Gyerektartás és láthatás


Cz.Bazsi # 2007.07.03. 13:47

Ha tudtok válaszoljatok légy szíves.
Kérdés: különköltözés után, de első bontoper előtt vagyok: köteles vagyoke már most az én bankszámlámra érkező családi pótlékot átutalni a feleségnek, illetve kezdeményezni az OEP nél az összeg feleség számlájára történő átirányítását.

A kérdés nem az, hogy kit illet meg ez az összeg, hanem az, hogy köteles vagyok-e önszántamból a fentieket kezdeményezni. (bár nem ide tartozik, de a háttérben az húzódik meg, hogy míg én a szóbeli megállapodásoat rendre betatom, addig a feleség semmit sem.)

ObudaFan # 2007.07.03. 13:23

Egészen pontosan 6 hónapnál hosszabb időre akkor lehet követelni vissza, ha a jogosultnak nem felróható az, hogy korábban nem kérte. Most ha ezt a mulasztást tudja igazolni, akkor van esélye ezt meghosszabbítani, de itt csak igen alapos ok jöhet számításba.

figura # 2007.07.03. 13:22

utólag is nagyon köszönöm a válaszokat!

Zsuzsa24 # 2007.07.03. 12:34

Kedves Cz.Bazsi!

Az a baj, hogy már több,mint 3éve elváltak, és hála Istennek nem miattam!
Csak itt az is gond, hogy a páromnak nem lehet senkije, mert már akkor azon gondolkodik, hogy tegyen neki keresztbe! És ezt nem tartom igazán rendes és fair dolognak!
És persze mi mással fenyegeti a páromat?A gyerekkel!Hogy nem mehet le hozzá,meg fogja tiltani a láthatást!
Mintha szegény gyerek tehetne az egészről!

Párom tartja magát minden megállapodáshoz,rendesen fizeti a gyerektartást,csak sajnos semmi nyoma!
Mostantól majd csekken fogja fizetni!

Nagyon szépen köszönöm azért a válszokat,és ha netán még esetleg tudna vmi tanácsot ezzel kapcsolatban írni, szívesen veszem!

Köszönöm!

Cz.Bazsi # 2007.07.03. 12:21

Kedves Zsuzsa24
A válás (elválás a másiktól, akihez szó szerint millió érzelmi szál köt) nagyon megviseli a feleket. Ez már önmagában is elegendő ahhoz, hogy a feleség rendszeresen kiboruljon. Ez ellen keveset tehettek. Ez az ő harca saját magával. Az adott kérdésben egyet tehettek: a leírt megállapodásokat betartjátok és írásban (nyomtatott formában) megőrzitek a bizonylatkat.

Zsuzsa24 # 2007.07.03. 12:10

Kedves kalamalyka!

Nagyon szépen köszönöm a segítséget!
Megpróbálom rávenni a páromat, hogy ezek után csekken fizesse a gyerektartást!
Az a baj, hogy nem nagyon lehet az ex-szel megbeszélni a dolgokat!Néha rátör a hülyeség,és olyankor nagyon sok mindent kitalál a párom ellen!Fenyegetni próbálja,de ez nem sikerül neki,ilyenkor tombol!
Azt esetleg még meg tudnád írni, hogy hol találok erről vmi törvényt? Melyik fül alatt?

Nagyon szépen köszönöm a választ!

Cz.Bazsi # 2007.07.03. 11:39

Kérdés: különköltözés után, de első bontoper előtt vagyok: köteles vagyoke már most az én bankszámlámra érkező családi pótlékot átutalni a feleségnek, illetve kezdeményezni az OEP nél az összeg feleség számlájára történő átirányítását.

A kérdés nem az, hogy kit illet meg ez az összeg, hanem az, hogy köteles vagyok-e önszántamból a fentieket kezdeményezni. (bár nem ide tartozik, de a háttérben az húzódik meg, hogy míg én a szóbeli megállapodásoat rendre betatom, addig a feleség semmit sem.)

kalamalyka # 2007.07.03. 11:20

Visszamenőleg lehet kérni bármennyi időre, de csak hat hónapra veszi figyelembe a bíróság.

Az ilyen "nagyon rendes" emberekkel, azonban óvattal kell bánnni. Ez nagy hiba volt! Mindíg gondoskodni kell aról, hogy bizonyítható legyen a gyt fizetése. Legjobb a postai feladás. De az ex akár le is tiltathatja ha már ilyen vérmes.

Sztem legjobb volna megbeszélni vele békésen (ha már lehet), hogy amit egyszer megkapott, azt csúnya dolog ujból kérni :))))

(tudom, valszínű, hogy épp a bosszú vezérli valami oknál fogva, de mégis....)

Zsuzsa24 # 2007.07.03. 10:38

Sziasztok!

A páromnak van egy 7 éves fia, fizet gyerektartást, de sajnos nem csekken és nem is átutalással.A volt feleségének adja mindig oda kézbe a pénzt! A volt felesége múltkor közölte vele, hogy ki fogja fizettetni vele visszamenőleg 3évre a gyerektartást, pedig a párom minden hónapban adott neki pénzt. Csak sajnos ennek nincs semmi nyoma!
Én most azt hallottam, hogy csak 6hónapig visszamenőleg tud követelőzni.Ez tényleg így van?Vagy mind a 3évre visszamenőleg kérhet gyerektartást?
Mit lehet ez ellen tenni?Lehet egyáltalán?
Fizesse innentől kezdve csekken a pénzt?

Kérlek segítsetek!

Előre is köszönöm!

ObudaFan # 2007.07.02. 19:04

De lehet, annyiben, hogy valóban a gyermek szükségletei igazolják-e az emelést. Ugyanis attól, hogy apuka jövedelme nő, még nem biztos, hogy nőnie kell a gytdíjnak, ha a korábbi díj is fedezi a gyermek szükségleteit. Ha pedig minden hülyeségre megy el a pénz, az abba az irányba mutat, hogy fedezi.

amatőr # 2007.07.02. 14:08

calimero,

mindenfajta jövedelem 20 %-a. Az egészségpénztári befizetés szerintem nem a Te részedre kerül kifizetésre, hanem az egészségpénztárba befizetésre, tehát abból nem kell 20 %-ot fizetned.

Ha anyagi körülményeid a gytdíj megállapítása óta nem változtak, nehezen elképzelhető, hogy megalapozott lehet az anya gytdíj felemelése iránti esetleges kereseti kérelme. Minden egyéb körülmény, amiket írtál, a gytdíj felemelése szempontjából lényegtelen.

Hogy hova fordítódott az általad fizetett gytdíj, azt perben ellenőriztetni nem lehet.

calimero # 2007.07.02. 09:30

Sziasztok,

Van egy gyerektartás kapcsán született egyezségesem ex-barátnőmmel, nagyon örülnék ha valaki segítene egy kicsit értelmezni.
A lényegről annyit, hogy van egy fiam, aki után immáron 5.éve fizetem rendszeresen a gyermektartást, illetve igyekszem betartani az egyezségben foglaltakat. Szerintem 50e forint tartásdíj nem kevés, ez a nettófizetésemnek a 20%-a. Idézet tehát az egyezségből:

" Az alperes kötelezi magát arra, hogy a fenti gyermek 2xxx.xx.xx napjától kezdődően minden hónap 15. napjáig előre esedékesen havi 20% gyermektartásdíjat a bérköltség(alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. havi és további havi fizetés, stb.) illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetmény pótlék, 13. havi illetmény, stb.) címén juttatott összes járandósága járulékokkal( nyugdíjjárulékkal, jövedelmi adóval, egészségbiztosítási járulékokkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal és munkavállalói járulékkal) csökkentett összege alapján, de minimum havi 50.000, - (Ötvenezer) Ft összeget, ezen túlmenően a nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelme (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj, stb.) - a fentiekben részletezett, terhekkel csökkentett összeg 20%-át is a rendkívüli kifizetéssel egyidejűleg közvetlenül megfizetni a felperesnek."

Szóval, ha jó értelmezem, ez azt jelenti hogy mindenféle jövedelmemből jogosúlt a 20%-ra? Tehát ha kapok 13.havit, jutalmat, stb, illetve ha a cégem fizet nekem mondjuk magán egészségpénztárat? Tehát az össz-nettó jövedelmemnek jogosult a 20%-ra ue.? Eddig ez volt az értelmezésem, csak biztos ami biztos..

További kérdés. Ha az idestova eltelt öt év alatt a gyermektartást rendszeresen fizettem(banki átutalással tudom igazolni), a gyerkőcöt rendesen látogattam, elfogadott apjának...stb, illetve az anyagi körülményeim nem változtak, az anyja milyen eséllyel indul egy olyan perben, ahol emeltetni szeretné a tartásdíjat? (Azt tegyük hozzá hogy az ő anyagi körülményei jelentősen javultak) Továbbá a gyermektartásra havonta kifizetett 50e forintomat hogyan ellenőrizhetem hogy jó helyre ment -e? Kérhetem-e egy perben hogy az anyát kötelezzék számlák beszerzésére és bemutatására hogy valóban a gyerekre költötte -e azt a pénzt?

kalamalyka # 2007.07.01. 18:49

No de azért azt ne feledjük, hogy kötelezettség ide vagy oda, a 90 000 Ft is rengetegnek tűnik. A végsőkig nem lehet a gyerektartást emeltetni, van egy ésszerű határa, a gyerek igénye és bekerülése szerint. Mindkét szülő kötelessége eltartani őket, az apának pedig nem kötelessége egy reális, a kivizsgált költségeken felül fizetnie csak azért mert ő nagyon sokat keres .

monalisa1 # 2007.07.01. 14:14

Symbolon:
gyerektartásdíj felemelés dolgában fordulj bírósághoz. (A kötelezett mindenkori jövedelmének maximum 50%-ig vonható le a t.díj, és ez osztandó a jogosult gyerekek számával. Egy gyerek esetében 15-25 százalék a szokásos megállapítandó járadék, 2 + 2 gyereknél legfeljebb 12,5%.) Mielőbb lépjél mert a keresetlevél beadásától visszamenőlegesen 6 hónap az érvényesíthető követelés.

A bírósági végzést küldjed majd el a munkáltatónak "aki" köteles lesz a levonást címedre és/vagy bankszámládra utalni.

A végkielégítés is csak jövedelem, tehát a gyerekeknek abból is részesülnie kell., vélem a váláskor a bíróság meghatározta a már meglévő két gyerekre a tól-ig százalékos arányt. Ha nem adta át a megfelelő összeget követelni lehet ezt is, kamatával együtt.

A jelzálog dolga az problémás, mert hagytad hogy az egész házra hitelt vegyen fel...

Fordulj ügyvédhez.

symbolon # 2007.07.01. 07:54

Sziasztok!
Novemberben lesz 3 éve, hogy a férjemtől külön élek két közös gyermekünkkel. Õ lépett ki a házasságból. Tavaly februárban mondták ki a válást, közös megegyezéssel. A különélés óta az exem havonta 90e Ft-ot fizet, a lakásból semmit nem vitt el. Tudom, ez egyeseknek magas összegnek tűnik, de az akkori vezetői fizetésének ez a 35%-a volt. Csupán annyit kért tőlem, hogy egyezzek bele, hogy a lakásra formailag közös jelzálogot vegyen fel. Mivel új életet kezdett egy másik nővel az építkezéshez szüksége volt minden pénzre. 5 M Ft-ot kapott, aminek a törlesztőjét természetesen ő fizeti 2025-ig. A lakás még mindig 50-50%-ban van kettőnk közt megosztva. A válás óta kétszer is munkahelyet váltott jobb fizetés miatt. A gyerektartás azonban nem emelkedett. Az előzőről munkahelyétől 2,5 M Ft végkielégítést kapott márciusban. Azóta megnősült és augusztusra ikreket várnak. Kapcsolatunk jónak mondható, bár a gyerekeket a munkája miatt nem mindig tudja elvinni a meghatározott időkben. Én ebben eddig is rugalmas voltam, nem róttam fel neki, és ha úgy adódott, akkor egymás után több hétvégén is együtt lehetett a gyerekeinkkel.
Több kérdésem is lenne:

  1. Kérhetem-e a gyerektartásdíj újbóli megállapítását a megnövekedett fizetésre hivatkozva?
  2. Kérhetem-e a munkáltatón keresztül a gyerektartásdíj levonását?
  3. Csökkentheti-e az exem a gyerektartásdíjat, mert gyerekei születnek?
  4. Arról is szó volt, hogy a jelzálogot amilyen hamar csak lehet, leveszi a lakásról. Erről most hallani sem akar. Nem érzem magunkat biztonságban ezért, mert a munkája miatt naponta kb. 200 km-t vezet. Nemfizetés esetén a bank követelheti a törlesztő részletet tőlem, vagy eladhatja a lakást a fejünk felől?

A válaszokat előre is köszönöm.

monalisa1 # 2007.06.27. 20:24

Javasolt kettőjük közt a kapcsolattartás nagyon részletes írásbeli leszabályozása, és azt tartsák is majd be. (Hétvégék, ünnepnapok, szabadságok stb.)

Ha visszaolvasol x oldalt ezen topocban, a leszabályozásról találsz példát eleget - mások esetéből tanulva.

Egyébként a lényeg: az apa ne rendszertelenül menjen a gyerekért hanem az előre megbeszéltek szerint, mert anya is csak "készül" a gyerek átadásához.

ObudaFan # 2007.06.27. 20:20

Ha ezen vita van, akkor a gyámhatóságnak kellene döntenie. Csak a gyámhatósági határozat lesz végrehajtható ugyanis.

figura # 2007.06.27. 20:06

köszönöm a válaszokat!
de akkor ezek szerint minden "csak" megegyezés kérdése? tehát a mi esetünkben apa és anya között igen feszült a viszony, apa egyelőre rendszertelenül jár a gyermeket látogatni. ha apa el akarja hozni mondjuk egy hétvégi délutánon a gyereket, ezt minden további nélkül megteheti? vagy kell minimum az anya engedélye? vagy anya minden további nélkül megteheti, hogy nem engedi a gyereket? ki dönt az elvitelről/ottalvásról?

amatőr # 2007.06.27. 18:27

A kapcsolattartás (láthatás) szabályozása csak akkor tartozik a bíróság hatáskörébe, ha a felek között gyermekelhelyezés iránti per van folyamatban. Egyébként a kapcsolattartásról a gyámhatóság dönt. Ha az anya/apa csak a kapcsolattartás szablyozását kéri, nem a bíróságon kell pert indítani, hanem a gyámhatósághoz kell fordulni.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.06.27. 18:00

A törvény sehogy sem szól erről.
A gyakorlatban két év körül szokták megadni az elvitel, és ahárom körül az ottalvés jogát. de ezek nem merev hatérok.

figura # 2007.06.27. 17:28

sziasztok!
azt szeretném megtudni, hogy a különélő szülőnek mikortól van joga elhozni a gyereket láthatásra?
esetünkben anyával él az 1éves gyermek, a bíróság a gyerektartásról már hozott ítéletet, a láthatás nincsen szabályozva. (ja igen: másik kérdés: az egyik szülőnek újabb pert kell kezdeményeznie, ha szabályozni akarja a láthatást? én laikus vagyok, s azt hittem, hogy ha szakértő megállapítja az apaságot, akkor a következő lépés a gyermekelhelyzés és a gyermektartás rendezése automatikusan - de csak a gyermektartás megállapítására került sor.)
anya állítása szerint a gyermek 3éves koráig a gyermeket csak anyával együtt lehet elvinni láthatásra. a rádió egyik jogi műsorában pedig azt hallottam, hogy ha ma már a gyermek születésének első percétől jogában áll az apának (vagy a különélő szülőnek) a gyermekével kettesben, külön lennie. hogy szól a törvény?
a választ előre is tisztelettel köszönöm!

ObudaFan # 2007.06.26. 17:46

Szerintem több értelme van annak, ha az ügyvéd az egész pert vállalja, és nem csak a keresetlevél megírását. Nyilván az úgy valamivel többe kerül, de nyilván egy per igazából az alperes véédekezésével éleződik ki, oda kell igazán a jogász. De hát ti tudjátok.

Helén42 # 2007.06.25. 20:40

Köszönöm, monalisa1!

monalisa1 # 2007.06.25. 20:25

Helén42
Méltányos az ügyvéd által kért összeg, és a kereset pontos, precíz lesz majd.

És előfordulhat hogy a per során szükséged lesz az újabb konzultációra, melyet remélve ismét kedvező áron biztosít majd részedre.

És könnyen előfordulhat hogy a per során fel kell majd kérned a jogi képviseletre is.

Bizzunk abban, hogy a kezdő méltányos árat nem "beetetésnek" szánta az ügyvéd...

Helén42 # 2007.06.25. 20:03

Kedves Hozzáértők!
Szeretném bíróságra benyújtani a gyerektartás iránti kérelmet. Beszéltem egy ügyvéddel, 30 e Ft-ért vállalja, ebben benne van az előtte lévő konzultáció+iratszerkesztés+benyújtás. Érdekelne, hogy reális-e ez az ár? Esetleg én nem tudom benyújtani? Hol tudok utánanézni, hogy mik szükségesek?
Előre is köszönöm a választ!