezet és a munkáltatók (Országos Érdekegyeztető Tanács) midíg az év végén, az utolsó pillanatban állapodtak meg.)

6. Annak, akinek van a számítási időszakban 180 napi keresete, továbbá a jövedelme magas és ezért a GYED-et a minimálbér kétszeresének figyelembevételével maximalizálták (korlátozták) ha a következő évben nő a minimálbér természetesen emelkedik a GYED összege is.

A THGY és a GYED ellátásokat - szinte kivétel nélkül - a pénzbeli egészségbiztosítási járulékköteles jövedelemből számolják.

• Fő szabály szerint a THGY és GYED alapja is a jogosultságot (a THGY, illetve a GYED indulását) megelőző naptári évi jövedelem, ha a megelőző évben a biztosítás (munkaviszony) folyamatos és az igénylőnek a megelőző évben volt legalább 180 munkabérrel ellátott (naptári) napja. A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Példa: Az igénylő 2009.03.01-én szül és ekkortól is igényel terhességi-gyermekágyi segélyt. Amennyiben 2008-ban végig dolgozott –nagyon leegyszerűsítve- a THGY alapja a 2008.01.01-től 2008.12.31-ig elért keresete lesz.

• Ha az igénylőnek a THGY-ra, illetve GYED esetén a GYED-re való jogosultságot megelőző évben nincs 180 bérrel ellátott naptári napja, akkor a THGY-ra, illetve GYED esetén a GYED-re való jogosultságot megelőző 180 (naptári) napi jövedelem lesz az ellátás alapja.
• Ha ez, illetve ennyi sincs, akkor ahány bérezett napja van -fő szabály szerint- a megelőző évben és a tárgyévben- a THGY-ra, GYED esetén a GYED-re való jogosultságot megelőzően az lesz a THGY, illetve a GYED alapja.

Példa: Az igénylő 2009.03.01-én szül és ekkortól is igényel terhességi-gyermekágyi segélyt. Tekintettel arra, hogy 2008.03.10-től a szülésig táppénzen volt a THGY alapja a 2008.01.01-től 2008.03.10-ig (70 nap) elért munkabére ÉS a 2008.03.10-től 2008.03.28-ig (19 nap) kapott betegszabadságos bére, azaz ezen 89 nap alatt elért jövedelme lesz.

(Fontos szabály, hogy ekkor (azaz ha az igénylőnek nincs az irányadó időszakban 180 naptári napi keresete) bejön a következő pontban részletesen leírt korlát, azaz keressen az igénylő bármilyen sokat is ez alatt az idő alatt (esetünkben 89 nap alatt), -ebből következően az ellátás összegének számítás során bármilyen nagy összeg is jöjjön ki- az 1 napi 100%-os alap nem lehet több, mint (143.000. Ft- : 30= 4766,67 Ft.-) (A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, vagy ha az igény elbíráló a TB. kifizetőhely, akkor a kifizetőhelyi ügyintéző) mindig az THGY-t, illetve az 1 napi GYED-et számolja ki, majd ha ez megvan ezt szorozzák annyi nappal, ahány nap van az adott hónapban)

• Ha egyáltalán nincs jövedelme az igénylőnek a megelőző évben és a tárgyévben akkor az ellátást a munkaszerződésben szereplő személyi alapbérből állapítják meg, azonban ha ez magasabb, mint a mindenkori minimálbér kétszerese, akkor maximum csak a minimálbér kétszeresét, azaz 2009-ben max. 143.000Ft-ot lehet figyelembe venni. Ez esetben ennek a 70%-a lesz a bruttó havi THGY összege.

Példa: Az igénylő 2009.03.01-én szül és ekkortól is igényel terhességi-gyermekágyi segélyt. Amennyiben 2008-ban és 2009-ben egészen a szülésig végig GYED-en és GYES-en volt, azaz az irányadó időszakban nem volt jövedelme. A THGY alapja ebben az esetben a munkaszerződésben szereplő 500.000. FT/hó személyi alapbére lesz. Tekintettel azonban arra, hogy ez több, mint a minimálbér kétszerese az 500.000 Ft.-os jövedelme helyett csak a 143.000 Ft-ot lehet figyelembe venni. Ekkor a THGY napi összegét az alábbi képlet/számítás segítségével kapjuk: 143.000Ft.-:30x70%= 3336,67 Ft.- az 1 napi bruttó THGY összege.

• 8. További érdekes információk a GYED-ről.

Különösen ajánlom a figyelmedbe a 4. bekezdést.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (1)-(3) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben nem említett jogosult gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, illetve egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.)

Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)